Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-11 / 136. szám

1994. június 7., kedd i. 11 Pénz, mezőgazdaság, piac Gazdaklub A szilvatörzsű kajszi jobb, mint az eredeti A kajszibarackfa több hát­rányos tulajdonsága közül az egyik, hogy már 7-8 éves ko­rában pusztulni kezd. Ezt ki­küszöbölendő, Papp László, a Lajosmizsei Kossuth Tsz egykori főkertésze a nyolcva­nas évek elején kísérletezni kezdett. Találmánya, a szilva­törzsre oltott kajszi meg is ol­dotta a problémát. A kutató­munkában fiatal munkatársa, Lukács József kertész üzem­mérnök volt a jobbkeze. Vál­lalkozóként jelenleg is a ta­lálmányhoz kötődik munkájá­nak nagyobb része.- Az eredeti kajszibarackfa nedveiben benne vannak azok a baktériumok, amelyek foko­zatosan a fa úgynevezett guta­ütését okozzák - magyarázza Lukács József. - Laci bácsi a Myrabolán gyökérre kézben oltással rávitt fehér beszterce­ire szemezte 1,50-170 méter magasan a kajszit. A szilva­törzsön három kajszifajta vizsgázott a legjobban: a Pan­nónia, a Piroska és a Berge­ron. A Lajosmizsei Népfront Mgtsz-ben - ahová annak ide­jén átmentem dolgozni -, 10 hektár szakcsoporti ültetvényt telepítettünk. Már a harmadik évben termést hoztak, s azóta is folyamatosan, egyenletesen teremnek (s nem szakaszosan, mint az eredeti kajszi). Bár előfordult, hogy egyik-másik elfagyott, a betegségekkel szemben ellenállóbbak, a gu­taütést sem kapják meg. Nagy előnye a szilvatörzsű kajszi­nak, hogy egy-egy fán azonos méretű gyümölcsök vannak, s nagyobbak a hagyományos­nál. Sűrűbben (6x4-es vagy 7x5-ös sortávban) ültethető, tehát intenzíven termelhető. Mivel magas a törzse és a ve­getáció kezdetén az ágai ke- helyszerűen állnak, jól elfér­nek alatta a gépek, ami a nö­vényvédelmet könnyíti meg. Gyümölcséréskor viszont le- hajlanak az ágak, tehát egy­szerűen szedhető, a termés- mennyiség 1,5-2-szerese az eredetinek. Mivel a szaporító­anyag törvény által védett szabadalom, csak a Lajosmi­zsei Kossuth Szövetkezetben állítják elő, s egyelőre csak itt árusítják. Igen népszerű, az ország minden részéből eljön­nek érte. A vállalkozásunk - a lajosmizsei M&L Bt. - által kezelt ültetvényeknek a ter­mését is értékesítjük, nyugatra exportáljuk. a. m. 9 Lukács József vállalkozóként hasznosítja a találmányt. Évente 100 millió dollárral nőhet Az elmúlt évben megkötött GATT-megállapodás lehetősé­geinek kihasználásával a ma­gyar agrárexport-bevétel é- vente 100 millió dollárral nő­het. Alapos piacfeltáró munka révén azonban ez az összeg en­nél jóval több is lehet - véleke­dett Szerdahelyi Péter, a Föld­művelésügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára. A múlt év decemberében Uruguayban alá­írt szerződés a világkereskede­lem liberalizálásáról szól. TŐKEKIHELYEZÉS A TERMELŐKHÖZ Nyúlvágóhíd Lajosmizsén 9 A minőségi feldolgozást állították a középpontba. Borverseny Az Alföldi Szőlészek és Bo­rászok Egyesülete, valamint az FM Bács-Kiskun Megyei Föld­művelésügyi Hivatala június 16-án rendezi meg az alföldi borok és párlatok 4. versenyét. Az italok versengésének színhe­lye ezúttal is Kecskemét-Mik- lóstelepen az Alföldi borok háza, a Kertészeti és Szőlészeti Egyetem Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézetének tele­pén. A rendezvény 9 órakor Miklósvári Miklós Gyula szob­rának megkoszorúzásával kez­dődik. A bírálat kezdete: 9.30 óra. Eredményt a borverseny befejezésekor hirdetnek. A dí­jakat augusztusban, később meghatározott helyen és idő­pontban, szakmai rendezvény keretében osztják majd ki. Aratási kilátások A búzavetések állapota alap­ján jelenleg 1 millió tonna búza­felesleg várható az országban. Ám az átlagosnál jóval több csapadék nem csak a búza, ha­nem a gyomok fejlődésére, s a növénybetegségekre is ked­vező, ezek még nagymértékben fenyegetik a termést, amely így elmaradhat a várakozástól - vé­lekedik