Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-21 / 144. szám
1994. június 21., kedd PETŐFI NÉPE 7 Dallamok szárnyán a nagyvilágban • A görög zenét hallgatva a szigetek csodája is megsejthető. A legolcsóbb utazás. A Kecskeméti Ifjúsági Otthonban a nagy sikerre való tekintettel második alkalommal rendezik meg a Maskarades együttes görög estjét. A rendezvény érdekességei közé tartozik, hogy a konceretet táncház követi, ahol avatott tánctanárok mutatják be a lépéseket, eközben a büfében bárki megkóstolhatja a jellegzetesen görög ízeket ételben, italban egyaránt. A Maskarades együttes 1987-ben alakult. A négy tagból két fiú görög származású, habár mindannyian budapesti illetőségűek. Vaszilisz és Jani a szülőktől sajátították el zenei tudásuk legjavát. A hozzájuk csatlakozó két lány, Bea és Judit átvette tőlük ezt a hagyománytisz- tfelő szemléletet. Nevüket már szerte az országban ismerik a folk-zene iránt rajongók. Utoljára Budapesten léptek fel a World Music Fesztivál keretében. Minden hónap utolsó szombatján pedig Budapesten, a városmajori Lord Major Étteremben találkozhatnak velük a görög népzene kedvelői. A legközelebbi kecskeméti koncert 1994. június 22-én, 19 órakor kezdődik az Ifjúsági Otthonban. A Görög udvarban található Szt. Miklós Alapítvány által támogatott ortodox egyházművészeti gyűjtemény ezen a napon 17 és 19 óra között ingyen látogatható. Kávai Katalin • A kecskeméti Leskowsky Hangszergyüjtemény Európa egyedülálló múzeuma, mivel a látogatók nemcsak megnézhetik, hanem meg is szólaltathatják a több mint 1500 becses és nagyértékü hangszer nagyrészét. A Zimay utca 6. szám alatti múzeum egész nyáron várja a látogatókat, s akik előzetes bejelentkezésre érkeznek, hangzó tárlatvezetésben részesülnek. Néhány dallam, motívum erejéig megismerhetik a magyar népzenétől kezdve mindazt, ami a zenében szép és értékes. A csend hangjai Köszöntsük Simon és Gar- funkel A csend hangjai című lírai dalával a zene ünnepét. A zenéét, amely a világon sok millió ember számára szerez gyönyörűséget, örömöt. Mert a zene nemzetközi, s szól fiatalnak, idősnek. A zene a harmónia. Az az összhang, amiben minden a helyén van, a rend, ami mindenkinek jó, amire mindenki vágyik. A zene a nap minden percében velünk van, olykor megnyugtat, máskor felkorbácsol, s van, amikor felbosszant. Mégis, a zene nélkül egészen más lenne az életünk. Mert még a csend hangjait is igazán csak a róla szóló dallal tudjuk elképzelni... A harmóniára való törekvés egyidős az emberiséggel. Az ókorban is vizsgálták, irodalmi művekben szerepelt, gondoljunk csak a forgó égitestek emberi fül számára hallhatatlan harmonikus zenéjére, amit Pythagorasz a „szférák zenéjének” nevezett, vagy Homérosz Odüsszeuszára, akit a szirének éneke csábított. De a középkorban is kitüntetett szerepe volt, hiszen a hét szabad művészetek egyike volt. A zene sokféle tulajdonsággal rendelkezik, a hangok időbeli egymásutánja dallamot alkot, egyidejű megszólalásukból harmónia keletkezik. Mozgató ereje a ritmus, sebessége a tempó. Hangzásának rendjét pedig a metrum és az ütem szabályozza. S a zene segítségével azok is megérthetik egymást, akik semmilyen közös nyelvet nem birtokolnak. Kifejezhet emberi örömöt, bánatot, gondolatokat. Segít elviselni a nehéz pillanatokat, s nélküle az ember szegényebb lenne. Mert az emberi beszédnek is dallama van, s a fény után a hang tartja össze az emberiséget. Általa ismeri meg a másikat, a múltját, s fedezi fel a jövőjét. Ez pedig minden ember számára fontos. Vigyázzunk hát a hangra, a zenére, s az éltető fényre, mert ez jelenti jövőnket. Az utódaink jövőjét is. Múzeum, ahol megszólalnak a tárgyak Kodály városában a zene: összekötő kapocs Erdei Péter, a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója. Az ünnep kapcsán kérdeztük meg, hogy számára mit jelent a zene napja?- Örömet, mint mindig, ha zenével foglalkozhatom. Ez a nap méltó lezárása az oktatási, művészeti évadnak, de egyben kezdete a nyárnak, s vele együtt a szabadtéri koncerteknek, hangversenyeknek. így mód nyílik arra, hogy ebben a kevésbé frekventált időszakban is maradandó élményt nyújtsunk az embereknek.