Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-02 / 128. szám
10 Rejtélyek: és kérdések 1994. június 2., csütörtök Rejtélyek és kérdések Akár a Kárpát-medencében is felrobbanhatott volna a Csemobilban felépített atomerőmű. Ugyanis a tervezéskor felmerült Munkács neve is. Szerencsére nem ide telepítették, márcsak azért is, mert állítólag 1999 májusában újabb atomrobbanás várható. Erről a kérdésről szól rovatunk vezető anyaga. De cikket olvashatnak arról is, hogy állítólag megtalálták az inkák aranyvárosát. Barta Zsolt ,A BÜROKRÁCIA ÓKORI ŐSHAZÁJA / Évezredes pecsétnyomók 0 ÓRA 0 PERC 1999. MÁJUS 22-ÉN Megkezdődött a visszaszámlálás Csernobilban? • A fotón egy erőmű reaktora és kazettaátrakó gépe látható. Csernobilban állítólag valami hasonló szerkezet robbanhatott fel 1985-ben. A 4500 évvel ezelőtti ókori Mezopotámia életébe engednek betekintést azok a mai személyazonossági igazolványhoz hasonló, henger alakú pecsétnyomók, amelyek az iraki Ham- rín-duzzasztógát nyolcvanas évekbeli építésével összefüggő ásatásokon kerültek elő. - Egyedül e leletek sejtetik velünk, hogy mivel foglakoztak az akkor élők - magyarázza Lamia Gailani régésznő a képpel, írással, különleges jelekkel metszett kőpecsétek jelentőségét. Iraki régészek szerint az állat- és növénymotívumokkal, valamint a mindennapi életből vagy a mitológiából vett jelenetekkel díszített pecsétnyomók ma a bagdadi múzeum legértékesebb kincsei. Az ókori világban aláírásra vagy birtoklevélként használt pecsétnyomó mezopotámiai találmány. Az akkori világ pecsétnyomóinak 85 százalékát itt állították elő és a feltárt több tízezer példány mindegyike különböző - mondta Gailani. Szakértők véleménye szerint a 2-7 centiméter hosszúságú pecsétnyomók mestermunkák, értékük azonban túlmutat a művészi szempontokon. A Tell-Szulejmehnél talált daF. X. King neves szellemtörténész új könyve Rejtélyek enciklopédiája címmel jelent meg magyarul, 250 oldalon, 750 színes és fekete-fehér fotóval. A titkok birodalmába, megmagyarázhatatlan dolgok világába pillanthatunk be, fellebbentve valamit a telepátia, a megérzés, a médiumok, a jóslások, a keleti vallások, a babonák, az álomfejtés ámulatba ejtő történéseiből. rabok korabeli mezőgazdasági tevékenységet ábrázolnak: szántást, vetést, betakarítást. Az egyik darab bizonyság arra, hogy Mezopotámiában már 4500 évvel ezelőtt is használtak állatokat közlekedési eszközként. Mezopotámiában minden jelentős személynek volt saját pecsétnyomója és a hamisítóiba kemény büntetést szabtak ki. A bor, búza, árpa, valamint ásványok tárolására használt edényeken a pecsét lenyomata védjegyül szolgált, az agyagkorsókra kiégetés előtt hengerítet- ték rá a pecsétnyomót. A kőpecsétet egy tégla megjelölésével a tulajdonos házának azonosítására is használták. Ha a házat eladták, az új tulajdonos sajátjára cserélte ki a megjelölt téglát. A régésznő szerint minden egyes pecsétnyomó legalább 100 ezer dollárért találna gazdára külföldi árveréseken. A Teli Szu- lejmeh-i pecsétnyomók bizonyítják a Mezopotámia és az Indus-völgy ősi civilizációi közötti kapcsolatot is. Az iraki lelet motívumai ugyanis hasonlóak az indus-völgybeli Mohen- dzsodáro és Harrapa nevű régészeti lelőhelyekről származó pecsétnyomókon láthatókhoz. Ősi titkok: az alkímia, a tenyérjóslás, az asztrológiává kártyavetés, a kristálygömbök rejtélyei villannak