a MOSZ. Ma még 80 embernek ad munkát a lajosmizsei Olivia Kft. nyúlvágóhídja, ám rövide­sen jelentősen emelik a dolgo­zók létszámát. A három éve alakult, száz százalékos svájci tulajdonban lévő cég évi egy- milliárd forintos exportot bo­nyolít le. Molnár János, a kft. igazga­tóhelyettese érdeklődésünkre elmondta, hogy elsősorban Svájcba, és más nyugat-európai országokba szállítják termékei­ket, eltérően a korábbi hazai vá­góhidak hagyományaitól, ame­lyek az olasz piacokat célozták meg. A lajosmizsei nyúlvágóhídon hetente 25-35 ezer nyulat dol­goznak fel. Külön hangsúlyt fektet a cég a minőségi feldol­gozásra, 27-féle terméket készí­tenek. A minőségi követelmé­nyeknek való megfelelést vár­ják el a termelőktől is, akiknek a kft. azonnal fizet, ami igen ritka a hazai élelmiszer-feldolgozó ágazatban. A jövőben támogatni kíván­ják azokat a vállalkozókat, akik vállalják 200 anyanyulas tenyé­szet kialakítását. Az Olivia tő­kekihelyezéssel elsősorban a környékben lakó vállalkozók­nak igyekszik kedvet csinálni a nyúltartáshoz. A céghitelt ketrecvásárlásra adja majd a kft., amelynek fu­tamideje három év, egyéves tü­relmi idővel, 8 százalékos ka­matra. A lajosmizsei vágóhíd a nö­vekvő külpiaci igények kielégí­téséhez újabb beruházásba fo­gott, melynek eredményekép­pen duplájára nő az üzem terü­lete, és ez ad lehetőséget még 40 dolgozó felvételére. __ Nagy Ágnes EGY TAG - EGY SZAVAZAT Szövetkezetek, ha szétválnak A szövetkezeti törvény mó­dosítása alapvetően két kérdés­kört érint. Egyrészt javítja a kí­vülálló üzletrész-tulajdonosok helyzetét, hogy minél aktívab­ban részt tudjanak venni a szö­vetkezet szervezeti és bizonyos vonatkozásban a gazdasági éle­tében is, másrészt pedig a szer­vezeti változásokra vonatkozó szabályokat - alapvetően a szétválásra vonatkozó szabá­lyokat - kívánja enyhíteni. En­nek csak látszólag mond ellent az, hogy a mezőgazdasági szö­vetkezetekre vonatkozóan egy új fejezet épült be a törvénybe, hiszen ennek a fejezetnek a sza­bályai is alapvetően a szétválás szabályainak az enyhítését szolgálják. A vagyont onnan hová lehet vinni? Hogyan válhatnak szét a mó­dosítás utáni szövetkezetek? Hány részre, kinek a döntése alapján, van-e valami megkötés, hogy a vagyont onnan hova le­het vinni, hova lehet átvinni, esetleg haza lehet-e egyénen­ként vinni? - e kérdésekre vála­szolt dr. Horváth Zoltán, a Földművelésügyi Miniszté­rium főosztályvezetője.-Az üzletrésztőke 10 száza­lékával rendelkezők a mező­gazdasági szövetkezetek eseté­ben kezdeményezhetik a köz­gyűlés összehívását, illetőleg bármely kérdés napirendre tű­zését. Ez azonban nem csak a kívülállók joga, hiszen ez a 10 százalék összetevődhet tagok­ból és kívülállókból, vagy csak tagokból, vagy csak kívülállók­ból - hangsúlyozta a főosztály- vezető. - Tehát a variációs lehe­tőségek bármelyike jogszerű. Két vagy több új jöhet létre Ami pedig a szétválást illeti, itt nem arról van szó, hogy a szövetkezet vagyonát valami­lyen formában szétvinnénk. A szétválás azt jelenti, hogy két vagy több új szövetkezet kelet­kezik. Tehát szó sincs arról, hogy valaki, mint annak idején a ki­válások idején, az üzletrészének megfelelő értékű vagyont kivi­szi és akkor azzal azt csinál, amit akar, hanem változatlanul szövetkezeti formában, válto­zatlanul az ágazatban kell azt működtetnie. A törvény erről egyértelműen intézkedik.-Tegyük fel: szétvált a szö­vetkezet és két újabb szövetke­zet működik helyette. Vajon nem fordulhat-e elő, hogy az egyik új szövetkezetnek egyik-másik tagja rábeszéli a többieket, hogy most már akkor legyen belőle akármi más, kft., részvénytársaság? Magyarán: megeshet, hogy megváltoznak az újabb, kisebb szövetkezetben az erőviszonyok és ezért az erő­sebb, gazdagabb csoport uralja majd a piacot?