Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-21 / 144. szám

1994. június 21., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 11 GYORS DÖNTÉSEK KELLENEK Búzacsapdában a termelők Az előrejelzések szerint bő­séges termés várható, a gabona­piacon tehát túlkínálattal és nyomott búzaárral kell szá­molni. Az étkezési búzára ta­valy meghirdetett tonnánkénti 8 200 forintos garantált ár vi­szont legfeljebb a termelési költségeket fedezi. A gazdák sajátos búzacsap­dába kerültek: minimális az összeg, amellyel az intervenciós felvásárlás kecsegtet; s ezt a ke­veset is későn, szeptember 15-e után kapják meg. (Az érvényes rendelet szerint ugyanis a garan­tált ár csak szeptember közepe után lép életbe.) Nekik azonban már a betakarítás kezdetén kel­lene a pénz az aratáshoz, a jövő évi termés megalapozásához, műtrágyázáshoz. Ráadásul a felvásárlók egy része már levél­ben tudatta a szerződött gaz­dákkal, hogy az aratás után ton­nánként csak 7 500 forint körüli áron veszi át az étkezési búzát. A garantált ár-Késedelem nélküli döntés kellene a búza intervenciós fel­vásárlása és az exporttámogatás ügyében - véli Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövet­ségének főtikára. — Célszerű lenne, ha az állam július és au­gusztus 15-e között az általa vállalt mértékig minden felaján­lott, legalább B/2 sütőipari ér­tékű búza után megfizetné a ga­rantált ár 60 százalékát, azaz a tonnánkénti 4 920 forintot - folytatja a főtitkár. - A termelő pedig november közepéig tárol­hatná, illetve tároltathatná ter­ményét vagy eddig az időpontig - a 2,5 százalékos kezelési ille­ték mellett - élhetne visszavá­sárlási jogával. Ennyi idő ele­gendő ahhoz, hogy eldöntse: visszavásárolja-e búzáját vagy garantált áron végleg eladja az államnak. Maradna tulajdonos Horváth Gábor szerint jó megoldás lenne az is, ha az Ag­rárrendtartási Hivatal - a köz- raktározó társaságok közremű­ködésével - intervenciós felvá­sárlást hirdetne a szóban forgó időszakra. A társaságok a köz­raktári kölcsönhöz szükséges fedezetet kereskedelmi banki háttér szervezésével, közraktár- jegy kiállításával és letétbe he­lyezésével biztosítanák. így a termelő maradna az áru tulajdo­nosa, a letétbe tett jegy ellené­ben pedig közraktári kölcsön­ként kapná meg a garantált ár 60 százalékát. Ha utóbb úgy dönt, hogy megtartja a gabonát, az előleget visszafizeti - ha el­adja a termést, életbe lép a ga­rantált felvásárlási mechaniz­mus. Exporttámogatás A MOSZ álláspontja szerint az exportszubvenciót az inter­venciós felvásárlással egyidejű­leg kellene meghirdetni. Ennek költségkihatása - az előzetes számítások szerint, félmillió tonna búzaexporttal számolva - 400-800 millió forint lenne. FEB Jóval kevesebb borsó terem Várhatóan egy hónapig tart a betakarítás, azaz 10 hektáros napi teljesítmény mellett 26 nap kell a kalászos gabonák Maratá­sához. Jelenleg az országban hozzávetőlegesen 8 500-9 000 kombájn van. Az egy kom­bájnra jutó betakarítandó őszi, illetve tavaszi kalászosgabona— terület - 70 százalékos műkö­dőképességet feltételezve - gé­penként hozzávetőlegesen 260 hektár. Mindez abból a legfris­sebb jelentésből tűnik ki, ame­lyet a szakminisztérium föld­művelésügyi hivatalok főosz­tálya állított össze a legújabb te­rületi tapasztalatok alapján. A borsó szépen fejlett, de az előrejelzések szerint erős levél- tetű-fertőzés várható, a védeke­zés nélkülözhetetlen. A borsó vetésterülete - amely 59 ezer hektár - az idén jóval alatta ma­radt a tavalyinak, mintegy 25 százalékkal. A cukkorrépát a vetésterület 5-8 százalékán a répabarkó és a répabolha kárté­tele miatt újra kellett vetni. A kártevők által nem károsított ve­tésterületen