Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-12 / 111. szám
PRIVATIZÁCIÓ Az ÉPTEK-ben van fantázia! De hogy ekkora...! A FAIPARI RT. ÚJ STRATÉGIÁI: A tervszerűség jegyében • Az Éptek jövőjét már új tulajdonosok építik. Ezt talán senki nem hitte volna: egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy túljegyezzék - majdnem kétszeresen - az ÉPTEK Rt. kárpótlási jegy ellenében felajánlott 1,19 milliárd forintos részvénycsomagját. Az előzetesen kétkedők langyos várakozásait támasztja alá, hogy még április 20-án is megjelent a csábító hirdetés: „Az ön 20 ezer forintja most 70 ezret éri” Merthogy két kárpótlási jegyért 7 részvényt kínáltak, s a jegyzési időt eredetileg május 11-éig írták ki. És láss csodát! 1 nap alatt 2.138 millió forintnyi igényt regisztráltak. Egy olyan vállalat papírjára, amely a forgalmazást előkészítő Banque Indosuez munkatársai által készített tájékoztatóból is kiolvashatóan piaci, és ezáltal pénzügyi nehézségekkel is küzd. A cég forgalma - az egykori monopolhelyzet megszűntével, a versenytársak megjelenésével és térhódításával - az utóbbi három évben egynyolcadára, 13 milliárdról 1,7 milliárd forintra esett vissza. Piaca egyelőre tovább zsugorodik. Igaz, vagyona még mindig értékesebb, mint amennyire a meghatározott cserearány (2 jegyért 7 részvény) alapján következtetni lehetne. Az is igaz, hogy többen láthatnak benne fantáziát, hiszen az ÉPTEK tavaly decemberben 1,5 milliárdos zártkörű kötvénykibocsátást tudott végrehajtani és azóta ennek nagy részét lejegyezték. Annak ellenére, hogy a kibocsátó számára szokatlanul kedvező, 5 évre szóló, 15%-os kamatozású papírról volt szó. Ez viszont a kötvényt vásárló szempontjából nézve nem valami „bomba üzlet”, csakis, ha hosszabb távon más előnyt garantál. A kulisszák mögé senki nem lát. A kárpótlási jegy-részvény cserék történetének legolcsóbb papírja még a hivatalos névértékkel számolva is alig 43%-os, a piaci áron számolva pedig 19%-os árfolyamú, (gy aztán mégiscsak érthető, hogy nem hagyta hidegen a hosszú távon gondolkodó befektetőket. Természetes, hogy miattuk, nem pedig az alanyi kárpótoltak és a kisbefektetők érdeklődése miatt kellett idő előtt lezárni a jegyzést. Szakmai körökből származó információk szerint két, egymáshoz szoros szálakkal kapcsolódó nagy intézményi befektető készült már az első pillanatban lejegyezni az ÁVÜ által felajánlott teljes mennyiséget. Egyelőre az is csupán pletyka, hogy a most jegyzők között is meghatározó az az ASI-PAGO Kft., amely tavaly nyáron az ÁVÜ-től megvette az EP- TEK 50% + 1 részvényt kitevő tulajdonrészét 800 millió forintért. Részben E-hitellel, részben kárpótlási jeggyel fizetett. Most a maradék 49,9%-ot kínálta a Vagyonügynökség és nem csalatkozott. A korábbiaknál drágábban és viszonylag könnyen túladott az ÉP- TEK-csomagon. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az új tulajdonosoknak hosszú távon nem érné meg a vásárlás. Hogy kik ők? Az az április 29-ei közgyűlésig maradhatott csak homályban. Mire Önök ezt a cikket olvassák, addigra kiderül: vajon igaz-e, hogy az ASI-PAGO Kft. végül is meghatározó részesedést szerzett a cégben, hogy a nevezett társasághoz állítólag közel álló ÉPTEK-vezetők valóban a tulajdonosok között van- nak-e, hogy tényleg a Dunaholding áll-e az üzlet hátterében, mint ahogy ezt sokan tippelik? Egy, ami biztos: az ÉPTEK elkelt. A cég jövőjét az új tulajdonos, társaságok alakítják. Ha ennyire kapkodtak a részvényekért, bizonyára megvan a stratégiájuk is a cég felvirágoztatására. S akkor végül azok az eredeti kárpótoltak is jól járnak, akik nem tudtak ellenállni az olcsóság csábításának. A kiskunhalasi Faipari Rt. közelmúltban zárult privatizációját a sikeresek között tartják számon. A részvények 76 százalékát - konzorcium keretében - a három kft.-t képviselő Albatrosz nyerte. Március 8-án tartották a cég első közgyűlését, amelyen a többi között megtörtént az új igazgatóság kinevezése is. Az ügyvezető igazgatótól, Rabi Lászlónétól az idei esztendő stratégiáiról érdeklődtünk.- A mintegy 140 milliós tőkével rendelkező cég az eredeti tervezethez képest csak kisebb arányban, összesen 10 százalékban maradt a dolgozók tulajdonában, ami úgy gondolom, az ideális mértékhez képest kevés. A március elejei közgyűlésen a helyi szakemberekkel együttműködve megpróbáltuk az idei év tervezetét elkészíteni. Végül is úgy tűnik, kedvezőnek ígérkezik, volumenben a korábbiakhoz képest 35-40 százalékos növekedésre számíthatunk. A hangsúlyt - a korábbi gyakorlattal ellentétben - a kereskedelmi tevékenységre helyezzük. Cégen belül is megnövekedett az igény az igazi piackutatásra, tervezett marketingmunkára, így a gyártás és az értékesítés egyre inkább mindezek jegyében történik. A technológiai színvonal felmérését jelenleg végezzük, annyi azonban bizonyos, hogy fejlesztésekre mindenképpen szükség lesz. Jelenleg százhatvan dolgozóval végezzük a munkát, és azt is ígérhetem, hogy a szerkezeti átalakítás után is mindenkit tudunk foglalkoztatni. Minimális átszervezésre természetesen szükség van, összevonások, átcsoportosítások történnek, hisz egy részvénytársaság struktúrája jellegzetes. Ami a béreket illeti, az első félévben nem növekednek, viszont az ösztönzési rendszer máris változott. Ha a tervezett árbevétel megvalósul, a dolgozóink is több jövedelemhez jutnak. A várakozás értékvesztés • Kecskemét legforgalmasabb gyógyszertára általában az ügyeletet is ellátja.- A nemcsak Kecskemét, hanem a megye egyik legnagyobb gyógyszertáraként ismert Szabadság tériben Bóta Albert gyógyszertárvezetőt arról kérdeztük, hogyan készülnek a privatizációra.- Öröm, hogy végre elindult ebben a szakmai körben is, hiszen már olyan régóta vártuk. Annál is inkább, mert az állami és a magánpatikák közötti kényes kérdések, a helyzetünkből szükségszerűen következő feszültségek csak nőttön nőttek. Már évek óta súlyosbodó probléma, hogy nincs - és természetesen nem is lehet - igazi esélyegyenlőség a kétféle rendszerben működő patikák között. Azzal együtt sem, hogy a mi központunk más megyei vállalatoknál sokkal rugalmasabban állt az ilyen jellegű gondjainkhoz. Velünk együtt jó néhány patikának megvan az a joga, hogy ne csak a hozzánk legszorosabban tartozó Calix Gyógyszerellátó Vállalattól szerezze be a gyógyszereket, hanem - egy bizonyos értékhatárig - lehetőségünk volt arra is, hogy a beszerzésben más nagykereskedelmi cégekre is támaszkodhassunk. Mindez már eddig is óriási lépésnek számított.- Néhány kérdésre nem tudom a választ. Köztudomású például, hogy van jó néhány ráfizetéses, kisebb patika. Egyértelmű viszont, hogy valakinek ezeket is el kell tartania. Azt gondolom, jelenleg ez a szerep is a nyereséges állami patikákra hárul. Végül is ráfizetésesek vagy nem, érthető, hogy mindenképpen élniük kell, hiszen lakossági érdekeket szolgálnak. Számomra tisztázatlan kérdés az is, hogy a gyógyszerészeiben a nagy állami nagykereskedelmi vállalatok mennyire jövedelme- zőek. Véleményem szerint nagyon könnyen előfordulhat, hogy az esetek jelentős részében költségeikhez jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a gyógyszertáraknak is nyereségükkel. Ami a magánpatikákat illeti, ők ebből is csak a számukra érvényes árrés mértékében veszik ki részüket. Vagyis ezen a téren sincs igazi versenyhelyzet. Jó lenne, ha végre ezekben a lényeges részletekben is tisztán láthatnánk. Talán, ebben is segít a - remélhetően gyors - privatizáció.- Vannak olyan tevékenységeik is, amelyek még az átlagosnál is kevésbé nyereségesek.- Az egyik ilyen a kábítószerekkel történő betegellátás. Ez egy olyan munkaterület, amelyen nekünk is tudnunk kell az orvos, a tisztiorvosi hivatal és a gyógyszer- tár közötti lépésekről. Külön szakembert kell erre a területre állítani a patikában, hisz mindez komoly odafigyelést és adminisztrációt igényel. Ugyancsak a speciális feladataink közé tartozik például az ügyeleti ellátás, amely szintén nem tartozik azok közé, amelyek sokat hoznának a kasszánkba. De a mindenképpen megtartandó feladatok körébe tartozik.- Hány beteget szolgál ki havonta ez a patika?- Havonta mintegy harmincezer recept kerül hozzánk, ami tízezer körüli beteget jelent.- Tettek házon belüli előkészületeket a privatizáció gyorsítására?- Igen, ha rajtunk múlik, már holnap megkezdődhetne az átalakulás, már létszámban is a legszükségesebbre csökkentve folytatjuk a munkát. A döntő kérdés, hogy a privatizációra minél gyorsabban kerülhessen sor, mert ezek a feszültségek csak nap mint nap növekednek. És a gyors ütemben szaporodó magángyógyszertárak mellett egyre inkább leértékelődnek a visszaeső forgalmú állami patikák. TALLÓZÓ Döntött az ÁVÜ- A gyorsított konszolidációba került cégek egyhar- madáról döntött az ÁVÜ Igazgatótanácsa a múlt héten. A társaságok problémái a program következtében nem oldódnak meg, csak akkor, ha tőkeerős befektetőt találnak - nyilatkozta Lajtai György igazgató. (Magyar Hírlap, V. 02.) Tőkét a kisbankokba- Az ÁV Rt. az igazgatóságokban betöltött szerepe alapján irányítja a bankkonszolidációt, míg a PM a felügyeletet látja el. A bankok feltőkésítésénél a 8%-os tőkemegfelelési mutató a cél - a konszolidáció végső célja, hogy kedvezőbb feltételekkel lehessen magánkézbe adni a bankokat. (Kisalföld, IV. 29.) Miniszteri áldás a bankfrigyre Szabó Iván pénzügyminiszter nem tartja irracionálisnak az Országos Takarék- pénztár igényét a Dunabank megvásárlására, és nem zárkózik el a két pénzintézet egyesítésétől. A pénzügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján arról is beszámolt, hogy a kormány a következő ülésen tárgyal a bankrendszer jövőjéről, struktúrájának átalakításáról. (Pesti Hírlap, V.1.) Befejezés előtt a földárverés- Május végéig befejezik azon gazdálkodó szervezetek földárverését, ahol jogerős döntés született. A nyári szabadságidő letelte után ismét lesz árverés. Olyan földeket fognak árverezni, amelyek pótlólagos állami földalap földjei. Ezek kijelölését 2 hete hagyata jóvá Szabó Tamás miniszter. (Új Magyarország, V. 1.) Késhet a Centrum magánosítása- Olyan pénzügyi konstrukcióval kíván a Centrum megszabadulni privatizációja előtt 400 milliós kinnlevőségétől, amely sérti a társtulajdonos önkormányzatok érdekeit, ráadásul törvénytelen is - állítja a részvények közel tizedét birtokló főváros. Az Állami Vagyonügynökség szerint azonban még semmi sem dőlt el véglegesen, a helyhatóság tiltakozása után most álakítják ki álláspontjukat. (Magyar Hírlap, V. 02.) ÁVÜ: Alig jön be készpénz- Diczházi Bertalan kormányfőtanácsos szerint az ÁVÜ-nek igen szűkösek a vállalati reorganizációra fordítható forrásai, mert április 15-éig ugyan privatizációs bevételei elérték a 23,8 milliárd forintot, ebből csupán 5,8 milliárd forint a készpénz. Az összes bevételen belül a devizáért történő értékesítés tíz százalék alá csökkent. Elhamarkodott volt az erdőprivatizáció ... állítja a nemrégiben alakult Természetért Csoport. Kindler József, az ÁV Rt. igazgatótanácsának volt tagja úgy véli, hogy ami az erdőprivatizáció terén történik, gazdaságilag oktalan és káros, politikailag rövidlátó, környezetvédelmi szempontból pedig egyenesen tragikus. Az erdőprivatizáció csakis politikai érdekeket szolgál. (Magyar Hírlap, V. 01.)
