Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-25 / 121. szám

10 Tisztelt Szerkesztőség! 1994. május 25., szerda OLVASÓSZOLGÁLÁT Gondolunk az előfizetőkre „Olvastam egy szórólapon, hogy az új előfizetők ajándékot kapnak. Miért nem gondolnak a régi előfizetőkre is?” Természetesen gondolunk a régi előfizetőkre is. A népszerű Szerencsekerék játékkal (a- melynek sorsolása május 30- -án lesz), de a mostani akción­kon is. Az új előfizetők mellett nem feledkezünk meg azokról sem, akik sok éve előfizetik a Petőfi Népét. Szeretnénk meg­ajándékozni a kedves, hűséges előfizetőinket is, közölük min­den 150-ik számára eljuttatjuk az ajándékot. Egyre több előfizetőnk kér­dezi: hogyan lehetne megol­dani, hogy a nyáron egy-két hé­tig ne kézbesítsük a lapot? Nem szeretnék, ha nyaralás idején megtelne a levélszekrényük, s így mindenki tudná, hogy nem tartózkodnak otthon. Ha valaki az olvasószolgála­tunknak jelzi az időpontot, az újságok összegyűjtését elvállal­juk. Az üdülőbe való eljuttatás is megoldható, bár megyén kí­vül fennáll a lehetősége annak, hogy késve és hiányosan érke­zik meg az újság. Mindenkép­pen kérjük, az olvasószolgálat­tal szíveskedjenek megbeszélni a részleteket. A kecskeméti Kupa utca la­kói nevében telefonált egy elő­fizetőnk, s elmondta, hogy rendszeresen késve kapják meg a lapot, csak nyolc óra körül. Köszönjük a bejelentést. Ügy­nökségvezetőnk, Perjési Attila kivizsgálja és intézkedni fog. Továbbra is várjuk észrevéte­leiket, kérdéseiket a 76/481- 391-es telefonszámon, amelyen megrendelést is elfogadunk. Levélcím: Kecskemét, Szabad­ság tér 1/a, ahol a földszinti ol­vasószolgálati irodánk szemé­lyesen is felkereshető. Megoldódik a kézbesítés Tisztelt Szerkesztőség! Lap­juk 1994. május 11-ei számában Nem győzi egy postás! címmel megjelentették egyik lajosmi- zsei olvasójuk levelét, melyben a helyi kézbesítő leterheltségére vonatkozó panasz fogalmazó­dik meg. A levélben foglaltakat meg­vizsgáltam. Megállapítottam, hogy az érintett kézbesítő leter­heltsége valóban átlagon felüli. Az olvasói észrevételt ezúton köszönöm. A megoldás érdeké­ben felülvizsgálom az összes la- josmizsei kézbesítő körzetet és a szükséges intézkedéseket rö­vid időn belül megteszem. Gyimesiné dr. Etsedy Sarolta Szegedi Postaigazgatóság igazgatója (Olvasóink, az érintett kézbe­sítő és családja nevében is kö­szönjük a Szegedi Postaigazga­tóság vezetőjének gyors vála­szát, és mindenekelőtt azt az ígéretet, hogy — ugyancsak rö­vid időn belül — a vizsgálat eredményeként megteszik az intézkedéseket. A postás soha nem panaszkodott.) Levélváltás két ügyben! A katolikus egyházat érintő, két méltatlankodó levelet kapott szerkesztőségünk a közelmúltban. Az egyik levél írója temetési bot­rány, a másik pedig templomi esküvő elmaradása miatt panaszko­dik. A levelek fénymásolatait elküldtük a Kalocsa-Kecskeméti Ér­seki Hatóságnak azzal a kéréssel, hogy tegyenek eleget olvasóink kérésének és vizsgálják ki panaszaikat. Nos, az ügyet kivizsgálták. Megtiszteltetés számunkra, hogy kérésünkre dr. Dankó László érsek Úr válaszolt. A panaszos leveleket, majd az érseki választ az aláb­biakban olvashatják. A szerk. Elmaradt a templomi