Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-05 / 79. szám

1994. április 5., kedd PETŐFI NÉPE 5 A POLITIKUSOK NÉPSZERŰSÉGE AZ ORSZÁG KELETI FELÉBEN Melyik pártra szavazna? a keleti országrész adatai: I'ICCrP 4 KUNI* 3 FIDliSZ 11 jPSOS] országos adatok: egyel) párt 8 • A válaszok százalékos megoszlása a választókorú népesség körében a keleti országrészben, illetve az egész országban. A SZONDA IPSOS az or­szág keleti felében március ele­jén arra keresett választ, hogy ha most vasárnap lenne a vá­lasztás, akkor az egyes pártokra mennyien szavaznának. A köz­vélemény-kutatás szerint a Du­nától keletre és országosan is a legnagyobb rokonszenv az MSZP iránt nyilvánult meg. Mind ebben a régióban, mind az országban a polgárok 17-17%-a szavazna rá. A második legnép­szerűbb politikai erő a Fidesz, 11 %-os támogatottsági arány­nyal (az ország egész területén 10% adná rá voksát). Őt követi az SZDSZ, 8%-kal (országosan is 8%-ot kap). A keleti ország­részben az MDF-et a megkér­dezettek 6%-a támogatja (or­szágosan 7%), az FKgP 4% (5%), a KDNP 3% (4%) szava­zatot kapna. A többi pártra ösz- szesen a keleti régió lakosságá­nak 8%-a szavazna, s közülük egyedül a Munkáspárt éri el a 2%-ot. A keleti országrész pártvá­lasztásai alig térnek el az orszá­gos átlagtól: a kormánypártok mindegyikét 1-1 %-kal keve­sebben kedvelik ezen a tájon, a Fideszt 1 %-kal többen, az MSZP-t és az SZDSZ-t pedig ugyanannyian. Mint látható, februárhoz viszonyítva egyedül az MSZP növelte bázisát 2 %-kal, a Független Kisgazda- párt súlya nem változott. A többi párt esetében az „elpárto­lás” volt a jellemző: a KDNP 1 %-ot, az SZDSZ és az MDF 2- 2%-ot, a Fidesz 3%-ot veszített szimpatizánsaiból. A pártok népszerűségének csökkenése a bizonytalanok arányának növe­kedésével járt együtt. A választási eredményeket talán azzal a módszerrel vizs­gálhatjuk a legközelebbről, ha azoknak a pártpreferenciáit vesszük szemügyre, akik biztos szavazóknak mondják magukat. Ma a Dunától keletre az embe­rek 59%-a venne részt a válasz­tásokon, ha erre most vasárnap kerülne sor (országosan 2%-kal magasabb a biztos szavazók aránya). Ezek közül most csak azokkal számolunk, akik meg­neveztek valamilyen pártot arra a kérdésre, hogy „kire szavazna most vasárnap”. Közülük leg­többen - 34% - az MSZP-re adnák voksukat (országosan 33%). Az SZDSZ és a Fidesz a poli­tikailag aktív lakosság 15- 15%-ának támogatását élvezi (országosan 14%-kal szerepel mindkettő). Az MDF mellett 12%-nyian állnak (az ország egészében 13%), a KDNP 7% (országosan 6%), az FKGP 6% (országosan 7%) szavazatot kapna körükben. A pártok helyének kijelölé­sében fontos szerep jut annak, hogy az egyes pártok mekkora tömegeket idegenítettek el ma­guktól, mennyien nem szavaz­nának rájuk semmilyen körül­mények között sem. Kelet-Ma­gyarországon legtöbben, 16 %-nyian az FKgP-t jelölték meg ellenszenves pártnak (az or­szágban 14% áll szemben ve­lük). Még viszonylag sokan - 14 %-nyian -, de az országos át­lagnál jóval kevesebben fejez­ték ki ellenérzésüket az MDF-fel szemben (az ország­ban 19% táplál ellenérzéseket). Az emberek 6%-a nem szívesen juttatná be az MSZP-t a parla­mentbe (országosan 7%). A Fi­desz ellendrukkereinek aránya 3% (3%), a KDNP-é 2% (2%), az SZDSZ-é 1% (2%). A par­lamenten kívüli pártok közül a legtöbb ellenszenvszavazatot a Munkáspárt kapta 7%-kal (or­szágosan is ugyanennyi). Emlí­tésre méltó még a MIÉP a maga 4%-ával (országosan 5%). Az előző hónaphoz képest az MDF viszonylag sokat, 5%-ot veszített a vele szemben bizal­matlanok táborából, s ezzel le­került e negatív lista első helyé­ről. A megkérdezés időpontja: 1993. március. A megkérdezés módja: személyes kérdőíves megkérdezés. Az alapsokaság: minden felnőtt, az ország keleti felében állandó lakhellyel ren­delkező magyar állampolgár. A minta: az ország választókorú lakosságát reprezentáló 937 fő, ebből a keleti országrészt ará­nyosan képviseli 450 fő. Az alapsokaság és a minta nem, kor, településtípus szerinti megoszlása megegyezik. Melyik pártra nem szavazna? országos adatok: a keleti országrész adatai: MDJDSZ 3 fgyíb pírt 1 ? [SZONDÁI IPS’9S1 • A válaszok százalékos megoszlása a választókorú népesség körében a keleti országrészben, illetve az egész országban. Koncessziós utepitesek Magyarországon Miután az Országgyűlés el­fogadta a koncessziós törvényt, megnyílt a lehetőség az autópá­lyák és nagy hidak építése előtt. Ilyen szerződések keretében ké­szül, és remélhetőleg 1995 vé­gére befejeződik az M1 autópá­lya Győr-országhatár és az M15 Mosonmagyaróvár-or- szághatár közötti része. A Szek- szárd magasságában tervezett Duna-hidat 1997-re kívánja el­készíteni a közlekedési kor­mányzat. A két legnagyobb közúti beruházás - az M0 au­tóút Ml-es autópálya és a 6. számú főút közötti, valamint az Ml autópálya Győrt elkerülő szakasza - idén októberre ter­vezett befejezését áprilisra igyekszik előrehozni a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium.- Az építés határidejének előrehozása néhány száz millió forint többletköltséget okoz ugyan - állítja a miniszter, Schamschula György.- Enyhít-e majd a hazai munkanélküliségen, ha meg­kezdődnek a munkálatok?- Igen, mert kilencven száza­lékban magyar vállalatok érde­keltek a beruházásokban, csak a pénz származik külföldről.- Milyen hasznot remélhet a koncessziót elnyert cég?- Nem tudjuk, és ezt nem is vizsgáltuk. A pályázatok elbírá­láskor azt mérlegeltük, hogy melyik ajánlat a legkedvezőbb, s azt fogadtuk el. A HOLLAND PÁRTELNÖKÖT KÉRDEZTÜK Hogyan segítik hazájában a nőket? Wim G. van Velzen, a hol­land kereszténydemokrata párt elnöke már több alkalommal járt Magyarországon, nemrégi­ben Lezsák Sándor meghívá­sára Lakitelekre is ellátogatott. A népfőiskola vendégeként e- gyebek közt előadást tartott arról, hogy milyen választ tud adni a kereszténydemokrata mozgalom a jelenlegi európai fejlődésre. Előadása után al­kalmunk nyílt kérdéseket fel­tenni Velzen úrnak, aki kész­séggel válaszolt.-Elnök úr! Milyen hazánk megítélése Hollandiában?- Elmondhatom, hogy az utóbbi években sokat változott a Magyarországról alkotott kép. Számunkra a legbiztosabb talajon álló közép-európai or­szág. Sok kapcsolatunk van a magyar kormánnyal és külön­böző szervezetekkel. Hazájuk iránt nagy a bizalom a holland befektetők részéről, öt holland nagyvállalat van jelen orszá­gukban. Az is igaz viszont, s erről Boross miniszter úrnak is beszámoltam, hogy népsze­rűbbé kezd válni a Cseh Köz­társaság a holland befektetők körében. Ennek az az oka, hogy itt a privatizációs törvé­nyek nem olyan következete­sen működnek, mint kellene. Ennek ellenére bízom abban, hogy Magyarország elsőként válik az Európai Unió tagjává s szeretnénk a Nyugat-európai Unióba is bevonni, hogy a hol­land és a magyar hadsereg a NATO ernyője alatt együtt dolgozzon a béke érdekében.- Előadásában beszélt arról, hogy a kereszténydemokraták nagyon fontosnak tartják a női emancipáció folyamatát, azt, hogy a férfiakkal egyenlő jo­gokkal rendelkezzenek, képezni tudják magukat. A holland ál­lam hogyan segíti például az egyedülálló nőket?- Az elvált asszonyok ese­tében a törvény szerint a férj továbbra is felelős marad a fe­leségért. Ez, persze, jobban hangzik, mint ahogy meg lehet valósítani a gyakorlatban. Ha ugyanis a férj újra megnősül, nagyon nehéz a régi és az új családot is ellátnia. Ilyenkor az önkormányzat támogatja a fe­leséget. Mondhatom, hogy 1990-ig igen komoly támoga­tást kaptak az egyedül maradt nők. Úgy érveltünk, hogy ők a • Wim G. van Velzen leggyengébb tagjai a családnak és még a gyerekekről is nekik kell gondoskodniuk. S mivel a hölgyek munkavállaló szerepe sokkal kisebb, mint mondjuk Franciaországban, úgy gondol­tuk, több támogatást kell ad­nunk. Ezen azonban fokozato­san változtatunk, mivel ráéb­redtünk, hogy a nő lehetőségei a munkapiacon - miután fel­nevelte a gyerekeket, s 10-15 évig nem dolgozott - egyenlő a nullával. A jó stratégia tehát az: segítjük, hogy vissza tud­jon térni a munkába. Lehető­séget nyújtunk arra, hogy ön­magát képezze, óvodai helye­ket biztosítunk, hogy minél hamarabb munkát tudjon vál­lalni.