- Amennyiben a szétvált szövetkezet bármelyik új egy­sége úgy látja, hogy a gazdál­kodás szervezeti keretei őt szo­rítják és egy hatékonyabb gaz­dálkodási formát kell választa­nia, semmi akadálya nem lesz annak, hogy átalakuljon gazda­sági társasággá. Tovább alakulhatnak társasággá is Erre vonatkozóan is megvan­nak a szabályok. Az átalakulás azonban változatlanul az „egy tag egy szavazat" elvének köte­lező érvényével hajtódik végre. Tehát ugyanannyi súlya van egy viszonylag kis értékű üzletrész­szel rendelkező tagnak, mint egy jelentősebb értéket képvi­selő üzletrésztulajdonnal ren­delkezőnek. Az ilyen veszéllyel fenyegető szétválást tehát - ha a többség úgy akarja - meg lehet akadá­lyozni, egész egyszerűen a sza­vazatok útján. Pontyivadékok a Tisza-tóban Tízmillió pontyivadékot te­lepítettek május második felé­ben a Tisza-tóba annak a prog­ramnak a részeként, amely az ottani nyurga- és tőponty állo­mány megőrzésére hivatott. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a MOHOSZ kis­körei kirendeltségének szakem­berei a Sarud határában felállí­tott keltetőállomásról juttatták az ivadékokat a Tisza-tó védett, növényekkel benőtt öbleibe, a- hol további fejlődésüket a víz természetes táplálékkészlete biztosítja. A mostani kihelyezéssel a két intézmény négyéves együttmű­ködése fejeződött be, melynek eredményeként 1991-től több mint harmincmillió ponttyal gazdagodott a tó élővilága. Mint Füstös Gábor, a MO­HOSZ kiskörei kirendeltségé­nek vezetője elmondta: a mes­terséges beavatkozásra azért volt szükség, mert a ponty ívó­helyek hiányában igen rosszul szaporodik a Tisza-tóban. A közös telepítés az őshonos faj fennmaradásának biztosításán túl lehetőséget adott egy tudo­mányos munka elvégzésére is. Ez utóbbi egy szolgálati szaba­dalommal védett szaporítási el­járás, amely a kedvező geneti­kai adottságú halak számának gyarapítására szolgál. GABONAGONDOK Saját pénzét várja a mezőgazdaság HOGYAN KELL INTÉZNI? Élelmiszerexport engedélyezése A Földművelésügyi Minisz­térium rendelete a búza garan­tált áráról - a törvényben előír­tak ellenére - csak 9 hónappal később jelent meg. Hosszú volt a ,Jcihordási” idő. A törvény egyértelműen kimondja, hogy a garantált ár olyan minimumár, amelyért az állam - a termelő által felajánlott termék megha­tározott mennyiségéig - megvá­sárolja az adott terméket, az úgynevezett „szezonév” alatt. A mezőgazdaság súlyos készpénzhiánnyal küszködik. Mikor kapnak hát pénzt a gaz­dák a búzájukért? Nyilván nem várhatnak a szezonév végéig. Már a betakarítás kezdetén pénzhez, a saját pénzükhöz kell, hogy jussanak. Ebben az áldatlan helyzetben a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­sége, a MOSZ kétféle gyakor­lati megoldást is javasol. Az egyik változatnak a lényege, hogy 1994. július 1-augusztus 15. között az állam - a megje­lölt mértékig - minden felaján­lott, legalább B/2 sütőipari ér­tékű búza után a garantált ár 60 százalékát fizesse ki. Ez ton­nánként 4920 forint. A termelő a terményét november 15-éig tárolja vagy tároltassa. Legké­sőbb eddig az időpontig - két és fél százalék kezelési illeték megfizetése mellett - élhessen visszavásárlási jogával. Ennyi idő a termelő számára elegendő lehet annak eldöntéséhez, hogy visszavásárolja, vagy szeptem­ber 15. után garantált áron vég­leg eladja az államnak. Az intervenciós felvásárlásra kerülő búza mennyisége 5-600 ezer tonna lenne. Az ehhez szükséges forrásigény 2,5-3 milliárd forint. Ebből az állami kasszát véglegesen csak 100- 150 millió forint terhelné. Az állam számára a pénz a külpiaci vagy a hazai értékesítés révén megtérül. A másik javasolt megoldás szerint a közraktáro­zást folytató társaságok közre­működésével - közraktári ügye­let formájában - 1994. július­szeptember 15-ig terjedő idő­szakra az Agrárrendtartási Hi­vatal intervenciós felvásárlást hirdetne meg. A közraktározó társaságok a közraktári köl­csönhöz szükséges fedezetet ke­reskedelmi banki háttér szerve­zésével, közraktárjegy kiállítá­sával és letétbe helyezésével biztosítják. A termelők letétbe helyezett közraktárjegy ellené­ben közraktári kölcsönként megkapnák a garantált ár 60 százalékát. Ebben az esetben a termelő marad az áru tulajdo­nosa. A betakarítástól szeptem­ber 15-éig a gabonát a termelő telephelyén tárolnák. Ha a búza­termesztő szeptember 15. után úgy dönt, hogy búzáját meg­tartja, akkor a kapott előleget a közraktárnak visszafizeti. Ha terményét eladja, akkor lép életbe a garantált felvásárlási árrendszer. Az ügylethez szük­séges minőségvizsgálat, a köz­raktárjegy-kiállítás, a biztosítás és a szervezés költségeit az Ag­rárrendtartási Hivatal térítené meg. A felvásárlásra szánt búza mennyisége ez esetben is várha­tóan 5-600 ezer tonna. A sütő­ipari érték legalább B/2, a for­rásigény mintegy 250 millió Ft. Új tulajdonos, új szerződés Az 500 dolgozó közül mint­egy 450-en aláírták a munka- szerződést a napokban a Sze­gedi Konzervgyár Kft.-ben az új tulajdonossal, és folytatták a munkát. Az elmúlt hetekben a kollektíva meglehetős bizonyta­lanságban élt, ugyanis az új tu­lajdonos, a Kvantum Bank arra szerette volna rávenni a dolgo­zókat, hogy a végkielégítés ösz- szege helyett fogadjanak el 46 millió értékű üzletrészt. Ezért cserébe folyamatos munkavi­szonyt ajánlott fel, s arra hivat­kozott, hogy ezzel a közterhek megspórolhatok. A dolgozók több viharos munkásgyűlés után nem fogadták el a bank ajánla­tát, ragaszkodtak ahhoz, hogy kapják meg az átlagosan 100 ezer forintos végkielégítést. Görbe Ferenc igazgató el­mondta: a gyárban konszolidá­lódott a helyzet, a végkielégítést kifizetik, s a dolgozók többsé­gével megkötötték az új szerző­dést. A fő profil továbbra is a hús- és élelmiszerkonzerv lesz, nem szeretnének azonban le­mondani a zöldség és a gyü­mölcs feldolgozásáról sem. Mint dr. Szeghalmi Jenőtől, a Bács-Kiskun Megyei Állat­egészségügyi és Elelmiszerel- lenőrző Állomás igazgatóhe­lyettesétől megtudtuk, export- engedélyt a Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatala ad (címe: 1055 Buda­pest, Kossuth L. tér 11., telefon: 153-3000), de csak a minőség­tanúsított termékre. Az ehhez szükséges bevizsgálást a terüle­tileg illetékes állomás központi laboratóriuma végzi. Bács me­gyében Kecskeméten, a Szé­chenyi körút 29. sz. alatt (tele­fon: 76/321-411). Az ügy inté­zését tehát itt tanácsos kezdei. Más kérdés, hogy a külföldi megrendelő is bevizsgáltathatja a terméket hazája hatóságaival, hiszen náluk a miénktől eltérő szabványelőírások vannak. A- mint Magyarország is átveszi az Európai Unió szabványait, a közösséghez tartozó országok­ban elfogadják a hatósági minő­ségtanúsítványainkat. Gyakran előfordul, hogy az importáló cég kéri a termék magyarországi bevizsgálását (is), mert hazájában ragaszkod­nak ehhez. Az állomás központi laboratóriuma ezt is vállalja, de csak akkor tudja teljesíteni, ha tisztázott, hogy a megrendelő milyen vizsgálatok elvégzését kéri, s milyen vizsgálati érték mellett hajlandó fogadni a ter­méket. Az Orosz Föderációba irányuló exportnál is a központi laboratórium végzi a minőség- tanúsítást, de annak szempont­jait, az elvégzendő vizsgálatok körét az adott ország által meg­bízott cégek valamelyike írja elő. Nevezetesen a Mertcontroll Rt. tanúsítási főosztálya (1051 Bp., Sas u. 16., telefon 131-0586), vagy a SGE Hungá­ria Kft. (1067 Bp., Eötvös u. 12., telefon 268-1467), vagy a NEX LTD Hungary (1068 Bp., Rippl-Rónai u. 2., telefon: 142-5356). Ezek az intézmé­nyek adhatnak engedélyt a ter­mék bevitelére a föderáció or­szágaiba. Minderről a területi­leg illetékes megyei állat-egész­ségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomáson is adnak felvilágosí­tást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents