Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-06 / 80. szám

1994. április 6., szerda Tisztelt Szerkesztőség! 11 Kedves Olvasóink! Igazán örömünkre szolgál, hogy a húsvéti ünnepekre való készü­lődés ellenére jutott idejük arra is, hogy leveleket írjanak szerkesz­tőségünknek. Minden írásnak helyet adtuk összeállításunkban, ki­véve az olyanokat, melyek - megítélésünk szerint - egyáltalán nem nyilvánosság elé valók, mert családi ügyekkel foglalkoznak vagy névtelenek. Nem közöltük például annak a bugaci hölgy olvasónknak a leve­lét, aki arra kért bennünket, intézzük el, hogy távolítsák el az egyik kocsmából azt a felszolgálónőt, aki miatt oda járnak a férfiak, s ott­hagyják minden pénzüket. Az ilyen ügyeket otthon, egymás között kell elintézni. Továbbra sem adunk helyet a névtelen leveleknek, bármiről szól­janak is. Ugyanis a közlés feltétele változatlanul, hogy a levél tar­talma közérdekű legyen, illetve szolgáljon mások okulására is. Kérjük, írjanak továbbra is. A szerk. Csak a fájdalom maradt Milyen cipőkben járjunk manapság? Már egy éve lesz április 10-én annak a szörnyű tragé­diának, ami tavaly húsvét szombatján megrendítette Ti- szakécske lakosságát. Akkor veszítettük el drága kislányun­kat, Gubicskó Györgyit. Mint azt annak idején az új­ságok is megírták, a tiszai strand felé vezető utat ver­senypályának használták a fia­talok. Ez történhetett K. Csaba esetében is, a strand felől jövet megperdült az autója és visz- szafordult a menetirány sze­rinti bal oldalra, ahol kitört há­rom meggyfát, s egy körülbe­lül 10-12 centiméter átmérőjű vascső oszlopot elhajlított 40 fokos szögben, egy fél négy­zetméternyi betonnal együtt, s két nagykaput leszakított. A hatalmas lendülettől kislá­nyunk az ablakon keresztül ki­repült a kocsiból a járdára és szörnyethalt. Akkoriban min­denki azt beszélte, az újságok is azt írták, hogy Csaba ment vagy 140 kilométeres sebessé­gei és hárman versenyeztek. Mindezt mi elmondtuk a kecs­keméti rendőrkapitányságon. ítélethozatalra 1994. február 10-én került sor. A tárgyaláson mi csak részt vettünk, meg sem kérdeztek bennünket. A szakértői véleményt csak fel­olvasták, egyetlen tanút sem hallgattak ki. A városi bíróság K. Csabát bűnösnek mondta ki halálos közúti baleset okozásá­ért, s ezért egy év fiatalkorúak fogházában letöltendő bünte­tést kapott, amit két év próba­időre felfüggesztettek. Két évre eltiltották a járművezetés­től, amibe az eltelt idő is bele­A Mélykúti Alkotmány Ter­melőszövetkezetben dolgoztam 1969. július 1-jétől 1992. októ­ber 1-jéig, amikor beteg gyer­mekem ápolására fizetés nélküli szabadságot kértem a főkönyve­lőmtől (sajnos, csak szóban). Hozzájárultak. Amikor a termelőszövetkezet megkapta a polgármesteri hiva­tal határozatát, miszerint 1992. október 1-jétől meghatározatlan ideig ápolási díjban részesíte­nek, leadtam mindent, ami a nevemen szerepelt. Ennek a sé- tapapímak még lesz jelentő­sége. Nemrégiben jelentkeztem a szövetkezetben, hogy szeretnék újra munkába állni. Először úgy tűnt, sima ügy, csak le kell mondanom a polgármesteri hi­vatalban az ápolási díjat, mivel - mint ahogy sejtettem - nem tartanak igényt a munkámra. Aztán jött a meglepetés. Közöl­ték, hogy visszavenni nem tud­nak, a végkielégítés pedig nem jár, mivel a munkaviszonyom megszűnt. Ekkor került elő az a bizonyos sétapapír, aminek a szélére a kolléganőm ráírta: munkaviszonya megszűnt. Hogy ez mikor került oda, nem tudom. Viszont kérte a főköny­velő, hogy a polgármesteri hiva­tal által küldött határozatra írják rá: hozzájárulnak, elengednek. S most ez a határozat nem kerül elő. Azok a munkatársaim, akik akkor intézték az ügyet, már nem dolgoznak a szövetkezet­ben. A tb. egyéni nyilvántartó kártyámat az új ügyintéző be­küldte a társadalombiztosítási számít, s a perköltséget meg kell térítenie. Csak ennyit ér egy ember élete? Megállapították, hogy kö­rülbelül 80 kilométeres sebes­séggel haladt, ami az ütközés pillanatára lecsökkent 40 ki­lométerre. Csak arra lennék kiváncsi, 40 kilométeres sebe­ségnél hogy repül ki valaki fejjel a becsukott ablakon? Remélem, senki nem kívánja el tőlünk, hogy ezt elhiggyük. A versenyzést meg sem emlí­tették. A fiú februárban bevo­nult katonának, s leszerelése után két hónapra visszakapja a jogosítványát, vezethet újra. A felfüggesztés alatt pedig persze hogy nem csinál semmit, hi­szen katona és nem bűnöző tí­pus, csak egy felelőtlen szá­guldozó. Tudom, nem akarta megölni a kislányunkat, mégis kizáró­lag ő a felelős érte. Aznap este szórakozni indultak, nem kel­lett volna annyira hajtani és nem következett volna be a tragédia, a szüleit pedig azért hibáztatom, mert annak elle­nére, hogy a rendőrök figyel­meztették őket (mint utólag megtudtam), odaadták neki az autót. Rajtunk már nem segít semmi, nekünk nem maradt már csak a könny és a fájda­lom elveszett gyermekünk után, akit senki és semmi nem pótolhat. Életünk végéig őt fogjuk siratni. Ezt a fájdalmat csak az érti meg, aki átélte ugyanezt. Gubicskó Gézáné, Tiszakécske kirendeltségre azzal, hogy munkaviszonya megszűnt. Állí­tása szerint neki ezt 30 nap el­teltével, ha valaki nem végez munkát, be kell küldeni. Más ügyintéző szerint a kartonnak a szövetkezetnél kellett volna ma­radni, a „A munkaviszony szü­netel” megjegyzéssel. Az egyet­len bizonyíték a munkaviszo­nyom megszűnésére az, hogy a tb.-kártyám nincs a szövetke­zetnél. Sem a felmondást, sem a MIL-lapot, sem pedig az Iga­zolvány a tb.-ellátásról elneve­zésű nyomtatványt nem kaptam meg, pedig ezek állítólag na­gyon fontos iratok. Nem értem, hogy szűnhet meg a munkaviszony anélkül, hogy az érintett valamit is ne tudna róla. Kértem, hogy leg­alább az 1992. évi fizetésem szerint adják meg a felmondási időre eső béremet és a végki­elégítést, ha már nem kellek. Et­től is mereven elzárkóznak és állandóan csak arra hivatkoz­nak, hogy nekik 30 nap után meg kellett szüntetni a munka- viszonyomat, s ha nem tetszik, forduljak bírósághoz. Mit te­gyek? Mikó Istvánná, Mélykút, Nagy u. 45. (Kedves Asszonyom! Ügyé­nek alaposabb ismerete nélkül annyit közölhetünk, hogy a fize­tés nélküli szabadság nem mun­kaviszonyt megszüntető té­nyező. Ugyanis az ön esetében a munkáltató legfeljebb két évre köteles volt fizetés nélküli sza­badságot engedélyezni. A szerk.) Olvastam az újságokban a nagy kérdést: Lesz-e cipőgyár Félegyházán? Szerintem nem ez itt a főkérdés, hanem az, sza­bad-e megszüntetni egy jól fel­szerelt ipari üzemet, amely úgy kell, mint egy falat kenyér, hi­szen cipő sincs, munkaalkalom sincs elegendő a városban. Jó ötlet volt annak idején a cipőgyár idetelepítése, mert rengeteg mezítlábas gyerek és felnőtt szaladgált a városban és környékén, de az egész ország­ban hiánycikk volt akkor a cipő. Nem úgy, mint a bányászati gyár ötlete, száz kilométerekre a bányáktól, a nyersanyagtól, a késztermék felhasználóitól, a- hová drága vasúti szállítással juttatták el az itt összeszerelt nehéz vasszerkezeteket, s ezért éppen azoknak jutott a legkeve­sebb az árából, akik a legtöbbet dolgoztak rajtuk. A cipőgyárnál is csúsztak be hibák, mert a világhírű cseh ci­pőiparral akartak versenyezni, ahol az ittenieknek a fele áráért lehetett megvenni a kiváló Bata-cipőket, a magyar lábbeli­Nem a 12-es A Petőfi Népe március 23-ai számában megjelent, A tizen­kettes busz útja című levéllel kapcsolatban az alábbiakat hoz­zuk szíves tudomásukra. A március 17-én a kecske­méti Széchenyi térről 18.50-kor induló 12-es számú buszjáratot a Bem utcai megállóban autó­busz-vezetőnk műszaki hiba miatt huszonöt percig javította. Ezért a vonalon huszonöt perc késéssel tudott közlekedni, így tehát a levélíró által látott autó­busz nem lehetett a cikkben em­lített 12-es járat. Autóbusz-vezetőnk az alköz­pontba történő visszaérkezéskor jelentette ezt a forgalmi szolgá­lattevőnek, aki azonnal meg­tette a szükséges intézkedése­ket. Az érintett utasoktól a tör­téntekért ezúton kérünk elné­zést. Kérjük, hogy a levélírót a fentiekről tájékoztatni szíves­kedjenek. Friedrich József vezérig.-helyettes, Fabó György helyi üzemigazgató Bugaci kép Mi, bugaci lakosok, akik a szeméttelep és a piactér szom­szédságában lakunk, a Tisztelt Szerkesztőséghez fordulunk gondunkkal. Előadjuk, hogy a polgármesteri hivatal egyáltalán nem törődik a szeméttelep és a piactér tisztaságával, illetve hi­giéniájával. A szeméttelepre vivő út mentén már túl sok a szemét, teljes a rendetlenség, eluralkodott a piszok és a szenny. Ezt nem lehet ráfogni a szélre és egyebekre, ez már a polgármesteri hivatal illetékese­inek a gondatlansága, hanyag­sága. A szeméttelep be sincs ke­rítve. A körülötte lévő erdő és a tanyák környéke is tele van szeméttel. A község szívében lévő piactér is szemetes, hulla­dékos, szennyes. Talán Bugac így készül a vi­lágkiállításra? Bugaci lakosok Besorolás Néhány gondolattal kiegészí­teni kívánom az Alpáron várnak a pedagógusok című írást. Csak helyeselhető a tiszaal- pári képviselő-testület körülte­kintő eljárása az F-kategóriába sorolás ügyében. Az ezzel járó fizetésre sem jogosíthat a 30 éven át súlyos vétség nélkül végzett munka! Ez a szakszer­vezet titkárától hangzott el. A kiemelés azokat illeti, akik szabad idejük egy részét tanít­ványaiknak szentelik, képesek a folyamatos megújulásra, tanul­mányokat, cikkeket írnak, kísér­leteket végeznek, másszóval: ízig-vérig pedagógusok. Egy volt iskolaigazgató két pedig potom pénzért szállí­tották külföldre. Amikor megkérdeztem a gyár igazgatóját, miért van az, hogy itt, a gyártás színhelyén drágább a cipő, mint a viszont­eladói százalékkal és a fuvar- költséggel is megnövelt helye­ken, azt válaszolta, hogy köz­pontilag írják elő az exportot is, ahelyett, hogy itthon nyitnának egy saját cipőboltot és ide ro­hanna az egész ország az olcsó cipőkért. Egyszer a Saját sze­memmel láttam egy export át­adás-átvételt a cipőgyárban. A szovjet vevők megbíztottjai tur­káltak a rengeteg cipő között, de alig találtak „megfelelőt” közöttük. Egy jobb- és egy bal­lábast egymás mellé helyeztek és ha csak egy millimétemyit is eltértek egymástól a varrások, dobták a sarokba, ahol már egész torony magasodott belő­lük. Úgy láttam, senki nem mer szólni nekik, így majdnem in­gyen vitték el a „selejtet”, a gyártók pedig talán még örültek is, hogy nagylelkűen elfogad­Egy - véleményem szerint jogsértő - intézkedést szeretnék a nyilvánosság elé tárni. 1992 őszén személygépkocsimmal közlekedés közben egy másik, szembe jövő gépjárművel talál­koztam. A mellettem elhaladó jármű kereke felcsapott egy kő­darabot, mely a szélvédőmet megrepesztette. Mivel a gépko­csi tulajdonosát felismertem, ta­lálkozásunk alkalmával közöl­tem vele, hogy járművének tu­lajdoníthatóan megsérült a szél­védőm. Ő ezt tudomásul vette, s hogy a biztosító terhére ki tud­jam cserélni a repedt szélvédőt, kérésemre egy betétlapját átadta nekem. így a biztosító megtérí­tette az üvegcsere költségeit. A betétlap tulajdonosát akkor érte meglepetés, amikor az eset után másfél évvel (vagyis napja­inkban) megkapta a kötelező biztosítás összegének befizeté­sére szóló csekket, melyen az AB-AEGON Általános Bizto­sító Rt. a korábbi 2700 forint helyett 3450 forintot követel. Vagyis, a gépkocsi kerekéről Bensőséges ünnepség volt március 20-án a kunbajai Kos­suth Utcai Általános Iskolában, Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója alkalmából. Az is­kola falán elhelyezett márvány Kosuth-portré Lengyel László népművész ajándéka. Az ünnepségen érezni lehe­tett, hogy szülők, nevelők, gye­rekek együtt élnek, éreznek, dolgoznak nemcsak ünnepnap­jainkon, hanem a dolgos hét­köznapokon is. A megemléke­zés után együtt vettünk részt szentmisén, hiszen a három év­vel ezelőtt megalakult iskola egyházi jelleggel működik. A nevelők az örök emberi érték kialakítását tették céljukká, amikor új iskolánkat létrehozták a polgármesteri hivatal és a képviselő-testület segítségével. A falu két iskolája lehetővé te­ták. Odakint pedig mit láttunk? Moszkvában már kora reggel hosszú sorokban ácsorogtak az emberek a még zárva lévő bol­tok előtt. Milyen örömmel vet­ték volna meg a magyar cipőt még akkor is, ha netán centimé­terekkel eltértek volna a varrá­sok a kapnin. Volt olyan útitár­sunk, akinek a lábáról lekönyö­rögték a cipőt az utcán, s nem tudtak ellenállni a csábításnak, olyan magas vételárat kínáltak nekik. így többen cipő nélkül, házipapucsban jöttek haza. De sok beszédnek sok alja, ezért be is fejezem mondandó­mat azzal az óhajjal, hogy indít­sák el végre a félegyházi cipő­üzemet és lássák el a lakosságot megfelelő, olcsó cipővel. Nem lehet az olyan nagyon rossz üz­let, bizonyítják ezt azok a színes és drága prospektusok, melyek­kel elárasztják az országot a dísznek nagyon szép külföldi cipőkkel, amelyeket a haszná­lati utasítás szerint nedvesség, víz, sár nem érhet, mert azt nem szeretik. T. M., Kiskunfélegyháza felpattant és a szélvédő üve­gemnek ütődő kődarab kártétele miatt a betétlap tulajdonosára 750 forinttal több fizetnivalót rótt ki az említett biztosító. Szokatlannak és felháborító­nak tartom az olyan gyakorla­tot, hogy a vétlen járműtulajdo­nosokat többletfizetéssel szank­cionálják. Kérdés, hogy a bizto­sító vajon milyen esetekben vál­lalja át a felelősséget és a fize­tési kötelezettséget a gépjármű­vekben okozott, illetve keletke­zett károkért, ha a felelősség a kárt előidéző járműtulajdonost nem terheli? Szerintem törvénysértő volt a biztosító eljárása, hiszen a lai­kus is tudja, hogy nem lehet a más tulajdonában keletkezett kárt vétlen ember(ek) számlá­jára írni. Ezt az intézkedést felül kellene vizsgálnia, s a szankciót vissza kellene vonnia a biztosí­tónak. Olvasói tisztelettel: Papp László, Kéleshalom, Petőfi S. u. 6. tást, hová írassák gyermekeiket. Az öreg falak, a szépen, ízlé­sesen díszített termek, folyosók azt sugallják, hogy komoly munka folyik az iskolában. Ä végzett tanulókat már ebben az évben is mind felvették az első helyen megjelölt iskolába. Az elmúlt évben először a 8. osztá­lyosok kisérettségit tettek négy tantárgyból. Komoly torna-, dzsudó- és zongoraoktatás is fo­lyik az iskolában. Eredményesen szerepelünk a versenyeken. Évente több alka­lommal színházlátogatásokon veszünk részt Kecskeméten és Budapesten. Nemzeti ünnepe­inken mindig a mi iskolánk adott műsort, melyeket videón örökítünk meg. Keszler Istvánná pedagógus Címünk: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A FOGADÓÓRA Pénznyelő gép a váróteremben Az úr, aki felhívta figyel­münket a kecskeméti MÁV-pá- lyaudvar várótermében működő pénznyelő automatára, nem kí­vánja megnevezni magát, mivel a vasút dolgozója. Fel van há­borodva emiatt. A pénznyelő vonzza a lumpen elemeket, s a dolog természetéből adódik, hogy már atrocitásokra is sor került itt, mások megbotránkoz- tatására. Kérdés, milyen jogon, kinek az engedélyével működte­tik ezt az automatát, s milyen érdeke fűződik ehhez a MÁV-nak? Gázüzemelés Gyuricsán Lajos lakiteleki olvasónk (Alkotmány utca 9.) elhatározta, hogy hivatalosan gázzal üzemelteti Dacia sze­mélygépkocsiját. Felkereste az átállítással foglalkozó legköze­lebbi szerelőt Tiszakécskén. A mester közölte, hogy 51 500 forintba kerül, a munka és a speciális tartály. Azonban neki Dáciája van, ezért a KPM-től engedélyt kell kérnie, amiért 4000 forintot kell fizetni, a tervezési díj összege pedig to­vábbi 4-10 ezer forint lesz. Ugyanis a szerelőnek erre a ko­csitípusra nincs engedélye. Nem a szerelővel van gond, ő szabályosan jár el, hanem a ren­delkezéssel. Gyuricsán úr nem érti, miért nem lehet egységesí­teni mindenféle személygépko­csira a rendeletet? Hiszen Dáci­ából és Zsiguliból volt a legtöbb az országban. Ráadásul úgy tudja, sehol az országban nem foglalkoznak az említett két ko­csitípus gázüzemelésre való át­alakításával. Elgondolkodtató: aki drágább autót tud venni, an­nak nem gond, hogy gázzal vagy benzinnel működteti-e a gépkocsiját. Megint a kisemberekkel szúr­tak ki. - rapi ­Ötórai teán Szeretnék köszönetét mon­dani a Máltai Szeretetszolgálat­nak a kedves ünnepi megemlé­kezésért. Ötórai teára hívtak engem is március 27-én délután négy órára. Kellemes órákat töl­töttünk el. Volt énekkari műsor, beszéd, szavalat és diavetítés Kecske­mét szép tájairól. Aztán sokféle finomságot fogyasztottunk és nagy húsvéti csomaggal aján­dékoztak meg bennünket. Na­gyon jól éreztük magunkat. Amikor hazaindultunk, kér­tem, hogy telefonáljanak taxi­ért, mert mozgáskorlátozott va­gyok. Meghallotta ezt egy ara­nyos hölgy, odajött hozzám és azt mondta, hogy ő majd haza­visz. így is történt, s még a csomagomat is felhozta az első emeleti lakásomra. Bűbájos ün­nepség volt. Mindenkinek köszönöm a szeretetet, amivel megajándé­koztak. Özv. Kiss Józsefné, Kecskemét, Árpád krt. 19.1. 40. Vita a munkaviszonyról Törvénysértő követelés Ünnep volt Kunbaján • A kunbajai iskolások adtak műsort. szí a szülők számára a válasz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents