Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-31 / 126. szám

1994. május 31., kedd Megyei körkép 5 A KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG DÖNTÖTT: Leállították a gátépítést a halasi Sóstón • Major Tibor (a képen jobbról) vitatkozik a polgármesterrel. ALLERGIA ELLEN KASZÁLÁS A járvány neve: parlagfű, vadkender! Amint arról korábban már beszámoltunk, engedély nélküli rekonstrukcióba kezdett a kis­kunhalasi Sóstónál a városi pol­gármesteri hivatal. Újabb érte­sülésünk szerint az ATIVIZIG - miután telefonon nem tudta el­érni a polgármestert, péntek reggel telefaxot küldött a hiva­talnak, amelyben elrendelték a munkálatok letiltását. A helyszínre érve azonban azt láttuk, hogy a munkálatok tovább folytatódnak. Ezt látta a környezetvédelmi felügyelőség igazgatója, Major Tibor úr is, aki Szegedről érkezett a hely­színre, s akinek a kérésére a munkások leállították a gépe­ket. Neki is elmondják, amit csü­törtökön reggel nekünk is el­mondtak, hogy irány a fehér ház, határidő június 13. Arra a kérdésünkre, elegendő lesz-e a domb a tó átszelésére, a sokat látott mesterek fejüket rázzák. Csak a feléig. Ámbár az utasítás úgy szólt, hozzanak valahonnét pótlást, de hát földet szerezni ebben a magántulajdonos világ­ban, az bizony nehéz lesz! Miközben a munkásokkal be­szélgetünk, feltűnik a strandon Tóth Zoltán polgármester úr és kísérete: Kovács József, a Tele­pülésszolgáltató Önkormány­zati Vállalat (röviden TÖV) igazgatója és Németh Ferenc, a hivatal vagyongazdálkodási osztályvezetője. Az ezt követő párbeszédnek az újságírók ezúttal csak hallga­tói, a kérdést Major úr teszi fel:- Miféle játékszabály alapján adtak olyan utasítást a munká­soknak, hogy a fehér ház irá­nyába június 13-áig építsék meg a gátat?- Az urak nem azt az utasí­tást kapták, hogy 13-áig fejez­zék be a gátat, hanem úgy egyeztünk meg - péz a polgár- mester a TÖV igazgatójára, aki sűrűn bólogat hogy maxi­mum 15 méteres gátat húznak fel, amíg az engedélyeket be tudjuk szerezni. Hogy mire lenne ez a gátkez­demény?- Kizárólag abból a célból - folytatja a polgármester, hogy addig is vizsgálni tudjuk. Egyál­talán legyen valami tapasztala­tunk arra nézve, hogy ez a gát ezzel a technológiával, ebből a földből megépíthető-e, okoz-e valami károsodást, elviszi-e a víz vagy sem?- Miért nem bízzák a kísérle­tezést arra a hatóságra - veti közbe Major igazgató úr -, akit azért tart az állam, hogy el­döntse egy terv alapján, hogy az mit fog okozni vízminőség, környezetvédelem, vízgazdál­kodás szempontjából.- Előzetesen tájékozódtunk - érvel a polgármester -, például elmentünk a szegedi Szik- sós-fürdőhöz, megnéztük a fe­hértói tavat, hogy ott hogyan történtek ezek a gátlerekeszté- sek.- Mindent csinálhattak vol­na, ha birtokukban van az erről szóló engedély - szögezi le a környezetvédő szakember. - Na de nincs engedélyük, uram!- Én azt a felvilágosítást kap­tam a szakhatóságunktól, hogy amit mi csinálunk, az nem mi­nősül építésnek. Az ideiglenes felvonuláshoz nem szükséges vízjogi engedélyt- Én nyomatékkai kérem - akarná lezárni a vitát Major úr -, függesszék fel az építkezést mindaddig, míg ezt más körben meg nem beszéljük!- Nem is akartuk tovább csi­nálni. Ez az a pillanat, amikor úgy tűnik, türelmét veszti a környe­zetvédő:- Uram, én a következőkben állapodtam meg az alpolgár­mesterrel ezelőtt másfél órával, hogy azonnali hatállyal felfüg­gesztik az építkezést. Elindul­tam Székesfehérvárra, s a- mikor a kocsiból felhívtam, azt mondta, leállíttatta a munkát. Hát én állíttattam le az embe­rekkel a gépeket, nem ő. Az el­járást nem minősítem.- Ez valószínűleg azért tör­ténhetett így - kapcsolódik bele a vitába most a TÓV igazgatója is -, mert engem nem talált bent az irodában. És nem tudom - te­szi még hozzá -, hogy ha az al­polgármester úr idejön, enge­delmeskednek-e neki az embe­rek.- Nekem engedelmeskedtek, amikor megmutattam az igazol­ványomat, pedig csak kértem őket. Gondolom, az alpolgár­mester legalább annyira hivata­los személy ezeknek az embe­reknek, mint én.- Az egy dolog - veti közbe Tóth úr -. hogy ön vagy az al­polgármester úr hivatalos sze­mély, de nem ő a munkáltató­juk. Nyilván ön is tudja, hogy önnek nincs jogcíme arra, hogy ezeknek az embereknek utasí­tást adjon. Láthatóan utoljára tesz kísér­letet Major úr a vita berekeszté­sére:-Kérem, ha nem állnak le, én most azonnal, telefonon el­rendelem a harmadfokú vízká­relhárítási készültséget. *- Értse már meg, hogy leül­tünk - tagolja a polgármester. — Annál is inkább, mert elértük azt a tizenöt métert, amit erede­tileg is akartunk. Hajós Terézia Ha nem akadályozzuk meg, akkor néhány év múlva a leg­jobban elterjedt népbetegség le­het a parlagfű-allergia. A sta­tisztika szerint jelenleg a népes­ség 15-20 százaléka szenved már a gyomnövény virágporá­tól, a becslések arra utalnak, hogy további 40-50 százalék még nem „beteg”, csak érzé­keny a parlagfű virágzására. Általánosan és összefogla­lóan szénanáthának hívják a tüsszögés, köhögés, könnyezés formájában jelentkező, virág­porszem okozta pollenallergiát. A megfázáshoz hasonló, e- gyébként lázmentes tünetek miatt ragadt a pollenallergiára a szénanátha megnevezés. A legismertebb „kórokozó”, a parlagfű rosszhiszemű, jog­cím nélküli betolakodó Európá­ban, eredetileg a tengerentúlon őshonos. A Kárpát-medencében először századunk elején tűnt fel, s mára szinte Magyarország teljes területén elterjedt. Mint minden gyomnövény, a par­lagfű is szívós, magtermése bő­séges, növényenként elérheti a több ezret is. Egyetlen parlagfű képes nyolcmilliárd virágpor­szemet termelni; Kiszámolták, ha az Egyesült Államok egyet­len évi „pollentermését” egy 100 négyzetméteres alapterü­letű piramisba raknák, az meg­közelítené egy 50 emeletes ház magasságát. Ékkora pollenpiramist még nem lehetne nálunk építeni, de ha nem változik a helyzet, ak­kor a szép latin nevű gyom, az Ambrosia elatior mind töb­bünknek okoz majd gondot. A Megyeszerte több sebzett műemlék várja a restaurátoro­kat. Különösen kínos a kecske­méti Szentháromság-emlékmű állapota. Éppen egy esztendeje fejezték le vandálok a térítő Xavéri Szent Ferenc 252 évet békében megélt szobrát. A botrányos állapot meg­szüntetését elősegítheti a Bács-Kiskun Megyei műem­léki Alapítvány Műemléki helyreállítás címmel készült pályázata, amely a veszélyez­tetett értékek helyreállítását segíti, legfeljebb 300 ezer fo­rinttal. A helyi önkormányzatok, egyházak, magánszemélyek, e- gyesületek, gazdálkodó szer­vezetek, gazdasági társaságok stb. csak abban az esetben szá­hazai megfigyelések arra utal­nak, hogy az allergiára inkább a férfiak a hajlamosak. A széna­náthában szenvedők 60% tarto­zik az erősebb nemhez, vélhe­tően azért, mert még mindig jó­val több férfi dohányzik, mint hölgy, s a cigaretta füstje fel­erősíti a nyálkahártya érzékeny­ségét. A virágpor iránti túlérzé­kenység egyébként örökölhető. Egy Münsterbcn élő orvospro­fesszor azt javasolja, hogy pol­lenallergiás szülők gondosan ügyeljenek a családtervezésre: a baba lehetőleg télen, virágpor­mentes időben jöjjön a világra. Bár az allergia kellemetlen hatásait orvosi receptre kapható tablettákkal, orrspray-vel és szemcseppel lehet csökkenti, az igazi, végleges gyógyulást a míthatnak támogatásra, ha a szükséges költségek nagyobb jászét állják,„ármunkát leg­alábbis megterveztették, a kivi­telezés leggazdaságosabb for­máját választották. Ä kérelmeket a Bács-kiskun Megyei Műemléki Alapítvány (Kecskemét, 6001 Pf. 141.) címre 1994. augusztus 31-éig kell beküldeni. A pályázatnak tartalmaznia kell a beküldő ne­vét, címét, a műemlék tulajdo­nosának, kezelőjének, a helyre- állítás irányítójának a megne­vezését. Nem hiányozhat a mű­emlék besorolásának, muzeális értékének ismertetése. Mellé­kelni kell a feladat mikénti el­végzésének dokumentumjait, az Országos Műemléki Hivatal ál­lásfoglalását. A kérelem tartal­parlagfű kiirtása jelentené. Ná­lunk pedig most éppen az ellen­kezője történik, nemhogy csök­kenne, inkább nő a parlagfű­vel fertőzött területek száma. A mezőgazdasági nagyüzemek már, a kárpótlásra várók pedig még nem törődnek a parlagon lévő földekkel. Elmarad a gyomirtás, a kaszálás, szaba­don burjánzik a parlagfű a szán­tóföldeken, a természetvédelmi területeken, városokban is. Valami azért már megkezdő­dött: Kiskunfélegyházán, Sze­geden, Zalaegerszegen, Kecs­keméten, Komárom-Esztergom megye több településén alapít­ványok, civil szervezetek akti­vistái tartanak felvilágosító elő­adásokat a parlagfű irtásának fontosságáról. Ha viszont vala­kiben már kifejlődött a pollenal­lergia, jól teszi, ha a nyaralását júniusra, júliusra időzíti, a parlagfű ugyanis augusztusban, szeptemberben virágzik. Áz Országos Közegészségü­gyi Intézet egyébként tíznél több, úgynevezett pollencsap­dával figyeli az allergiát okozó növények, így a legfőbb bűnös, a parlagfű virágzását is, és amennyiben a médiák ebben partnerek lesznek, elképzelhető, hogy a meteorológiai jelenté­sekhez hasonlóan rendszeresen nyilvánosságra hozzák majd a pollenprognózist is. Az előre­jelzés ismeretében az érintettek már jó előre bevehetik a köhö­gési, tüsszentési rohamokat csökkentő orvosságot. De addig is allergia ellen - kaszáljunk, irtsuk a parlagfüvet! Szabó Margit mázzá a helyreállítás esetleg építészettörténeti kutatás kez­dési idejét, készültségi fokát, várható befejezését. Az alapítvány előnyben ré­szesíti a több szempontnak megfelelő pályaműveket. A műemléki helyreállítás támoga­tása mellett nagyobb figyelem­ben és támogatásban részesítik a műemlékek tartozékainak, be­rendezésének, képzőművészeti és egyéb értékeinek védelmét, mert ezekre általában kevéssé ügyelnek, másrészt mert költ­ségigényük arányosabb az ala­pítvány pénzügyi lehetőségei­vel. A kuratórium ez év máso­dik felében a pályaművek szín­vonalától függően maximálisan egymillió-hatszázezer forint felosztásáról dönt. H.N. A műemléki alapítvány pályázata A TÁRGYALÓTEREMBŐL Mindhárman ittas állapotban voltak KULTÚRKÖZPONT A LEGRÉGEBBI UTCÁBAN Régi sváb ház felújítása Hartán • Serényen dolgoznak, hogy júliusra minden készen legyen. Majdnem meghalt egy ember a múlt év november 10-én Ti- szaalpáron, a Mátyás király utca 48-as számú házban. Nem ter­mészetes halál környékezte az illetőt, hanem egy bicskától származó szúrás, amit félté­kenységből ejtett rajta ismerőse, és korábban talán barátja is. A kés azonban szerencsére - igaz, csupán két milliméterrel - elha­ladt a nagy nyaki verőér mellett, így az illető életben maradt. Nem a bicska tulajdonosa „cél­zott” ilyen hajszálpontosan, ha­nem a véletlen alakította a kö­rülményeket. De miért szúrt Bende Miklós, negyvenhárom éves férfi, aki eddig büntetve nem volt és ki volt az a Sárközi Attila, aki ennyire kihívta maga ellen a sorsot, illetve Bende haragját? Minderre a kérdésre választ ta­lált a megyei bíróság dr. Bo- dóczky László vezette büntető­tanácsa, amely előtt Bende em­berölés kísérletével vádolva állt. Tulajdonképpen ez a bűnügy is. mint oly sok más, ártatlan ki­csapongással indult, ha ennek minősítjük a meggondolatlanul folytatott kemény italozást. Az említett napon ugyanis - az esti órákban - H. L. tiszaalpári la­kos meghívta lakására Bendét és annak élettársát, P. Máriát. Bende magával vitt két nagy­méretű kést is, mivel korábban arról volt szó, hogy levágja a házigazda disznóját. Megérke­zésük után a késeket a konyhá­ban lévő papírdobozba tették. Ekkor már mindhárman ittas ál­lapotban voltak, viszont az ivást folytatták. Időközben - szintén ittasan - megérkezett Sárközi Attila. Beszélgettek, viccelőd­tek, majd átmentek az ital­boltba. Itt sem lehetett azonban túl­ságosan finom az itóka, mert Sárközi hamarosan visszament a lakásba. Még alig ült le egy székre, amikor máris az ölébe penderült Bende élettársa, P. Mária. Sárközi úgy gondolta, nem szabad elszalasztani a „madarat”, s azonnal elkezdte csókolgatni a hölgy nyakát, és ezzel párhuzamosan fogdosta a mellét. Természetesen a hölgy nem tiltakozott. Csakhogy Bende Miklós is útban volt a la­kás felé és az ablakon át meg­látta az ölbe ülős jelenetet, s azonnal elborította a féltékeny­ség tüze. Dühösen lépett a konyhába és felszólította Sár­közit, hogy ne csinálja ezt. A válasz nem késett, csakhogy ki­csit durvára sikerült, s ettől Bende mérge még magasabb fokra hágott. Nem is késlekedett, hanem odalépett a széken ülő vetély- társához, kivette a bicskáját és gondolkodás nélkül nyakon szúrta Sárközit, majd elhagyta a helyszínt. A szúrt seb azonnal vérezni kezdett, de szerencsére P. Mária még ott volt, orvoshoz vitte friss szerelmét, ahonnan kórházba szállították. Ott meg­állapították, hogy a sérülés nem életveszélyes, nyolc napon be­lül gyógyult, maradandó fogya­tékosság visszahagyása nélkül. De - amint már említettük - a bicska hegye csupán két milli­méterrel ment el a nagy nyaki verőér mellett, s ha ezt átvágja, az azonnali orvosi beavatkozás ellenére is halállal járt volna a sérülés. Ez nem a vádlott akara­tán múlott. Bende a nyomozás során előadta, hogy nem volt szándékában megölni Sárközit. A bíróság Bende Miklós bű­nösségét emberölés kísérleté­ben állapította meg, s ezért fő­büntetésül háromévi börtönre ítélte, mellékbüntetésül pedig három évre eltiltotta a köz­ügyektől. Ugyanakkor - mivel a cselekmény elkövetése italozó életmódjával függ össze - el­rendelte a vádlott kényszergyó­gyítását is. Egyben kötelezte a közel nyolcezer forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet még nem jogerős. Gál Sándor A német Donauschwabische Kulturstiftung des Landes Ba- den-Württenberg alapítvány több alkalommal is bizonyságát adta, hogy támogatja a Magyar- országon élő német származású lakosság kulturális hagyomá­nyainak megőrzésére irányuló törekvéseket. Legutóbb Harta község pályázatát fogadták kedvezően, s 60 ezer márkás adományukkal segítik, hogy a település központjában egy régi sváb ház felújításával új közös­ségi létesítmény szülessen. A Templom utca Harta leg­régebbi utcája. Itt, az evangéli­kus templom és az iskola kö­zött, a helytörténeti gyűjtemény közvetlen szomszédságában ta­lálható Schnautigel András egykori háza, amely egyike azon jellegzetes, téglaburkolatú hartai épületeknek, amelyek a maguk idejében gazdájuk igen módos voltát jelezték. Valaha is csak 10-12 olyan téglaburkolatú ház volt a községben, melynek tetőgerince az utcával párhuza­mosan futott, hogy a díszes, nagyméretű burkolt homlokzat betölthesse a telek egész széles­ségét. Az épületben most kiala­kítandó közösségi ház július elején nyitja meg kapuit, várha­tóan a német nagykövetség ma­gas rangú részvételével. Körül­belül 60 férőhelyes lesz a ház találkozókra alkalmas nagy­terme, melyben a helyi egyesü­letek tarthatják rendezvényei­ket. A többi helyiség a múze­umhoz kapcsolódva működik majd, s kiállításoknak adhat otthont. A nagy udvar szabad­téri rendezvények, hangverse­nyek megtartását is lehetővé te­szi, a vendégeknek pedig mód­juk nyílik majd arra is, hogy pi­henésképpen a drinkbárban i- dőzzenek. A ház elkészültével továbbfejlődik Harta központi épületegyüttese, amely az isko­lákkal, múzeummal, sportcsar­nokkal és templomokkal teljes egészében közösségi célokat szolgál. Bálái F. István S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents