Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-16 / 114. szám

PETŐFI NEPE 1994. május 16., hétfő 5 Horn az MSZP rendezvényén Az MSZP igenis koalícióban gondolkodik. Nem akarunk olyasfajta egypárti kormány­zást, mint amilyet az MDF va­lósított meg Magyarországon - szögezte le Horn Gyula, hozzá­téve: készek minden demokra­tikus erővel összefogni, amely az elmúlt négy esztendőben nem kompromitálta magát a ha­talomban és nyitottak a pártok­hoz nem tartozó személyek, mozgalmak iránt. Az MSZP el­nöke balesete óta vasárnap elő­ször vett részt nyilvános ren­dezvényen, amikor beszédet mondott a szocialista kampány- főnökök és megyei elnökök bu­dapesti tanácskozásán. Hóm Gyula bevezetőjében néhány szót ejtett minapi bal­esetéről. Úgy fogalmazott: nem tudom, hogy nevezzem ezt a balesetet, de ez enyhén szólva nem pontos kifejezés arra, ami történt velünk a kocsiban. A pártelnök a továbbiakban kö­szönetét mondott az MSZP ösz- szes jelöltjének az elért ered­ményért. Okosnak és felnőttnek nevezte a magyar társadalmat, hisz a szélsőséges támadások nem tudták elfordítani az embe­rek bizalmát tőlük. Május 8-án leadott szavazataikkal a polgá­rok kinyilvánították, hogy nem lehet büntetlenül népre-nem- zetre hivatkozni, közben a lega­lapvetőbb érdekei ellen csele­kedni, s egy szűk hatalmi elitet szolgáló politikát folytatni. Az MSZP elnöke ismét leszögezte, hogy semmiféle felelősségre­vonással, számonkéréssel nem foglalkoznak. Mint mondta: hagyni kell az elmúlt négy év emlékét elsüllyedni a múltban. Hóm Gyula a választások második fordulója kapcsán fel­hívta a kampányfőnökök fi­gyelmét: ne hallgassanak azokra, akik azt mondják, hogy a szocialisták túlnyerik magu­kat. - Nemcsak minden mandá­tumra, hanem minden egyes szavazatra is szükségünk van - hangoztatta, hozzátéve: hazu­dik, aki azt mondja, az MSZP nem akar a május 8-án született lehetőségével élni. Meglátása szerint van esély arra, hogy az MSZP abszolút többséget sze­rezzen, de, mint hangsúlyozta: akkor is emberközpontú politi­kát kívánnak folytatni és koalí­ciós kormányt képzelnek el. Hóm bejelentette, hogy ter­vezetben rögzítették azokat a feltételeket, amelyekhez a koa­líciós tárgyalásokon ragasz­kodni kívánnak. A személyi kérdésekkel kapcsolatosan Horn hangsúlyozta, hogy a koa­líció összetételét a választópol­gárok döntik el. Ha az MSZP kapja a legtöbb szavazatot, lo­gikus, hogy a szocialisták adják a miniszterelnököt is. A tanácskozáson Szekeres Imre, a párt alelnöke hangsú­lyozta, hogy felgyorsítják a kárpótlást, elsimerik a tulajdont, s a médiákkal csak a törvény benyújtása és a legfelsőbb veze­tők kinevezése tekintetében fog­lalkoznak. Tizenkilencre húzni kell? Ez az a ritka helyzet - mondta egy hazardírozó kis­gazda vasárnap délután Halason -, amikor tizenkilencre húzni kell még egy lapot. Megállapo­dásra, szövetségre jutni hívta össze Csatári József kisgazda- párti képviselőjelölt a keresz­tény elkötelezettségű pártokat és pártokon kívüli szimpatizán­sokat. A csaknem száz részt­vevő azonban többnyire kis­gazda volt. A választás első fordulója Halason is MSZP-jelölt elsősé­gét hozta. Az élen álló dr.Vár- nai László 27 százalék feletti eredménye fölényesnek mond­ható. Miután a második helyen liberális jelölt áll, dr.Szabó Erika (SZDSZ) személyében, várható volt, hogy nehezen szü­lethet valamiféle választási egyezség a konzervatív jelölttel az MSZP ellen. Ráadásul a harmadik helyen álló a 12 szá­zalékot sem érte el. Ennek elle­nére Csatári József a jobboldal egyetlen esélyeseként kitart, mint volt öklöző a "ringben ma­rad". A győzelemre azonban matematikailag is csak akkor van esélye, ha az egyesült kis­gazdáktól a kereszténydemok­ratákon át az MDF-ig minden konzervatív irányzat szavazótá­borát maga mögött tudhatja. A vasárnap délutáni összejÖT vetelre az EKgP-vezetéstől egy támogatásnak,: ás vehető levél érkezett, az MDF azonban távol maradt. Besesek Béla, az első fordulóban kiesett KDNP-jelölt rendkívül nehezményezte a ma­gyar demokraták hiányzását, s véleménye szerint ez dr. Tor- gyán pártelnök kirekesztő nyi­latkozatának köszönhető. Dr.Franek Béla jánoshalmi kisgazda, aki alig maradt le a 10. körzet MDF-jelöltjétől Kar­sai Pétertől, kinyilvánította, hogy csak kölcsönös támogatás esetén állnak a jánoshalmiak az MDF-jelölt mögé. Bár minden jelenlévő az összefogást sür­gette, a konzervatív szárnyon belüli különbözőség hangsú­lyozása helyett az azonosság fontosságát hangoztatta, a sé­relmeken nehezen emelkedtek felül. Az SZDSZ elképzelései Az SZDSZ nem híve annak, hogy a pártelnökök kormány­zati szerepet vállaljanak az el­következendő időszakban, ám azt sem tartaná szerencsésnek, ha a számos egyeztetendő téma közül leragadnának ennél az egynél - mondta újságíróknak Kuncze Gábor, az SZDSZ lista­vezetője egy pénteki kijelentés­hez kapcsolódva. Magyar Bá­lint ugyanis úgy vélekedett, hogy az SZDSZ nem vállalna szerepet egy Hóm Gyula által vezetett kormányban. Kuncze Gábor kifejtette: egy esetleges koalíciós tárgyaláson sok fontos kérdésben kell egye­zségre jutni, ezek közé tartozik a programok összehangolása, a hatékony kormányzati és par­lamenti munka feltételeinek biz­tosítása, valamint a személyi ügyek, amelyek közül a kor­mányfő személye mindössze egyetlen. Nem érdemes tehát túl nagy vitát gerjeszteni e körül. Az újságírók megtudhatták azt is. hogy a szabaddemokra­ták miniszterelnök-jelöltje nem sok esélyt lát arra, hogy az SZDSZ szerepet vállaljon a kö­vetkező kormányban, ha a szo­cialisták abszolút többséget sze­reznek a parlamentben. Ebben az esetben ugyanis a szabadde­mokraták nem tudnák megfele­lően képviselni választóikat. A liberális párt 90-100 képviselőt szeretne a T. Házba küldeni. A közvéleménykutatás rendje A közvéleménykutatásról jogszabályi rendelkezés nincs, ezért megtiltani nem lehet - tar­talmazza az Országos Válasz­tási Iroda közleménye. A do­kumentum szerint várható, hogy a választás második fordu­lóján is lesz közvéleménykuta­tás. Mivel a végrehajtás módja zavarhatja a választások tiszta­ságát, ezért lebonyolítására az Országos Választási Bizottság szakmai ajánlást dolgozott ki. Ezek az alábbiak: A közvéleménykutatók abba az épületbe, amelyben szavazó­helyiség van, nem léphetnek be, csak a közterületeken tartóz­kodhatnak; A közvéleménykutató cégek munkatársai csak a szavazóhe­lyiségből kilépőket kérdezhetik meg; A választópolgárokat semmi­lyen módon nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthe­tik; A szavazatszámláló bizott­ságtól semmiféle adatot, tájé­koztatást nem kérhetnek; A közvéleménykutatás csak névtelen lehet és az önkéntessé­gen alapulhat; Részadatokat 19 óra előtt nyilvánosságra hozni tilos; A szavazóhelyiségben és környékén a rend fenntartásáról a szavazatszámláló bizottság elnöke gondoskodik, döntése mindenkire kötelező. A második fordulóra készülve • A versenyben maradt jelöltek és pártok, valamint a választási- és szavazatszámláló bizottságok egyaránt készülnek az országgyűlési képviselőválasztások második fordulójára. A voksok össze- számlálása kevesebb munkát ad majd, mint az első fordulóban, hiszen egy-egy szavazókörben csak a versenyben lévő néhány egyéni jelölt szavaztait kell számbavenni. (Fotó: Walter Péter) Végeredmény A Bács-Kiskun-megyei 1-es és 2-es országgyűlési, egyéni választókerületből megkaptuk az első forduló jogilag is végle­gesnek tekinthető eredményét. Közöljük a változásokat: Az 1-es választókerületben dr. Gaál Ödönre (Munkáspárt) a választók 3,01 százaléka, Tóth Endrére (KDNP) 6,56 és Tóth Sándorra (NDSZ) 0,99 száza­léka szavazott. A 2-es választókerületben Dr. Fekete László (NDSZ) 2,38, Szablics István (FKgP) 10,41 és Zwack Péter (LPSZ. VP., Ag­rárszövetség, Fidesz, SZDSZ) 28,97 százalékát kapta az érvé­nyes szavazatoknak. Pető Iván Horn Gyulánál Pető Iván szombaton meglá­togatta a kórházból két napja hazatért Horn Gyulát, a Magyar Szocialista Párt elnökét, s az SZDSZ nevében gyógyulást kí­vánt neki. Ezt az SZDSZ-sajtói- roda közleményben tudatta. A különleges tehetségek ösztöndíja Elkészült a gyomtérkép A kecskeméti képviselő-tes­tület egészségügyi bizottsága elkészítette Kecskemét város gyomtérképét. Az elhagyatott területeken elszaporodó gyom­növények - amelyek közül a parlagfű a legkártékonyabb - egyre több embernél okoznak szénanáthát, allergiát. Az ösz- szehangolt gyomirtásra azon­ban a'város idei költségvetésé­ből nem futotta. Dr. Molnár Ilona, a bizottság elnöke szerint 10 millió forint szükségeltetne. Pénz híján azonban marad minden a régiben. A Magyar Ösztöndíj Bizott­ság kezdeményezésére a kor­mány rendeletet alkotott a Ma­gyar Állami Eötvös Ösztöndíj létrehozásáról. Ki részesülhet az újfajta ösztöndíjban? - kér­deztük dr. Boros Erzsébetet, a bizottság titkárát.- Ez egy olyan ösztöndíj, amelyet a legtehetségesebb fia­talok külföldi utóképzésére, ta­pasztalatcseréjére alapított a kormány. A két világháború között Klebersberg Kunó létesí­tett ilyen ösztöndíjat.- Hogyan döntik el, ki tehet­séges és ki tehetségesebb?- Az adott szakmában vagy művészi területen nemzetközi­leg elismert, hazai vagy külföldi szakembernek kell igazolnia a pályázó tehetségességét. A pá­lyázó két ajánlójának vélemé­nyét mi kérjük be.- Mennyi időre kérhető?-3-12 hónapra adható és legfeljebb fél évvel lehet meg­hosszabbítani. Indokolt esetben többször is odaítélhető ugyan­annak a személynek.- Milyen országokba lehet ösztöndíjat kérni?- A magyar tudósok, művé­szek rendkívül jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. Mindenki tudja, hogy a maga területén a fiatal tehetségek tu­dásukat hol fejleszthetik a leg­jobban. Ezért a külföldi egye­tem, kutatóintézet, vagy más in­tézmény fogadókészségét és a várható költségeket a pályázó­nak magának kell igazolnia.- Mennyi pénz ál! az ösztön­díj-bizottság rendelkezésére?