esküvő Igen Tisztelt Főszerkesztő Úr! Kissé szokatlan az ügy, melyben kérem az Ön által irá­nyított lap nyilvánosságát. Biz­tos vagyok abban, hogy közér­deklődésre tart számot. Vallásos, nyugdíjas asszony vagyok. Gyermekeimet is esze­rint, vagyis keresztény szellem­ben neveltem. Az egyházzal nem volt soha semmilyen néze­teltérésem. Most mégis - szá­momra érthetetlen okból - sú­lyosan diszkriminálja családo­mat. A kellemetlenséget okozó bonyodalom abból származott, hogy kislányomék csak részben vetették fel gyermekükkel a szentségeket, vagyis, a kereszte­lését követően nem részesült el­sőáldozásban. Unokám márciusban múlt egy esztendeje, hogy férjhez ment. Mivel sem ő, sem a fiú nem volt elsőáldozó, csak ál­lami eskövőt tarthattak. Az egyház helyi illetékesei megta­gadták tőlük a templomi, vagyis az Isten színe előtti esküvést. Az eltelt esztendő alatt többször kísérleteztek, hogy utólag szen­tesítik frigyüket az oltár előtt, azonban minden igyekezetük­kel falba ütköztek. Egyetlen he­lyen sem teljesítették kérésüket. A helyi egyházi vezető tu­datta a fiatalokkal, hogy csak akkor kerülhet sor templomi es­küvőre, ha legalább egy eszten­deig intézményes hitoktatáson vesznek részt. Ellenkező eset­ben szó sem lehet templomi szertartásról. Családom ebbéli gondját az­zal a szándékkal tárom nyilvá­nosság elé, hogy hátha mégis akad olyan egyházi személy, aki levelem elolvasása után fur­csállja a velünk történteket, s hajlandó lesz unokámat és férjét egyházi szertartás keretében utólag megesketni. Olvasói tisz­telettel: Pásztor Józsefné Jánoshalma, Bem u. 116. Lelketlen trabantos Kérem, hogy az alább leírt véleményemet a kedvenc la­pomban közzé tenni szívesked­jenek. Üzenni szeretnék annak az ARG jelzésű (sajnos a számot nem tudtam megjegyezni) Tra­bantban ülő férfinak és hölgy­nek, akik a lakásom előtt este fél hat és hat óra között kidob­tak egy kiskutyát a kocsiból, hogy a szerencsétlen kis jószág azóta is itt vonyít. A vonyításával idegesíti a többi kutyát, nem beszélve a mi nyugalmunkról, akiknek hall­gatnunk kell a kutyák ugatását. Ha erdő mellett lakunk is, sze­retjük az egészséges, szép kör­nyezetet, ami nem arra való, hogy emberségből elégtelenre vizsgázott, általunk ismeretlen egyének klutyákat, macskákat ide dobjanak ki. Itt iskolás gyere­kek is élnek, a kutyákat be kell oltani, mert mi van, ha veszett ez a szerencsétlen kis állat? Természetesen, mi nem a kis­kutyára haragszunk, hiszen ő nem tehet róla, hogy hiányzik az állampolgári becsület a Tra­bantot vezető úrból, de jó lenne, ha elgondolkodnának az eseten. Tisztelettel kérem a Gazda­sági dűlő lakosai nevében a szerkesztőséget, levelemet te­gyék közzé, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő. özv. Földi Józsefné, Helcévia, Gazdasági dűlő 26/c Isten áldja az orvosokat A május 11-én megjelent, Miért halt meg egy beteg a bel­gyógyászaton? című levélhez van hozzáfűznivalóm. Rácz Pál esete nagyon hasonlított az enyémhez, csak én - hihetetlen módon - életben maradtam. Ha a szomszédasszonyom időben nem vesz észre és nem telefonál mentőért, akkor nekem annyi... Hála Istennek, perceken belül megérkezett a mentő, s a dok­tornő, látván, milyen állapotban vagyok, tette, amit tennie kell. Aztán, hogy a Hollós József Kórházban mit tettek velem, azt csak utólag tudtam meg. Ugyanis már a lakásomon esz­méletlen állapotban voltam. Nem tudom, hány orvos, hány nővér harcolt az életemért, ez a mai napig rejtély. Én most utó­lag csak azt tudom mondani, hogy az Isten áldja meg őket. Önnek asszonyom és család­jának őszinte részvétemet kül­döm, s higgye el, ha azonnal in­tézkedtek volna, amint észrevet­ték a tényeket, lehet, hogy a férje ma is élne, mint én. Tiszte­lettel: Farkas Mihály Kecskemét, Sörház u. 21/A. Udvariatlan kereskedő Március 5-én cipőt vásárol­tam a kecskeméti, Homyik Já­nos utcai Andi butikban. Egy hónap után levált a talpa. Visz- szavittem és egy kedves hölgy felajánlotta, hogy választhatok másikat helyette. Választottam, de csak öt napig tudtam hor­dani, mert a sarka megroggyant. Ezt is visszavittem, de nem is jutottam el odáig, hogy esetleg kicserélhetem, mert miután kö­zöltem a feltehetően tulajdonos úrral a problémámat, ezt vála­szolta: „Most mit csináljak vele, nyeljem le?” Nem akartam igenlő választ adni erre az iga­zán kedves kérdésre, de igen­csak meglepődtem. Ezután kö­zölte, minősíthetetlen hang­nemben, hogy esetleg meg tudja javíttatni, de a pénz visszaadá­sáról szó sem lehet. Nem tehet­tem mást, beleegyeztem. Ezután bátorkodtam még azt is meg­kérdezni, mikorra lesz kész a cipő? Erre az úr: mit képzelek én, a készítő nem várja ölhetett kézzel az én cipőmet Szegeden a vasútállomáson, más dolga is van. Ezek után még azt is meg­kérdezte tőlem: mit csináltam ebben a cipőben, talán autót ve­zettem? Nekem ugyan nincs jo­gosítványom, de tudomásom szerint az emberek nem cipő nélkül szoktak autót vezetni... Persze, ha vásárláskor közöl­ték volna velem, hogy ez egy olyan cipő, amit csak a kezemre húzhatok fel, akkor talán meg­fontolom a vásárlást. Érthetet­len a tulajdonos úr udvariatlan­sága, hiszen a vásárlókból él. P. B. Kecskemét, (Név és cím a szerk.-ben.) Méltatlanság egy géderlaki temetésen Tisztelt Főszerkesztő Úr! Az 1994. április 8-án 16 és 17 óra között a géderlaki temetőben történt botrány arra késztetett bennünket, hogy megírjuk Ön­nek és kérjük, szíveskedjen mindezt megjelentetni lapjuk­ban. Április 8-án délelőtt 9 és 10 óra között jött el hozzánk sze­gény megboldogult édesapánk második felesége, hogy a halál­hírről értesítsen bennünket. A következőket mondta:„Apátok tegnap este meghalt, temetése délután 4 órakor lesz, mindent elintéztünk, csak a pap nem tud ott lenni, mert Budapestre kell mennie”. Mi a kapcsolatot édesapánk­kal nem igazán tartottuk, de mint gyermekei úgy gondoltuk, akármilyen is volt, a végtisztes­ség megilleti. Ebből kiindulva bátyám elment a kalocsai Érseki Hivatalba, hogy papot kérjen a temetésre. Az Érseki Hivatal­ban ígéretet kaptunk, hogy a megadott időre kiküldenek egy papot, és ha esetleges egyház- adó-elmaradása lenne elhunyt édesapánknak, azt utólag ren­dezhetjük a géderlaki plébános­sal. Az utólagos fizetési enge­délyt így megkaptuk, melyre bizonyíték, hogy a pap a meg­beszélt időben megjelent a te­metőben. Ekkor jött az első gond. A pap civil ruhában volt, nem ho­zott magával semmilyen, a te­metéshez szükséges ruhát vagy eszközt. A temetés előtt öt perccel rohangáltak ruháért, de nem tudtak szerezni, mivel az ottani plébános ruháját és kellé­keit engedély hiányában házve­zetőnője nem adhatta ki. Visz- szajött a temetőbe szertartási ruha nélkül, dehát nem a ruha teszi a papot, részünkről így is lebonyolíthatta volna a teme­tést. Ekkor történt a következő in­cidens. A temetőben a tisztele­tüket adók, részvétüket kifeje­zők közül előjött egy férfi és egyszerűen megtiltotta a pap­nak, hogy levezesse a temetést. Több ember is hallotta, amint a következő kijentést tette: „Értsd meg Maris, három évi egyhá- zadó-fizetéssel el vagytok ma­radva, a pap nem temethet”. Mi ebből semmit nem tud­tunk, mivel a kápolnában áll­tunk, s csak a tényeket közölték utólag a bátyámmal. Hiába akarta ott, a helyszínen azonnal kifizetni az elmaradt összeget, hiába hivatkozott a Kalocsai Ér­seki Hivatalban elhangzottakra, a pap elment. Még egyszer utol­jára utána mentem, hátha jobb belátásra bírom a papot - kér­tem szépen, könyörögtem neki, sőt a végén még meg is fenye­gettem, hogy ezt nyilvánosságra hozom - hajthatatlan maradt, elment. Annyit árult el, hogy egy ottani képviselő-testületi tag megtiltotta neki, hogy elvé­gezze küldetését. Ott álltunk lelkileg teljesen összetörve és megalázva, nem tudtuk, mitévők legyünk. A géderlaki Polgármester Úr - tisztelet neki - körülbelül 5-10 perc múlva megjelent és levezette a már majdnem telje­sen botrányba fulladt temetést. Úgy érzem, teljesen jogosan kérdezzük mi, gyermekei, hogy milyen jogon - hivatali hatal­mával visszaélve - tiltotta meg egy egyházképviselő-testületi tag vagy akár faluképviselő-tes- tületi tag a pap munkáját? Hogy merte mindezt a temetés idejé­ben, a temetés helyszínén meg­tenni? Tisztelettel: Az elhunyt gyermekei Lehetett volna jó megoldást találni Tisztelt Szerkesztő Úr! Meg­köszönöm, hogy a dunapataji (géderlaki) és a jánoshalmai plébános tevékenységét érintő panaszos leveleket megküldte hivatalomnak. Mindkét ügyben vizsgálatot tartottam, és ennek eredménye­ként megállapítottam, hogy az érintett plébánosok a hatályos egyházi rendelkezéseknek meg­felelően jártak el, de nem mutat­tak kellő megértést a hozzájuk forduló és szolgáltatásaikat (temetés, esküvő) kérő hívekkel szemben. Mindkét esetben meg lehetett volna találni a minden­kit kielégítő megoldást. A teme­téssel kapcsolatban sajnálatos módon már nem lehetett a dol­got meg nem történtté tenni, az egyházi házasságot kötni szán­dékozók panasza azonban or­voslást nyert. Mindkét plébá­nost figyelmeztetésben részesí­tettem. Fogadja tiszteletteljes kö­szöntésemet. Dr. Dankó László érsek HALLÁSJAVÍTÓ KÉSZÜLÉKEK Háromszázezren szorulnak rá Félreértés a fogászaton A Petőfi Népében május 4-én megjelent, A fogtömés elmaradt című cikkükre a következőket válaszolom. Sámi Katalin Kecskemét, Kodolányi u. 5. sz. alatti lakos telefonon panaszt tett a megyei kórház-rendelőintézet fogászati szakrendelésére, édesanyja ellá­tásával kapcsolatban. A telefo­ninformáció lényege, hogy a szakrendelésnek nincs olyan anyaga, mellyel a fogtömést el­végezhetnék. Az eset kivizsgálása során megállapítható volt, hogy a vizsgálat alatt történteket az édesanyja félreértette. Sámi néni esetében nem az volt a probléma, hogy a fogászat tö­mőanyaggal nem rendelkezik, hanem az, hogy a vitatott fog nem fogsortartó és az íny alatt annyira szuvas, hogy töméssel megmenteni nem lehet. E tény közlése után ajánlotta fel az ellátó fogorvos, hogy ha a véleményét a néni nem fogadja el, forduljon más fogorvoshoz, esetleg egy magánpraxist foly­tató orvoshoz. A beszélgetés végén megál­lapodtak a doktornővel, hogy ha a néni eldönti, hogy mi lesz a végleges megoldás, vagy pana­szai adódnak, ismételten felke­resi a rendelőt. Le kívánom szögezni, hogy a fogászati szak- rendelésen minden olyan anyaggal rendelkeznek, mely biztosítja a folyamatos betegel­látást. Bakóczay László orvosigazg.-helyettes Kecskeméti kislány sikere A múlt hét végén Mezőtúron rendezték meg a II. Országos Környezet- és Természetisme­reti Verseny háromnapos döntő­jét. Kitűnően szerepelt a kecs­keméti Arany János Általános Iskola tanulója, Gyenes Nóra, aki Bács-Kiskun megyéből egyedül került a döntőbe, s aki az 5. osztályosok versenyében a negyedik helyezést érte el. A kislány terepgyakorlata olyany- nyira jól sikerült, hogy ezért kü- löndíjat is kapott. A fül romlása kezdetben alig érzékelhető. Először csak egyes szavak tűnnek nehezen érthető­nek, később pedig fokozatosan „csöndesedik” a környezet... A szakemberek szerint ezért nehéz pontosan megállapítani, mek­kora a rosszul hallók és a sike­tek köre. Becsült adatok szerint a káro­sodottak száma mintegy félmil­lió. Közülük mintegy három- százezren olyan stádiumban vannak, hogy a károsodás visz- szafordíthatatlan - nekik tehát hallásjavító készülékre van szükségük. Ezeket a berendezéseket ki­zárólag az audiológiai állomá­sok szakemberei írhatják föl. Egyidejűleg helyben méretet is vesznek a megfelelő illesz- tékről; a különböző gyártmányú és márkájú hallókészülékeket ugyanis minden egyes esetben a paciens füléhez igazítva, besza­bályozva adják ki. Á készülékek meglehetősen drágák, s áruk a kivitelezéstől függően változó. A fül mögött elhelyezhető készülékek pél­dául jelenleg húsz-huszonötezer forint közötti áron kaphatók. A szemüveg szárába épített hallás­javító készülékek huszon- négy-huszonötezer, a fülbe he­lyezhetők pedig tizenkilenc-hu- szonháromezer forintba kerül­nek. Jó azonban tudni, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár segítséget nyújt: a hal­lásjavító árának nyolcvanöt százalékát kifizeti a rászoruló helyett. Ä működtetéshez szükséges gomb- vagy rúdelemeket, il­letve akkumulátorokat orvosi vényre, szintén nyolcvanöt szá­zalékos társadalombiztosítási támogatással lehet kiváltani. Az audiológiai állomások tájékoz­tatást adnak arról, hogy az egészségbiztosítással kötött szerződés alapján hol lehet hoz­zájutni kedvezményesen az elemekhez. A készülékekhez mellékelt útmutatóban pedig megtalál­ható, hogy a hibás, elromlott be­rendezéseket hol lehet megjavít­tatni. Ferenczy Europress (A fenti cikk bizonyára Bács-Kiskun megyében is ér­deklődésre tart számot.) NAPJAINK HUMORÁBÓL • Annak idején a természet lágy ölén mindig engem kívántál meg, nem a sajtos kiflit.

Next

/
Thumbnails
Contents