Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-30 / 101. szám
Szeretet, oltalom, áldozatvállalás A közhit talán minden érzelemnél többnek, nagyobbnak tartja azt a sokszor elementáris erővel megnyilatkozó érzést, amellyel az anya félti, óvja, gondozza kicsinyét. Anyai ösztön - mondjuk, ha az édesanya szinte telepatikus ráhangolódással a legapróbb jelekből is biztonsággal tudja kicsinye örömét-bánatát. A szakember azonban az érzelmek világát is az objektív, igazolható és ellenőrizhető tények alapján térképezi föl.- A tudományos vizsgálódások eredményei ellene mondanak a közhiedelemnek - mondja dr. C. Molnár Emma, a pszichológiai tudományok kandidátusa. - Egyszerűen fogalmazva: a- nyai ösztönről, mint kimutatható és meghatározható fogalomról nem beszélhetünk. Az édesanyák gyermekeik iránti megejtően önfeláldozó és erős érzéseinek „forrásait” egy angolszász pszichológus híressé vált állatkísérlete segített föl tárni. Ennek során újszülött ma- jomkölyköt minden kívánalomnak megfelelő környezetben helyeztek el, ahol majmot utánzó - még tejet is adó - szőrbábú helyettesítette az igazi majommamát. A mesterséges anya társaságában nevelkedett majomlányka azután természetes környezetében egyáltalán nem tudott beilleszkedni társai közé, s amikor megtermékenyült, kölykét nem táplálta, nem gon dozta, egyszer földhöz is csapta Mindez arra utal, hogy amit anyai ösztönnek tartunk, az vol taképp egy nagy on fontos tanú lási folyamat eredményeként elsajátított viselkedési fonna. Ezt a gyermek a szüieitől. nagyszüleitől látja, tanulja el az együtt átélt évek során - példák, emlé kék, élmények sokaságából. Vagyis a lányok nagyrészt olyan anyák lesznek, amilyen saját édesanyjuk volt. Kivételek Béranyaság: igen vagy nem? A biológia, a genetika és más tudományágak eredményei alkalmanként új megvilágításba helyeznek sok időtállónak vélt fogalmat. Nem kivétel ez alól az anyaság kategóriája sem. Az orvostudomány mai fejlettségi szintjén már rutinszerűen megoldható, hogy egy megtermékenyített női petesejtet másik nő méhébe ültessenek át, s a magzatot ez utóbbi hordja ki. így kialakult tehát korunk talán legellentmondásosabb munkavállalási formája, a béranyaság is. Az európai országok többsége elutasítja vagy kategorikusan tiltja ennek a sajátos, sokak' számára visszatetsző üzletágnak a meghonosodását.- Elsősorban azért, mert orvosilag, morálisan és jogilag is sok, egyelőre megválaszolatlan kérdést vet föl - mondja dr. Jobbágyi Gábor egyetemi docens, az orvosi jog és etika ismert szakembere. - Egyszerű példával élve: ismert a régi tréfás mondás, hogy „csak az anya biztos...” Nos, esetünkben igencsak kérdéses, hogy ki az anya. Aki a petesejtet kölcsönadta, vagy aki a gyereet kihordta és megszülte?-Tegyük hozzá: az orvostudomány viszonylag rövid ideje alkalmazza a mesterséges megtermékenyítést. így nincs teljesen hiteles válasz arra. hogy milyen tulajdonságokat, képességeket örököl a gyermek a petesejtjét adó anyától és milyet attól, akinek testében kilenc hónapig nevelkedett.- Könnyen megtörténhet, hogy a béranya a pénzért kihordott baba után saját gyereket is szül, aki elődjének mintegy a féltestvére. S mivel erről nem tudnak, előfordulhat, hogy házasságot kötnek. A közeli vérrokonságban levők házasságát viszont tiltja a törvény, mert abból többnyire beteg utódok származnak. Mindez arra utal, hogy a tudományos eredmények, az új felfedezések gyakorlati alkalmazását nem tudja követni a jog, ezért hiányzik a béranyaság megítéléshez nélkülözhetetlen szabályozás is. Dr. Jobbágyi Gábor szerint azonban a helyzet ennél bonyolultabb.