Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-11 / 136. szám
p Kalauz kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Erdőtulajdonosok elnöke Függetlenül attól, ki a tulajdonosa, az erdő közkincs. Hiszen befolyásolja egészségünket, közérzetünket -, egyszóval életünk minőségét. Az erdők sorsa mindenkit érdekel. Aki gazdálkodásból szeretne megélni, vagy legalább pénzelni, aligha vásárol erdőt. Arra ugyanis hosszú évekig csak költeni kell, mire a kitermelhető fa révén tulajdonosa bevételhez juthat. Szokták mondani, unokáira gondol, aki erdőt vásárol (vagy telepít). Az erdőgazdálkodás másik sajátossága, hogy csak egy bizonyos nagyságrend (jelenleg 30 hektár) fölött rentábilis. Mindezekre tekintettel sokan aggódnak az erdők privatizálása miatt. Napjainkban ugyanis kevesen vannak abban a helyzetben, hogy unokáikra gondolva fektessék be értékeiket. A többségnek azonnal kell(ene) a pénz. A szűkösség másfelől is erdőirtásra késztet. A 20 aranykorona értékű kárpótlási jegyért hasznavehetetlenül kevés termőföld kapható. Az érdekelt, ha mindenképpen pénzéhez akar jutni, gondolkodhat úgy is: eladni legfeljebb féláron tudja, hát inkább erdővásárlásra fordítja kárpótlási jegyét. Mivel az erdő olcsó(bb), az igénylő nagyobb darab földhöz juthat kevés értékéért. Olyan földhöz méghozzá, amelyen azonnal pénzzé tehető áru: fa van. Szalóky Tibor, a Magánerdő Tulajdonosok Egyesületének (METE) elnöke szerint az új erdőtulajdonosok között elvétve iakad, aki így gondolkodik. A ritka tapasztalat általánosítása tehát igazságtalan, s az érdekeltek túlnyomó többségét sérti. Tapasztalata szerint a legtöbben azért vásárolnak erdőt, mert a • Szalóky Tibor jelenlegi körülmények között csak így tudnak szert tenni az őket megillető magántulajdonra, illetve mert valójában erdőt akartak.- Engedély nélkül saját erdejéből sem termelheti ki senki a fákat - mondja az elnök. - Aki mégis megteszi, csak feketén, tehát ár alatt tudja értékesíteni, nem kapja meg az újratelepítési támogatást, ráadásul meg is büntetik. Amivel a legmesz- szebbmenőkig egyetértünk. Nem kell az erdőt a magántulajdonosoktól félteni, a magán- tulajdonos jó gazda, különösen, ha pontosan tudja, melyik fától melyik fáig terjed a birtoka.- Csak éppen nem ért az erdőműveléshez!- Kevés kivételtől eltekintve szakmailag, gazdaságilag egyaránt megoldhatatlan a magán- tulajdonok külön kezelése (a nadrágszíj-parcellázással sem értünk egyet). De a közös gazdálkodás kötelezővé tétele lenne a legrosszabb! Tiltakoztunk is ellene illetékes fórumokon és örültünk, hogy az eredetileg igen rossz erdőbirtokossági törvény nem került a parlament elé.- Se külön, se együtt? Akkor hogyan?- Legyen választási lehetőség. Aki akarja, alakítson a társaival közös gazdaságot, mások viszont közösen bízzanak meg egy kezelő szervet. A privatizálás következtében megfogyatkozó erdőgazdaságok is biztosan szívesen vállalnak ilyen feladatot, így a szakszerűség sem szenved csorbát.- Kérem, mutassa be egyesületüket!- A kárpótlással az ország erdőállományának mintegy 45- 48 százaléka magánkézbe került. A tulajdonosok önként alakították meg tavaly nyáron Kecskeméten az országos érdekeltségű Magánerdő Tulajdonosok Egyesületét, amely oktatásokat, tájékoztatókat szervez tagjai számára és fellép minden olyan tevékenység és rendelkezés ellen, amely a magánerdő— tulajdonosok érdekeit sérti. Részt vesz az erdőhöz kapcsolódó törvények megalkotásánál véleményezési és javaslattételi szinten. Jó kapcsolatot alakított ki a Földművelésügyi Minisztériummal, más társadalmi és érdekvédelmi szervezetekkel. Támogatóink között vannak neves szakemberek, akik nem a kincstár elsődlegessége mellett foglalnak állást, valamint prosperáló állami és magángazdálkodó cégek, melyek a jövőben hosszú távon építeni kívánnak munkájukban a magántulajdonosi rétegre. Az egyesület tagjai számára rendszeres kiadványt jelentetünk meg. -almásiA KONSZOLIDÁCIÓ VÁRT HATÁSA Csökkenő kamatok? Az 1992-es hitelkonszolidáció, valamint az 1993-as hitelés bankkonszolidáció együttesen mintegy 286 milliárd forintjába került az országnak. Várhatóan 1994-ben a bankok feltőkésítése újabb 20-30 milliárd forintot igényel. Az óriási terhek miatt sokan megkérdőjelezik az adósságok állami átvállalását jelentő konszolidációs lépések szükségességét. Ám a pénzügyi szakemberek véleménye szerint elkerülhetetlen intézkedésekről van szó, mert ha a kormány nem tett volna semmit e „hagyatékok” felszámolásáért, akkor 1993 végére a behajthatatlan hitelek állománya már elérte volna az 500-550 milliárd forintot. Ez a bankok pénzügyi „kapacitásának” 20-22 százaléka. Az érintett pénzintézeteknél két év alatt 330 milliárd forint veszteség keletkezett volna, ami csaknem duplája a bankok 1992 végi, 167 milliárdos tőkéjének. Mit remélhet a lakosság a konszolidációs folyamatoktól? A nagyszabású program várható eredménye a szakemberek szerint az lesz, hogy stabil bank- rendszerrel léphetünk a nemzetközi porondra. A pénzintézetek megszabadulnak a saját hibájukon kívül felhalmozódott „kintlévőségek” terhétől. Változást remélhetünk a bankok hitelezési gyakorlatában is, mert kedvezőbb feltételek mellett, kisebb kamat ellenében nyújthatnak majd hiteleket. A Pénzügyminisztérium szakemberei szerint e lépés kedvező hatása már 1994-ben érezhető lesz. A konszolidációs folyamatot követően beindítható a pénzintézetek teljes körű átszervezése és privatizációja is, hiszen csak megfelelő feltételek mellett lehet tőkeerős befektetőket, újabb tulajdonostársakat találni. Ferenczy Europress Fórum a pénzügypolitikáról Átmeneti állapot jellemzi a monetáris és a fiskális politikát hazánkban: az eszközrendszer már kialakult, de még nincs fejlett piacgazdaság. Jelentős és tartós folyamatok befolyásolják a gazdaságot; az mindenesetre kimondható, hogy ebben az esztendőben pozitív változás, növekedés várható - jelentette ki Bőd Péter Ákos hétfőn Szegeden. A Magyar Nemzeti Bank elnöke pénzügyi szakembereknek tartott fórumán a pénzügy- politika aktuális kérdéseiről szóló előadásában utalt rá, hogy egy gazdaság átmeneti állapotában erős, független jegybankra van szükség, amely az egyensúlyt képviseli. Hazánk eladósodott ország, külső és belső adósságai hosszú távra meghatározzák a monetáris politikát. Egyfajta várakozás tapasztalható Magyarországon - mondta Bőd Péter Ákos -, sokan arra számítanak, hogy csökkeni fog a költségvetési és a pénzügyi szigor, könnyebben fogunk élni. Az előadó szerint a monetáris szigor az elmúlt években olyan mértékű volt, amilyen kellett. Egy kérdésre válaszolva jelentette ki, hogy az „aprópénzek” cseréjét követni fogja a bankjegyek cseréje is. Az új pénzek kisebbek lesznek a régieknél, s több biztonsági jeggyel lesznek ellátva a hamisítás ellen. Várhatóan 2-3 év múlva kerülnek forgalomba. Kamatemelés a Konzumbanknál Június elején felemelte a betéti kamatokat a Konzumbank, tájékoztatta lapunkat Szenes Márton, a kecskeméti fiók vezetője. így már egy éven belüli lekötés esetén is elérhető a 22 százalékos kamat. A korábbi évektől eltérően tavaly már ko- molyeredményeket mutatott fel a bank, a csődhelyzetből nyereségessé tudtak válni. Ennek következménye, hogy jelentősen megnőtt az érdeklődés a privatizáció előtt álló bank iránt. Eddig több mint 40 pályázati érdeklődő jelent meg, köztük olyan nagy bankok is, amelyek leánybankként szeretnék a továbbiakban működtetni a Konzumbankot. Valószínű a- zonban, hogy a továbbiakban is önállóan folytatják tevékenységüket - mondta el érdeklődésünkre Szenes Márton. Hozzátette, a jövőben jelentős korszerűsítéseket hajtanak végre, így az átlagosnál rugalmasabb, ügyfélcentrikus szolgáltatás jelenik meg. Az induláskor kitűzött célt tartják követendőnek, azt, hogy elsősorban a kis- és középvállalkozások bankja legyenek. A továbbiakban, a korszerűsítés nyomán megcélozzák a nagy cégeket is. Nagy Ágnes Amerikai szakemberek a gazdaköröknél A mezőgazdaságban a termelés legjobb rendszere a családi gazdálkodás, mind az ország gazdagodása, mind pedig a falusi közösségek stabilitása szempontjából. Ezért Magyar- országnak érdeke egy olyan hitel- és piacprogram beindítása, amely a mezőgazdasági magán- szektor fejlesztését szolgálná. Mindez azon a hétfői sajtótájékoztatón hangzott el, amelyet a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége szervezett annak kapcsán, hogy meghívásukra két amerikai mezőgazda- sági szakértő vizsgálta a magyar mezőgazdaság helyzetét. Az amerikai mezőgazdasági szakértők, akik a „Gazdától gazdáig” elnevezésű program keretében tanulmányozták a magyar agrárágazatot, tanácsokat adtak a gazdaköri tagoknak gazdálkodásuk továbbfejlesztéséhez. A programot a Nemzeti Farmer Szövetség (NFU) indította el hazánk megsegítésére, és támogatja az Amerikai Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége, az USA1D is. Az amerikai fél farmercsoportokat küldött hazánkba, akik technikai és marketingkérdésekben segítették a magyar gazdákat. Hatmillió dollár támogatás Mintegy 6 millió dollár visz- sza nem térítendő támogatást nyerhetnek el technológiájukkal az ózonkárosító freonokat, ha- lonokat más anyagokkal helyettesítő magyar cégek az ENSZ és a Világbank Globális Környezetvédelmi Segélyalapjából. A támogatást igénylő 20 pályázatot a napokban tekintették át Budapesten a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Világbank szakértői. Lakásépítés és -megszűnés Bács-Kiskunban Bács-Kiskun megyében - az országos tendenciához hasonlóan - évek óta folyamatosan csökkenő a lakásépítés. 1993- ban 1120 engedélyt adtak ki, nem egészen nyolctizedét az egy évvel korábbinak. A már korábban kiadott engedélyeket is figyelembe véve a legutóbbi esztendőben 7068 új lakás építése volt folyamatban a megyében, 260-nal kevesebb, mint 1992-ben. 1993. január-december között 1200 lakás készült el, 23-mal (2 százalék) kevesebb a megelőző évinél. A lakások közel egyötödét a megyeszékhelyen, a többi 40-40 százalékát pedig azonosan a többi városban és a községekben vették használatba. A lakásépítés terén néhány éve már szinte csak a lakosság és a gazdasági szervezetek játszanak szerepet Bács-Kiskun megyében is, mivel az állami szervek és az önkormányzatok gyakorlatilag alig építenek lakást. Az 1993-ban elkészült lakások 94%-át a lakosság (természetes személyek) valósították meg. A gazdálkodó szervezetek (közöttük a lakásépítő szövetkezetek) részesedése az építésekből megközelítően 5 százalék volt, s az önkormányzatok és a központi költségvetési szervek megbízásából épített (egy, illetve nyolc) lakás részaránya az egy százalékot sem érte el. Nemcsak a pénzügyi forrás alapján, hanem a megvalósításban is a lakosságé a döntő szerep. 1993-ban az új lakások 76 százaléka a lakosság házilagos kivitelezésében készült. 1993-ban az 1200 új lakás használatbavétele mellett 230 régit szüntettek meg a megyében, 19 százalékkal többet az 1992. évinél. A Bács-Kiskun megyei lakáscserélődési mutató a megyék és a főváros sorában a tizenkettedik helyet foglalta el. Kaszóné dr. Ágó Erzsébet főtanácsos, KSH • Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága. A harmadik legnagyobb A Times Mirror és a Cox Enterprises amerikai sajtó- csoport vasárnap bejelentette, hogy fuzionál kábeltévés tevékenysége terén. Tranzakciójuk értékét 2,3 milliárd dollárra becsülik, s általa az Egyesült Államok harmadik legnagyobb kábeltévés rendszere születik - jelentette az AFP Atlantából. Orosz atomveszély A csernobilihez hasonló katasztrofális balesetekhez vezethet az, hogy az orosz kormány nem ad elegendő pénzt az atomenergetikának - jelentették ki hétfőn orosz atomipari illetékesek. A kilenc orosz atomerőművet ü- zemeltető cég alelnöke közölte, hogy nincs elég pénz a javításokra és a bérek kifizetésére. A balakovói atomerőmű dolgozói már három hónapja nem kaptak fizetést, a hangulat egyre feszültebb és emiatt romlik a biztonság az erőműben. Mexikó jól járt Jelentős növekedést hozott Mexikónak az Egyesült Államokkal fenntartott kereskedelmében az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) megkötése óta eltelt első negyedév. Az Egyesült Államokba irányuló mexikói kivitel 15,7 százalékkal nőtt, összértékben 11,85 milliárd dollárt tett ki. Osztrák aggodalom A nemzeti fizetőeszköz látná kárát annak, ha a közelgő népszavazáson az osztrákok elvetnék a közös piaci csatlakozás gondolatát - közölte az osztrák központi bank elnöke. Maria Schau- mayer a Kronen-Zeitungban közölt interjújában kijelentette: az esetleges „nem” a schilling meggyengülését hozná magával, az ezzel járó összes káros hatással együtt. A lengyel pénz nullátlanítása A lengyel kormány elfogadta a zloty nullátlanításáról szóló törgvényjavaslatot. Úgy döntöttek, hogy azt sürgősséggel terjesztik a parlament elé, az 1995. január elsejével tervezett pénzcsere előkészítése érdekében. Witold Ko- zinski, a Lengyel Nemzeti Bank első elnökhelyettese elmondotta, hogy a pénzcsere hatékony eszköz lehet az infláció elleni harcban is, mivel a nemzetközi tapasztalatok szerint a nagy címletek megszüntetésének inflációellenes hatása van. Olcsóbb a vasút A második világháború óta nem tapasztalt gondokkal küszködik ezekben a hetekben az amerikai vasúti hálózat: kapacitáshiány mutatkozik a rendszer egészében, vagyis mozdonyvezetőből, mozdonyból, tehervagonból, sőt pályaudvarból is kevés van a növekvő igényekhez képest. A probléma a gazdaság hirtelen felfutásából ered, amely egybeesik azzal, hogy a közúti fuvarozók is mind gyakrabban szállíttatnak az olcsóbb vasúton. Több állástalan F ranciaországban Az év első négy hónapjában 7,3 százalékkal növekedett a munkanélküliség Franciaországban, és napjainkban 3 millió 325 800 munkanélkülit tartanak nyilván - jelentette a francia hírügynökség a párizsi munkaügyi minisztérium adatai alapján. Az aktív korú lakosság 12,3 százalékát sújtja a munkanélküliség. Szerkeszti: A. Tóth Sándor
