Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-05 / 79. szám

10 Pénz, vállalkozás, piac 1994. április 5., kedd HASZNÁLATI DÍJ FIZETENDŐ Koncessziós vagy állami útépítés? Támogatás erdősítéshez KISKÁTÉ TERMELŐKNEK Egyéni vagy társas? # Az átmenő nehézjármüvek elkerülik Félegyházát 1997 után. A magyarországi autópálya­hálózat fejlesztését a koncesz- sziós rendszer önmagában nem képes megoldani, a tervek meg­valósításához súlyos közpén­zekre is szükség van - jelentette ki egy sajtóbeszélgetésen Tímár András, a Koncessziós Autópá­lya Iroda vezetője. A gazdaság és motorizáció növekedése elmarad a prog­nosztizálttól, s ezek a tényezők- hozzájuk jön a délszláv válság- együttesen jelentősen csök­kentik a koncessziós autópálya­építés megtérülési mutatóit. A külföldi pályázók ezért fokozot­tabb állami szerepvállalást vár­nak, ellenkező esetben ugyanis rendkívül megdrágulna, s vesz­teségessé válna számukra a be­ruházás. Az első kelet-európai kon­cessziós autópálya szerződésé­nek megkötése óriási jelentő­ségű, ám általános érvényű ta­pasztalatok levonására nem al­kalmas. Az M1-M15 autópálya koncesszióban megépülő sza­kasza ugyanis egy sor jellemző­jében eltér az átlagtól. Egyrészt rendkívül kedvezőek a terepvi­szonyok, másrészt a 43 kilomé­teres út két - a 15 kilométer hosszú M15-össel együtt három - fővárost köt össze, melyek között az üzleti jellegű forga­lom kimagasló nagyságú. E- zenkívül itt bonyolódik az eu­rópai tranzitforgalom jelentős része is. A pálya megépítése te­hát egyértelműen gazdaságos vállalkozás. Rosszabb a helyzet az M5-ös esetében, ahol a délszláv válság miatt az utóbbi években csök­kenő forgalom figyelhető meg. A kivitelezésre kiírt pályázat nyertesével ezért olyan szerző­dés aláírása valószínűsíthető, miszerint a projekt csak szaka­szosan valósul meg, s az állam a költségek mintegy 30 százalé­kával járul hozzá a beruházás­hoz. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az első ütemben - 1997 végére - a Kecskemét-Kiskun­félegyháza szakasz készülne el oly módon, hogy az M5-ös már meglévő részét is be kell vinni a vállalkozásba. Eszerint már az MO-ás körgyűrűtől fizető autó­pálya lesz az M5-ösből, igaz cserébe a már megépített sza­kaszt is felújítják, fejlesztik. A nagyobb állami részvétel vi­szont olcsóbb útdíjat eredmé­nyez, itt az M1 -es kilométeren­kénti 8 forintjával szemben csupán 4—5 forintot kell majd fizetni a tervek szerint. Reményteljes, ám bizonyta­lan a helyzet az M3-as és az M7-es autópályák továbbépí­tése esetében. Az előbbinél két pályázó is versenyben van, ám el kell gondolkodni azon, hogy 30-40 százaléknál nagyobb ál­lami szerepvállalás esetén ér- demes-e a koncessziós megol­dást választani. A döntéskor olyan szempontokat is figye­lembe kell venni, mint az elma­radott térségek infrastruktúra­fejlesztése vagy például a hi­ányzó autópálya okozta veszte­ségek. TlZ ÉV ALATT AZ ÉLVONALBA EUROP-módszer a sertéspiacon A jövő évtől valamennyi vá­góhídon - legyen az napi 5-10 darabos kapacitású - kötelezővé válik az EUROP-módszer sze­rinti sertésminősítés. Erről a ha­zánkban bevezetés alatt álló új minősítési rendszerről tartottak tájékoztatást március végén Ba­ján, a Földművelésügyi Minisz­térium, a Húsipari Szövetség és a Bácshús szervezésében. A termelők, a vágóhidak vezetői pontos információkat kaphattak a minősítési rendszer jogi sza­bályozásáról, a technikai lebo­nyolításról, az ellenőrzésről, a húsminősítéshez kapcsolódó in­formációs adatbázisról és az ál­lamilag garantált felvásárlási árakról. Jobb minőségre ösztönző árak Az új minősítési rendszerben a felvásárlási árak a jobb minő­ség termelését ösztönzik, és igyekeznek lehetetlenné tenni a rossz minőség értékesítését, pi­acra kerülését. Meghatározó szerep jut majd az alapanyagot előállító sertéstartóknak, hiszen nekik kell végrehajtaniuk a szükséges fajtaváltást, tartási, takarmányozási változtatást a magasabb színhúsarány elérése érdekében. Nemzetközi tapasz­talatok azt mutatják, hogy a színhústartalom növekedése éves átlagban elérheti a 0,8 szá­zalékot, ha a termelés minden szereplője javít a jelenlegi álla­potokon. Európai színvonal tíz esztendő alatt Ez azt jelenti, hogy a hazai sertéstenyésztőknek tíz évi munkája kell az európai színvo­nal eléréséhez. Ugyanis amíg a magyarországi sertések 3,7 szá­zaléka sorolható az E, vagyis a legjobb kategóriába, a Német­országban nevelt állatok 31 szá­zaléka éri el ugyanezt a minő­séget. Az U osztályba a hazai sertések 17,7, a német vágóser­tések 41 százaléka fér bele. A Magyar Köztársaság és az Európai Közösség által aláírt megállapodás 1994. február 1-jén lépett hatályba. E megál­lapodás értelmében az Európai Közösségbe való gazdasági in­tegrációnk legfőbb feltétele az, hogy jogszabályainkat a közös­ségi szabályokhoz közelítsük. Ez feltétele a magyar és az EK-tagországok gazdasági "il­leszkedésének". Idén vagy jövőre be kell vezetni A vágósertések és vágómar­hák vágás utáni minősítéséről szóló FM-rendelet a minősítés szabályait, a minősítő tevé­kenységre jogosultak körét, az irányítás, szervezés kérdéseit szabályozza. Eszerint az óránként hatvan darabnál nagyobb kapacitású vágóhelyeken az idei év január­jától, máshol jövő évtől kezdő­dően kötelező az EUROP-mi- nősítési rendszer. A rendelet szabályozza a minősítés minden mozzanatát, a sertés beérkezé­sétől, az azonosító jellel való el­látásától kezdve a minősítésben részt vevők szakképesítéséig, jogviszonyáig. Jövő heti PN-kalauzunkban az EUROP-módszer technikai és technológiai ismertetésével jelentkezünk. Pásztor Erzsébet A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1994. április 7-én, 14 órakor KÖZGYŰLÉST TART A közgyűlésen részt vesz és a kamarai mozgalom aktuális kérdéseiről előadást tart DR. ORBÁN ISTVÁN a Magyar Gazdasági Kamara elnöke. A BKMKIK meghívja a Magyar Gazdasági Kamara szakmai szövetségeinek valamennyi, Bács-Kiskun megyei tagvállalatát! A közgyűlés helyszíne: a megyei önkormányzat nagyterme Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. Érdeklődni iehet a BKMKIK irodájában, tel.: 76/481-430 (9387) Burgonyaültetés Fejér megyében Felgyorsultak a tavaszi mun­kák Fejérben. Megyeszerte vé­geztek a tavaszi árpa, a borsó és a lucerna vetésével és hozzálát­tak a burgonyaültetéshez. A kö­vetkező napokban a cukorrépa és a napraforgó, április közepé­től pedig a kukorica vetése ad majd munkát a gazdáknak. Várjuk vásárlóinkat Kecskemét, Mészöly Gyula út 6 alatti VETŐMAG­MÁRKABOLTUNKBAN 76/483-896 Kertészeti vetőmagok széles választékban. Petrezselyem, félhosszú: 1.430 Ft/kg Sárgarépa, fajtától függően: 906-3.205 Ft/kg Tavaszi árpa: 2.662 Ft/q Takarmánykukoricák: KISKUN-390 3.524 - 50 ezer szem KISKUN-451 6.887 - 100 ezer szem CARIOCA 6.418 -100 ezer szem DECALB-524 3.993 - 50 ezer szem Araink az áfát is tartalmazzák. Viszonteladókat nagykor, áron szolgálunk ki. Az erdőművelés folyamatos­ságát jelentősen elősegítő erdő­birtokossági törvényt várhatóan még a mostani parlament elfo­gadja, viszont az erdőtörvény megalkotása már az új Or­szággyűlésre vár - mondotta Dauner Márton, az FM Erdé­szeti Hivatalának elnöke. Hang­súlyozta: addig is az érvényes törvényi előírást kell figye­lembe venni, miszerint az erdő­használatra - hatósági engedé­lyezéssel - csak társult műve­lési keretek között van mód. Elhangzott, hogy a jövőben alakítandó társulatok törekedje­nek társaságokká egyesülni az erdőbirtokok gazdaságos mű­ködtetése érdekében. Ezt anya­gilag is ösztönzi majd a jogsza­bály. Mivel az erdők 60-65 százaléka állami tulajdonban marad, szükség lesz egységes állami erdőkezelői szervezet ki­alakítására. Az erdőgazdálko­dást támogató pénzügyi forrá­sok kapcsán Dauner Márton elmondta: a telepítési költségek 50-70 százalékát finanszírozó erdészeti alap felhasználási sza­bályai korszerűsítendők, a tu­lajdonszerkezethez igazítandók. Új erdőt telepítő magántulajdo­nosok gyors növekedésű fajták­hoz 40, más esetekben akár 70- 100 százalékos támogatást is kaphatnak a felügyelőségekhez beadott pályázat útján. Először azt kell eldönteni, hogy a gazdálkodó egyedül vagy másokkal közösen akar­ja-e elindítani a vállalkozá­sát? A mezőgazdasági kisterme­lés, mint vállalkozás, azoknak a magánszemélyeknek ajánlható, akik főmunkaidőben valahol dolgoznak, fizetést kapnak, fi­zetik utánuk a társadalombizto­sítást, és emellett otthon nö­vénytermesztéssel vagy állatte­nyésztéssel akarják kiegészíteni jövedelmüket. Adómentes 1 millióig Az adószabályok személyen­ként 2 millió forint bevételig kedveznek e vállalkozási for­mának, 1 millió forint árbevéte­lig pedig személyi jövedelema­dót sem kell fizetni. Egyéni vállalkozói igazol­ványt annak célszerű kiváltani, akinek a vállalkozásból szár­mazó árbevétele meghaladja a 2 millió forintot. Ezt a vállalko­zási formát azok a munkanélkü­liek válasszák, akiknek tulajdo­nában mezőgazdasági terme­lésre alkalmas föld van, és akik igénybe kívánják venni a kor­mányrendelet által számukra biztosított 200 ezer forintos új­rakezdési támogatást is. Betéti társasági formát akkor ajánlatos alakítani, amikor a vállalkozás várhatóan túlnő azon, hogy azt egyénileg lehes­sen folytatni, amikor csak közös tőkével lehet elindítani. Mini­mális induló vagyont a törvény nem ír elő. Csak közös tökével A bt megalakítása viszonylag egyszerű, de ügyvédi segédlet kell hozzá, mert társasági szer­ződésben kell rögzíteni a tagok közötti vagyoni és tagsági jogo­kat. Elsősorban családi vállal­kozásként érdemes betéti társa­ságot alakítani, ahol a beltag a családnak az a nagykorú tagja, akinek ideje és lehetősége van a vállalkozás ügyeinek intézé­sére, továbbá olyan a vagyoni helyzete, hogy csőd esetén - korlátlan felelőssége miatt - nem veszélyezteti a kudarc a család egzisztenciáját. Miért jó a kft.? Korlátolt felelősségű társasá­got, kft-t azoknak érdemes ala­kítani, akiknek van egymillió forint induló tőkéjük, amelyből legalább 500 ezer forint kész­pénz, a többi lehet apport is. A tagok csak a bevitt vagyonuk mértékéig felelnek a vállalkozá­sért, ezért ez a forma biztonsá­got nyújt arra az esetre, ha a tar­tozások meghaladnák a társaság vagyonát. FEB Metszik az őszibarackost Érsekhalmán # Az egykor állami tulajdonban volt őszibarackos most az érsekcsanádi gazdáké lett, akik 16 hektáron várják az idei jó termést. A szakszerű tavaszi metszés, a permetezés és reméljük, a ked­vező időjárás is segít a termelőknek célba érni. (Fotó: Szabó Ferenc) Ügynök útján való értékesítés A BIOKERTÉSZ TANÁCSAI Fűben, fában... és a zöldségekben Miután a magyar törvények nem térnek ki az ügynökök út­ján folytatott kereskedelemre, nemrégiben megalakult a Köz­vetlen Értékesítők Szövetsége. Egy tájékoztatón elhangzott: a társaságok a világon mindenütt fellépnek a tisztességtelen érté­kesítési módszerekkel szemben. A közvetlen értékesítésben a legfejlettebb országok, Japán és az Egyesült Államok járnak az élen. Áz USA-ban például úgy szól a törvényi szabályozás, hogy az áru a vásárlástól számí­tott három napon belül ép álla­potban, indoklás nélkül vissza­adható, s a vevő a teljes vétel­árat visszakapja. Hasonlóan fogyasztóbarát az üzletpolitika Dél-Amerikában, ahol elsősor­ban kozmetikai és háztartási cikkeket adnak el ebben a for­mában. Japánban viszont első­sorban könyvekkel házalnak az ügynökök. Összességében csaknem minden országban több jogot biztosítanak a vásár­lóknak a közvetlen értékesítő cégek, mint a nemzeti törvény- hozás. A most megalakult ma­gyar szövetséghez tartozó társa­ságok a hazai fogyasztók ré­szére is biztosítják azt a lehető­séget, hogy az otthonukban megkötött szerződéstől egy hé­ten belül jogkövetkezmények nélkül visszaléphessenek. A végre hazánkban is polgár­jogot nyert természetgyógyá­szat elhintett tanai révén már szinte az óvodás is tudja, hogy a régebben csak károsnak ismert gyomnövények gyógyító hatá­súak. Fűszernövényeink ha­sonló tulajdonságai is eléggé ismertek. Azt azonban már ke­vesebben tudják, hogy a zöld­ségek is tartalmaznak olyan ve- gyületeket, amelyek hozzájá­rulhatnak a betegségek megelő­zéséhez, illetve leküzdéséhez. Leginkább a vegyszer nélkül termelt, friss termékektől vár­hatjuk el a jótékony hatást. Ä fűszernövények döntő többségét valamikor gyógynö­vényként használták, ám kelle­mes ízük miatt idővel egyre in­kább ételízesítőként vonultak be szokásainkba. Most gyógyító­ként is ismét az érdeklődés kö­zéppontjába kerültek. A petre­zselyem például több C-vita- mint tartalmaz, mint a citrom. A citromfű nyugtató, altató, a Gazdásztalálkozót rendeznek április 7. és 9. között a Debre­cen melletti Pallagpusztán, amelyen öt megye - Borsod- Abaúj-Zemplén, Békés, Haj- dú-Bihar, Jász-Nagykun-Szol­borsmenta a gyomorműködésre van jó hatással. A metélőhagy­mának Németországban legna­gyobb a kultusza, sem a kertek­ből, sem az asztalról nem hiá­nyozhat. Méltán becsülik, hi­szen nagy az A-vitamin- és a vastartalma, gyomorerősítő és segíti a nehéz ételek emésztését. A fitotékákban is kapható bab héjából készített tea kiváló víz­hajtó. A kapornak nagy szerepe van a diétákban, hiszen karakte­res íze miatt helyettesítheti a konyhasót. A retek a máj- és az epebetegségek gyógyszere, a fekete retek leve köhögéscsilla­pító. Az uborka kiváló kozmeti­kum (arcpakolás), ugyanakkor vízhajtó, vesetisztító, lázcsilla­pító, a szervezetet méregtele­nítő hatása is jól ismert. A felso­rolás közel sem teljes, legfel­jebb ízelítőül, az érdeklődés felkeltésére szolgálhat. (Irodalom: Gertrud Franck: Öngyógyító kiskert). nők és Szabolcs-Szatmár- Bereg - mezőgazdasági vállal­kozói vesznek részt. Az első hazai regionális gazdásztalál- kozón ott lesznek a teljes agrár­vertikum képviselői. Gazdásztalálkozó lesz Debrecenben

Next

/
Thumbnails
Contents