- A kormány az ez évi költ­ségvetésből 100 millió deviza forintot biztosított, a jövőben a költségvetés helyzetétől füg­gően ez az összeg elérheti akár az 500 milliót is. KEVESEBB AZ ELVONÁS Félegyházi takarékosság A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Tragikus naplemente egy kerekegyházi tanyán A költségvetés készítése közben jelentős összegeket kel­lett lefaragni az oktatási intéz­mények előirányzataiból Kis­kunfélegyházán. Akkor úgy döntött a pénzügyi bizottság és a közgazdasági osztály javasla­tára a testület, hogy minden in­tézménytől vonjanak el egysé­gesen 2 százalékot. Nem tudtak figyelemmel lenni az iskolák gazdálkodása közötti különbsé­gekre. így fordult elő, hogy a Mezőgazdasági Szakmunkás- képző és Szakközépiskola ke­vesebb indulóösszeggel szá­molhatott, mint 1993-ban. Elvonták a két százalékot ugyanis az iskola tangazdasá­gának tervezett 114 milliós for­galmából is, ami nem is biztos, hogy megvalósul, de pénzt semmiképpen nem jelent, hi­szen a vállalkozás veszteséges, vagy legfeljebb nullára fut ki. Ennek következtében nem 900 ezerrel, hanem 3,4 millióval lett kevesebb az intézmény költség- vetése, ami azt eredményezte, hogy januártól folyamatosan fi­zetésképtelenek. Vöneki Ottó né igazgatónő azzal a kéréssel for­dult a pénzügyi bizottsághoz, hogy 2,5 millióval emeljék meg előirányzatát az általános tarta­lék terhére. A vitában Kócsóné Kürti Mária, a közgazdasági osztály vezetője kifejtette: a 2 százalék elvonása mindenütt ve­tett fel problémákat, s minde­nütt korrektül kezelik azokat. Számítottak a feszültségre a mezőgazdasági iskola esetében is, de a gazdasági szakembe­rekkel szemben az volt a testü­let szakmai igénye, hogy össze­álljon a 93-as költségvetés. Ez pedig másként nem volt megvalósítható. Karsai István- nénak és Balogh Imre képvise­lőnek az volt a véleménye, hogy semmi szükség nem volt az in­tézmény működési költségeinek és a vállalkozás költségeinek összevonására, lehetetlen hely­zetbe hozva ezzel az iskolát. A tangazdaság számára forgóala­pot kellene létrehozni, ami megoldaná a vetés, az állatvá­sárlás problémáit, s akkor nem az önkormányzathoz fordulná­nak segítségért, végképp össze­keverve a költségvetés rubli- káit. A vita végén a pénzügyi el­lenőrző bizottság 2,5 millió fo­rinttal javasolta megnövelni a 48 millió előirányzatot az álta­lános tartalék terhére. G.O. Nem természeti jelenségről írunk az alábbiakban, hanem egy tragikus esetről, bűncse­lekményről, amelynek „szerep­lője” egy kerekegyházi házas­pár volt: a nyolcvanhét éves férj és nyolcvanhárom éves fele­sége. A férfi vádlottként állt a megyei bíróság dr. Árvayné ve­zette büntetőtanácsa előtt. Az asszonyt —- akinek halálát a férj okozta — már eltemették. Negyvenkét évig éltek házas­ságban, gyermekük nem szüle­tett. Ezért évek múlva úgy dön­töttek, örökbefogadnak egy fiút és egy lányt, s felnevelik őket. Ez így is történt. Az időközben megöregedett házaspár ismét magára maradt. Tanyán éltek, állatokat tartottak, művelték a földet. Miután kirepültek a gye­rekek, nézeteltérések kezdtek kialakulni közöttük. A feleség ugyanis rászokott az ivásra és gyakorta előfordult, hogy leittasodott. Ez azzal járt, hogy elhanyagolta környezetét, önmagát, nem törődött semmi­vel, az utóbbi esztendőkben semmilyen munkát nem lehetett rábízni. Nyolc évvel ezelőtt, az akkor felgyülemlett mérgében és tehetetlenségében a férj megpofozta. Ezt nagyon zokon vette az asszony, olyannyira, hogy el is költözött a tanyából néhány hónapra, de végül visz- szatért. Nem tudjuk, voltak-e megja- vulási ígéretek, de tény, hogy a magára maradt, akkor már nyolcvan körüli férj visszafo­gadta. Nagyon valószínű azon­ban, hogy néhány napos, hetes, esetleg hónapos visszafogot­tabb italozás után az asszony folytatta megszokott életét. Ez azt jelentette, hogy semmit nem csinált, vagy ha igen, abban nem volt köszönet, viszont egyre gyakrabban nézett a po­hár fenekére. így érkezett el 1993. október 31-ike, a tragédia előtti tizedik nap, amelynek eseményei úgyszólván egyene­sen vezettek a végkifejlethez. Az említett napon az asszony — szintén ittasan — teát akart főzni. Bódúltsága miatt azon­ban víz helyett petróleumot tett fel forralni a tűzhelyre. A petró­leum meggyulladt, a tanya majdnem leégett. A tüzet a férj oltotta el, közben megégett a jobb keze, lába és a füle. 1993. november 9-én a déli órákban a 83 éves asszony is­mét a tűzhely körül ténykedett, be akart gyújtani. A férje rá­szólt, hogy ne gyújtson be, mert néhány nappal ezelőtt kigyul­ladt a tűzhely, éppen őmiatta. Az asszony nem fogadott szót, hanem ellökte a felé közeledő férjét. Ezen a nyolcvanhét éves férfi — aki általános érelmesze­sedésben szenved, s emiatt agyi oxigénszegénység alakult ki nála — ingerült lett. Nekitá­madt az asszonynak, az ajtónak lökte, s annak kitört az üvege. Ezután felkapott egy fadarabot, s azzal több alkalommal fel­esége fejére, mellkasára ütött, gyors egymásutánban, ahol érte. Miután az asszony a földre esett, még meg is rúgta. Nem sokkal ezután megérke­zett az idős házaspár nevelt lá­nya és annak férje. Megmosdat­ták, tisztába öltöztették a meg­vert asszonyt, s mentővel kór­házba vitették. Ott azonban másnap meghalt. Halálának közvetlen oka szívelégtelenség volt. Az áldozat ugyanis — amint az orvosok megállapítot­ták — szívnagyobbodásban szenvedett, a koszorús verőerek elmeszesedtek, a hegesen gyó­gyult szívizom korábban lezaj­lott infarktusokra utalt. Beteg­ségei a bántalmazás során sú­lyosbodtak, s ezek okozták ha­lálát. Teljesen egészséges szer­vezetű ember, hasonló sérülé­sekből 40 nap alatt felépül. A bíróságon az idős vádlott bűnösségét elismerte és beis­merő vallomást tett. Mindezt alátámasztották és kiegészítet­ték a tanúk, az igazságügyi or­vosszakértők, s így a büntetőta­nács megnyugtatóan bizonyí­tottnak látta, hogy a vádlott el­követte azt a bűncselekményt, amellyel az ügyészség vádolta. Halált okozó testi sértés miatt két év fogházra ítélték a tettest, de annak végrehajtását négy évi próbaidőre felfüggesztették. Kötelezték a 11 ezer forint bűn­ügyi költség megfizetésére is. Természetesen figyelembe vette a bíróság a vádlott idős korát, büntetlen előéletét, több­irányú betegségét, közepes fokú korlátozottságát, s hogy a bán­talmazás és a halál között csak közvetett összefüggés volt. De azt is - súlyosbító körülmény­ként -, hogy a cselekményt fel­esége sérelmére követte el. Az ítélet jogerős. Gál Sándor A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents