Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-23 / 146. szám

‘ÁIJ/A9II VA<iVO\Í <;Vi\ÖKSl PRIVATIZÁCIÓ ÁVÜ VÁLASZOL MUNKAVÁLLALÓK HELYZETI ELŐNYBEN Kinek van több információja? • Halmi Gábor Egyik országos terjesztésű napilapunk június 3-ai számá­ban Vörös Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének vezető köz­gazdásza foglalt állást az Ál­lami Vagyonügynökség mun­kájával és általában a privati­zációval kapcsolatban. Véleménye szerint első­sorban több információra van szükségük a munkaválla­lók képviselőinek. Szerinte ma még általános, hogy az álla­mi cégek dolgozói nem tud­ják, milyen feltételekkel ad­ják el vállalatukat. Éppen ezért - az információhiány miatt - nem tudnak pályázni, s végül kimaradnak a vásárlásból. A probléma részleteiről Hal­mi Gábort, az ÁVÜ ügyveze­tő igazgatóhelyettesét kérdez­tük.- Valóban létezik ez a jelen­ség?- Az az igazság, hogy való­jában nem értem, Vörös Péter miről beszél. A szükséges in­formációk megszerzése ma már egyáltalán nem jelenthet gondot. Az állandó sajtótájé­koztatók, a médiában megje­lenő hirdetések, valamint az ÁVÜ ügyfélszolgálatánál kap­ható információs csomagok az adott vállalat dolgozóit éppen úgy segítik, mint bármilyen más, potenciális befektetőt. A cég dolgozói egyébként sokkal jobban kell hogy ismerjék munkahelyüket, mint egy eset­leges külső befektető. Sokkal több információjuk van a cég körülményeiről és lehetőségei­ről. A vállalatok vezetői egyébként minden esetben hamarabb értesülnek az el­adásról, mint ahogy az erre vonatkozó tendert az ÁVÜ ki­írja. Mindezt összegezve az a véleményem, hogy az MRP, MBO és más munkavállalói szervezetek eleve helyzeti előnyben vannak az informá­ciók tekintetében. Azt hiszem, a Vagyonügynökség nem vonható felelősségre csupán azért, mert a többi pályázóhoz hasonlóan a munkavállalói szervezeteknek sem hajlandó a törvényben előírt adatoknál többet nyújtani.- Jó néhányszor elhangzott már az a vélemény, mely sze­rint a tender kiírásakor meg­szabott pályázatbeadási határ­idő túlságosan rövid. Ennyi idő alatt ugyanis képtelenség az E-hitel-ígérvényt és más szük­séges dokumentumokat be­szerezni.- A törvényben előírt időtar­tam a pályázat kiírásától a be­adási határidőig 15 nap. Eh­hez képest az ÁVÜ igazgató- tanácsa legalább 45, de indo­kolt esetben 60 napot szokott adni. Mindemellett azt is tudni kell, hogy a Vagyonügynök­ségnek a beadási határidő előtt legkésőbb 15 nappal megjelentetett hirdetésben le­hetősége van meghosszabbí­tani a pályázati határidőt. Az MSZOSZ vezető köz­gazdászának felvetésével kapcsolatban mindenképpen érdemes megkérdezni a legin­kább érintett felet, azaz a munkavállalók képviselőjét. Endrődi Gáborral, a Caola Rt. MRP-szervezetének elnökével is beszélgettünk.- Egyes vélemények sze­rint, ha egy munkavállalói szervezet szeretné megvásá­rolni vállalatának bizonyos tu­lajdonhányadát, akkor az in­formációhiány miatt hátrány­ban van a többi befektetővel szemben. Ön hogyan véleke­dik erről?