fel többek között, majd a Panem és Grafo Kiadók új könyve felfedező útra visz az értelmünkkel alig követhető történések közé. A szerző tényeket igyekszik vizsgálni, elemezni a különféle elméleteket, a döntést, a következtetés levonását azonban az olvasóra bízza. Két tekintélyes ukrán atomfizikus szerint 1999. május 22-én újabb, tragikus végű robbanás lesz a csernobili atomerőműben, ha nem gondoskodnak a mostani, nem túl tartós beton- burkolatot fedő, úgynevezett 2. számú szarkofág mielőbbi megépítéséről. Anatolij Koval- jovszkij, hődiffúzióval foglalkozó fizikus a Privatna Szprava (Magánügyek) című kijevi lap hasábjain a következőket állította: a plutónium és az urán folyamatos felhalmozódása miatt a fenti időpontban elkerülhetetlen a robbanás, mert addigra ezek a hasadó anyagok éppen elérik a kritikus tömeget. Jurij Svajgyuk atomfizikus ugyancsak ebben a lapban közölt hozzászólásában elvben egyetértett kollégájával, de szerinte az americium még ennél is nagyobb veszélyeket hordoz magában. Hajszálon múlott a sorsunk Az illetékes ukrán pártfőnökök csak a hatvanas évek közepén érezték szükségét, hogy előhozakodjanak az ukrajnai atomerőművek tervével. Pjotr Seleszt, az Ukrán KP első titkára szigorúan bizalmas levélben kérte a szovjet kormányt az előtanulmányok elvégzéséhez szükséges engedély és pénz kiutalására. Az ügyről beszámoló Vszeukrainszkije Vedomosztyi című lap az eredeti levél másolatát is közli legfrissebb számában. Az ötlet első gazdája Anatolij Scserbany, az akkori ukrán minisztertanács mellett működő és a kutatással foglalkozó állami bizottság buzgó elnöke volt. A hivatali rend szerirít felettese, Mihail Szóból, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának illetékese továbbította kérését, amelyet támogatott az akkori első titkár, Pjotr Seleszt is. Az ukránok szerint két kiválóan alkalmas hely biztosan volt az erőművekhez: egy Vinyica megyében található község melletti térség, illetve Munkács városa. Az összesen 2.6 millió ki- lowatt/óra teljesítményű két reaktorblokkot legkésőbb az 1970-ben befejeződő ötéves tervben kellett volna átadni. Kárpátalja megmaradt A végső szót azonban Moszkvában mondták ki, így esett a választás a Kijevtől 102 kilométerre lévő Kopácsi nevű község körzetére. Az I millió kilowatt/órás Közép-Ukrajnai Atomerőmű (ez volt a hivatalos neve) - építése mégsem kezdődhetett meg, pedig az ukrán pártfőnökök még évekig lobbyztak ezért. Az sem segített, hogy időközben megváltoztatták a tervet és az állítólag túl drága gázgrafitos megoldás helyett a mostani, hírhedt RBKM-1000 (grafittal moderált, vízzel hűtött) típus mellett döntöttek. A Komszomol u- gyanakkor országos élmunkás beruházásnak nyilvánította az építkezést és megkettőzte az odaküldött önkéntesek számát. A kész erőmű indítógombját 1977. szeptember 26-án 20 óra 20 perckor nyomták meg, nyolc és fél évvel a katasztrófa előtt. Ha az emberiség mégis megússza Ha nem sérül meg a mostani szarkofág, ha megfelelő védelmet nyújt a tervezett második betonburok, ha nem lesz megint emberi mulasztás, szóval ha ez a sok „ha” mind fölöslegessé válik, akkor a csernobili atomerőművet ölelő, úgynevezett elidegenített 30 kilométeres övezetben az ukrán környezetvédelmi mérnökök szerint: A jövő feltételes módban 1. A talaj felszínében - a radioaktív nukleidok vízszintes mozgása és a lebomlás következtében - csökken a szennyezettség. A cézium-137 és a stroncium-90 a felére, a plutó- nium-239 harmadára, szerencsés esetben egytizedére esik vissza. A talajvizekbe jutó sugárzó anyag mennyisége folyamatosan csökken, várhatóan a folyók vízgyűjtő területén ekkorra már a megengedett minimumra tér vissza. 2. A növényzet jelentős tisztuláson és megújuláson megy keresztül, ezért számottevően javul a levegő minősége. A parlagon hagyott földek aránya a mostani 30-40 százalékról 15-18 százalékra csökken. A felszabaduló földekre már nyírfaligeteket és nyírfaerdőket telepítenek. Mindennek következtében megnehezül az útja a földfelszínen még mindig meglévő és erős szél esetén felszökő radioaktív hamunak, pornak. 3. Az állatvilágban mennyiségi eltolódás várható az erdei élőlények javára, a mezeiek háttérbe szorulnak. Jelentősen nő a ragadozók aránya. így szigorú felügyelet alatt kell tartani számukat és állapotukat, mert a rágcsálók más körzetekbe is át- vihetik a tularémiát (pestishez hasonló állatbetegség), a rókák, kutyák veszettséget terjeszthetnek, a sáskák egész körzeteket lephetnek el. Rejtélyek enciklopédiája A harmadik évezred világcsodái KINCSVADÁSZOK, KALANDOROK, HÓDÍTÓK UTÁN Megtalálták az inkák arany városát? % v-u-jr-k-'-'./v ■ ^II §1 V V , , |g( • Nem lehet tudni, hogy a latin-amerikai dzsungelben milyen, évezredekkel korábban lakott települések kerülhetnek elő. Egyiptomból származik a magyar címer? Latin-Amerika történetének egyik legfontosabb pillanatához érkeztünk. Nevezetesen tárgyi bizonyítékok igazolhatják a legendát: az inkák csakugyan elrejtették a felbecsülhetetlen értékű kincseiket a spanyol hódítók elől. Köztük 14, ember nagyságú aranyszobrot is. Fernando Apa- ricio Bueno, perui régészprofesszor tette e magabiztos nyilatkozatot, melyben bejelentette, hogy rátalált az aranykincs ez ideig hiába keresett rejtekhelyére. Közel fél évezredes lázas kutatásra tenne pontot, ha valóban előkerülne az arany. Kalandorok, kincsvadászok és a mindenkori legmodernebb technikával felszerelt tudományos kutatók mindeddig eredménytelenül keresték El Dora- dót. A név azonban a gazdagság jelképévé vált, anélkül, hogy bárki is fölmutathatott volna egyet is a rejtőző kincsből, sőt, még csak a térképre sem tudták berajzolni El Doradót. A professzor 15 éve kutatta már Peru Kolumbiához és Ecuadorhoz közeli, áthatolhatatlan vidékét, míg végül is - állítása szerint - siker koronázta a munkát: rátalált a legendákban említett városra, Paititire. A hagyomány szerint ugyanis amikor a spanyol Pizarro 1532-ben megérkezett csapatával, a különböző inka városok főnökei az Amazonas-vidék egyik településére menekítették arany- és drágakő kincseiket. Ez a hely, most már bizonyosnak tűnik, Paititi volt. „Hosszú évek kutatása után találtunk egy olyan inka várost, amelynek az építési szerkezete eltér a már ismertektől. Ez lehet az a hely, ahová Cuzcóból, az inka birodalom központjából vitték kincseiket a spanyol hódítók elől.” El Doradó tehát megvan, ám az arany továbbra is rejtőzik. Hogy melyek voltak az ókor csodái, pontosan tudjuk, az utókor „leltározta” őket, hetet tartva közülük a legfontosabbnak. Hogy milyen lesz a jövő csodája, nos, erről megoszlanak a vélemények, olyannyira, hogy „Verne-komplexusban” szenvedőknek nevezik, akiket a megvalósíthatatlan foglalkoztat. És most már intézményesen is, mint például a MIT - Massachusetts Institute of Technology - kutatóit. Verne szemszögéből természetes, hogy éppen egy francia folyóirat, a Capital vázolta fel, milyen is lesz a következő évezred technikai csodavilága. Valóban, mintha csak Verne Gyula ábrándozna: a reÁrpád volt Egyiptom első királya. Ezt az első olvasatra meglepő kijelentést komoly történész minden bizonnyal nem kockáztatná meg. Ám az alternatív történetírás „gyöngyszemei” meglepő nyelvészeti következtetéseket levonva építik újra népünk őstörténetének szilárdnak hitt alapjait. A magyarság sumér, perzsa, egyiptomi származásának immár könyvtárnyi irodalma van. Igaz, időről időre előkerülnek olyan régészeti leletek, melyek táptalajt nyújtanak a hajmeresztő történelmi okfejtéseknek: gondoljunk csak az erdélyi Tatárlakán előkerült sumér ékírásos agyagtáblákra. A meglepő fejtegetések közül igen figyelemre méltó az Egyepülőgép és a vonat előnyeit ötvözőjármű viszi az utasokat Párizsból Moszkvába, mindössze 20 perc alatt. Tokióban már tervezik a föld alatti várost. Sőt azt is tudják, hogy 2040-beri, ugyancsak Japánban, átadják a ma még „X-Seed 4000” jelzésű fantáziaépületet; 800 szintjével másfél millió embert fogad majd a falai közé. A korlátlan lehetőségek évezredében, a harmadikban, azonban már ez sem lesz szenzáció, ugyanis már most dolgozik a konkurencia az 1000, sőt 2000 méteres toronyházon! A kilencvenes évek Verne-komplexussal sújtott - vagy megáldott? - tervezői már tudni vélik, hogy sült Államokban élő amatőr történész, Baráth Tibor, akinek vaskos munkája, a Magyar népek őstörténete nemrégiben jelent meg reprint kiadásban. A szerző szerint a magyar nép őshonos Egyiptomban, sőt az egész kis- ázsiai térségben, s voltaképpen az egész világon. Ki gondolná például, hogy jól ismert címerünk is egyedül ezt bizonyítja! A hármas halom nem az - egyébként szintén egyiptomi eredetű Tátra, Mátra, Fátra szimbóluma, a kettős kereszt sem keresztény jelkép, mint ahogy a hétszer vágott mező sem a néhai Magyar- ország nagy folyamait reprezentálja. Ezzel szemben egy- től-egyig egyiptomi hieroglifák, melyek őstörténetünk dicső 2057-ben lakható lesz a Mars. így tehát az sem meglepetés, hogy Japánban már elkészültek az összkomfortos lakástervek az első 150 önkéntes beköltöző számára. De hogy Európa sem maradjon ki. az Angliát Franciaországgal összekötő La Manche-alagút helyett már Berlin kerül az érdeklődés középpontjába. Azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy az Európa megosztottságát egykor jelképező város Közép-Európa fővárosa legyen. Éppen ott emelik a legmagasabb épületeket, ahol nem is régen kémeket és foglyokat cserélt Nyugat- és Ke- let-Európa. A Check Point Charlie, a híres híd környékén. múltjának emlékeit hirdetik. Tekintve. hogy ezeket a hieroglifákat megfejtették, nincs más dolgunk, mint kiolvasni jelenésüket, melyek az egyiptomi Árpád magyarságának történetét villantják fel előttünk. Címerünk jelentése tehát a következő: A hármas halom, s rajta a kettős kereszt annyit jelent egyiptomi hie- rogrif írással, hogy Napország. A hétszer vágott mező pedig a nyolc magyar honúr szövetsége olvasatban értelmezendő. E nem túl szabályos heraldikai okfejtés csak egyike a számtalan érdekes, de enyhén szólva megmosolyogtató következtetésnek. Ki gondolná, hogy múltunk homályos pontjai ennyire homályosak volnának? Bán
