Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-18 / 142. szám
1994. június 18., szombat Megyei körkép 5 KI MEGY, KI MARAD AZ ISKOLÁBAN? Lesz-e elég tanító Dunatetétlenen? • Ki fogja ősszel a dunatetétleni gyerekeket tanítani? Kit támogat a község Dunatetétlenen? Ki mellett állnak a szülők? Ki távozón? Az igazgatónő vagy a tanítónő? A tanév vége előtt egy nappal írásunk jelent meg arról a konfliktusról, amely Dunatetétlen község iskolájának igazgatója, illetve a helyi polgármester és néhány testületi tag között keletkezett. A cikk megjelenése után csörgött a szerkesztőségben a telefon, s egy felháborodott hangú hölgy, aki Lázár Ist- vánnéként mutatkozott be, követelte, hogy a szülőket is kérdezzük meg. Mégpedig azokat a szülőket, akik szerint javult az iskolában a munka színvonala, mióta az új igazgató és élettársa megérkezett. Bár - mondta ez a Lázár Istvánná - ő Radvánszki Ágnest is szereti, s csodálkozik azon, hogy az igazgatónő és a tanítónő nem férnek össze. Ki telefonált a szerkesztőségbe? Rendben - hangzott akkor a válaszunk, s megkértük a Lázár Istvánnéként bemutatkozó hölgyet, hogy hívja össze a vele egyetértő szülőket. Néhány nappal később a szerkesztőségből - a telefonkönyv segítségével - felhívtuk Lázár Istvánnét aki meglepetésre nem tudott, vagy nem akart tudni előző telefonhívásáról. Igaz, a konfliktusról tud, hisz harmadik gyermeke jár az iskolába. Az is igaz, hogy tiszteli az igazgatónőt, de szereti Radvánszki Ágnest is. Egyebet - mint mondja - sohasem állított, s nem állít most sem. S nem is tudja, hogy kik azok a szülők, akik az igazgatónő pártján állhatnak. Visszafordultak a gyerekek? Összejöttek, s nyilatkoztak viszont azok a szülők, akik a polgármesterasszonnyal értenek egyet, s azt kívánják, hogy az igazgatónő távozzon, s Radvánszki Ágnes feltétlenül maradjon Dunatetétlenen. Kálóczi Gézáné: - A gyerekek mondták^hogy a tanítónő gyakran sír. Amikor Ágnes beteg volt, az igazgatónő helyettesítette. Ebben az időben a lányom visszafordult az úton. Nem akart iskolába menni. Csenki lászlóné: - Az igazgatónő - az iskola zongoráján - meghirdette a magán zongoratanítást. Két gyerekemet írattam be, tandíjként és a kottákért kétezer forintot fizetve. Egy hónap múlva az igazgatónő befejezte a zongoratanítást. Még elnézést sem kért, becsapta a fél falut. Vékony Attiláné: - A furulyatanítást is megkezdte az igazgatónő és élettársa, a község pénzén vásároltatva 12 furulyát. Egy hónap után ezt is abbahagyták a gyerekek. Egész Dunatetétlent a befolyásuk alá akarják vonni, amit jól mutat, hogy megpróbálják az ünnepeket teljesen kisajátítani. Mindenütt ők szerepelnek, feleslegesen hosszú beszédeket mondva. Kocsis Lászlóné: - Már Beszedi esne is azért ment el, mert nem volt jó a légkör. Ágnest négy éve ismerjük. Szeretnénk, ha maradna. Halász Jánosné: - Az új igazgatónő gyakran olyan leckéket adott fel, amilyen anyaggal az órán a gyerekek nem is foglalkoztak. Vékony Zoltáné: -Az én gyerekemmel is előfordult, hogy amikor az igazgatónő helyettesítette Ágnes tanítónőt, akkor a gyerek félt, nem akart iskolába menni. Nehogy őszre senki se maradjon!-Amikor az igazgatónőt alkalmazta a község, arról volt szó, hogy visszahozzuk a felsőtagozatot, s ő idehozhatja a fiát és a menyét. A felsőtagozatra nincs pénz, nem csoda, hogy az igazgatónő csalódott. Félő, hogy őszre pedagógus nélkül maradunk. Ha már a rendkívül megromlott viszony miatt - ami eleve helytelen - választanunk kell Ágnes és az igazgatónő között, akkor én a tanítónőre szú1 vazok. Ő már bizonyított mondta Madáesi ■ Pál. a. szülői munkaközösség elnöke. A dunatetétleni iskolakonfliktussal legközelebb már csak a megoldásról tudósítva foglalkozunk. Bálái F. István Az amerikai szövőlepke elleni védekezés Az idei évben a kártevő első nemzedékének megjelenését június 5-től észleltük megyénkben. Elsősorban az elhanyagolt ültetvényekben, a tanyák körüli epres-bokros részekben találhatók. Az idén az első nemzedék ellen elegendő - megyei szinten - a kis hemyófészkek levágása, összegyűjtése, megsemmisítése. A vegyszerek közül javasoljuk a Thuricide HP, a Dimi- lin 25 WP a Decis 2,5 EC stb. készítmények egyikének fel- használását. Mivel az amerikai fehér szövőlepke veszélyes kártevő, ezért az ellene való védekezést rendelet írja elő. Az eredményes védekezés elmulasztása esetén a fertőzött helységekre, területekre ideiglenes forgalmi és szállítási korlátozást rendelnek el a megyei Növény- ejészségügyi és Talajvédelmi Állomás megbízott szakemberei. A mulasztókat helyszínen megbírságolják. A vegyszeres védekezésnél figyelmet kell fordítani az óvórendszabályok betartására. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Támadás a paprikaföldön vaslapáttal Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a földeken dolgozó emberek valamilyen határvita vagy egyéb kérdés miatt egymásnak esnek, és nem éppen a legkulturáltabb eszközökkel akarnak érvényt szerezni vélt igazuknak. Ilyen eset történt éppen két évvel ezelőtt, 1992. június 8-án is a kiskunmajsai Ötfa egyik tanyája közelében. Két ember veszett össze, mert mindkettő úgy tudta, övé a föld. Ebben a kérdésben nem döntött a bíróság, viszont életveszélyt okozó testi sértés kísérlete és könnyű testi sértés vétsége miatt elítélte Koncz Pál, Kiskunmajsa, Ötfa 158/1 szám alatti lakost. Az ügyet a közelmúltban tárgyalta a megyei bíróság dr. Bo- dóczky László vezette büntetőtanácsa. Nos, kiderült, hogy Koncz Pál 1980 óta bérelte a tanya mellett lévő három hold földet, amelyen részben legeltetett, részben pedig kukoricát termelt. „Ellenfele”, az ügy későbbi sértettje, Tóth Ferenc a Koncz által bérelt föld mellett bérelt egy holdat, amelybe 1992. tavaszán paprikát palán- tázott. Ebben az évben Koncz a bérelt földeken nem termelt semmit, így a bérlete is megszűnt. Ennek ellenére Koncz mégis úgy látta, hogy Tóth Ferenc az általa korábban bérelt földbe palántázott néhány sor paprikát, ezért megharagudott rá. Amikor 1992. június 8-án a délutáni órákban Tóth Ferenc és bátyja, Tóth Döme, valamint fia a paprikaföldön műtrágyázott, megjelent ott Koncz Pál és szidalmazni kezdte Tóth Dömét, akit felelősségre vont, amiért paprikát palántozott az „ő földjébe”. A megtámadott ember azt válaszolta: nem ő palántázott, hanem a testvére, Ferenc és a föld nem Konczé, hanem az övéké. Koncz ekkor odalépett Tóth Döméhez, és ököllel belevágott az arcába. Az ütéstől az illető bal szeme és arca zúzódást szenvedett, amely nyolc napon belül gyógyult. Az öklözést meglátta Tóth Ferenc, és bátyja segítségére sietett. Koncz ettől megrémülve felkapott egy terményszóró vaslapátot, amikor Tóth odaért, feje fölé emelte a szerszámot és le akart vele csapni, de a kiszemelt áldozat védekezésképpen felemelte a jobb karját, így a lapát azt találta el. Az ütéstől eltört Tóth Ferenc csontja. Ez a sérülés hat hét alatt gyógyult, de a megfelelő gyógyulás érdekében még kisebb műtétet kellett végrehajtani rajta. Amint említettük, Koncz bíróság elé került. Az ügyészség életveszélyt okozó testi sértés kísérletével (ez a lapáttal történt ütés) és könnyű testi sértéssel (ököllel belevágott Tóth Döme arcába) vádolta meg, s ezt a minősítést a bíróság elfogadta, sőt bizonyítottnak látta. Az ítélet indoklásában a többi között kifejti, hogy amennyiben Tóth Ferenc nem emeli fel ösztönsze- rűen a karját, az ütés. a vádlott eredeti szándéka szerint a sértett fejét érte volna. Az ütés erejéből pedig koponyasérülés jött volna létre azért, mert a lapát a homlok tájékán érte volna a fejet és a sérülés életveszélyes állapotot eredményezhetett volna. Mindezek alapján a bíróság Koncz Pált halmazati büntetésül egy év börtönre ítélte, amelynek végrehajtását azonban egy évi próbaidőre felfüggesztette. U— gyanakkor kötelezte a felmerült 25 253 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet jogerős. Gál Sándor BAKOT LŐTTEK KÖMPÖCÖN Mitől szennyeződtek a vaditatók? (Folytatás az 1. oldalról) A majsai polgárőrök fedezték fel az hatókban a sötét színű folyadékot, s azt hitték, hogy a fűtőolaj savazásából származó veszélyes anyagoktól lett sötétbarna a víz. A gyanújuk azonban nem igazolódott be, mert a szakemberek által végzett mérések egyértelműen bebizonyították, hogy az olajszőkítéshez semmi köze a mesterséges tavakban talált anyagnak. Azt is megállapították azonban, hogy igen magas a szervesanyag-tar- talma az itatok aljában összegyűlt víznek, s nagyon valószínű, hogy abból az állatok sem fognak inni. Ez annál is inkább igaz lehet, ugyanis a már említett szarvascsapatok ahogy jöttek, el is tűntek a környékről. Személyesen is meggyőződhettünk arról, hogy a vaditatókban talált bűzös, pocsolyaszagú létől a vaddisznó is undorodva menekül, nemhogy az igen finnyás őzek és szarvasok. Ezekről az itatókról tudni kell, hogy általában az erdők rejtettebb zugaiban kialakított mesterséges gödrök, amelyekből csapadékszegény időkben is ivóvízhez tudnak jutni az állatok. Most azonban a kömpöci erdőben mind az öt vaditató tele van ezzel a barna folyadékkal, sőt a csólyosi határban is találtak egy szennyezett lelőhelyet. Vajon mi kerülhetett az itatok vizébe? Azt a helyszínen észlelt tehergépkocsinyomok is bizonyítják, hogy nem véletlen jutott oda a mindmáig ismeretlen anyag, amely végül elszínezte a vizeket. Egyes feltételezések szerint jószándékú, de balul sikerült ötletnek köszönhető a vízromlás. Több helyen ugyanis sikeresen bevált az a módszer, hogy az olajfúrásoknál használt agyagőrleményt szállítják az erdei vízállásokba, hogy így dagonyázókat alakítsanak ki. Az is lehet, hogy az odavitt anyaggal vízzáró réteget kívántak kialakítani, hogy ne szivárogjon el a vaditatókból a víz. Mindenesetre még szerencse, hogy nem történt jóvátehetetlen környezetszennyezés, de bizonyára nem kis költségbe kerül majd a vaditatók kitisztítása sem. Erre pedig minél hamarabb szükség lesz. T. K. • A vízminták bebizonyították, hogy nem történt olajszennyeződés.(Foto: Tapodi) LAKOSSÁGI ÉSZREVÉTELEK A FÓRUMON: Ne vágják ki a fákat Kecskeméten! Szemetes a városrész, elöregedtek a Béke fasor fái, tarthatatlan az utak állapota, botrányos a Volán által nyújtott szolgáltatások színvonala. Egyebek mellett ezek a lakossági észrevételek hangzottak el azon a hunyadivárosi képviselői fogadóórán, ahol Kecskemét város három önkormányzati képviselője várta és hallgatta meg az érdeklődőket. Lengyel László, Szabó István, és Molnár Antal vendége volt Bognár István, a Mérnöki és Környezetgazdálkodási Iroda vezetője. Kiderült, jogosan felháboro- dottak a több évtizede itt élők, hogy még mindig kénytelenek a port nyelni, mert nincs asztfaltozva a Hunyadiváros és a Szent István város egyre forgalmasabb közútjainak egy része. Bognár István elmondta, a város úthálózatának hossza 355 kilométer, ebből csupán 195 rendelkezik szilárd burkolattal. Ez pedig alig több mint a fele! Az irodavezető véleménye szerint, amennyiben az ott élők anyagilag is hajlandók áldozatot vállalni, akkor több reménnyel kecseget a megvalósítás. Igen sokan panaszkodtak arra, illetve elmondták, hogy bizony elöregedtek a Béke fasor gyönyörű nyárfái, amelyeknek gyökerei helyenként természetesen benyúlnak a járdák alá. A megoldás nem a kivágás, hanem szakszerűen kellene ezeket a fákat ritkítani, és pótolni, lehetőleg olyan fajtákkal, amelyek nem mennek tönkre néhány évtized alatt. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy felháborító a Volán magatartása: a járatszámokat változtatgatják, ugyanakkor nem lettek sem pontosabbak sem tisztábbak a buszok. A fórumon szóba került még a városrész közvilágítása, az aluljárók állapota, az esőzések okozta gondok, továbbá a szemétszállítás. Ez utóbbiról most csak any- nyit, hogy éppen a Hunyadivárosban kerül sor — talán már az ősszel — a szelektív hulladék- gyűjtés bevezetésére. Nagy Ágnes Polgármesterek a határőr-igazgatóságon • A vendégek harci eszközökkel ismerkednek.(Foto: Csanádi) Hagyományos gesztusa a halasi határőr-igazgatóságnak, hogy évente egyszer meghívja a működési területére eső határmenti települések polgármestereit. A napokban került sor erre a fórumra, ahol az igazgatóság részéről Csorba Sándor rendészeti, Elek Gábor szervezési és Farkas Lajos gazdasági igazgató adtak tájékoztatást, s válaszoltak a felmerült kérdésekre. A gondok és örömök sorában esett szó a határőrség megnövekedett feladatköréről, ezzel együtt az idegenrendészeti törvény jóvoltából végre tisztázódott jogkörükről, a hivatásos állományra való áttérés előnyeiről, ugyanakkor a sorállományú létszám csökkenésével ennek a határőrizet ellátására gyakorolt hátrányairól is. Beszámoltak a katonai vezetők a statisztikai adatokon túl a délszláv helyzet más, emberi, morális hatásairól is. Szó esett a féllegális benzin-szállítmányokról, s ennek az utasforgalom összetételére gyakorolt következményeiről. A rendészeti és a gazdasági igazgató ismertette a nemrégiben kialakított ideiglenes megoldású — illetve a készülőben lévő véglegesnek tekinthető — közösségi szálláshely feladatait és költségkihatásait. A jogsértő külföldi állampolgárok ideiglenes elhelyezésére Kiskunhalason, a lovasiskola területén alakítottak ki szállást. A létfenntartáshoz nélkülözhetetlen feltételeket teremtik meg itt, ezeknek a többnyire nem jószándékú csellengőknek mindaddig, amíg az országot törvényes körülmények között elhagyhatják. A konzultációt követően a polgármesterek megtekintették a század felszereltségét.
