Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-14 / 138. szám

1994. június 14., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 11 Hitel a terményértékesítésig ÚJ UTAKON A KECELI SZÖVETKEZET A vállalkozók szolgálata • A régi fő tevékenység, a bortermelés háttárbe szorult. Hitel nélkül mezőgazdasági termelést folytatni - ez még vi­rágzó gazdaságban sem megy. Nem is mehet, hiszen a befekte­tések, vagyis a termelési költsé­gek korán szükségesek, a bevé­tel viszont csak a termés betaka­rítása után esedékes. Joggal kérdezte tehát az OTP Bank Rt. főmunkatársát, Lovászi Gábort a Falutévé: — Milyen termelési hiteleket tud ezekben a hetekben ajánlani az OTP? ✓ Állami támogatás — Javasolni tudom az állami támogatás mellett igénybeve­hető, egy éven belüli lejáratú termelést finanszírozó hitelt, amely mögé az állam tíz száza­lékpontos kamattámogatást tud biztosítani. — Mennyibe kerül ez a gaz­dának? — A gazdának az körülbelül 16-17 százalékos kamatlábat je­lent éves szinten. Természete­sen a hitel jellegéből adódóan 12 hónapon belül vissza kell fi­zetni a hitelt. — A fejlesztésre, gépvásár­lásra, ingatlanok építésére tud- nak-e ajánlani valamit? — Gépvásárlások esetében, mivel a mai banki kamatlábak viszonylag magasak, 30 száza­lék körüliek, szintén az állami támogatás mellett igénybeve­hető fejlesztési hiteleket tudom javasolni. Abban az esetben, hogyha használt vagyontárgyat vásárol a gazda, egy állami vagy egy szövetkezeti többségi tulajdonú vállalkozásból, akkor a reorganizációs kamattámoga­tást, illetve az ehhez kapcsolódó vissza nem térítendő támogatást tudom javasolni. — Gazdákat emlegetünk, te­hát nem betéti társaságokat, kft-ket, szövetkezéseket, far­mereket. — Gyakorlatilag szektorsem­leges ezeknek a támogatások­nak az igénybevétele, tehát akár természetes személy, magán- személy, akár valamilyen társa­ság, még szövetkezet is igény­beveheti ezeket a különböző támogatásokat. Itt inkább bizo­nyos támogatási formáknak egy olyan határértéke van meg­szabva, amely a gazdálkodás méretét határozza meg. — Tőkével felkészült-e az OTP a várható a mezőgazdasági rohamra? — Igen. Az OTP Bank Rt. szerencsére forráslehetőségek­kel bőven rendelkezik, tehát amennyiben a vállalkozás hitel­képesnek bizonyul, a termelő valószínűleg megkaphatja azt a várt hitelösszeget, amit igényel. — A földművelésügyi hivata­lok közreműködésére is szükség van a hitelek a felvételénél. Hol kezdje a vállalkozó a hiteligény- lést? A banknál kezdje — Amennyiben támogatás mellett szeretne hitelt kapni, te­hát az állami támogatás kapcso­lódik a hitelkérelem felvételé­hez, akkor minden esetben az OTP Bank Rt.-nél kezdje a hi­telkérelem beadását. Amennyi­ben esetleg hitelkérelem nem kapcsolódik a támogatáshoz, tehát önállóan a támogatás fo­lyósítását kéri a termelő, mint például a mezőgazdasági fej­lesztési alapból igényelhető tá­mogatások esetében, ez is lehet­séges. Akkor is a banknál kell kezdenie az ügy intézését, mi­vel a banknak egy befogadó nyilatkozatot kell kiadnia arra vonatkozóan, hogy a támogatás folyósítását vállalja. — Bármelyik OTP-fiókban elkezdheti? — Természetesen, viszont a hitelfelvétel ellenőrzése érde­kében javasoljuk, hogy a telep­hely szerint illetékes OTP-fi- ókhoz forduljon vagy legalábbis a megyei igazgatóságainkhoz. — A biztosítékokkal sok gond volt az utóbbi időben. Mi­lyen garanciákat kér az OTP egy hitel felvételénél? A fedezet mi lehet? — A biztosítékok köre elég széles, és attól függ, hogy éven belüli lejáratú vagy éven túli le­járatú hitelhez veszik fel. Elsőd­leges biztosítékként tudom az ingatlanokat felsorolni. Az in­gatlanok estében jelzálog-jogot kötünk az ingatlanra, amely a bankszámlára is elég biztonsá­got jelent, de ezen kívül egyéb zálogtárgyakat, például sze­mélygépkocsit is elfogadunk fedezetként, sőt belterületi föl­dterületeket, akár gazdasági egységeket, tehát állattartó tele­peket is. Mindenképpen java­solni tudom, hogy az éven túli lejáratú fejlesztési hitelek mögé az Agrárvállalkozási Hitelga­rancia Alapítvány garanciavál­lalását vegyék igénybe, amely a hitel futamidejének lejáratától, illetve a hitel összegétől füg­gően 2-4 százalékos díj ellené­ben vállalja a garanciát, a hitel­díj és annak egyéves járulékai­nak körülbelül ötven százaléka után. Tehát durván a hitelfede­zet 50 százalékát adja a garan­ciaalap, míg a másik felét kell biztosítani saját forrásból. A mezőgazdasági szövetke­zetek megszűnésével, csődbe juttatásával, összezsugorodásá­val a falvak lakóinak többsége munka nélkül maradt. Más, nagy létszámot foglalkoztató munkahely (általában) nem lé­vén, elhelyezkedni sem tudnak. A magángazdaságukból pedig legfeljebb pénzelhetnek, hiszen a mezőgazdasági termelés csak egy bizonyos nagságrend fölött adhat a megélhetéshez elegendő jövedelmet. Ebből a patthelyze­tül a megfelelő tőkével, felsze­reltséggel és piaccal rendelke­zők számára van kiút. De meg­oldás lehet az is, amit a keceli Szőlőfürt Szövetkezet tesz. A közös vagyonnal már alig rendelező cég jórészt szolgálta­tásból, vagy ahogyan Flaisz Fe­renc megbízott elnök mondta: tagjai szolgálatából tartja fenn magát. A hajdani szakszövetke­zet fő profilja, a szőlőtermelés, borkészítés hátterébe szorult, részben mert már kevés az ül­tetvényük, de leginkább mert nem tudják felvenni a versenyt azokkal a borokkal, amelyek árát nem növeli adó. Ám a 800 hektár tagi nagyüzemi (tagi tu­lajdonban, és egy táblában levő) szőlőültetvényt továbbra is a szövetkezet kezeli. A tulajdo­nos aztán vagy adja, vagy nem adja a termést a szövetkezetnek. Hasonlóan működnek együtt a növénytermesztésben is. Kíván­ságra a cég megműveli, learatja, betárolja, kezeli - és ha (és amikor) a tulajdonos adja, meg­veszi a gabonát. Az így vásárolt termés kis ré­sze annak, amiből a szövetkezet takarmánytápot készít. Az alap­anyag nagyobb hányadát külső cégektől szerzi be. A takar­mányt jórészt az úgynevezett in­tegrált állattenyésztésükben hasznosítják. Ez úgy történik, hogy a szövetkezet adja tagjai­nak a naposcsirkét (-libát, -ka­csát), a tápot és értékesíti a fel­nevelt baromfit. Mindennek dí­ját - ami számottevő összeg - megelőlegezi. Ha e tevékeny­séghez beruházásra - például ólépítésre - van szükség, annak költségeit is meghitelezik. Több mint egymillió baromfit és töb­bezer fácánt, foglyot nevelnek így fel Kecelen és közvetlen környékén. A szövetkezet segít­sége nélkül a lennelők többsége nem tudna vállakozni erre a jól jövedelmező tevékenységre. Mint a megbízott elnöktől megtudtuk, a korábban 3220 tag közül csak kilencvenen váltak ki a szövetkezetből, amelynek jelenlegi célkitűzése egyrészt az, hogy meg tudják őrizni, s idővel gyarapítani is a tagok vagyonát, másrészt, hogy min­dig megfelelő szinten tudjanak tagjaik szolgálatában állni a gazdálkodásban. A jövőben kifejezetten ter­meltető, felvásárló, értékesítő szövetkezetként szeretnének működni, hiszen meggyőződé­sük, hogy az ilyen típusú gazda­sági szervezetekre alapvető szükségük lesz a magángazdák­nak. Miként ezt már a nyugati példák meggyőzően bizonyítot­ták. Almási Márta n Őszi szakvásár Münchenben Az Imega ’94 nemzetközi gasztronómai, közellátási és élelmiszer-kereskedelmi szak­vásárt az idén szeptember 18-a és 22-e között rendezik meg Münchenben - jelentették be a vásárszervezők. Elmondták: az előzetes jelentkezések alapján úgy tűnik, hogy a mostani vásár résztvevői elsősorban a kö- zép-kelet-európai országok pia­cait célozzák meg. Különösen igaz ez a német élelmiszer-ke­reskedelmi cégekre, amelyek­nek a nyugat-európai országok túltelített piacain egyre nehe­zebb az értékesítés. A számok tanúsága szerint Németországban az élelmiszer- ipar körülbelül 180 ezer termé­ket gyárt, egy-egy kereskedelmi cég ebből 5500 félét forgalmaz, s a háztartásokban legfeljebb 300 különböző élelmiszert fo­gyasztanak. A vásárlók főként a kiváló minőségű, mérsékelt árú, emellett mutatós csomagolás­ban kínált termékeket keresik. A mind igényesebbé váló piac az idén sem riasztotta el a ma­gyar kiállítókat, bár június 7-éig mindössze 10 cég jelezte rész­vételét, ami nem jelentős az összesen 1100 kiállítóhoz ké­pest. A jelentkezőket - a nagyvál­lalatokat és a kisüzemi termelő­ket, kereskedőket - azonban még néhány hétig várják. Marketing szemléletű fejlesztés Zalában • Zalában elsőként a tejtermeléssel foglalkoznak az agrárgazdaságot átvilágító szakemberek. Még a nyár végéig elkészítik, majd a kormány elé terjesztik az érdekelt ágazati szervezetek a zalai mezőgazdaság szerkezet- átalakítására, hatékonyabb mű­ködésének megalapozására ki­dolgozott nagyszabású és min­den részletében egyeztetett stra­tégiai tervet. Erről tájékoztatta a sajtót dr. Souphanthong Anikó, a Magyar Fejlesztési Alapít­vány programigazgatója. Mint elmondta: az országban egyedül itt kezdeményezett szerkezet- átalakítási program első, hely­zetfeltáró szakasza az érintett mezőgazdasági és élelmiszeri- pari cégeknél lezárult. Ennek során konstruktív együttműkö­dés alakult ki az alapítvány, a zalai szakemberek és egy angol tanácsadó cég között. Az összegzések, javaslatok nyomán azonnal elkezdik a kije­lölt hat termelési ág - elsőként a tejtermelés és -feldolgozás, ezt követően a hústermelési, erdé­szeti, gyümölcs- és szőlőter­mesztési, a gabona- és ipari nö­vénytermesztési, illetve egyéb terület - marketing szemléletű fejlesztési tervének elkészítését. Ezek az átfogó dokumentumok alkotják majd a kormánynak bemutatandó stratégiai tervet, amelynek végső célja: a helyi adottságok, lehetőségek éssze­rűbb kiaknázásával és az ehhez rendelhető külső támogatással fellendíteni a mezőgazdasági ágazatot. A zalai szerkezet-átalakítási programot modellértékűnek szánják. Gyakorlati megvalósí­tását 1995-ben kívánják elkez­deni, s ezzel egyidőben a kö­vetkező megye „agrár-átvilágí­tását” indítani. Magyarokat is várnak a schwechati fuksziakiállításra Magyar látogatókat is várnak a schwechati Felmayerparkban június 17. és 19. között rende­zendő fuksziakiállításon. Nem­csak azért, mert a látványos rendezvény viszonylag közel van a határhoz, hanem mert az osztrák rendező - a Kertbarátok Szövetsége és a Fuksziabarátok Társasága - úgy tudja, hogy Magyarországon fellendülőben van az érdeklődés a szép virá­gok iránt. Nemcsak úgy elvben várják a magyarokat: a rende­zők elintézték, hogy a belépődíj forintban is fizethető legyen: 300 Ft a teljes ár - csoportok­nak kevesebb - igaz, kérik, hogy kiszámolt papírpénzzel érkezzenek a látogatók, hogy lehetőleg ne kelljen visszaadni. Az a pénz, amit a kasszába a három nap alatt várhatóan 10- 15 ezer látogató befizet, nem szolgál éppenséggel rossz célt. A fuksziakiállítás évről évre immár hagyomány, és senki nem szponzorálja, önfenntartó, ezekből a bevételekből, no meg a virágaikat elhozó kertészek és a baráti társaság tagjainak lelke­sedéséből meríti forrásait. A kertészek maguk állítják össze kiállítási részüket, s mivel ehhez nevüket is adják, különö­sen ügyelnek arra, hogy szép legyen, amit bemutatnak. Lehet vásárolni is, de szigorúan nagy­kereskedelmi áron' (itt is érvé­nyes fizetőeszköz a forint, s hogy a határon ne legyen baj, adnak igazolást arról, hogy az úticsomagban lévő növény az egészségesek közül való). Evek óta rendeznek Ausztri­ában fuksziakiállítást, s mindig valamelyik szép park vagy kas­tély a helyszín. Jelentkező van bőven, nem is rossz reklám egy-egy városnak, településnek. Tavaly a szintén alsó-ausztriai Pottenbrunn volt a helyszín: há­rom nap alatt 15 ezren jöttek el. Nem csoda: Ausztriában ked­velt ez a virág, csaknem minden bécsi park kínál belőle. A leg­régebbit a schönbrunni kastély­park - amelynek kertészei szin­tén közreműködnek a schwe­chati kiállítás megrendezésé­ben. Az országszerte honos két­ezer féle fuksziából a kiállítás vagy hétszáz különbözőt próbál bemutatni. És az a kétezer csak töredéke annak a tízezernek, amelyet a világon ismernek! Szászi Júlia ELŐREJELZÉS AZ IDEI ÉVRŐL Megismételhető export A mezőgazdaság termelése ebben az évben várhatóan 3-4 százalékkal bővül a tavalyihoz képest - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Rt. előrejel­zése. A prognózis szerint a to­vábbra is átalakulási válsággal küszködő agrárágazat termelé­sének öt éve tartó folyamatos és erőteljes csökkenése 1994-ben megáll. Elsősorban az élelmi­szeripar termelése növekedhet annak ellenére, hogy a verseny- képes áruk előállításának felté­telei továbbra is hiányoznak. Bővül a nemesített vetőmag, a műtrágya és a növényvédőszer felhasználása is. A mezőgazda- sági beruházások valamelyest meghaladják a múlt évit, de ez csak a további leépülés ütemé­nek szerény mérséklésére ele­gendő. Várhatóan idén sem lesz jö­vedelmező a mezőgazdasági termelés, az induló tőke, a meg­felelő munkaeszközök, a kellő gazdálkodási tapasztalat és üz­leti kapcsolat hiányával küsz­ködő új gazdák vállalkozásukat igen kevés reménnyel kezdhetik meg. Ebben az évben lezárul a kárpótlási törvény végrehajtása, ami azonban nem jelenti a föld- tulajdonosok körének és a gazdaságok méreteinek stabili­zálódását, mert az új földtulaj­donosok jó része nem fog saját maga gazdálkodni. Az ország munkanélüliségtől különösen sújtott régióiban pedig továbbra is a kizárólag önfogyasztásra termelő törpebirtokos kény­szergazdálkodók aránya lesz a jellemző. Megjelentek és terjednek az újjáalakult szövetkezeteken be­lüli egyéni és csoportos vállal­kozások. Úgy tűnik, hogy a jól prosperáló szövetkezetek meg­újulva túlélik az elmúlt évek jó­részt mesterségesen kavart vi­harait. Az agrárkivitel növekedhet, amennyiben lesz elegendő árua­lap! Gond azonban a saját forrá­sok hiánya és a kedvezőtlen hi­telfeltétel. így 1994-ben legfel­jebb az elmúlt évi mintegy 2 milliárd dolláros agárexportra lesz lehetőség - szögezi le a GKI Gazdaságkutató Rt. előre­jelzése. • Idén bővül a többi közt a nemesített vetőmag felhasználása.

Next

/
Thumbnails
Contents