Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-06 / 106. szám
1994. május 6., péntek PETŐFI NEPE 9 Parlamenti választás 1994 Kik jutnak mandátumhoz? Az ország 176 egyéni választókerületében május 8-án, a választás első fordulójában az ajelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapja az érvényes szavazatok több mint 50 százalékát, feltéve, hogy a szavazáson az adott választókerület választópolgárainak több mint fele leadta voksát. Ha ennél kevesebben mennek el szavazni, akkor a választási forduló érvénytelen, és a második fordulóban május 29-én valamennyi jelölt újra indulhat. Képviselő pedig az lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja, feltéve, hogy a részvétel meghaladja a 25 százalékot. Ha az első fordulóban a választókerület polgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, akkor a következő, május 29-ei fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes voksok legalább 15 százalékát megkapták. Ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt indulhat a második fordulóban. Képviselő pedig az lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja, feltéve, hogy a szavazásom a választókerület választó- polgárainak több mint az egynegyede az urnákhoz járul. A területi választókerületben a pállok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy a választópolgároknak több mint a fele szavazott. Ha a területi választókerületben az első forduló érvénytelen - mert azon a választópolgároknak több mint a fele nem vett részt - , a második választási fordulóban mindazon pártlisták indíthatók, amelyek az első fordulóban indultak. Az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában jutnak mandátumhoz. Töredékszavazatnak minősülnek az egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot. Ugyancsak töredékszavazatnak minősülnek a területi választó- kerületben a listákra leadott olyan voksok, amelyek a mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek vagy a felhasznált szavazatszámot meghaladták. Ki jut be az országos listáról? Először ki kell számítani, hogy az országos listákról ösz- szesen hány mandátum osztható ki. Ez az eredetileg is tervezett 58, plusz ahányat a területi listákról nem nyert el senki. Ezután össze kell adni - országosan, pártonként külön-külön - a töredékszavazatokat. Töredék- szavazatnak az számít, amelyet olyan egyéni pártjelölt kapott érvényes (első) fordulóban, aki nem szerzett egyéni mandátumot (ezt nevezik „vesztes szavazatinak is), valamint a területi listás mandátumok szétosztásánál kimaradt szavazatok. Az összesített töredékszavazatok alapján az országos listáról a mandátumok a következőképpen osztandók szét: Összeállítunk egy táblázatot, amelynek első sorába a egyes pártokra leadott töredékszavazatok kerülnek. (Természetesen csak azok a pártok vehetők figyelebe, amelyek területi listái országos összesítésben meghaladták az öt százalékot.) Minden párt töredékszavazata alatt képezünk egy számoszlopot, amelynek első száma az adott párt töredékszavazatainak fele, a következő szám a harmada, negyede, stb. Meg kell keresni a számoszlopban előforduló legnagyobb számot. Amelyik párt számoszlopában ez található, az kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot, s így tovább. Ezt az eljárást folytatjuk, amíg az összes mandátumot ki nem osztottuk. Kik indulnak Bács-Kiskunban 16 párt állított összesen 102 jelöltet. Egy jelölt független, így az összes jelöltek száma 103. A pártok közül 15-nek sikerült a területi listaállítás, amelynek feltétele az volt, hogy legalább két jelöltet állítsanak. A listát állító pártok: MDF (10 jelölt), Nemzeti Demokrata Szövetség (3), Magyar Igazság és Elet Pártja (4), A legifjabb Azok, akik az országgyűlési választások két fordulója között töltik be 18. életévüket, szavazhatnak majd a második fordulóban. Az Országos Választási Iroda vezetője kérdésekre válaszolva elmondta: akik május 7-én vagy 8-án érik el a nagykorúságot, azok már az első fordu lóban is voksolhatnak. A népességnyilvántartás ennek megfea megyében? Egyesült Kisgazdapárt (5), Fidesz (7), Agrárszövetség (8), MSZP (10), Vállalkozók Pártja (7), FKgP (10), Munkáspárt (10), KDNP (9), Magyarországi Zöld Párt (2), Köztársaság Párt (6), SZDSZ (8), Magyarországi Szociáldemokrata Párt (2). A Konzervatív Párt csak egy jelöltet indított, területi listát így ők nem állítottak. szavazókról lően szolgáltatja majd a választási névjegyzékek összeállításához szükséges adatokat. Az érintettek pedig a polgármesteri hivatalokban ellenőrizhetik, hogy szerepelnek-e a névjegyzékben. Nem szavazhat viszont az a mintegy 100 ezerre becsült magyar állampolgár, aki a választások idején éppen külföldön tartózkodik. Szombattól kampánycsend A választójogi törvény értelmében pénteken véget ér a választási kampány első időszaka. Szombaton 0 órától vasárnap 19 óráig, az urnák lezárásáig ugyanis tilos választási kampányt folytatni. Nem minősül a kampánycsend megsértésének a választási munkacsoportoknak ez idő alatt, kizárólag a választási tudnivalókról adott tájékoztatása, továbbá a választási részvételre vonatkozó pártsemleges felhívása. A jogszabály értelmében a tömegtájékoztatási eszközök a pénteki kampányeseményekről csak aznap számolhatnak be, tehát a szombati lapok már nem tudósíthatnak a pártok előző napi rendezvényeiről. Vasárnap e- gyébként valamivel több mint 8 millió állampolgár járulhat vasárnap az urnákhoz - közölte az Országos Választási iroda vezetője. A választásra jogosultak közül 694 ezren most először voksolhatnak. Május 8-án, vasárnap, s három héttel később, május 29-én a második fordulóban új országgyűlést választunk. Szám szerint 386 képviselői hely sorsáról döntünk. Ezek közül 176-ot az egyéni választókerületekben választunk meg, összesen 210 kép viselőt pedig a területi és az országos listákról küldünk a parlamentbe. A listákon belül legfeljebb 152 képviselő személyéről közvetlenül, a fővárosban és a megyékben területi listákat állító pártokra adott szavazatokkal döntünk. Legalább 58 további képviselői hely (úgynevezett kompenzációs mandátum) a pártok országos listájáról kerül betöltésre. Az országos listákra azonban közvetlenül nem szavazunk. Bács-Kiskun megyében a választás során tíz egyéni választókerület képviselőjének szemé Ivéről határozunk, a területi listán szereplő pártokra adott sza ■ vázátokká! pedig további nyolc mandátum sorsáról dönthetünk Alábbi oldalösszeállításunkban Összefoglaljuk a választásokká/ kapcsolatos tudnivalókat, kitérve szinte minden részletre Tudnivalók a szavazásról Május 8-án reggel 6 és este 19 óra között adhatják le szavazatukat a magyar állampolgárok az országgyűlési képviselőjelöltekre és a pártlistákra. Szavazni kizárólag személyesen és - igazolás hiányában - csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. Az a választópolgár szavazhat, aki szerepel a választók nyilvántartásában és a szavazat- számláló bizottság előtt igazolja személyazonosságát. Az állampolgárok két szavazólapot kapnak. Az egyéni választókerület szavazólapja betűsorrendben tartalmazza a jelöltek nevét és az őket jelölő pártok megnevezését, illetve a független jelölés tényét. A pártlistás szavazólap pedig a területi választási bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a listák megnevezését és a párt által bejelentett sorrendben az első húsz jelölt nevét. Valamennyi szavazólapon a párt kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát. Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő párt neve felett, illetve az egyéni jelölt neve mellett lévő körbe tollal írt egymást metsző két vonallal - iksz vagy plusz jelzéssel - lehet. Érvénytelen az a szavazat, amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le; amelyből nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire, illetve melyik párt listájára szavazott; ha a szavazólap nincs lepecsételve a polgármesteri hivatal vagy a szavazókor bélyegzőjével; ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot. A mozgásban gátolt személy szavazásának lehetővé tétele érdekében - kérésére a lakásán, tartózkodási helyén - az illetékes szavazatszámláló bizottság legalább két tagja felkeresi. Minden szavazóhelyiségben két vagy több urnát kell felállítani, amelyeket az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése, vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát az elsőként szavazó választópolgár - aki nem lehet a bizottság tagja - jelenlétében a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja és az urna lezárása után a szavazatszámláló bizottság ellenőrző lapot helyez az urnába. Aki választ: a polgár • Polgár az, aki nem csak tétlen elszenvedője, hanem alakítója is saját sorsának. A pogár a demokráciában elsősorban szavazati joga gyakorlásával szólhat bele a politikába. Szavaznak a sorkatonák Valamennyi sorkatona számára lehetővé teszik a választásokon való részvételt - közölte szerdán a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Erdélyi Lajos alezredes elmondta, hogy május 6-ára előre hozták a leszerelést, és a bevonulást egy héttel elhalasztják, ami azt jelenti, hogy 7 000 fiatal május 30-án, illetve 31-én kezdi meg sorkatonai szolgálatát. A jelenleg sorkatonaként szolgálók nagy többsége a hét végén eltávozást kap. A szavazás napján a laktanyákban lehetőség szerint a helyben vagy a környéken lakók látják el a különféle szolgálatokat. Mindezt úgy szervezik meg, hogy váltás előtt, illetve után lehetőség legyen a lakóhelyen történő sza vazásra. Akiknek ez nem biztosítható, azoknak ezt már korábban tudomásukra hozták, és lehetőséget kaptak arra, hogy személyesen vagy írásban - a honvédség költségére - kérhes sék a tartózkodási helyükön való szavazást. A szóvivő végül beszámolt arról is, hogy három sorkatonának megszakították a szolgálatát, mert képviselőjelöltként indulnak a választásokon. Ha megválasztják őket, akkor csak a mandátum megszűnése után hívhatók be a szolgálat folytatására. amennyiben nem lesznek képviselők, akkor pedig a választást követő 30, nap után térnek vissza szolgálati helyükre. Ki jut be a területi listáról? Viszonylag nehezebb annak eldöntése, hogy egy-egy megyében vagy a fővárosban a pártok hány mandátumot szereznek a területi listáról. Annyira azonban nem bonyolult, hogy ne lenne viszonylag gyorsan kiszámítható. Vegyük példaként Bács-Kiskun megyét. Itt összesen legfeljebb nyolc ilyen mandátum szerezhető. Ha országosan és a megyében egyaránt érvényes a választási forduló (több, mint ötven százalékos a részvétel), akkor a listáról szerezhető mandátumokat már az első fordulót követően szét lehet osztani a pártok között. Először meg kell állapítani, melyek azok a pártok, amelyek - a megyében elért eredményüktől függetlenül - nem szerezhetnek listás mandátumot. Azok, amelyek országos összesítésben nem érték el az 5 százalékot. Az ilyen pártokra adott szavazatokat is figyelembe kell azonban venni, amikor a megyében a listákra adott összes érvényes szavazatokat számítjuk ki. Ez egy egyszerű összeadás. Ezt az összeget el kell osztani egyel többel, mint a listáról megszerezhető mandátumok száma. (Bács-Kiskunban kilenccel. Azért többel mint nyolc, mert a szavazatok várhatóan nem nyolc párt között, s nem a nyolcadrészük szerinti arányokban oszlanak meg, s összegükről sem várható, hogy maradék nélkül legyen nyolcfelé osztható.) Ha az öszes érvényes szavazatot kilenccel osztottuk, megkapjuk az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot. Ezután meg kell nézni, hogy az egyes - országosan 5 százalékon felüli — pártokra adott szavazatokban ez a szám hányszor van meg. Ahányszor megvan, annyi mandátumot biztosan szereztek. A maradékok alapján az erősorrendben lehet még mandátumokhoz jutni (egyenlőség esetén a sorszám alapján), feltéve, hogy a maradék elérte az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám kétharmadát. Ha a számítás alapján nem osztható szét a nyolc mandátum (erre Bács-Kiskunban 1990-ben is volt példa), akkor a fennmaradó mandátutn(ok) át- kerül(nek) az országos listára. Hasonlóan azok a szavazatok - töredékszavazatok -, amelyek nem juttatták mandátumhoz a megyében a pártot. A megye választókerületei Megyénk egyéni választókerületeinek települései, s a területek választási központjai: 1-2. vk : Kecskemét. 3. vk.: Tiszakécske. Ágas- egyháza, Ballószög, Bugac, Bugacpusztaháza, Gátér, Helvécia, Jakabszállás, Kunszállás, FUlöpjakab, Lakitelek, Nyárlő- rinc, Orgovány, Pálmonostora, Szentkirály, Tiszaalpár, Városföld. 4. vk.: Kunszentmiklós. Kun- peszér, Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Fülöpháza, Kerekegyháza, Kunadacs, Kunba- racs, Ladánybene, Lajosmizse, Felsőlajos, Solt, Újsolt, Szabad- szállás, Szalkszentmárton, Tass. 5. vk.: Kiskunfélegyháza. Csó- lyospálos, Jászszentlászló, Mó- riegát, Kiskunmajsa, Kömpöc, Petőfiszállás. 6. vk.: Kiskőrös. Akasztó, Bocsa, Csengőd, Fülöpszállás, Im- rehegy, Izsák, Kaskantyú, Kecel, Páhi, Soltszentimre, Soltvad- kert, Tabdi. 7. vk.: Kalocsa. Bátya, Császártöltés, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Foktő, Géderlak, Hajós, Érsekhalma, Harta, Dunatetétlen, Homokmégy, Miske, Drágszél, Nemesnádudvar, Ordas, Öreg- csertő, Szakmár, Újtelek, Úszód. 8. vk.: Kiskunhalas. Balota- szállás, Harkakötöny, Kelebia, Kisszállás, Kunfehértó, Pirtó, Szánk, Tázlár, Tompa, Zsana. 9. vk.: Baja. Bátmonostor, Csátalja, Dávod, Érsekcsanád, Hercegszántó, Nagybaraeska, Sükösd, Szeremle, Vaskút. 10. vk.: Bácsalmás. Bácsbo- kod, Bácsborsód, Bácsszőlős, Borota, Csávoly, Csikéria, Fel- sőszentiván, Gara, Bácsszent- györgy, Jánoshalma, Kélesha- lom, Katymár, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Rém, Tataháza. Lakcímváltozás esetén A választópolgárok nyilvántartása, értesítése a települések személyi és lakcímadataira épül. Akinek tehát a választások előtt a lakáscíme megváltozott, az az új lakóhely szerint illetékes jegyzőtől kérhette felvételét a választók nyilvántartásába. A kéréshez azonban csatolni kellett a korábbi lakóhely jegyzőjének igazolását arról, hogy a kérelmező az ottani nyilvántartásban valóban szerepelt. Még a szavazás napján, a szavazat- számláló bizottságtól is kérhető a nyilvántartásba vétel, leadhatja a voksát mindenki, aki be tudja a helyszínen mutatni a régi lakóhelyéről hozott jegyzői igazolást. Hasonló volt a teendője annak is, aki munkavégzés, betegség vagy bármilyen más okból a szavazás napján távol van a lakásától. Május 8-án, a hét végén már bizonyára sokan a telkükre vagy a nyaralójukba utaznak. A lakóhelyük szerint illetékes jegyző igazolásával ők is szavazhatnak abban a szavazókörben, ami éppen a legközelebb esik tartózkodási helyükhöz. Ilyenkor ugyanis az igazolás kiállításával egyidőben törölték őket az otthoni választási névjegyzékről és rögzítették azt is, hogy a kérelmező hol kívánja leadni szavazatát. E jegyzői igazolások törvényes keretek között a szavazást megelőző napon, szombat délután 16 óráig kérhetők személyesen vagy meghatalmazott útján. Annak, aki olyan távol került lakóhelyétől, hogy az átigazolás megszerzésére személyesen nincs módja, a törvény lehetőséget adott, hogy kivételesen ajánlott levélben kérje a választói jog „áthelyezését”. Ennek a levélnek azonban a szavazást megelőző ötödik napig meg kellett érkeznie a hivatalhoz, hogy még időben - legkésőbb a szavazást megelőző napra - meg- küldhessék az igazolást a kérelmezőnek. A levelet a választópolgár címére küldik, amelyet a hivatal tértivevénnyel köteles feladni, így garantáltan nem veszhet el. Az igazolás kiadásához a törvény értelmében minden kérelmezőnek meg kell adnia a személyi azonosító jelét is. Fontos tudnivaló; az igazolásokat kérő választópolgárok adatait a szavazás tisztasága érdekében az Országos Választási Bizottság ellenőrizheti. Ezzel kívánják megakadályozni, hogy bárki több helyen, többször szavazhasson. Egyébként a választói névjegyzéket mindenki megtekintheti, ezeket előre meghirdetett időpontban, legalább 10 napra, közszemlére ki kellett függeszteni a polgármesteri hivatalokban. A választójoggal nem rendelkezők jegyzéke titkos, ebbe az érintett személyen, a bíróságon, illetve a választási bizottságok és munkacsoportok tagjain kívül más nem tekinthet be.