- Jogi döntések csak a fölmerülő problémák széles körű tisztázása, a tények alapos mérlegelése után születhetnek. Sok vonatkozásban azonban egyelőre nincs letisztult, világos képünk Lehetséges, hogy a szakértők egy csoportja a petesejtet adó anyát fogadja el édesanyának, a másik a magzat kihordóját, hi szén az táplálta saját vérével. S ha már a kiindulásnál tetten érhető a bizonytalanság, a későbbiekben méginkább sokasodnak a kérdőjelek. Például: milyen alapon indíthat pert a genetikai anya, ha az előre kialkudott bér fejében megszült gyermeket a béranya megtartja magának. Mi az igazságérzetet nem sértő, etikus álláspont, ha mondjuk a béranya a pete beültetése után meggondolja magát és megsza- kíttatja a terhességet? Nálunk az illetékesek szerint elvileg szintén kizárt a béranyaság: mesterséges megtermékenyítést csak házasságbalt élők esetében alkalmaznak. A legalizálás azon ban itthon is, külföldön is a jövő egyik nagy morális, egészség- ügyi és jogi kérdése. persze adódnak a többséget azonban valóban ez jellemzi, így például kimondottan odaadó édesanyák lányaiból lehetnek rossz anyák, de az ilyen ritka esetek hátterében rendszerint valamilyen családi, egyéni konfliktus, súlyosabb esetben tragikus életfordulat húzódik meg. Ezek szerint az anyai ösztön a család közösségében kialakult és megtapasztalt kapcsolat - föltehetően párosulva az anyai szeretettel.- Igen, de a pszichológus szemével nézve az anyai szeretet is nagyon összetett érzés. Összegeződik benne az igény, hogy a gyermek biztonságban legyen, a készség, hogy a gyermek egészségéért, szenvedésektől való megóvásáért szükség esetén minden áldozatot meghozzon Benne foglaltatik még az is, hogy megfeleljen a környezetben a példás édesanyáról kialakult elvárásoknak. • A meséből tudjuk, hogy a hamuban sült pogácsát is ő süti az útrakelő fiúnak. Mindig visszavágyunk gondoskodó szeretetébe. Nincsen jobb Az Egészségügyi Világszervezet állást foglalt az anyamellről való táplálás mellett. Az anyatej nemcsak az AlDS-fei tőzéssel szemben nyújt védettséget, hanem más betegségeket is segít megelőzni. Mindezt azért tartották fontosnak a világ tudomására hozni, mert egy tejport gyártó óriásvállalat reklámkampányában arra hivatkozik, hogy az afrikai gyerekek az anyatejjel fertőződnek. Külön hangsúlyozták: ahol fertőzött vízben oldják fel a tejport, csupán az anyatej az egyetlen biztosíték, hogy a gyerekek ne kapjanak vérhast. A néprajz egyik érdekes kutatási területe, hogy a magyar Családokban hogyan alakult az asz- szonyok, az édesanyák helye, feladata a kis közösségek mun kamegosztásában. Tájegységenként meglehetősen eltérőek voltak , s máig is azok az anyaszerepek. Ez elsősorban a gyerekek nevelésére terjedt ki, de a beleszólás, a törődés joga és kötelessége a fiúk-lányok felnőtté válása, elköltözése idején is fennmaradt. Az anyák rendszerint segédkeztek fiatalasszony-lányaik szülésénél is. Az Alföldön bevett szokás volt, hogy az anya maga köré gyűjtötte a ház aprónépét, és vezérletével mindent együtt csináltak. A nemzedékek közös fedél alatti együttélése alakította ki azt az anyai-anyósi szerepet, hogy a házhoz hozott feleségnek nem a férj, hanem annak anyja volt első számú „ura és parancsolója”. Az anyósnak a házaspár legintimebb dolgaiba is közvetlen beleszólása volt. Olykor máig élő hagyomány... Hárommillió éves ősünk Végre pontosan meghatározták korát. Persze nem az életkorát, hanem azt, hogy az e néven becézett távoli ősünk 3,18 millió évvel ezelőtt élhetett. Legalábbis ezt állítják a legmodernebb kormeghatározási módszerekkel végzett vizsgálatok alapján a kaliforniai antropológiai intézet kutatói. Lucy az Australopithecus afarensis ho- minida faj egyik nevezetes felnőtt tagja. Maradványai még a 70-es években kerültek elő Etiópiában. Egyesek úgy tartják, hogy ez a faj a mai ember távoli őse. Lelőhelyének közelében egy 13 tagú gyerekekből és felnőttekből álló afarensis család maradványára bukkantak. Ezek valamivel régebben, 3,2 millió évvel ezelőtt élhettek. A faj legrégebbi, előkerült tagja egyébként 3,9 millió éves. Háromszoros anyaszerepben Legújabb főszerepét Sára Sándor gyönyörű filmjében, a Vigyázókban alakította Nagy- Kálózy Eszter. Aki megtekinti a filmet, azonnal szívébe zárja a művésznőt ezért az alakításért A legsötétebb Rákosi-korszakot felidéző történetben játssza a főhős, Éva szerepét. Férje építészmérnök. Meghitt otthonuk ajtaján, úgy tűnik, nem férkőzhet be a zord idő. Csütörtök esténként vendégül látják barátaikat, beszélgetnek. zenét hallgatnak, kortyolgatják a háziasszony finom kávéját De egy alkalommal Éva az előszobában felakasztott __ kabátok alatt titkos ügynöki AVH-s igazolványt talált Ettől kezdve mindenki gyanús. Gyanakvások, árulások, félelmek és megcsalatások folyamatos láncolata a film. A kitűnő szereplők mellett (Seres Zoltán, Andorai Péter, Máté Gábor, Ráckevei Anna, Gálffi László, Törőcsik Mari), általa hiteles a történet. Nagy-Kálózy Eszter játéka győz meg arról, milyen az embertelen kor, s az ember milyen védtelen.-Hogy fogadta Éva szerepét?- Nincs közvetlen élményem a korról. De a rettegést, a félelmet ismerem, azt fel tudtam idézni. Éva alakja nagyon jó szerep és nagyon jó volt a forgatókönyv, amit Domahidy Miklós Csorba csésze című regénye alapján az író és Sára Sándor készített. Közel állnak Önhöz a tragikus nőalakok?- Valójában én egészen más alkat vagyok. Elsősorban vidámabb és bőbeszédűbb, mint amilyennek a szerepekben látszom. Annyi közös azért van bennünk, hogy én is magamba fojtom, ha bánatom van.- A harmadik kisbabáját várja. Tudom, buta kérdés, de fel kell tennem: hogyan sikerül összeegyeztetni az édesanya és a színésznő feladatkörét?- így alakult. És nem érzem, hogy a család bármiben is hátráltatna. Inkább biztonságot ad. Ha rend van, ha mindenki jól van, akkor az engem erősít. Ha otthon a színházra gondolok, akkor - talán, mert egyfajta szerepkört sokszor játszottam- igyekszem ettől a „skatulyától” így is szabadulni. Ez azért is könnyű, mert egészen más ember vagyok, mint amilyennek film- és színpadi szerepeim alapján megismerhettek. • Nagy-Kálózy Eszter biztonsága a család. Szeretem az otthonomat szépítgetni. Most éppen kötö- getek, a gyerekeknek és a felnőtteknek is. Azoknak, akiket szeretek. A TARTALOMBÓL Horoszkóp 10. oldal A méhekről 10. oldal A szorongás ellen 10. oldal Divat 11. oldal Eredményhirdetés 11. oldal Keresztrejtvény 11. oldal Örök bőrruhák 11. oldal Salátaöntetek 11. oldal A magazint szerkeszti: Nagy Mária Ilyen a világ Kétszáz esztendeje halt meg Chamfort, az aforizma kiválósága. író volt, de még életében elfeledték a műveit. Örök érvényű hagyatéka úgyszólván melléktermék: egy dédelgetett arisztokrata ifjú feljegyzései a szalonok világáról. A cédulaköteget hagyatékában találták. • Vannak századok, amelyekben a közvélemény minden vélemény közül a legrosszabb. • A szegények Európa négerei. • A leggazdagabb a takarékos, a legszegényebb a zsugori. • A közgazdászok olyan sebészek, akiknek kitűnő bonckésük van, de csorba a műtőkésük, s ezért remekül dolgoznak hullákon, de sanyargatják az eleven húst. • A szerelem jobban tetszik a házasságnál, ugyanannál az oknál fogva, amiért a regény mulatságosabb a történelemnél. • Lehetsz mégoly kedves és tisztességes, szeretheted akár a legtökéletesebb asz- szonyt is, mégsem kerülöd el azt, hogy meg kelljen bocsá- tanod neki vagy az elődödet vagy az utódodat. • A nagyurak ostobaságai többnyire nemzeti csapások. • A zsarnoki kormányzat meghatározása: a dolgok olyan rendje, amelyben a fent lévők aljasok, a lent lévők leaíjasítottak. Köszöntjük az édesanyákat! A munkások védőszentje Május elsejét, a munkásság egyetemes világnapját XII. Pius Pápa 1950-ben Szent Józsefnek szentelte. Ő az ipari munkásság, a kézművesek és a munkásosztály védőszentje. A názáreti ács, Jézus nevelőapjának kultusza a tridenti zsinat (1542) idején éledt föl, s a Krisztus atyafiságát tisztelő két rend, a karmeliták és a francis- kánusok karolták föl. Először a spanyol uralkodóháznál népszerűsítették. V. Károly, „akinek birodalmában soha nem nyugodott le a Nap”, Habsburg volt. Testvérhúga, Habsburg Mária, a mi tragikus sorsú, a mohácsi vészben a Csele-patakba fúlt fiatal királyunk, II. Lajos hitvese, így, a Habsburgokon keresztül jutott el Szent József kultusza Magyarországra. Az első ismert József Lipót császár várva várt, nagy sokára megszülető fia volt, ő kapta keresztségben ezt a nevet. A budai vár felszabadításakor neki ajánlották fel Szt. József képét egy lándzsára tűzve. Aki összetartja a családot