- Az a helyzet, hogy ha az adott befektető csoport - amely természetesen a dolgozókból is állhat - olyankor szerez tu­domást a vételi lehetőségről, amikor a pályázatot kiírják, ak­kor biztosan nem lesz ideje a formai szempontoknak eleget tenni. Ezzel a problémával azonban nemcsak a munkavál­lalói szervezetek, de más be­fektetők is szembesülnek.-tÖnöknél hogyan zajlott az MRP-kivásárlás ?- Minden vállalat vezetése természetszerűleg hamarabb értesül cége eladásáról, mint azok, akik a hirdetéseket fi­gyelik. Az MRP szervezőbi­zottsága nálunk még az 1993. márciusi tender kiírása előtt előkészítette pályázatát. A két­fordulós tender második fordu­lójára már úgy adhattuk be ajánlatunkat, hogy ismertük a többi pályázót is, így olyan vé­teli ajánlatot tudtunk tenni, amely összhangban állt a többi vásárlóval. Mire az ÁVÜ meghirdette a céget, nálunk már minden készen állt. Ezzel a módszerrel a CAOLA rész­vényeinek 15%-át vásároltuk ki. Azt hiszem, minden tekin­tetben elégedettek lehetünk. AZ IDEGENFORGALOMBAN DOBOGÓS HELYEN ÁLL BÁCS-KISKUN Vendégcsalogató Expo-stratégiák A kecskeméti Arany Homok Szállót tavaly novemberben E-hitellel vásárolta meg az Aranyhomok Kft. Az eltelt hóna­pokban jelentős beruházással átalakították, korszerűsítették egyebek között az éttermi részt, és új kávézó is várja a vendége­ket. Gömöri Ferenc, a cég ügy­vezető igazgatója kérdésünkre elmondta: a nyári idegenfor­galmi szezonban más újdonsá­gokra is számíthat a nagykö­zönség.- Az átalakítási munkálatok az elkövetkezendő egy-két évben biztosan folytatódnak, a világkiál­lítás idejére egy háromcsillagos­nál többet nyújtó intézményben szeretnénk fogadni a vendége­ket. Hamarosan megnyitjuk a közkedvelt teraszt, de a régi kerthelyiségben egy sörkert lét­rehozását is tervezzük. A busz­megállók felőli frontot is jobban ki szeretnénk használni, egy kisebb teraszt létesítünk. Törekvésünk, tervünk az is, hogy szállodán be­lül szakember szolgálja ki prog­ramokkal a vendéget, hiszen megyénk - a többi között Bugac, Halas, Hajós vagy Kalocsa és környéke - bővelkedik látniva­lókban.- Az Országos Magyar Turisz­tikai Egyesület alelnökeként ho­gyan ítéli meg az országszerte inkább visszaesést mutató ide­genforgalom lehetőségeit a kö­zeljövőre?- Az egyesület szakemberei­vel tevékenyen vettünk részt - pártsemlegesen - a meghatá­• A tervek szerint, a nyugati mérce szerint jó közepes, a háromcsillagosnál többet nyújtó Aranyhomok várja az Expó látogatóit. rozó szerephez jutott pártok ide­genforgalmi koncepciójának ki­dolgozásában, ezt az ajánlatot be is építették programjukba. Tervezetünk mindenképpen képviselteti tehát magát az új par­lamentben. A mi szakmánkban - a portástól a buszsofőrig - jelen­leg mintegy hatszázezer ember dolgozik, szeretnénk, hogy biz­tonságosabban nézhessenek a jövő elé.- Ez az ágazat hatalmas lehe­tőségeket rejt magában, jó esély van arra, hogy teljesítménye nö­vekedjék, és teljesítménye ará­nyában részesüljön az állami tá­mogatásból.- Ami a stratégiát illeti, biztos, hogy a korábbiaknál jobban meg kell dolgoznunk a vendégekért, nem számítunk már olyan érde­kesnek, mint a vasfüggöny ide­jén. Miközben áraink a nyu­gat-európaiakhoz közelednek, minőséget is kell nyújtanunk. Manapság változásokon megy át ez a szakma, miközben a statisz­tikai mutatók nem is rosszak.- Ebből a nézőpontból milyen­nek látja Bács-Kiskun helyét, szerepét?- Mivel immár harminc esz­tendeje dolgozom itt, a megye érdekeit ebben a körben is haté­konyan próbálom képviselni. Ál­líthatom, hogy országosan is el­ismert az idegenforgalomban be­töltött szerepe. Bizonyos érte­lemben még fel is néznek ránk, sőt, még egy kis irigykedésről is beszélhetünk, hiszen túlzás nél­kül rendszeresen fogadunk ál­lamfőket, királyokat, hercegeket.- Ha létezne országos lista, dobogós helyre állhatna a me­gye?- Véleményem szerint Buda­pest és Balaton után az alföldi régió a harmadik helyen áll. Elő­relépni, fejleszteni persze na­gyon is sok területen kellene, például igen kevés a szállodai fé­rőhely, és gyógyvizeink kihaszná­lása is várat magára. A gyógytu- rizmus e régióban különösen nagy lehetőségeket rejt magá­ban. K. J. ÖNKORMÁNYZATOKNAK, SZÖVETKEZETEKNEK Gyógyszergyári sztárrészvények Kevés olyan vonzó lehetőség kínálkozik felgyülemlett kárpót­lási jegyeik befektetésére, mint az a portfolió-pályázat, amely­ben 4 gyógyszergyár egyen­ként 15 millió forint névértékű részvénypakettjét ajánlja egy csomagban az Állami Vagyon­kezelő Rt. A 60 millió forintnyi pakettre 80 millió forint kikiál­tási, vagyis az induló ár. A ki­bocsátást szervező tanácsadó, a Góg Értékpapír Kft. kereske­delmi igazgatója, Bárdi Károly szerint azonban ennél jó né­hány tízmillióval magasabb árat kell kínálnia annak, aki nyerni akar. A csomag ugyanis igen érté­kes. Egyik 15 milliós szereplője a Chinoin, amely most 450% körüli árfolyamon cserél gazdát a tőzsdén kívül. A vállalat, amely a francia Samofi több­ségi tulajdonában van, tavalyi 15,7 milliárd forintos árbevétele után rekordösszegű, 3,17 milli­árd forintos nyereséget köny­velt el. A pakett másik szerep­lője az EGIS, Magyarország egyik legújabb gyógyszer- gyára, amely elsőként készül a tőzsdére. Részvényeinek 30%-át az EBRD és a Kö­zép-Európai Befektetési Társa­ság birtokolja. Az ÁV Rt. által újonnan fel­ajánlott részvényekből 1 milli­árd forintnyit hazai befektetők­nek szántak, 1,6 milliárdos ér­téket pedig külföldi intézményi befektetőknek. A kibocsátási ár 200%-os volt, de már most 250%-ot is megadnak érte a brókerek. A cég eredményei ugyancsak kiválóak. A másik két gyógyszergyár, a kelet-ma- gyarórszági Alkaloida és a Bio- gal ugyan ma még nem mond­hatók az értékpapír-piaci sze­replők kedvenceinek, de a gazdasági eredmények jobbak annál, mint amire a piac értékí­télete tartja. Jelenleg leg­alábbis. A privatizációk lezáru­lása után pedig ezek is tőzsdei szereplők lehetnek. Figyelemre méltó tehát a gyógyszergyári portfolio, amelyre árfo­lyam-emelkedés reményében érdemes pályázni. A szövetke­zetek és az önkormányzatok előnyt élveznek - de csakis azonos ajánlatok esetében. Június 27-én, reggel, 9 és 11 óra között, a budapesti Váci u. 9. II. emeletén a Góg Értékpa­pír Kft. irodájában várják a pá­lyázatokat. Pontban 11 órakor lehúzzák a rolót, majd a cég az ÁV Rt. képviselőjével és egy közjegyzőnek a jelenlétében bontja az ajánlati csomagokat. Az nyer, aki a legtöbbet kínálja. Azonos ajánlat esetén - ön- kormányzatok és szövetkeze­tek élveznek előnyt más befek­tetőkkel - pl. a várhatóan élén­ken érdeklődő brókercégekkel, kárpótlásijegy-befektető társa­ságokkal vagy egyéb, pénzügyi befektetőkkel szemben. Ha több lesz az ő körükből is az azonos ajánlat, akkor a ta­nácsadó Góg Értékpapír Kft. szóbeli licitre hívja a pályázó­kat. Azonnal megköti a szerző­dést a nyertessel, akinek 3 munkanapon belül le kell tennie az asztalra a megajánlott kár- pótlásijegy-csomagot, vagyis fizetnie kell. Ellenkező esetben automatikusan a második leg­jobb lesz a győztes. Amíg a fi­zetés meg nem történik, addig nem hozzák nyilvánosságra, hogy ki lesz a részvénycsomag új tulajdonosa. Ez a portfolió-pályázat egyébként csak az első lépés a befektetésre váró kárpótlási- jegy-tömeg felszívásához. Az ÁV Rt. további portfóliók kiala­kítását kezdte meg. Amint a tanácsadó Góg Ér­tékpapír Kft. kereskedelmi igaz­gatójától megtudtuk, hamarosan várható az úgynevezett márka- védelmi portfolió meghirdetése, amelyben a Pick, a Szegedi Paprika és a Kalocsai Paprika Rt. papírjai szerepelnének. Bárdi Károly szerint ezzel a módszerrel - vagyis az akció folytatásával - rövid időn belül 1,5 milliárd forint értékű kárpót­lási jegyet tudnának felszippan­tani. Szándékuk szerint dön­tően az önkormányzatoktól és a szövetkezetektől, amelyeknél a lakáseladások és a földárve­rések nyomán tömegesen hal­mozódnak a jegyek. S ezek be­fektetésre várnak.- közcélokra Gyakorlótér A bajai képviselő-testület a napokban tartandó ülésén tár­gyalja a Szegedi út melletti in­tézményi, illetve ipari felhasz­nálási célú terület általános rendezési tervét. A nagysza­bású városfejlesztési prog­ramnak lényegében egyetlen akadálya lehetett volna: a be­építeni kívánt terület a Magyar Honvédség tulajdona volt, és a Türr István Műszaki Ezred gyakorlóteréül szolgált. A honvédség rendkívül rugalma­Új egyezségre készül a Zöldmező • % Az egykori kiskunfélegyházi Zöldmező szövetkezetből kivált vagyoncsoportok vezetői július 11-én találkoznak, hogy közös stratégiát állítsanak fel a jövőre. Pozsár Miklós, az utódszövet­kezet elnöke elmondta, a közös koncepció kidolgozására azért van szükség, mert a közelmúlt­ban a megyei cégbíróság meg­semmisítette a vagyonmeg­osztó közgyűlés 1992 októbe­rében hozott határozatát. Az eredeti állapot visszaállítása azonban szinte lehetetlen, és valamennyi partner érdekeit sér­tené. A júliusi közgyűlés célja, hogy egyezség szülessék az üz­letrészek tulajdonosai között. Ennek jegyében elkerülhetet­san járt el ez ügyben, már a tervkészítés kezdeti időszaká­ban úgy nyilatkozott az egyez­tetőtárgyalásokon, hogy le­mond a gyakorlótérről, és a te­rületet értékesíti más, közcélú: intézményi, illetőleg ipari fel- használásra. Az adásvételi szerződéseket már meg is kö­tötték, így a rendezési tervnek megfelelően megkezdődött a kereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátó egységek építése. lennek látszik, hogy a vagyon­részek arányában a terheket is megosszák az utódok között. Mindez a cég számára vagyon­csökkentést is jelent, de lehető­séget nyújtana arra, hogy elke­rülhesse a felszámolást. Jelen­leg elemzik a létrejött helyzetet, dolgoznak az információk éréke­lésén. Gépbörze, kedvezményes hitelekkel Az ÁVÜ és az ÁV Rt. Privati­zációs Gépbörze (PGB) elneve­zéssel olyan új akciósorozatot indított, amelynek keretében az állami gazdálkodó szervezetek használaton kívüi gépeiből és eszközeiből önkéntes csatlako­zással központi inaktív gépala­pot létesít, és ezt elemenként magánvállalkozóknak értékesíti. TALLÓZÓ Aligai galiba: másfél milliárd a tét Négy éve nem talál gazdára a Club Aliga, amely egykor Kádár János kedvenc üdülő­helye volt. A több volt MSZMP-üdülő is hasonló gondokkal küzd, emellett az amortizáció is nagymértékben sújtja az épületeket. Január elsejével a Kincstári Vagyon­kezelő tulajdonába került üdü­lők sorsa egyelőre bizonyta­lan. (Kápé, VI. 10.) Régi lendülettel robog a Rába A rendszerváltás négy éve alatt a Rába nehéz küzdelmet folytatott a talpon maradás és a reorganizáció érdekében. Az eljárások és piacok keresése a forgalom növekedését eredményezte, így a vállalat- óriás eljutott a privatizációig. (Kápé, VI. 10.) Alakulóban a vagyonkezelői szervezet A MÁV Rt. négy társaság­ban lévő üzletrészét hirdette meg értékesítésre. A részle­tekről Sipos István megbízott vezérigazgató tájékoztatta a lapot. Az első négy értékesítés tapasztalatai alapján folytatják a privatizációt, a járműjavítóra is sor kerül. (Világgazdaság, VI. 14.) Négy kötet a magánosításról Annak érdekében, hogy a privatizáció töretlen maradjon, az új kormányzat számára a két vagyonkezelő szervezet­nél négykötetes tájékoztatót készítettek a magánosítás eredményeiről - tájékoztatta Szabó Tamás privatizációs miniszter az MTI munkatársát. Szabó Tamás úgy vélte: a jö­vőben is szükséges a verse­nyeztetés elvének fenntartása, és fokozni kell a határozatho­zatalok nyilvánosságát is. (Új Magyarország, VI. 13.) Pénzjegyek biztonsági papírból A Pénzjegynyomda a biz­tonságos és korszerű papír­pénzek gyártására 4,2-4,5 mil­liárd forintos beruházással új nyomdát hoz létre. A papír- alapanyagot a Diósgyőri Pa­pírgyárból, az egyetlen ma­gyar biztonsági papírokat gyártótól szerzi be. Az ÁVÜ korábbi információ szerint a 179 millió forint jegyzett tőkéjű papírgyár részvényeinek 100%-át a Pénzjegynyomda vette meg és kárpótlási jegy- gyei fizette ki. (Napi Gazda­ság, VI. 13.) EGIS-részvények a tőzsdén Az Állami Értékpapír Fel­ügyelet a napokban jóvá­hagyta, hogy az Állami Va­gyonkezelő Rt. nyilvános for­galomba hozatal útján értéke­sítse az Egis Gyógyszergyár Rt. 2 millió 260 ezer darab, egyenként 10 000 forint értékű részvényét. Az Egis Rt. kérvé­nyezni fogja, hogy részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén is jegyezzék. (Új Magyaror­szág, VI. 14.) Tartozás ellenében kárpótlási jegy Dr. Csurgó Ottó vezérigaz­gató-helyettes ismerteti a Co- lonia megváltozott üzleti stra­tégiáját, melynek értelmében a mezőgazdasági tartozáso­kat kárpótlási jeggyel is kifi- zethetővé tették, illetve olyan új vállalkozói köröket céloztak meg, amelyek elősegítik a magánorvosok és -patikák működését. (Népszabadság, VI. 13.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents