Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-16 / 140. szám
•s' ■ (►VK.WOhSK. PRIVATIZÁCIÓ ÁVÜ VÁLASZOL A felfüggesztés miatt fél évet is keshet a patikaprivatizáció • Lascsik Attila Óriási felzúdulást váltott ki a gyógyszerészek körében az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) igazgatótanácsának május 25-ei döntése, mely szerint felfüggesztik a patikaprivatizációt. Mint köztudott, háromévi gondos előkészítő munka után, május 5-én eladásra meghirdettek a lapokban (öt megyében és a fővárosban) 61 gyógyszertárat. A pályázati kiírást a hónap végén visszavonták. Az okokról most Lascsik Attila, az ÁVÜ Ipar IV. privatizációs igazgatóság vezetője beszél.- Az igazgatótanács május 4-én határozta el a gyógyszertárak magánkézbe adásának megkezdését. A privatizáció gondosan elő volt készítve és a legapróbb részletekig egyeztettük az érdekeltekkel. Azért nem hirdettük meg mind a 19 megyében a gyógyszertárakat, mert a megyei gyógyszertári központok tulajdonjogát jó néhány önkormányzat vitatta. Több megye is pereskedett közvetlenül a Belügyminisztériummal, közvetve pedig az ÁVÜ-vel. Ezen ügyek egy része jogerős, a Vagyonügynökség számára kedvező ítélettel zárult, más megyék önkormányzatával pedig peren kívül sikerült megállapodnunk. A „bomba” május 3-án robbant, amikor a Legfelsőbb Bíróság a Békés megyei önkormányzat előterjesztésére elvi határozatot hozott. Eszerint a gyógyszertári központok tanácsi alapítású, közüzemi vállalatok, amelyekre nem vonatkozik a privatizációs törvény. Május 4-én, amikor az igazgatótanács elhatározta a patikák meghirdetését, hivatalosan még nem volt tudomása a Legfelsőbb Bíróság döntéséről, amely ugyan nem vette ki az ÁVÜ kezéből a tulajdonjogot, de olyan helyzetet teremtett, ami elbizonytalanítja a potenciális vevőjelölteket. Ezért május 25-én felfüggesztették a pályáztatást, és az igazgatótanács az ügyvezetést az önkormányzatokkal való újabb tárgyalások megkezdésére utasította. Megfeszített munkával- A patikaprivatizáció közvetlen előkészítésén egy négytagú csoport három hónapig dolgozott megfeszített munkával, mégsem tartjuk presztízsveszteségnek a privatizáció felfüggesztését. Csak azért aggódunk, hogy emiatt hosszú hónapokat, akár fél évet is késlekedhet a tulajdonváltás. Márpedig enélkül is mi vagyunk a hajdani szocialista országok közül az utolsók, ahol még mindig a régi, szovjet típusú elosztási rendszer működik a patikaszerek értékesítésében. Az 1350 állami patika kizárólag saját megyéje, gyógyszertári központjától rendelhet gyógyszert, kötszert stb., míg a magánpatikák 42 nagykereskedőtől vásárolnak. Nem véletlen tehát, hogy kínálatuk színesebb, bővebb, tehát idővel „lekörözik" a versenyben a mind nagyobb áruhiánnyal küszködő államiakat. Számuk egyébként is gyorsan nő, ma már 450 magángyógyszertár működik. Beleszólásuk lett volna- Sajnálatos lenne, ha az általunk kidolgozott, világos, az érinte- tekkel egyeztetett, működőképes privatizációs megoldás meghiúsulna, hiszen az önkormányzatoknál nincsenek felkészült privatizációs szakemberek, s nincs egységes privatizációs stratégia, ráadásul a magántulajdonba adás költségekkel jár. Az önkormányzatok - a közösen kialakított szabályok értelmében - mind a patikák, mind pedig a gyógyszertári központok eladásából befolyt pénz felét megkapták volna az ÁVÜ-től, amely levette volna a vállukról a privatizáció gondját. Beleszólásuk abba, hogy ki legyen a tulajdonos, lett volna az önkormányzatoknak, mert már alakulóban voltak a megyei bírálóbizottságok, amelyekben a megyei főgyógyszerészen, a Magyar Gyógyszerészkamara megyei képviselőjén kívül az önkormányzat is képviseltette volna magát. Az ÁVÜ segít- Az igazgatótanács nem leállította, csak ideiglenesen felfüggesztette a privatizációt addig, amíg állást foglal az ügyben az Alkotmánybíróság is. Addig sem ülünk karba tett kezekkel: ha megkeres és tanácsot kér valamelyik önkormányzat a patikaprivatizáció előkészítéséhez, nem tagadjuk meg a segítséget. Furcsa, és nem a legszerencsésebb megoldás lenne, de nagy esély van arra, hogy amennyiben ön- kormányzatok értékesítik a patikákat, nem lesz egységes magán- tulajdonba adás.- A privatizáció szüneteltetése elsősorban a gyógyszerészek számára nagy csapás, hiszen nem volt módjuk arra az elmúlt évtizedekben, hogy vagyonokat gyűjtsenek maguknak. Az állami tulajdon megszerzésénél nyilván szükségük lett volna E-hitelre, de fizethettek volna kárpótlási jeggyel is. Egyik kedvezményes vásárlásra sincs mód azonban abban az esetben, ha a patikákat az ön- kormányzatok adják el. Év végéig befejeződött volna... Terveink szerint az év végéig befejeződött volna a patikák magánkézbe adása, és a gyógyszertári központok átalakítása. Sőt, néhány vállalat privatizálása is. Úgy gondolom, előbb-utóbb az önkormányzatok is belátják: a lakosságnak az az érdeke, hogy jól karbantartott, bőségesen ellátott, tiszta gyógyszertárakban, udvariasan szolgálják ki. Ehhez pedig mielőbbi tulajdonváltásra van szükség. AZ ÁLLAMI TULAJDONRÉSZ IS MAGÁNTULAJDONBAN Ingatlant vásárol a Bácstej A Bácstej Kft. a Közép-Magyarországi Tejipari Vállalat decentralizált privatizációjával - a vállalat, tejtermelői és néhány magánszemély alapításával - jött létre 1992 elején. Az eredményesen tevékenykedő cég törzstőkéjét 54 millió forintra emelte, miközben az alapító üzletrészéből a tejtermelők további résztulajdont vásároltak ki. Jelenleg a termeléshez szükséges valamennyi berendezés a kft. saját tulajdonában van, a bázisát képező ingatlant viszont a Közép-Magyarországi Tejipari Vállalattól bérli. A Bácstej a következő hetekben újabb jelentős változások előtt áll. Részleteiről Hajdú László gazdasági igazgatót kérdeztük.- A tervek szerint június végéig ez a KTV által meghirdetett ingatlan is a Bácstej tulajdonába kerül, megvásárlásához reorganizációs hitelt veszünk fel - mondja Hajdú László. Felvételének azonban feltétele, hogy az igénylő csak többségében természetes személyekből álló gazdasági társaság lehet. Ezért azt a megoldást választottuk, hogy - magánbefektetőkkel - kivásároljuk az állami vállalat jelenleg még 65 százaléknyi tulajdonrészét. A legutolsó taggyűlésünkön, amikor elfogadtuk a tavalyi év beszámolóját - 11 millió forintos nyereséggel zártunk - a megjelentek elfogadták a természetes személyek csoportjának jelentkezését az állami üzletrészek kivásárlására. Ebben az akcióban sikerült partnerként megnyernünk egy kecskeméti bankot, amely - a tárgyalásaink jelenlegi állása szerint - a résztulajdon kivásárlásához és az ingatlan megvásárlásához is támogatást nyújt.- A teljes körű privatizáció végül is megszünteti annak veszélyét, hogy Kecskemét és környéke tejfeldolgozás nélkül marad. Köztudomású ugyanis, hogy a Közép-Magyarországi Tejipari Vállalat gazdálkodása utolsó éveiben csődhelyzetbe került. Ha ez az üzem a mai napig a tulajdonunkban maradt volna, a felszámolást nem kerülheti el. Nyilvánvaló viszont, hogy a tejtermelők nem utaztathatják a tejet több száz kilométernyire nap mint nap.- Kecskemét és környékének piacán a Bácstej termékei vannak jelen meghatározó számban. A megyei körön túl szállítunk Budapestre, Csongrád megye néhány városába, illetve társvállalati kapcsolatban állunk olyan cégekkel is, akik - vaj-, sajtkrémeket, kefirt, tejfölt - a mi termékeinkből vásárolnak. A Bácstej eredményeit valószínűleg az elmúlt két esztendőben végrehajtott fejlesztéseknek is köszönheti. A törzstőke összege az összes árbevételhez képest elég kicsi, ezért valameny- nyi eszközt külső forrásokból kellett megvásárolni. Az egyik legjelentősebb beruházásunk egy korszerű kiszerelő-, csomagológép, amit Finnországból lízingeltünk, ezen gyártjuk a vásárlók körében népszerű dobozos tejet.- A Bácstej az alapanyagért az országos átlagon felül fizet a termelőknek, a minőségi kategóriáktól függően. Hátrányt és előnyt is jelent, hogy a mi körzetünkben nagyon sok még a háztáji tej, amit nem tudunk még az úgynevezett bakterológiai minősítés szerint átvenni, ezért alacsonyabb az ára is. Ez a megállapított ár viszont nem biztos, hogy elégséges a tejtermelők beruházásainak megalapozásához. Végül is a Bácstej mai formájában alkalmas arra, hog alkalmazkodjon a piac változásaihoz, s a termelők és vásárlók érdekeit hatékonyan érvényesítse. Átalakulás előtt a Sztráda Skála Felszámolja nagykereskedelmi tevékenységét, bérbe adja ingatlanjait és átalakul néhány fővel működő vagyonkezelő részvénytársasággá a Sztráda Skála Rt. - határozta el a tagság legutóbbi közgyűlésén, amikor megvitatta a cég üzletpolitikai terveit. Tetemes veszteség kényszeríti a változtatásra a tatabányai székhelyű kereskedelmi társaságot. 1992-ben 173, tavaly 90 millió forint vesztesége keletkezett, elsősorban partnereinek fizető- képtelensége miatt. Bár minden törvényes eszközzel - például árufoglalással, végrehajtás kezdeményezésével - igyekeztek pressziót gyakorolni adósaikra, mintegy 100 millió forint kintlevőségük halmozódott fel. Ezért döntött úgy a társaság, hogy beszünteti a kereskedelmi tevékenységet és bérbe adja áruházát a Szuper Hobby Kereskedelmi Vállalatnak, a Kaisers és a Reno cégnek, valamint több magyar kiskereskedőnek. A külföldi érdekeltségű bérlők egyebek között lakásépítéshez, -felújításhoz szükséges eszközöket, élelmiszereket, vegyi árukat, cipőt árusítanak majd. A bérlők igényeiknek megfelelően átalakítják az eladótereket, s emiatt a nyáron várhatóan két hónapig zárva lesz az áruház. Közvetlenül az áruház melletti területét pedig étterem létesítésére a McDonald's-nek adja el a részvénytársaság. A Sztráda Skála Rt. ingatlanjait bérbe vevő cégek a jelenlegi dolgozók többségét átveszik, azonban 70 alkalmazott elbocsátásával számolnak. Az elképzelések szerint a bérleti díjakból annyi nyeresége képződik a Sztráda Skála Rt.-nek, hogy 1995-től már osztalékot tud fizetni részvényeseinek. Késik a Bácskonzum pályázata A csődhelyzethez közelítő Bácskonzum Rt.-t tavaly szeptemberben hozott határozata szerint igen nagy hitelgaranciát is vállalva, teljes üzletláncként tervezte értékesíteni az ÁVÜ. Ambrus Zoltán vezérigazgatót, aki a múlt év októbere óta készíti elő a tulajdonosváltást, a cég jelenlegi kilátásairól kérdeztük.- Az ÁVÜ százmillió forintos hitelre vállalt garanciát a cég megmentéséhez, ennek ígéretében fogadtam el tavaly a kinevezésem. Csak így láttam esélyét, hogy a céget meghirdető pályázat 1994. márc. 31-ei megjelenésének idejére jobb helyzetbe hozzam a Bácskonzumot. Ez az időpont azonban csak tervezet maradt, a cég meghirdetése a mai napig várat magára. Közben az ÁVÜ-től megbízást kaptunk arra, hogy MRP-intézőbizottsá- got hozzunk létre. Meg is alakítottuk három taggal, és megbíztunk egy kft.-t, hogy a privatizációnkhoz - a gazdasági és a jogi szakterületeket is átfogva - készítsen megvalósíthatósági tanulmányt. A munka annak idején igen gyors tempóban elindult, hiszen a márciusi határidővel számoltunk. Egyre több problémát jelent számunkra az is, hogy számos fizetésteljesítési szerződésünkben is az ÁVÜ által ígért időpont szerepel. Sajnos, körülményeink egyre inkább a hitel felélésére kényszerítik a céget. Kérdezhetné: mi tartja egyáltalán életben a Bácskonzumot? Egyrészt a kollégák áldozatkész munkája, másrészben a bevétel, ami eladott kiskőrösi üzletünk bevételéből származik. Közben kifizettük a százmilliós hitel első negyedévre járó kamatát is. A helyzet mai állása szerint a következő hétmilliós részlet kifizetése után kezdődnek a megoldhatatlan gondok. ÁVÜ-helyzetkép a privatizációról (1994 áprilisában) Összefoglaló áttekintés az Állami Vagyonügynökség által a magánkézbe adott, illetve az Á VÜ portfoliójában maradt társaságokról (NAPI, 1994. június 1., 1-3. oldal). • ÁVÜ-rész kisebb, mint 50% Forrás: Állami Vagyonügynökség Informatikai Iroda TALLÓZÓ Szolgáló államra van szükség Interjú Sárközy Tamással, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem gazdaságjogi tanszékének vezetőjével, aki a magyar Közgazdasági Társaság gazdaságpolitikai és gazdaságelméleti szakosztályának rendezvényén kifejtette: a magyar GDP nem tud eltartani egymillió állami köz- alkalmazottat, egy részüket át kell irányítani az önkormányzatokhoz. Leszögezte: mindenáron és nagyon gyorsan folytatni kell a privatizációt. (Napi Gazdaság, VI. 02.) Bizonytalanság a KRP körül Bár az ÁVÜ-nél még nem született meg a döntés, jelentősen lassult a Global és a Pannónia Hotels részvények kibocsátása. Az általános vélemények szerint meg kell tartani a privatizáció eszköztárában a tőzsdei privatizációt akkor is, ha az új kormány a KRP leállítása mellett dönt. (Népszabadság, VI. 03.) Ki fogja kártalanítani az erdőtulajdonosokat? November 30-áig kapott határidőt az Országgyűlés, hogy kiküszöbölje a szövetkezeti törvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetővé tették a természetvédelem alá eső területek magánkézbe adását is. A kárpótlási földkijelölések, -árverések során több százezerre tehető azoknak a száma, akik ilyen területen szereztek földtulajdont: őket azonnal és teljes mértékben kell kártalanítani. Ez az összeg 11 milliárd forint, de a privatizációs bevételek még a 10 milliárdot sem érik el. (Magyar Hírlap, VI. 06.) Az MSZP felfüggeszti az erdők eladását? Törökbálinton lakossági fórumot tartottak az őszi árverésre kijelölt erdőterület védelmében. Ezzel kapcsolatos hír, amit Orosz Sándor az MSZP agrárügyvivője közölt. Ideiglenesen felfüggeszti a párt kormányzati pozícióba jutva az erdők magántulajdonba adását, amíg felül nem vizsgálja az eddigi privatizációs elveket. (Magyar Hírlap, VI. 06.) Vezető nyugati cégek a kérők között 24 cég érdeklődik a HungarHotels iránt. A legtöbben csak egy-egy részt szeretnének megvásárolni, de az ÁVÜ egészben kívánja eladni a céget. (Világgazdaság, VI. 06.) Az OTP bővíteni kívánja szolgáltatásait Alaptalan a betétkivonási aggodalom. - Az OTP Bank Rt. 1994-ben 12-13 milliárd forint adózás előtti eredményre számít, amelynek első negyedévre tervezett részét már teljesítették. A lakossági betétek 65 százalékát - több mint 400 milliárd fotintot - kezelő pénzintézet az élesedő verseny folytán számít ugyan néhány százalékos visszaesésre, ami azonban nem jelenti azt, hogy ne az OTP maradna a piacon a domináns szerepkörben - nyilatkozta Wolf László, az OTP Bank Rt. vezérigazgató-helyettese. (Világgazdaság, VI. 07.)
