Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-24 / 120. szám

1994. május 24., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 11 CÉL: A JÖVEDELEMBIZTONSÁG Mit kívánnak a termelők? A kistermelők és a szövetke­zetek mindenekelőtt olyan új törvényt kívánnak, amely ke­zelni tudja a jelenlegi válságot, helyreállítja a termelők bizal­mát, egyértelműen megfogal­mazza a középtávra érvényes agrárpolitikai célokat, s az eh­hez szükséges támogatások, hi­telek, állami garanciák mérté­két. A termelőket összefogó Me­zőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) ezenkívül javasolja egy olyan végrehajtási kor­mányrendelet kiadását, amely a jelenlegi szubjektív pályázati rendszereket normatív alapokra helyezi. Függetlenített támogatások A termelők szerint a törvény­nek garantálnia kell a mezőgaz­daságból élők jövedelembizton­ságát. Ezért a támogatásokat célszerű volna függetleníteni az éves költségvetéstől és a min­den év végén menetrendszerűen visszatérő alkuhelyzetektől. A támogatások lehetséges forrása az érdekképviseleti szervezet szerint az élelmiszerekre kive­tett általános forgalmi adó (ÁFA), illetve a bevételekre ki­vetett adó bizonyos százaléka és a mezőgazdasági és élelmi- szeripari importvám meghatá­rozott része lehetne. A mezőgazdaság egészét, il­letve az egyes részterületeket érintő döntésekkel kapcsolatban a szövetség tagjai szükségesnek tartják, hogy a miniszterek a kamarák és az érdekképviseleti szervezetek vezetőivel együtt hozzák meg végső határozatu­kat. Akkor talán elkerülhetők lesznek a jelenlegihez hasonló esetek, hogy például az érvé­nyes Agrárpiaci Rendtartásból kimaradtak olyan fontos kérdé­sek, mint a külkereskedelemmel kapcsolatos mennyiségi szabá­lyok (kvóták), a vámok, a vám­kiegyenlítés, a kivitel és a be­hozatal szabályozása, valamint a dömpingellenes intézkedések. Kétezerről négyezer forintra növelni A MOSZ kiáll a földadó és a minimumadó megszüntetése mellett, amely legkorábban 1995-ben iktatható be a tör­vénykezésbe. Az agrártámoga­tás hektáronként adható össze­gét kétezerről négyezer forintra növelné a szövetség. Ennek pénzügyi fedezetét az export^ szubvencióra elkülönített keret­ből hívná le. El szeretné érni, hogy csökkenjen a kötelező marhalevél kiváltásának ára, sőt a nőstény állatok esetében ezt a költséget visszaigényelhetővé tenné. A hazai termelőket hát­rányosan érintő mezőgazdasági import mennyiségét vissza­fogná. Jövőre például 30 száza­lékkal kevesebb ital, 40 száza­lékkal kevesebb tejipari és 20 százalékkal kevesebb sütőipari termék behozatalát engedé­lyezné. FÉB Hétszázhetven falugazdász A falugazdász-hálózat mű­ködési feltételei és rendje már kialakult. A március 1-jétől dolgozó falugazdászokat az ön- kormányzatok elfogadták és egyre inkább várják segítségü­ket a települések mezőgazda- sági problémáinak megoldásá­ban. A hálózat az eltelt több mint két hónapban stabilizáló­dott - mindezt Földi Péter, a Földművelésügyi Minisztérium Földművelésügyi Hivatalok Főosztályának vezetője mondta el. Eddig vidéken 770 falugaz­dász működik a tervezett 1500-ból. A hálózat működteté­sére mintegy 150 millió forintot fordítottak abból a 850 millió forintból, amelyet.erre a célra kaptak. A falugazdászok az el­telt időben megismerték a me­gyei felvásárló és szolgáltató kft.-k és részvénytársaságok te­vékenységét, a szerződésköté­sek alakulását. Az árajánlatok ismeretében reális tájékoztatást tudnak adni a termelés további fejlesztéséhez, alakításához. A megyékben megkezdődött az úgynevezett gazdakataszterek összeállítása, a megyei ágazati stratégia kialakításához szüksé­ges napra kész adatok össze­gyűjtése. A megyei állapotvizs­gálat után lehet a valós gazda­érdekeknek megfelelően segí­teni a terméktanácsok, a gazda­körök, a szövetkezetek és egye­sületek szervezését. A szaktárca megyei hivatalai valamennyi megyében a falu­gazdászok részére rendszeres továbbképzést szerveznek. Ráfizetéses a sertéstartás A hízósertés tartása általában veszteséges Magyarországon. Még a minőségi hízó kilo­grammonkénti felvásárlási ára is csak 104-117 forint között mozog, miközben a hízók min­den kilója legalább 109 forint­jába kerül a termelőnek - álla­pítja meg a Földművelési Mi­nisztérium értékelése a sertéste­nyésztés helyzetéről. Jelenleg hazánkban a sertés- állomány mintegy 5 millió darabra becsülhető, ebből 441 ezer a koca. Az utóbbi hetekben a hízó átvételi ára 5-9 forinttal csökkent átlagosan. A kisüzem­ben tenyésztett állatok kilójáért pedig, miután általában alacso­nyabb minőségi kategóriába tar­toznak, csupán 90-103 forintot adnak a felvásárlók. Emelkedik viszont a malacok ára, 125-280 forintot kémek értük kilónként. Tíz évre szóló megállapodás • A napokban nyitották meg ismét a Kácshús bajai húsáruhá­zát, melyet több millió forintért alakítottak át. Az épület tulaj­donosa, a cisztercita rend 10 évre bérbe adta a helyiséget, ezért szánta rá magát a cég a minden igényt kielégítő felújításra. Szabadkán is pusztít a fenyőhernyó A szabadkai-horgosi ho­mokvidék mintegy 4300 hektá­ron elterülő védett erdeiben is óriási kárt okozott az idén a fé­sűs fenyődarázs álhemyója. A pusztítással elveszett értéket egyelőre fel sem lehet becsülni. A határsáv feketefenyő-ül- tetvényeiben az erdészek eddig 140 hektáron állapították meg a „totálkárt”. Ez annyit jelent, hogy a csonkig lerágott tűlevelűek az érintett területen többé nem ké­pesek kihajtani. Becslések sze­rint még mintegy 300 hektárt veszélyeztetnek a fésűs fenyő­darázs álhemyói. Sajnos, a kártevők a palicsi fenyvessorokát és a Szabadka belvárosát díszítő parkokat sem kímélték meg. Egyedül az erdő­telepítők mozgalmának faisko­láiban sikerült kézzel össze­szedni a hernyókat, amelyeknek a támadása lankadni látszik. (Szabadkai tudósítónktól) Váltás a tény észállomány ban Rizstábla a Ginzán Megkezdték a rizsültetést a japán főváros központjában, a Ginzán, ahol egy parcellát ala­kítottak ki a rizstermesztés nép­szerűsítésére. A világ legrosz- szabbul jövedelmező üzletére vállalkoztak, ugyanis a ginzai telekárak nemcsak Japánban, hanem a világon is a legmaga­sabbak. Egy négyzetméternyi terület itt 12 millió forintnak megfelelő összegbe kerül, így annak a rizsföldnek az értéke, amiről az elképzelések szerint 30 kilónyi rizst takarítanak be, 800 millió forinttal egyenér­tékű. Több cég adta össze a pénzt a vállalkozáshoz, amely a környezetbarát mezőgazdaság népszerűsítésére hivatott. A rizsföld körül vegyszermentes élelmiszereket árusító boltokat nyitnak - presztízst jelenthet a farmereknek, ha árujukat a Ginza rizsföldjénél kínálhatják. A Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból 800 millió forintot kü­lönített el a kormányzat az állat- tenyésztés támogatására. Per­sze, ebből az összegből nem jut mindenre, így ebből a pénzből csupán a szarvasmarha, a sertés és a juh állományának minőségi javítását próbálja segíteni az il­letékes tárca. A támogatást azok az egyéni vállalkozók, illetve magánsze­mélyek vehetik igénybe, akik főhivatásként végzik az állatte­nyésztést. Az igényelhető ösz- szeg állatonként szarvasmarhá­nál 20 ezer, sertésnél 5 ezer, juhnál 3 ezer forint. A tenyésztők kérelmüket a te­lephelyük szerint illetékes föld­művelésügyi hivatalhoz nyújt­hatják be, s az ehhez szükséges nyomtatványt is itt kapják meg. Az igényléshez mellékelni kell a marhalevelet, az állat szárma­zási igazolását és az adás-vételi bizonylat másolatát. A támoga­tásról a hivatal 30 napon belül dönt, és intézkedik az összeg postai