- Az ön pártja hogyan fog­lalt állást az eutanázia és a születésszabályozás kérdésé­ben, s ehhez hogyan viszonyult a holland társadalom?- Hazánkban az eutanáziával kapcsolatos vélemények na­gyon eltérőek. Az egyik sze­rint az életet Istentől kaptuk, nincs tehát jogunk róla dön­teni. A másik vélemény ezzel szemben azt állítja: saját éle­temért én vagyok a felelős, te­hát én döntök. Ez egyébként kiváló példa a bibliai igazság és a közigazság közötti szaka­dékra. Én mint keresztény, azonosulok azzal, hogy az éle­tet Istentől kaptuk, de mint po­litikus, egyéb véleményeket is elfogadok. S mivel a politiká­ban saját filozófiámmal ki­sebbségben vagyok, figye­lembe kell vennem a többség véleményét. Tizenkét éven át hosszan vitatkoztunk, milyen törvényt hozzunk. Annak elle­nére, hogy álláspontunkkal ki­sebbségben voltunk, sikerült megakadályozni, hogy olyan törvény szülessen, amely ki­mondja: személyes jogunk dönteni az életünkről. Tilos tehát eutanáziát gyakorolni, bizonyos esetekben azonban lehet. Olyan esetekben, ha a beteg véghelyzetben van, a be­tegségnek olyan visszafordítha­tatlan fázisát érte el, hogy ki­zárt az életben maradása. I- lyenkor az orvos kéri az eutanáziát. Ehhez azonban a beteg engedélye szükséges és egy másik orvossal is kell konzultálni. Ezek után a kór­ház etikai bizottsága megvizs­gálja az ügyet, s kötelező az ügyvédnek is jelenteni. Szük­ség volt ilyen biztonsági rend­szert kialakítani, mert ha mondjuk 85 évesen kórházba kerül az ember, s nem kíván meghalni eutanáziában, nem fogják végrehajtani.- A bonyolult joggyakorlat során - úgy tűnik -, a jogos és a törvényes igazság eltávo­lodott egymástól. Az ön által emlegetett közigazság, vajon, hogyan kivitelezhető?- A kormány és a hatóságok felelőssége, hogy a közigazsá­got gyakorolják. Ezek azonban soha nem tudják az ideált, azaz a bibliai igazságot a gyakorlatba átültetni, mert csak egy részét képviselik, a közigazság mindig csak kis hányada a valós igaz­ságnak. Az államnak azonban meg kell tennie, hogy a közigaz­ságot gyakorlatba tegye át. Igaz­ságos szociális hálózatot építsen ki, igazságos törvényeket dol­gozzon ki, helyes és igaz jog­rendszert fejlesszen ki. Hozzáte­szem, hogy a társadalom gyen­géivel, kivetettjeivel való fog­lalkozás nemcsak az állam és a hatóságok dolga, hanem figye­lembe kell venni, hogy tudnak segíteni a közösségek, iskolák, egyházak, szakszervezetek. Nagy hibát követünk el, ha csak az állam munkájának tekintjük a gyengékről való gondoskodást. Mi, állampolgárok egyénenként is felelősek vagyunk. Ha azon­ban csak az államot tesszük fel­előssé a közigazság gyakorlásá­ért, ezáltal elvesszük az egyén személyes felelősségét, ami a kereszténydemokráciában alap­vető. Benke Márta ® TOYOTA ® TROMF Kft. Kecskemét, Batthyány u. 26. T./F: 76/326-089 •Marii* Lejjebb mentünk az Tehergépkocsik Hiace Glass Van 1.480.000 Ft + Hiace Panel Van 1.420.000 Ft + Hiace Panel 4 x 4 1.660.000 Ft + Hilux 4x2 1.024.000 Ft+ Hilux 4x4 1.540.000 Ft + Dyna 100 1.320.000 Ft + Dyna 150 1.368.000 Ft + árral, hogy Ön még jobban járjon! Személygépkocsik áfa Corolla Sedan 1.4 XLi 1.610.000 Ft áfa Corolla Liftback 1.4 XLi 1.720.000 Ft áfa Carina E Sedan 1.6 XLi 2.040.000 Ft áfa Carina E Liftback 1.6 XLi 2.040.000 Ft áfa Camry Sedan 2,2 GL 3.450.000 Ft áfa Celica GTI 1.8 2.800.000 Ft áfa Celica GTI 2.0 3.344.000 Ft TOYOTA - megbízhatóság VALASSZA A MAZDAT! Az ideális családi autó: 323 1.3 i Family Az ára meggyőzi Önt: 1.370.000 Ft, amíg a készlet tart! MAZDA - A minőség garanciája Ne halassza el a lehetőséget! Forgó és Társai Kft. Kecskemét, Ladánybenei út 1. T./F: 76/320-627 Ha én Mazda lennék _________________________(9355) \ 3 t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents