Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-27 / 123. szám
1994. május 27., péntek PETŐFI NÉPE 7 NAPI PÉNZÜGYEK Visszaigényelhető költségek A földtulajdonosokat érinti a 28/1994. m. 2. számú kormányrendelet, melynek értelmében a tulajdonos az 1992. január 20. napját követően a részére kiadott részarány-földtulajdonnak megfelelő föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségeit részben visszaigényelheti. A költségtérítés mértéke a költségek 50%-a, de legfeljebb:-5 ha-ig 1800Ft/ha,- 5 ha-10 ha-ig 9000 Ft, és 5 ha felett 1200 Ft/ha,- 10 ha felett 15 000 Ft, és 10 ha felett 1000 Ft/ha lehet. A tulajdonosnak azonban már a visszaigénylési kérelemben kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földkiadási határozat keltétől számított 5 évig nem idegeníti el, nem vonja ki a mezőgazdasági termelésből. Ellenkező esetben ugyanis a támogatást vissza kell fizetni. Országosan ez idáig igen mérsékelt érdeklődés tapasztalható az elkülönített támogatási pénzeszköz iránt. K.K.E. MENNYIT ÉR A FORINT? $ AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI (Érv.: 1994. május 26-án) Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, Ft-ban angol font 153,06 154,56 156,06 ausztrál dollár 74,43 75,10 75,77 belga és lux. frank (100) 299,75 302,50 305,25 dán korona 15,76 15,91 16,06 finn márka 18,76 18,93 19,10 francia frank 18,04 18,21 18,38' görög drachma (100) 41,24 41,64 42,04 holland forint 55,02 55,54 56,06 ír font 150,59 151,99 153,39 japán yen (100) 97,46 98,39 99,32 kanadai dollár 73,35 74,11 74,87 kuvaiti dinár 340,66 343,99 347,32 német márka 61,70 62,30 62,90 norvég korona 14,25 14,39 14,53 olasz líra (1000) 63,68 64,29 64,90 osztrák schilling (100) 877,38 885,73 894,08 portugál escudo (100) 59,42 59,99 60,56 spanyol peseta (100) 74,84 75,57 76,30 svájci frank 72,41 73,07 73,73 svéd korona 13,09 13,21 13,33 USA-dollár 101,44 102,44 103,44 ECU (Közös Piac) 118,85 119,97 121,09 AZ MNB DEVIZAÁRFOLYAMAI (Érv.: 1994. május 26-án) Devizanem árfolyam 1 egységre, Ft-ban angol font 154,62 ausztrál dollár 75,19 belga frank (100) 302,69 dán korona 15,91 finn márka 19,00 francia frank 18,22 holland forint 55,55 ír font 151,87 japán yen (100) 98,25 kanadai dollár 74,09 kuvaiti dinár 344,08 német márka 62,31 norvég korona 14,38 olasz líra (1000) 64,23 osztrák schilling (100) 885,84 portugál escudo (100) 60,08 spanyol peseta (100) 75,59 svájci frank 73,07 svéd korona 13,24 tr. és cl. rubel 27,50 USA-dollár 102,50 ECU (Közös Piac) 119,94 A hét végén országos állat- és kirakodóvásár nem lesz a megyében. Autóvásárt rendeznek május 28-án, szombaton Kecskeméten, 29-én, vasárnap Kiskunhalason és Kecskeméten. Búcsút tartanak 29-én Kecelen, Vaskúton és Tiszakécskén. Forintszámla külföldieknek Megjelent az a kormányrendelet a Magyar Közlönyben, amely további könnyítéseket tartalmaz a külföldiek külkereskedelmi forintszámlájának fel- használásával kapcsolatban. Mint ismeretes, a külföldiek közel két éve létesíthetnek Magyarországon forintszámlát, amennyiben kereskedelmi tevékenységük során magyar nemzeti valutában tesznek szert bevételre. A forintszámlán ösz- szegyűlt pénz eddig elsősorban áruvásárlásra, különböző szolgáltatások megszerzésére használhatták fel Magyarországon. A kormányrendelet lehetővé teszi azt is, hogy június 1-jétől a forintszámlán kialakult egyenleget a külföldi konvertibilis elszámolású pénznemre váltsa át. Ezzel a pénzzel szabadon rendelkezhet Magyarországon, de ha kívánja, azt külföldre is átutalhatja. Földárverések a megyében A megyei kárrendezési hivatal termőföldárverést hirdet 1994. május 31-én, tizenegy órai kezdettel Soltvadkerten, az Ady Endre Művelődési Házban a Soltvadkerti Szölőskert Szakszövetkezet, a Soltvadkerti Jóreménység Mezőgazdasági Szakszövetkezet által kijelölt nagyüzemi táblákra. Ugyanebben az időpontban Kiskunhalason, a Vasutas Művelődési Házban is tartanak árverést, ahol Jászszentlász- ló-Móricgáti Petőfi Tsz, a Szanki Új Élet Szakszövetkezet és a Szanki Haladás Szakszövetkezet által kijelölt földek kerülnek kalapács alá. Szintén május 31-én, 11-től tartanak árverést Kiskunmaj- sán, a Kiskunmajsai Jonatán Mezőgazdasági Termelőszövetkezet által kijelölt területek találhatnak gazdára. Ugyanekkor Kunszentmik- lóson, az Általános Művelődési Központban is lesz árverés. Itt a Tassi Dózsa Tsz által kijelölt földek kelnek el. CIKKÜNK NYOMÁN A Sóstó a polgármester szemével (Az alábbi telefaxot kapta szerkesztőségünk a kiskunhalasi polgármestertől, melyben szerdán megjelent Sóstói cserebere című cikkünkkel vitatkozik. Felhívjuk olvasóink figyelmét mai lapunk első oldalára, ahol ugyané témában már új fejlemények, tények olvashatók.) Tényleg jelentős, sőt pótolhatatlan értékek mentek át a város tulajdonából magánkézbe, csak kivétel nélkül mindegyik a rendszerváltást megelőző időben történt. Ez az Önkormányzat pedig arra vállalkozott, hogy ezek legalább egy részét megkísérelje visszavenni a város számára. A Sóstóról, a Csipkeházról, a 48-as Kör-ről, értékes belterületi építési telkekről van szó. Sóstó ügyében 1990-től pert indított az Önkormányzat a szerinte jogtalan apportálás ügyében (1988-ban történt!), de a peres eljárás nem vezetett a mai napig sem eredményre. Csaknem három éven át tárgyaltunk a KUNÉP-pel, mint a kérdéses terület apportálójával, meg tudnánk-e egyezni peren kívül? Fölöttébb csodálkozom, ha Tanács Miklós úr valóban a cikkben leírtak szerint nyilatkozott volna, hiszen ő (mint a KUNÉP vezetője) lényegesen kedvezőtlenebb ajánlatot tett az Önkormányzatnak. Cseréltünk. A csere tárgya pedig az az elhagyott bogárzói, néhai iskola, később szociális intézmény, mely annyira lepusztult állapotban volt, hogy a K. T. nem látta értelmét a több milliós felújításnak, helyette az ingatlan eladása mellett döntött. Ön is tudja, három pályázat jelent meg az értékesítés tárgyában, de nem vlt rá jelentkező. Sem hárommillióért, sem kevesebbért. Az épület sorsa ezek után kiszámítható volt. A Sóstóról annyit, hogy a mostani tulajdoni összevisszaság csak a jelenlegi helyzetet eredményezhette. A víz fertőződik, a strand megszűnt, a sok tulajdonos közül senki nem volt igazi gazda, az Önkormányzatot pedig felelőssé tették ezért a helyzetért, noha még a partra sem tehette a lábát. A Kft. a Sóstóért cserébe pedig megkapta azt a bogárzói romos épületet, mely a jelek szerint pusztulásra volt ítélve. Vállalta továbbá a strand ingyenes üzemeltetését, a zöldterület és a szociális létesítmények karbantartását, természetesen tovább üzemeltetheti a saját maga által épített büfét és kölcsönzőt. Gondoskodik a fürdés biztonságáról, személyzetről stb. Részt vesz anyagi eszközeivel is a strand felújításában, gát építésében, vízpótló kút fúrásában, így reményeink szerint ezen a nyáron több ezer halasi végre ismét fürödhet, mégpedig ingyen a régen kedvelt üdülőterületen. Az Önkormányzat u- gyanis nemcsak a cseréről döntött, de egyúttal - minthogy tulajdonosként már lehetősége van rá - a vízminőség azonnali javítására teendő intézkedésekben is. Véget ért tehát egy több éves, kilátástalannak tűnő küzdelem, rendeződhet végre a város hányatott természeti értékeinek a sorsa, ha sikerülnek a rekonstrukciós elképzeléseink, szép strand fog a halasiak rendelkezésére állni, a népes horgászcsapattal is más alapokról lehet tárgyalni. A tó állapotáról, karbantartásáról, a biztonságos horgászatról. Tóth Zoltán polgármester Puskaporos hangulat a vadászat körül • Az értékes hazai vadállomány évről-évre csökken. Érdekellentétektől és vitáktól „puskaporos” a hangulat a hazai vadászat házatáján. Egyrészt a földterületek tömeges privatizációjával, az erdők kiirtásával, a nadrágszíjparcellák létrejöttével nemcsak a vadállomány, hanem természetszerűen a vadászok is sok helyütt háttérbe szorultak. Ugyanakkor törvényi rendezést sürgető ellentétek dúlnak a vadászok, az erdészek és a földművelők között is a vad okozta károk miatt. A szakértők véleménye szerint két-három éven belül nincs remény egy új vadászati törvény megszületésére. A korábbi országgyűlési ciklusban az illetékes szaktárca, a Földművelésügyi Minisztérium nem terjesztett be erre vonatkozó törvényjavaslatot. A következő parlament pedig várhatóan nem ezzel a problémával foglalkozik majd elsőként. Pedig a szakemberek egybehangzó állítása szerint a vadgazdálkodás fontos ágazata a nemzetgazdaságnak. Ezt erősíti a hazai vadászok tekintélyes létszáma is, amely a legutóbbi adatok szerint meghaladja a 47 ezret. Az Országos Magyar Vadászati Védegylethez 717 olyan társaság tartozik, amelynek vadászterülete van és több mint 270 a terület nélküli, úgynevezett bérkilövő társaság. A védegylet álláspontja szerint a vadászat jogát célszerű továbbra is állami jogként fenntartani. Emellett a legfontosabb érv, hogy a vadállomány nemzeti kincs és védelméhez természet- védelmi érdekek fűződnek. Ugyanakkor hangsúlyozzák azt is, hogy a vadgazdálkodás szabályozásakor figyelembe kell venni a vadászati területek tulajdonosainak érdekeit is. Mielőbb európai szintű törvényi garanciákra lenne szükség azért is, mert a hazai vadállomány csökkenőben van. Egy 1993-as becslés szerint 54 ezer szarvas, 44 ezer vaddisznó, 580 ezer nyúl, 830 ezer fácán és 55 ezer fogoly volt az országban, ami a feltételezések szerint mintegy 10 százalékkal kevesebb a tíz évvel korábbinál. Ugyanakkor ezzel ellentétben erőteljesen növekedtek a vadkár miatt kifizetett összegek. 1991-ben 196 millió forintot, 1992-ben 228 milliót, 1993-ban pedig már megközelítette a 250 millió forintot a vadásztársaságok által kifizetett kártérítések summája. Egy átfogó törvényi szabályozás lényege éppen az lehetne, hogy minden kérdést - egyebek mellett a vadkárokat is - kölcsönösségi alapon, tehát mindkét fél érdekeinek figyelembe vételével rendezzenek. Éjjel-nappal nyitva tartó határátkelőhelyek A szlovák, ukrán, román, szerb, horvát, szlovén és osztrák határon, légi- és hajókikötőkben 90 helyen van határátkelőhely. A gépkocsival utazók a következő helyeken éjjel-nappal folyamatosan léphetnek ki és be: Magyar-szlovák határ: Balas- sagyarmat-Slovenske Darmoty, Bánréve-Král, Komárom-Ko- mamo, Parassapuszta-Sahy, Rajka-Rusovce, Sátoraljaújhely-Slovenske Nőve Mesto, Salgótarján-Siatorska Buko- vinka, Tomyosnémeti-Hranicna pri Homade és Vámosszabadi- Medvedovo. Magyar-ukrán határ: Záhony-Csap. Magyar-román határ: Ártánd-Bors, Gyula- Varsand, Csengersima-Petea, Nagylak-Nadlac. Magyar-szerb határ: Hercegszántó-Backi Breg, Röszke-Horgos, Tompa- Kelebija. Magyar-horvát határ: Barcs-Terezino Polje, Ber- cence-Góla, Drávaszabolcs- Donji Miholjac, Letenye-Gori- can, Udvar-Knezovo. Magyarszlovén határ: Bajánsenye-Ho- dos, Rédics-Dolga Vas. Magyar-osztrák határ: Bucsu- Schachendorf, Hegyeshalom- Nickelsdorf, Kópháza-De- utschkreutz, Kőszeg-Ratters- dorf, Szentgotthárd-Heiligen- kreutz, Sopron-Klingenbach. Búza- és kukoricatermelő gazdák figyelmébe! A GYOMIRTÓ SZERT és a SZAKTUDÁST ELVISSZÜK ÖNNEK megye minden helységébe! Minden tizedik megrendelőnk ingyen kap egy hektárra gyomirtót! Keressen minket azonnal! Farkas Gyula növényvédő mérnök Tel.: 76/345-054; 06-60/386-481 Fitomedicina Kft. Szentkirály (volt Lászlófalva) Fitomedicina = Növényorvos Megrendelését, az alábbi adatokkal, kérjük, szíveskedjék kitölteni és a következő címre elküldeni: Fitomedicina Kft. 6031 Szentkirály, Rákóczi u. 13. Megrendelem Önöktől ............................... ha kukorica, ...........................ha búza t erületemre a Titus, Titus Plus, Granstar...............................stb. gyomirtó szereket. N év: ....................................................................... Cím: .............................................................................. Megrendelő