- Kodály városa hogyan sáfárkodik ezzel a lehetőséggel?- Én úgy érzem, jól. Évek óta megrendezésre kerül a Kecskeméti Nyár rendezvénysorozat, melyben zenei rendezvények is helyet kapnak. Ugyanakkor az elmúlt időszakban jelentős változások történtek a művészeti élet támogatásában. Az állami mecenatúra fokozatosan leépült, s helyét átvette az alapítványi támogatás, a magántőke megjelenése. Ez némi pezsgést idézett elő művészeti életünkben. De visszatérve a Kecskeméti Nyár rendezvényeire: ezek főleg akkor koncentrálódnak, mikor Nemzetközi Kodály Szeminárium van Kecskeméten. Ekkor közel egy hónap alatt az intézetünk szervezésében 8-10 jelentős koncert van a városban, amely nemcsak a konferencián résztvevők számára, hanem a kecskemétiek és az idelátogató külföldiek számára is nyitott. Jövőre lesz Kodály Szeminárium, de az idén is lesznek koncertek a városban.- A Kodály Intézet milyen rendezvények házigazdája lesz a nyáron?- Két jelentősebb rendezvénysorozatra készülünk. Először az ország fiatal, 30-40 év közötti zenepedagógusait várjuk Kecskemétre, hogy megvitassuk eredményeinket, további tennivalóinkat. Utánuk a határainkon túl élő magyarok zenepedagógusait készülünk vendégül látni egy háromnapos konferenciára, amelytől személy szerint én is sokat várok. Nem kisebb a tét, mint az, hogyan sikerül megőrizni a magyarság zenei hagyományait azokon a területeken, ahol más kultúrákkal találkozik. Ez a három nap jó alkalom lesz arra, hogy az ittlévő szakemberek kidolgozzák azokat a lehetőségeket, melynek során ezek a területek kapcsolatba tudnak lépni egymással, s az anyaországgal, Magyarországgal Ügy hiszem, meghatározó döntések születnek majd, s a zene továbbra is összekötő kapocs marad közöttük, közöttünk. Mester B. László • Erdei Péter A zene világnap j án Minden évben június 21-én rendezik meg világszerte a zene ünnepét, amelyet 1982-ben tartottak először Franciaországban. E nap szülőatyja Maurice Fleuret javasolta, hogy a nyár első napját a világon mindenütt köszöntsék zenével. Az ember, akiben nincsen zene, akire édes összhang sose hat, gyanús, hogy megcsal, kirabol, elárul, Lelke mozgása sötét mint az Erebus, Ilyennek ne higgy, Hallgasd a zenét! Shakespeare Világhír Sajátos keleti hangzás • Hazánk számtalan művészt adott a világnak. Joe Murányi a jazz műfajában jeleskedik. De szívesen vissza-visszajár a Bohém Ragtime együttes kecskeméti ünnepi napjaira. Az Uzgin Űver nevű kecskeméti együttes 1991 tavaszán alakult. Farkas Marcsi hegedű, Homoki Péter gitár, szintetizátor, Majoros Gyula fúvóshangszerek, Mogyoró Győző ütős volt az eredeti felállás. Az elnevezés egy bizonyos kultikus temetkezési hely nevének fonetikus olvasatából származik, amely a mai Mongólia területén található, de jóval a mongol idők előtt keletkezett. Az első jelentős fellépésük a Kelet ’91 Fesztiválon volt Debrecenben. 1 hónap múlva a Jövő Zenéje Fesztiválon a Budapest Sportcsarnokban sokan felfigyeltek az együttes sajátos hangzásvilágára, amely kísérleti jellegű, magában foglal kortárs, illetve folklórelemeket is. Megszólaltatása hagyományos és modem hangszerekkel együttesen történik. A koncerteken az alaptémát imnprovizatív szólók teszik telítetté. 1992 is a fesztiválok éve volt az együttes számára. Részt vettek a Kortárs Zenei Fesztiválon, de meghívták őket a Nemzeti Zenei Fesztiválra is. Kiemelkedő az együttes történetében az idén május 1-én rendezett osztrák-magyar kortárs művészeti rendezvényen való részvétel Bécsben. A csapat két filmzenére is kapott megbízást. A kecskeméti rajzfilmstúdióban készült Horváth Mari Zöldfa utca 66. című alkotása, valamint az 1993-ban a televízió által bemutatott Zászlók című közjátéksorozat aláfestő zenéje is. Időközben a felállás változott, az ütőhangszereken Vellai Tamás játszik, Jutási Miklós pedig Majoros Gyulával együtt zenél a fúvóshangszereken. Legközelebbi fellépésüket augusztus 11-éré tervezik, az egyetemisták és főiskolások Kecskeméten megrendezendő országos turisztikai találkozóján. K.K.