átutalásáról. A tenyésztőknek a vissza nem térítendő támogatás fejé­ben vállalniuk kell, hogy 1996. december 31-ig megtartják a te­nyészállatokat, s hogy ezt iga­zolhassák, tenyésztési naplót is vezetnek. Az akció célja, hogy a hazai tenyészállomány - amelynek nagy részét sajnálatos módon kivágták az elmúlt években - megerősödjön, létszámában és minőségében egyaránt javuljon. Ezért a Magyarországon honos fajták törzskönyvezett példá­nyai vonhatók be a tenyész­tésbe. Ferenczy Europress EXTRA TEJ HELVÉCIÁRÓL Repülőszerelőből tehenész 0 Varga László és felesége a saját takarmányokban látják a jó minőség egyik feltételét. A helvéciai Korhánközi dű­lőben gazdálkodó Varga Lász- lóékat névről keresve a tanya­szomszéd sem ismeri, de mint tejtermelőt említve már útbai­gazít. Az idegen érkezésére meg sem rezzennek az állatok, nyugodtan állnak a karámban.- Már a jószágok szelídsége is árulkodik, szeretettel bánnak velük.- Itt élni, hajnaltól estig dol­gozni másképpen nem lehetne. Azt hittük, vidéken könnyebb lesz. Tizennégy éve, hogy Bu­dapestről ideköltöztünk. Én re­pülőgépszerelőként, feleségem, Gyöngyi pedig asszisztensnő­ként. Bíztunk az állattartásban. Először anyakocáink voltak, de időben abbahagytuk. Voltak nyulaink is. Az első marhát hat éve vettük. Akkor járta az a bee­tetés, hogy állami támogatás. Aztán vásároltunk is, meg jöt­tek a szaporulatok, no meg a há­rom forintos tejjel való riogatás. Bevallom, én is ott voltam a tej­demonstráción, és a szeretetott­honnak hordtam a tejet. Még­sem adtam túl az állatokon.- A Bácstej Kft. nyilvántar­tása szerint kitűnő minőséget produkálnak.- Tudomásul kell venni, ha a kereskedelemnek minőség kell, akkor a termelő ahhoz igazod­jon. A felvásárló, a Bácstej - amelynek tagja vagyok - min­den létező segítséget megad. Tóthné Irénke ellát szakmai ta­náccsal. Térítésmentesen kihe­lyeztek hozzánk egy hatszáz li­teres hűtőt, ami szintén fontos a minőségnél. A takarmányvásár­láshoz is hozzásegítenek. Nél­külük biztos lenne a tönkreme- nésünk. Én pedig vállaltam a minőségi tejet. Van Alfa-laval fejőgépünk, amin naponta 380-400 liter tej folyik át. Most ennyit adnak az állatok, mert sok az apasztott, a nehézvem­hes. Naponta, óramű-pontos­sággal szállít a kft., s havonta legalább háromszor ellenőriz­nek. Extra a minőség, aminek az alapára literenként 26,50 fo­rint. Sok múlik a takarmányo­záson, illetve az időjáráson. A 200 hektár gyepről csak 400 bála széna lett, a kukoricát el­verte ajég. S nem lett annyi szá­lastakarmány, amivel kiteleltet­tük volna az állatokat.- Kettőjüknek nem nagy ez a gazdaság?- Magunknak is bizonyí­tunk. Az már pihenés, ha me­netközben rágyújtunk. Hiszen a zöldtakarmány is akkor igazi, ha naponta kaszálom. Sikerrel pályáztam a mezőgazdasági fej­lesztési alapítványt, és vettünk gépsegítséget. Matkópusztán béreltünk egy istállót, oda majd átköltözünk, mert ezt a helyet kinőttük. A tervünk annyi, hogy megmaradhassunk az extra, azaz a szuperextra tejtermelők között. Bár már dolgoztam 38 éves létemre annyit, hogy nyu­godtan nyugdíjas is lehetnék. Kép és szöveg: Pulai Sára Meghatározó a hazai pezsgőpiacon Mintegy 5-10 százalékos forgalomnövekedésre számít az idén a Hungarovin Részvény- társaság - mondták el a napok­ban sajtótájékoztatón. A két év­vel ezelőtt többségi német tu­lajdonba került rt. — amelyben a Henkell und Söhnlein Sektkel- lerein cégnek 96 százalékos ré­szesedése van - a múlt évben hozzávetőlegesen 3 milliárd fo­rintos forgalmat ért el. A forga­lom döntő hányada - csaknem 70-80 százaléka - a pezsgő el­adásából származott, míg a fennmaradó hányad a bor érté­kesítéséből került a vállalati kasszába. A Hungarovin átlagosan évente 14—15 millió palack pezsgőt állít elő, amelyből más­fél millió palackot exportál. Je­lenleg a vállalat hazai pozíciói erősebbek, míg a kivitel terén visszaesés tapasztalható. Az rt. a hazai pezsgőpiac több mint a felét uralja. A vállalat termékéi közül a legkeresettebbek az úgynevezett tankpezsgők. Ez teszi ki a pezsgőforgalom mint­egy 90 százalékát. Az áprilisi 15-20 százalékos pezsgő-ár­emelkedés nem vetette vissza a forgalmat. A sajtótájékoztatón bemutatták a cég új Törley Methode Classique pezsgőjét. NOVENYVEDELEM Agrárjövő Magyarországon A magyar lakosság mintegy felének megélhetése, egziszten­ciája közvetlenül vagy közvetett módon kapcsolódik a mezőgaz­dasághoz. Innen származik az ország bruttó nemzeti termelé­sének, GDP-jének 16-18 száza­léka, s az agrárszektor adja az export negyedét. Mindezek a megállapítások abban a közel­múltban a Földművelésügyi Minisztérium által közzé tett ki­adványban olvashatók, amely az Agrárjövő Magyarországon címet viseli. A közel félszáz oldalas kiad­vány szerint élelmiszer-gazda­ságunk az ország exportjában és fizetési helyzetének javításában hagyományosan jelentős szere­pet játszik. Magyarország kivi­telében 1990-ben 2,2 milliárd, 1991-ben 2,7 milliárd, majd a rákövetkező évben 2,8 milliárd dollár árbevétel származott az ágazat exportjából. Ez az ország exportjának egynegyedéi adta. A tavalyi kereskedelmi folya­matok az eddigi adatok mind az agrár-, mind a nemzetgazda­ságban az exportteljesítmények visszaesését tükrözik. Az agrár­export az elmúlt évben mintegy 2 milliárd dollár körül alakult. A szaktárca véleménye sze­rint az idei év az agrárgazda­ságban a stabilizáció éve lehet. Az idei tavaszon nagyon sok növényi betegséggel és ál­lati kártevővel kell a terme­lőknek megbirkózni, ha jó termést akarnak betakarítani. Az őszi kalászosok közül most az őszibúzát fenyegeti néhány olyan gombabetegség, amely képes gyorsan felsza­porodni és nagy károkat okozni. Egyik veszélyes gomba a sárgarozsda, amely ritkán lép fel, de gyors terje­désével és a betegség tünetei elhelyezkedéséből adódóan, még az oly szép búzákat is képes tönkretenni, mint ami­lyenek az idei vetések. A sár­garozsda, a zászlós leveleken - napfényigénye miatt - lép fel, és pár nap alatt képes táb­lákat elpusztítani. Megyénk­ben is megjelent már, sőt ta­lálható olyan táblarész, ahol 100%-os a fertőzöttség. A problémát fokozza a liszthar- matgomba járvány szerű fellé­pése is. Különösen a fogékony faj­tákon erősödött fel, és már a zászlós levelek is fertőzöttekké váltak. Jelentős mértékben lé­pett fel még a szeptóriás levél- foltosság-gomba is, amely szintén az asszimilációs felület csökkenésével okoz kárt. A most virágzó búzákat - csapa­dékos idő esetén - még a fuzá­riumos betegség is veszélyez­teti. A felsorolt betegségek el­len most szükséges védekezni, mert a kalászok most vannak a legnagyobb veszélyben. Valamennyi gombabeteg­ség ellen a Il-es kategóriájú ké­szítmények közül a lisztharmat és rozsdák ellen a Bayleton 25 WP-t, illetve a Bayleton 125 EX-t javasoljuk felhasználni, melyet ki kell egészíteni a szep- tória ellen Dithane FL készít­ménnyel, illetve a kalászfuzá- riózis ellen Chinoin Fundazol 50 WP-vel. Vannak olyan I-es kategóri­ájú nagy hatékonyságú készít­mények, amelyek felhasznál­hatók a felsorolt gombabeteg­ségek ellen, de ennek megvá­sárlásához és a kijuttatásához felsőfokú végzettség szüksé­ges. Ezért javasoljuk az üzemi, illetve magánvállalkozásban dolgozó szakemberek felkéré­sét és szakmai segítségük igénybevételét. Amennyiben védekezés tör­ténik, javasoljuk a levéltelvek elleni védelmet is, mert a kár­tevők előszeretettel keresik fel a gyenge kalászokat és szívá­sukkal tovább rontják a ter­mést. Bármely készítmény fel- használásakor az óvórendsza­bályok betartása kötelező.

Next

/
Thumbnails
Contents