Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-05 / 79. szám
1994. április 5., kedd PETŐFI NÉPE 7 AZ ISKOLÁK KÖZÖTTI KAPCSOLATTEREMTÉS JEGYÉBEN Erdélyi diákok látogatása az • Az erdélyi diákok a kiskunfélegyházi gyerekek tavalyi látogatását viszonozták. JOSEF VON FERENCZY 75 ÉVES Akinek két hazát adott a sors „Hol van hát a nyugati határ?” - akár ez a Cs. Szabó Lászlótól származó idézet is lehetett volna a jelszava annak a huszonhárom erdélyi diáknak, akik nyolc tanáruk, illetve szakoktatójuk vezetésével március 26-án érkeztek egyhetes tanulmányútra Kiskunfélegyházára. Elszállásolásukról és étkeztetésükről - a tavalyi erdélyi vendéglátás viszonzásaképpen - a helyi Kossuth Lajos Szakmunkásképző és Szakközépiskola gondoskodott. Ennek költségeit abból a százezer forintból fedezték, amelyet pályázat útján külön erre a célra nyert a félegyházi iskola. Egyhetes itt-tar- tózkodásuk alatt, a zömében marosvásárhelyi gyerekek megtekintették Félegyháza és környéke történelmi és táji nevezetességeit, többek között a Kiskun Múzeumot, a városházát, valamint Petőfi és Móra Ferenc szülőházát. Jártak Szegeden és Ópusztaszeren, majd felutaztak Budapestre. Fővárosi programjuk keretében, Fekete Pál országgyűlési képviselő vezetésével ellátogattak a Parlamentbe, végjárták a budai várnegyedet, a Nemzeti Galériát és Budapest egyéb nevezetességeit. De kirándultak Kecskemétre, a bugaci ősborókásba és a csongrádi Körös-torokhoz is. Útjaikon, melyeken felváltva részt vettek a tavaly Erdélyben járt kiskunfélegyházi diákok is, a vendéglátó iskola két tanára, dr. Lehegyi Jánosné és Szikszai László, a kirándulás szervezői kalauzolták őket. Bizonyára sok igazság van abban a megállapításban, miszerint: „Az erdélyi ember a hegyek rabja, a világ vándora. Beburkolózik fáklyafüstös, fekete balladáiba, de többet lát a nagyvilágból, mint a legtöbb magyarországi magyar.” A soksok látnivaló közül ugyanis, a Parlament mellett, Ópusztaszer hatott rájuk a legmélyebben. A szinte viharos erejű alföldi szélben közel fél óra hosszat álltak azon a helyen, ahol a monda szerint honfoglaló őseink első gyűlésüket tartották. Némán, összebújva állt a maroknyi embemyáj a magaslaton, miközben tekintetük, gondolataik valahol a végtelen térben és időben kalandoztak. Ott, ahol, s amikor az ősökben még élt az össze-, egyáltalán a hovatartozás ereje. Nem volt az nosztalgiázás vagy magyarkodó álha- zafiság. Senki sem szónokolt, senki sem akart hangulatot teremteni. De a gyermeki lelkek ösztönösen megérezték a hajdani történelmi pillanat drámai nagyságát. S mint a búcsúzáskor mondták: azt a pillanatot valószínűleg örökre megőrzik majd az emlékezetükben.- A magyarországi fiatalok másabbak, kulturáltabbak, de egyben lezserebbek is, mint mi - fogalmazta meg egyikük, a harmadéves Bukur Mihály, a búcsúesti ünnepség során. Sokat tanultunk tőlük, bár félő, hogy otthon, Erdélyben esetleg rossz néven veszik ennek utánzását, s a nyugati módi majmo- lásának könyvelik majd el.- A számos itt szerzett tapasztalat mellett azért mi is tudnánk cserébe nyújtani valamit Alföldön nyilatkozta Baráth József oktatótanár. - Erdélyben nagy hagyománya van a fafaragászat- nak. Talán ez lenne az a mesterség, amelyet itt is meghonosíthatnánk, s melynek oktatásában is részt vállalhatnánk. Mindezen túl, ahogyan számos erdélyi és magyarországi település között létrejött a testvérvárosi kapcsolat, célszerű lenne iskoláink között is megvalósítani valami hasonlót.- Érzésem szerint ez a kapcsolatteremtés már meg is történt - állapította meg Kovács József tanár, az erdélyi csoport vezetője. - Legalábbis erre enged következtetni az itteni kollégákkal folytatott számos beszélgetés. Levonva az ebből a kapcsolatból származó tanulságokat, arra a megállapításra jutottunk, hogy semmiképp sem szabad megrekednünk ezen a szinten, hanem a felismert pozitív szükségszerűség jegyében, a diákság, illetve a tanárok mind szélesebb körű bevonásával kell folytatni a jövőben is e kapcsolat kínálta lehetőségek minél jobb kiaknázását.- Sokfelé jártam már Erdélyben, de akárhol is voltam, két nap múlva mindig úgy éreztem, hogy már nagyon vágyom haza, a szülőfalumba - fogalmazta meg a legsokatmondóbb következtetést Sárosi Zoltán, másodéves fafaragó. - Itt történt meg velem először, hogy késve jelentkezett ez az érzés. A Parlament volt az a hely, ahol egyszercsak tudatosult bennem: Erdélynek szüksége van rám, talán most még inkább, mint eddig. Ugyanis nekünk Erdély szeretete kell hogy legyen a legfőbb gondunk. „Hol van hát a nyugati határ? Ha véget is ér Magyarországon, a nagyvilágban újra kezdődik. Az erdélyi ember ugyanis a hegyek rabja és a világ vándora. S a hegy, a patak, az erdei út nem kérdi a tudományt, az odavaló nép emlékezetére bízza magát." Szász András • Josef von Ferenczy Zavarban van az ember: Ferenczy József Budapestről, vagy Josef von Ferenczy Münchenből az interjúpartnere? De hiábavaló a megkülönböztetés: beszélgetőpartnere szívből magyar, mint József és tudatosan német, mint Josef. S mindennek titka, hogy neki két hazát adott a sors: szülőhazája Magyarország, szűkebben Kecskemét, választott hazája: Németország.- Igen, ha az egyik miatt nem hagyja cserben az ember a másikat. Sőt, úgy érzem, hogy amit az egyikért teszek, az a másiknak is javára válik.- Mi táplálja ezt az érzését?- A tények. Egyfelől az, hogy személyes kapcsolataimat és lehetőségeimet kiaknázva igyekeztem hozzájárulni a két Bácsborsódon a falugazda A bácsborsódi önkormányzattal történő egyeztetés alapján Pillér József falugazdász szerdánként, 8 órától délig fogadja az érdeklődőket, a segítséget igénylő kistermelőket a kul- túrház klubtermében. Bácsalmáson pedig a városházán, hétfőn és pénteken 8-14 óra között tart fogadóórát a falugazda. ország együttműködésének ki- szélesítéséhez, másfelől az európai párbeszéd kibontakoztatásáért végzett munkám. Nagy öröm számomra, hogy mindezt Németországban és Magyarországon egyaránt méltányolták.- Ön valóban sikeres - s most nem tudom, hogyan folytassam - politikus, üzletember, médiamenedzser? Mi a titka?- A kérdés első felére ajánlok egy „kompromisszumos” választ: hivatásos emberbarátnak tekintem magamat. Mert a politika, az üzlet és a média eszközeivel egyaránt az embereken igyekszem segíteni, az ő boldogulásukat és békéjüket remélem előmozdítani.- Tiltakozna egy olyan megállapítás ellen, hogy ön a kommunikáció eszközeivel megpróbálja az ellenséget ellenféllé, az ellenfelet baráttá változtatni, s ezen az úton egészségesebbé tenni hétköznapjaink levegőjét?- Nem tiltakoznék...- Mivel lepi meg Ferenczy mostanában a világot?- Pontosan ugyanazt akarom csinálni, mint eddig, de újabb ötletekkel, partnerekkel, s szüntelen mozgással.-Amikor sok sikert és jó egészséget kívánok, halkan megkérdezhetem: 75. születésnapján sem gondol a pihenésre?- Barátaim örömére, ellenségeim bánatára tudatom: jól vagyok, s napjaim családommal együtt kemény munkával telnek. P. T. A vízdíjakról Kunszálláson A Bácsvíz Rt.-ből való kilépés lehetősége is felvetődött Kunszálláson, a legutóbbi falugyűlésen. A vízdíj emelését sem fogadták el, mert a községi vízműnél az elmúlt három évben semmilyen fejlesztés nem történt. Az rt. ettől függetlenül árat emelt, ennek következményeire visszatérünk. K.M. *1 NCS EN LEGJOBBAN A LAPOS, A KOCKA, A HOSSZÚKÁS, A KEREK ÉS AMINPENFÉLE \ NARANCSOT SZERETEM! 6 O C£ a a z Ul > Cl Q. < I (Fizetett piolitikai hirdetés ) 4