a növények jól fej­lettek. A cukorrépa vetésterü­lete ebben az évben eléri a 104 ezer hektárt, ez több mint 1 szá­zalékkal nagyobb a múlt évi ve­tésterületnél. A napraforgó ve­tésterülete közel 10 százalékos növekedést mutat a múlt évihez képest. Ebben az évben több mint 400 ezer hektáron vetettek napraforgót. A kukorica idei ve­tésterülete az előzetes felméré­sek alapján a múlt évihez képest 5 százalékkal nagyobb. Az idén csaknem 1 millió 200 ezer hek­táron vetettek kukoricát. Privatizálás előtt a Kiskunhalasi Á. G. Jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt években a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. A vállalat az átalakuló gazda­sági viszonyok között részvény- társasággá vált, jó néhány te­lephelyét elárverezte, s csak azok maradtak továbbra is a bir­tokában, amelyeket fennmara­dásához a vezetőség feltétlenül szükségesnek vélt. A jelenlegi termékkibocsátás a korábbinak mintegy 60-65 százaléka, s az egykor ezerkettőszáz főt foglal­koztató vállalat ma háromszáz­nyolcvan embernek ad munkát.- Privatizálás előtt állunk, vállalatunkat az Állami Vagyonügynökség még nem hirdette meg - mondja Kószó János, a Halasvin Rt. igazga­tója. - Ennek az a magyarázata, hogy a nehéz gazdasági körül­mények között lévő vállalatok első részvénytársaságig éveinek eredményét várta az ÁVÜ. Az állami gazdaság jogutódjaként tavaly június 30-án létrejött Ha­lasvin Rt. az utolsó részvénytár­sasági évet nyereséggel zárta, így cégünk bekerült a második Az adósságkonszolidációt követően 800 millió forintos törzstőkeemelést tervez a Szek­szárdi Húsipari Rt. A vállalat banki adósságaiból, illetve rész­leges állami tartozásaiból hoz­závetőlegesen, összesen 1,8 milliárd forintot engedtek el. A fenti összegből 960 millió forint volt a banki tartozás. Mindezt Waffenschmidt János vezér- igazgató mondta el a napok­ban, amikor partnertalálkozót rendeztek a fővárosban. Gond a forgóalap A vezérigazgató utalt rá: bár csökkent az adósságuk a tarto­zásuk még így is 1,2-1,3 milli­árd forintot. Ä cég legnagyobb gondja jelenleg, hogy minél több forgótőkét vonjon be a termelésbe, ezért a törzstőke­emelés 50 százalékát, mintegy 400 millió forintot erre kíván­nak fordítani. Az említett ösz- szeget a vállalattal kapcsolatban álló különböző cégek adnák 9 Kószó János banki és adóskonszolidációs körbe. A reorganizációs tervün­ket a hét végéig kell leadnunk. Bár a végső határidő december 31., reméljük, hogy az ÁVÜ még a nyár folyamán döntést hoz a privatizálást illetően.- Melyek a vállalat főbb te­össze, többek között termelők külföldi partnerek, kereskedők és bankok. Adósságkonverzióra is mód nyílik, azaz az adósság egy részét részvényre válthatják a hitelezők, mintegy 143 millió forint értékben. Ez a törzstőke­emelés 20 százalékos részét adja. A fennmaradó hányad, mintegy 30 százalék az ÁVÜ- től származik. Ezt a tulajdon- részt a vezérigazgató értesülése szerint gyorsan értékesíteni kí­vánja az Állami Vagyon­ügynökség. Jelenleg a vállalat törzstőkéje 250 millió forint. Kis kihasználtság A vállalat termelési kihasz­náltsága 50-60 százalékosnak mondható. Hetente 6-6,5 ezer sertést dolgoznak fel, továbbá mintegy 400-450 szarvasmar­hát. A vállalat vesztesége a múlt évben több mint 800 millió fo­rint volt, amelyből 50 százalé­kot tett ki a kamat- és adósság- szolgálat. vékenységei ebben az évben?- A decentralizációs folya­matok során a klasszikus agrár- tevékenységektől megváltunk, ezek helyett szállító és szolgál­tató - a többi között asztalos, építő, lakatos és gépszerelő - munkákat vállaltunk. 1990-től hoztuk létre azokat a káeftéket, amelyek az ilyen jellegű tevé­kenységeket felvállalják. Élel­miszer-ipari vállalatnak azon­ban továbbra is megmaradtunk, fő profilunk a bor- és pezsgőké­szítés, illetve palackozás, vala­mint a szeszes italok és likőrök gyártása. Jelenleg két termelő- bázisunk van, a halasi és a tajói.- Milyen reményekkel várják a privatizációt?- A vállalat vezetőségének és dolgozóinak egyaránt szándé­kában áll, hogy tulajdonrészt szerezzen, ezért pályázni fo­gunk. Számunkra a legmegfele­lőbb talán az lenne, ha olyan céget tudhatnánk magunk mel­lett tulajdonostársként, amely hosszú távon biztosítana piacot - mondta Kószó János. Á. M. Martonvásár bő választéka A szokottnál is gazdagabb őszibúza-fajtaválasztékot kínál az idén a termesztőknek az MTA Martonvásári Mezőgaz­dasági Kutatóintézete - állapí­tották meg az ország minden ré­széből érkezett szakemberek Martonvásáron, az intézmény­ben tartott kétnapos országos fajtabemutatón. Bedő Zoltán igazgató el­mondta: a martonvásári nemesi- tők négy újabb, környezetbarát, azaz vegyszertakarékos techno­lógiával termeszthető, a gom­babetegségekkel szemben el­lenálló, bőtermő búzafajtával gazdagították a kenyérgabonák választékát. Közülük a korai érésű MV Koma és a közép­érésű MV Optima nemcsak kiváló terméseredményeivel ér­demelte ki a szakemberek fi­gyelmét, hanem azzal is, hogy a lisztjükből sütött kenyerek ki­ugróan jó minőségűek voltak. A középérésű MV Magma és a középkésői MV 25 fajták pedig különösen ellenállók a gomba­betegségekkel szemben. ADÓSSÁGELENGEDÉS UTÁN Tőkét emel a kombinát Bőrben adja el a gabonát 9 Szalai József, mélykúti gazda fejősteheneket és lovat is tart. Szalai József, a mélykúti gazda, apósa hét hold földjén kezdte az önálló gazdálkodást. A földművelést, állattartást nem kellett tanulnia, szülei is föld­művesek voltak. Édesapja 1960-ban 12 hold földdel, két lóval és egy gumiskocsival lé­pett be a szövetkezetbe. Az ak­koriban pályaválasztás előtt álló ifjú Szalai József a kőműves szakmát választotta. A vizsgák után a mélykúti ktsz-ben kez­dett dolgozni. Munkáját sokszor a szülőfalutól távol végezte, tagja volt a metró felvonulási épületeit felállító brigádnak.- Apósom halála után kellett hazajönnöm, nem hagyhattam a földet. Ő soha nem lépett be a szövetkezetbe, egyéni gazdál­kodó maradt. Feleségemmel el­vállaltuk a mélykúti áfész szik- vízüzemét, öt évig dolgoztunk ott. Mellette műveltük a földet, egy öreg MTZ-t vettünk. Anya­kocákat, növendék bikákat ne­veltünk. Akkoriban jól ment a bika, szépen el lehetett adni. A takarmányt magunk termeltük, a fehérjét is. Szóját, borsót, ga­bonát és kukoricát vetettünk a jószágnak, a takarmánynövé­nyeket mindig bőrben adtuk el. Mással is kellett foglalkozni az állatok mellett, évekig prita- minpaprikát, étkezési babot is termeltünk.- Fejőstehenek és egy ló áll most az istállóban. Paprikapa­lánták hátul a kertben, hízók az ólban, a szántóföldön a takar­mánynak való. Gondolom, most sem vásárol a tápboltban.- A vitaminokon kívül min­dent magunk termelünk meg. A növendékbika-hizlalás gazda­ságtalanná válása után fejőste­heneket vettünk. Most négyet fejünk, kettő magyar tarkát és két holsteint. Nagy a különbség a két fajta között. A tarkáim ke­vesebb tejet adnak, de jó vasta­got, 3,8-4-es a zsírtartalma. A holstein leadja a napi 30 litert is, de vékonyabb, 3,6-3,8-as a teje. Talán a tejnél is értékesebb a trágya. Tápanyag-utánpótlás nélkül nem lehet nagy termést várni, a jó istállótrágyát nem pótolja a műtrágya. Kétezer mázsát vettem tavaly, a kárpót­lási földeket trágyáztam meg jó alaposan.- Ennyi föld, jószág sok munkát ad. Mikor kezd reggel?- Ötkor. Minden munkát a feleségemmel végzünk, nap­számost nem szoktam fogadni. Két traktor, a szükséges mun­kagépek megvannak. Annyit vállalunk, amennyit magunk meg tudunk művelni. Idén bú­zát, kukoricát, árpát, borsót ve­tettünk. Korán tavasszal rozsot kaszáltam a jószágnak. A zöld­takarmány nagyon fontos, a rozs korán lekerül, lehet utána másodvetést tenni. Lucernánk is van, idén jó volt rá az idő. A ta­valyi szárazság, zöldhiány egyébként most is gondot okoz, vemhesülési gondok jelentkez­tek a teheneknél.- Tervezi a gazdaság tovább­fejlesztését?- Ami van, azt gondozzuk, különösebb fejlesztést nem aka­rok. A gépeim megvannak, van egy lovam. Egyre azon gondol­kozom, hogy nagy jövője van a lónak a kisebb gazdaságokban. A lóekével szebb és jobb mun­kát lehet végezni, mint a kulti- vátorral. Maradt még földünk, a részaránytulajdont a szövetke­zetben hagytuk, a kárpótlási te­rületeket használjuk, de azt hi­szem, többet már nem tudunk vállalni. Hitelt soha nem kér­tem, mindent saját erőből, ap­ránként vettünk meg. A hitelt vissza is kell fizetni, a kamatot is ki kell termelni. Alacsony a jövedelem a mezőgazdaságban, a hitelek nagyon drágák a ma­gamfajta kisgazdálkodónak - mondja Szalai József, a szor­galmas mélykúti gazda.- pásztor ­Négymilliárdos hitel az agrárvállalkozóknak Az év eddigi részében négy- milliárd forint hitellel segítették az agrárágazat egyéni és társas­vállalkozóit a takarékszövetke­zetek. A tavalyi kölcsönösszeg dupláját fizették ki, s ez azt jelzi, hogy élénkült a befektetés a mezőgazdaságban - mondta Gergely Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke. Az egyik legnagyobb tételt a reorganizációs hitel je­lenti. Több mint 600 millió fo­rint kölcsönt adtak az indulás­hoz a farmergazdálkozásra vál­lalkozóknak, a legtöbb pénzt a jó termőfölddel rendelkező Bé­kés és Tolna megyében fizették ki. A takarékszövetkezetek, me­lyek többnyire a falvakban mű­ködnek - 1100 helyen például egyedüli pénzintézetként - a jö­vőben is kiemelt gondot kíván­nak fordítani az agrárágazat se­gítésére. Gergely Sándor u- gyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni: olyan agrárpoliti­kára és olyan szerkezetváltásra lenne szükség, amely ténylege­sen a minőség irányába „vinné el” a mezőgazdaságot. A takarékszövetkezetek ér­dekképviseleti szervezetének elnöke szólt arról is, hogy a szövetkezeti pénzintézetek ok­tóberig kialakítják egységes in­formatikai és számítógépes rendszerüket. Ez a többi között lehetővé teszi majd, hogy na­gyobb vállalkozások hiteligé­nyét is ki tudják elégíteni. S csatlakozhatnak a nemzetközi rendszerhez, gyorsabbá téve a pénzforgalmat. Új mérnökszak az egyetemen Élelmiszerminőség-biztosí- tási agrármérnöki szakot indít a következő oktatási évben a Pannon Agrártudományi Egye­tem Mezőgazdaság-tudományi Kara Mosonmagyaróváron. Fe­ladatuk az lesz, hogy a talaj­műveléstől az élelmiszer-fel­dolgozásig terjedő technológiai folyamat egészét a beltartalmi érték megőrzésének, javításá­nak szolgálatába állítsák. Az új szak osztrák-magyar együtt­működésben valósul meg a képzésben a bécsi agráregyetem és az Osztrák Szövetségi Élel- miszerminőség Vizsgáló és Ku­tató Intézet szakemberei is köz­reműködnek. A tananyag az élelmiszer-analízis és a mikro­biológia, az élelmiszer-marke­ting, a minőségbiztosítás és az élelmiszerjog területét öleli föl. Hercegszántói népfőiskolások 9 A második évfolyamát zárta szombaton a hercegszántói vállalkozói és gazdálkodói népfőis­kola. A Ferenc-csatorna partján lévő önkormányzati üdülőben értékelték az év során szerzett ta­pasztalatokat, összeállították a következő tanév tematikáját. Ezt kővetően megkóstolták Buncsity Milivoj hallgató finom babgulyását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents