Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-06 / 106. szám

1994. május 6., péntek * Érdekes világ 11 MEGTALÁLTÁK AZ EREDETI SZEREPLŐKET Hófehérke nem volt királylány • A gonosz mostoháról kiderült, hogy boszorkány volt. JÚNIUSBAN ZÜRICHBEN KERÜL KALAPÁCS ALÁ A legnagyobb magyar bélyeggyűjtemény Eckhard Sander berlini törté­nész megtalálta a Hófehérke és a hét törpe című közkedvelt mese eredeti szereplőit. Sze­rinte Hófehérke nem volt király­lány, hanem egy szerencsétlen grófnő, akit megmérgeztek, a törpék kizsákmányolt gyerme­kek voltak, akiknek egészségét a bányában végzett munka tönkretette. Nem létezett go­nosz mostoha sem, csak egy szerencsétlen asszony, akit bo­szorkányper nyomán elégettek. A történész szerint a grófnőt Margarethe von Waldecknek hívták. Az észak-hesseni Bad Wildungenben élt 1533-tól 1554—ig. A törpék egy „Bergf- reiheit” nevű rézbányában dol­goztak. A súlyos ércek hordo­zásától visszamaradtak a nö­vésben. Vastag filcsapkájuk, amelyet a kőomlások miatt vi­seltek, valóban hasonlóvá tette őket a mesebeli törpékhez. Eckhard Sander „Hófehérke - mese vagy valóság?,, című könyvében leírja a grófnő éle­tét, amely a mese mintájául szolgál. Mint a mesében, az ő édesanyja is meghal a leány születésénél és mostoha neveli fel. Huszonegy esztendő korá­ban Margarethe grófnőt Brüsz- szelben a spanyol udvarban egy intrika során megmérgezték. Történetéből népi mesék kelet-, keztek, amelyeket később a Grimm-testvérek összegyűjtöt­tek és felhasználtak. A berlini történész azonosí­totta a hegyet is, ahol a törpék ércet bányásztak. A Rajna-vi- dék „Kellerwald” nevű hegyvo­nulatáról van szó. Margarethe testvére, Samuel gróf megsze­rezte ott a bányászati jogot. A szomszédos faluban talált régi okmányok szerint a bányában gyermekek is dolgoztak - a tör­pék -, írja Sander. Mivel a kör­nyéken nem folyt földművelés, a gyermekek apró házakban lak­tak, hiszen nem volt szükség szerszámok tárolására szolgáló helyiségre. Ezért a gyermekek egyszobás házakban éltek, ugyanúgy mint a mesében. A gonosz mostoha szörnyű halála is - akinek a mesében izzó vascipőben kell táncolnia, amíg meg nem hal - egészen másként történt. Az okmányok­ból a berlini történész megálla­pította, hogy Bad Wildungen­ben 1532 óta boszorkánypere­ket folytattak. A boszorkányok ítélete hasonló volt, mint amit a mesében olvasunk, tehát tűzha- lál várt rájuk. A Christie’s, a világ egyik legnagyobb árverési ügynök­sége június 15-én, Zürichben árverésre bocsátja a híres Ryan-gyűjteményt, amelyet a magyar bélyegek legszebb és legátfogóbb, magántulajdonban lévő gyűjteményének tekinte­nek. A többmillió dollár értékű gyűjtemény számos nemzetközi elismerést kapott, köztük nagy­díjat például 1975-ben a bécsi, 1977-ben pedig az amszterdami világkiállításon. Az egyedülál­lóan szép filatelista csemege május 24-én és 26-án London­ban, május 30-a és június 2-a Státusszimbólum a rádiótelefon Nem is oly rég még a Mao- öltöny mellső zsebébe tűzött go­lyóstollak száma volt a hatal­masok jelképe Kínában. Ma a telefon - különösen pedig a rá­diótelefon - parancsol tisztele­tet. Ha egy jónevű pekingi étte­rembe társaság érkezik és a vendégek rádiótelefont tesznek maguk elé az asztalra, nyomban ott terem a pincémő. Kínát is elérte tehát a divat: aki teheti, készséggel leperkál ötezer jü­ant, hogy aztán hónapokat, eset­leg éveket várjon egy rádiótele­fonra. Innen a "találós" kérdés: mikor kapsz rádiótelefont Kí­nában? Ha van összeköttetésed, pénzed és... 3-4 évnyi türelmed. között Bécsben, június 13-14-én pedig Zürichben megtekinthető a Christie’ s ügynökségnél. Colin Fraser, a Christie’s nemzetközi bélyegosztályának vezetője szerint sok filatelistát joggal hoz lázba a magyar posta történetének keresztmetszetét bemutató "pompás szuper-gyűj­temény" közelgő eladása. A magyar származású Gary Ryan összeállításának első da­rabjai 1752-ből származó borí­tékok. Különösen értékes ebből a korból az 1850. évi 9 krajcá- ros tömb és az a 9 krajcáros bé­lyeg, amelyet egy 1855-ben Ki ne ismerné Eric Knight vi­lághírű regényét Lassie-ről, a hűséges skót juhászkutyáról, „aki” a roppant távolság elle­nére visszatalált szeretett „csa­ládjához”? Nos, egy ilyen történet ismét­lődött meg a minap: Ollie, a német juhászkutya rosszul érezte magát új gazdájánál Bir­minghamben, vágyódott ko­címzett levélre ragasztottak. Gary Ryan Angliában élő ügyvéd, aki Kárpátalján szüle­tett és a magyar bélyegy- gyűjtő-mozgalom egyik legna­gyobb külföldi támogatója. Ezért is fájdalmas, hogy ez a pá­ratlan magyar gyűjtemény nem kerül hazánkba, mint ahogy az illetékes szervek néhány évvel ezelőtt sem vettek meg külföld­ről egy másik kiváló magyar gyűjteményt. Ryan-énál na­gyobb magyar gyűjteménye csak a budapesti bélyegmúze­umnak van, de ennek természe­tesen más a jellege. rábbi asszonykája, Nicola után és öt nap alatt, 112 kilométeres út után hazatért! Először rossz irányban indult el, s nagy var­gabetű leírása után teljesen ki­merültén esett össze a régi ott­hon kapujában. Nicola csak csodálja, hogy Ollie képes volt erre a fantasztikus teljesít­ményre és megfogadta, soha többé nem ad túl rajta. MÁSODIK HAZÁJA MAGYARORSZÁG Egy magyarrá lett angol úriember Távgyalogló juhászkutya • Max reggelije után, félegyházi tanyája előtt. • Ilyen fáradtan érkezett meg a derék kutya. MA SEM ÁRT, HA TUDJUK Kik voltak az amazonok? Max-ről először egy ismerő­sömtől hallottam. Mesélte, hogy évek óta,a szomszédjában lakik égy' született angol, egyébiránt roppant kedves úriember. Be­vallom, csalinak hittem az egé­szet, végül mégis elszántam magam és felkerestem. így is­mertem meg Maxwell Stan- den-t, II. Erzsébet, „minden an­golok királynőjének” alattvaló­ját, aki odahagyta az angol vá­rosi nyüzsgést és Magyaror­szágra, pontosabban a magyar puszta egyik tanyájára költö­zött, hogy végre megtalálja a nyugalmat és azt, amit általában az élet értelmének neveznek: a boldogságot. A kicsiny, takaros tanya Fél­egyházától pár kilométerre, délre fekszik. Fehérre meszelt falai nyugalmat, békességet árasztanak. Két szobája közül az egyik nappalinak, a másik hálószobának van berendezve. Tágas konyha, fürdőszoba és előszoba teszi egészen laká­lyossá. Nappalijában még meg­van a régi kemence is, de a me­leget egy villanykandalló sugá­rozza. A ház előtti gyepen kem­pinggarnitúra. Az asztalon ma­radt teríték arról árulkodik, hogy Max reggelijét a szabad­ban szokta elkölteni. Az udvar végében ezüstmetál színű Mazda áll. Nem látni rajta, de állítólag 194 ezer kilométer van benne. Rendszáma már magyar - mint ahogy Max személyi igazolványa is az. Keresztnevem skót eredetű- Nevem alapján akár skót is lehetek - kezdi a beszélgetést házigazdám. - Szülővárosom­ban sok skót él, talán ezért kap­tam én is a Maxwell keresztne­vet. Kereken hetven esztendeje, 1924-ben, Dél-Angliában, a Brighton közelében fekvő Worthing nevű városkában, szüleim harmadik gyermeke­ként láttam meg a világot. Há­zunk alig egy kilométerre volt a tengertől, amolyan - a filmek­ből jól ismert - tipikus angol környezetben. Szüleim kereskedők voltak, így kézenfekvőnek tűnt, hogy magam is ezzel foglalkozzam. Harmincegynéhány évig vezet­tem a családi szőnyegkereske­dést. Közben tüzérként végig­harcoltam a második világhábo­rút, majd ’45 után visszatértem a szőnyegüzletbe. Szürkén, egyhangúan teltek a napjaim, úgy tűnt, már soha semmi rend­kívüli nem történik velem, ami­kor 1972-ben véletlenül egy üz­leti ügyem errefelé szólított. Ekkor jött az ötlet, hogy elláto­gassak Magyarországra. Mind- egy - gondoltam -, mégha kommunista ország is, azért le­het, hogy érdekes lesz... Végzetes lett. Beleszerettem ebbe az országba. Olyannyira, hogy aztán már minden évben eljöttem és 1988-ban végleg át­települtem. Itt lakom, ez a hazám Először Ózdon laktam. Ott voltak barátaim. Sajnos, egy au­tóbalesetben meghaltak, s mivel egyik fiuk ideköltözött, hát utá­najöttem. Megvettem ezt a ta­nyát és azóta itt lakom. Szülővárosomban az embe­rek többsége hatvan év fölötti, tehát jócskán koros. Magam is az vagyok, de érdekes módon itt fiatalabbnak érzem magam. Hogy miért? Talán mert a magyarok olyanok, amilyenek: közvetlenek, barátságosak, vendégszeretőek. Olyanok, mint a skótok. Mert nem igaz, amit a viccek róluk állítanak. Igenis kedvesek, odaadóak és • egyáltalán nem fukarok. De visszatérve Magyaror­szágra: itt jobb a levegő, mele­gebb is van. És nemcsak a klíma, az emberek is melegeb­bek. Angliában sok a köd és az eső, gyakran fúj a szél, bizo­nyára ezért is olyan ridegek az angolok. Azért évente egyszer hazare­pülök. Egyik testvérem már meghalt, csak 82 esztendős nő­vérem él még ott. A hazám azonban már itt van, Magyaror­szágon. Széltében, hosszában bejártam és ismerem ezt az or­szágot. Tavasztól őszig minden évben 25 ezer kilométert autó­zom benne. Sokfelé vannak ba­rátaim: Szombathelyen, Ózdon, Egerben, Budapesten, Balaton- füreden... Ha elunom a csavar­gást, hazajövök. Esténként ol­vasok, tévézek, hallgatom a rá­diót. Nem zavar a magány, nem is vágyom társra. Szeretek itt élni. Csend van és nyugalom. Jók a szomszé­daim is, akikkel gyakran na­gyokat beszélgethetek. Egyet­len problémám, hogy még min­dig töröm a magyart, márpedig a magyar emberek sokat szeret­nek beszélni. * Tamási Áron mondta egy al­kalommal: „Azért vagyunk a vi­lágon, hogy valahol otthon le­gyünk benne.” Max-nek sike­rült megtalálnia otthonát - még ha kissé megkésve is. Azért va­lamit megőrzött egykori szoká­sai közül: ha vásárolni indul, mindig tudja, melyik az a disz­kont áruház, ahol a legolcsób­ban lehet mindent megvenni. Mégha Kecskemétre is kell át­autóznia ezért... Szász András Valóságos amazon! - mond­ják manapság is - főleg az idő­sebbek - egy-egy harcias nőre, a görög mitológia amazonjaira utalva. De valójában kik is vol­tak ezek az amazonok? Apjuk a hadisten, Arész (Mars), anyjuk pedig - bármily különös - Harmónia, a benső­séges béke megszemélyesítője. Felcseperedvén asszonyállamot alapítottak, amelyben egyetlen férfit sem engedtek letelepedni, gyermekeiket éppen ezért a szomszédos államok férfiai nemzették - szívességből. Mi­vel államukat maguknak kellett megvédeniük, valamennyien je­Az amazonok után illik né­hány szót ejteni a szarvakat vi­selő férfiakról is. Annál is in­kább, mivel épp a női nemnek köszönhetően ősidők óta be­szélnek róluk. Vitathatatlan, hogy voltak, vannak, vélhetőleg lesznek is hűtlen asszonyok. Dehát általában nem bakkecs­kével, s nem is őzbakkal csalják meg életük párját. Akkor meg, hogyan kerül a szarv meg agancs a histórába? A művelődéstörténészek már számos magyarázatot találtak a rejtély megfejtésére, de egészen biztosat ők sem tudnak. A iegel- fogadhatóbbnak tűnő történet szerint: az 1282 és 1328 között uralkodó bizánci császár, II. Andronikosz nagy szoknyabo­leskedtek a fegyverforgatásban. Az amazon jelentése egyébként: melleden. Éz abból ered, hogy az állandóan hadakozó amazo­nok jobb mellüket levágták, hogy ne akadályozza őket a harci eszközök kezelésében. Hogy balkezesek is lettek volna köztük, akiket viszont bal mel­lük zavart, arról nem szól a kró­nika. Arról viszont igen, hogy volt egy amazon, méghozzá amazonkirálynő, aki a régi szo­kásoknak fittyet hányva, fogta magát és férjhez ment. Esküvő­jét Shakespeare is feldolgozta a Szentivánéji álom című színjá­tékában. lond volt. Főleg az udvarában ide-oda libbenő hölgyek keltet­ték fel érdeklődését. így, ha az éppen soros hölgynek volt férje, többnyire az is udvari ember volt. Hogy hű embereit egy-egy hitvesükkel kitervelt gáláns ka­land miatt el ne veszítse, a csá­szár ilyenkor a saját területéből kanyarított jókora vadászterü­lettel kárpótolta őket, megadván a földdarabhoz való vadászati jogot is, amelyet egy szarvasa­gancs jelképezett akkoriban. A megcsalt férjek meg boldogan kiszögezték az agancsot egy magas póznára, hogy mindenki lássa, és ugyanilyen büszkén rakták fel vadászkalpagjukra is a birtoktulajdont jelző kis ezüstagancsot. Honnan ered a felszarvazás? MAGYARORSZÁG NYERNI FOG. /fizetett politikai hirdetés/

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents