Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-05 / 79. szám

2 PETŐFI NÉPE 1994. április 5., kedd KÉSŐN ÉRKEZETT A SZABADSÁG • • Öngyilkos lett a volt elítélt KÉRDŐJELEK Miért nem vállal felelősséget Clinton? Alig egy éve sajátos poli­tikai botrány szemtanúja le­hettem Washingtonban. Pe­ter Tarnoff külügyminisz­ter-helyettes (nemrég ittjárt Budapesten) újságírók előtt kijelentette, hogy a megvál­tozott világban az Egyesült Államok képtelen minden problémát felvállalni. Mit gondolhatott vajon Bili Clin­ton a bejelentésről, amelyet Washington persze sietett hevesen cáfolni? Mit érezhe­tett az amerikai elnök akkor, amikor egy vezető embere az ő szándékai ellenére ki­mondta azt, ami egyébként réges-rég nyilvánvaló és köztudomású? Clinton sem­mit sem szólt, de Washing­tonban mindenki tudta, hogy nagyokat nyelt. Tervezte-e egyáltalán a 14 év utáni első demokratapárti elnök, hogy különlegesen . nagy figyelmet. szentelő vi­lágpolitikának? Nyilván nem, hiszen Clinton annak is köszönhette választási győ­zelmét, hogy megígérte: re­publikánus elődeivel szem­ben a hazai gondokat állítja munkájának középpontjába. Demonstrálhatta-e Washing­ton érthetőbben „realista" világpolitikai visszafogottsá­gát, mint azzal, hogy sokak számára fájdalmasan, lénye­gében tétlen maradt s marad a balkáni válságban? Hogy hiába legjobb szö­vetségeseinek minden nyo­mása, még békefenntartókat sem hajlandó oda küldeni? S mit jelez az amerikai maga- . tartás a koreai atomfeszült­ség kapcsán? Legalábbis fo­kozott óvatosságot. Abban nyilván senki sem kételkedik, hogy Bili Clinton tudatában van a ténynek: az immár egyetlen szuperhata­lom élén áll, amely nem ad­hatja fel a világ politikai, katonai és gazdasági bizton­ságát garantáló szerepét. De egyre gyakrabban kérdezik tőle és az Egyesült Államok más vezetőitől szerte a vi­lágban: tudja-e az amerikai elnök, hogy országának sú­lyos belső gondjai éppoly kevéssé mentik fel a világ ügyei iránt különleges fe­lelősség alól, mint „belpoli­tika-centrikus” választási ígéretei? Tegnapra virradóra öngyil­kos lett Karsai László, annak a nyolc székelyföldi elítéltnek az egyike, akinek Ion Iliescu ro­mán államfő március 24-ikén kegyelmezett meg. Az Ati-Beta székelyudvarhe­lyi tévétársaság értesülése sze­rint Karsai László borotvával vágta fel ereit, édesapja talált rá a holttestre hajnali 3 órakor a fürdőkádban. Karsai László a Csíkszeredái börtönből szabadult pénteken. Csíkszeredára azért szállították át fogvatartásának korábbi he­lyéről, hogy jelen lehessen a Magyarországra távozott fele­sége által indított válóper tár­gyalásán. A nyolc székelyföldi elítéltet az 1989 decemberi romániai forradalom idején lezajlott ese­ményekben - népítélet, rendőr­gyilkosság - játszott szerepük címén ítélték 15-20 éves bünte­tésekre annak ellenére, hogy Ágoston András, a Vajda­sági Magyarok Demokratikus Közösségének most újraválasz­tott elnöke levélben fordult Zoran Lilie jugoszláv elnök­höz, melyben tárgyalást és konzultációt javasolt. A pénteki keltezésű levélben a VMDK elnöke utalt arra, hogy Lilie szabadkai beszédé­ben szólt egy kisebbségi tör­vény előkészítéséről. Ágoston András rámutatott, hogy ebbe a munkába a Vajdasági Ma­A viharos erejű szelek és a nagy esőzések legkevesebb ti­zenegy halálos áldozatot köve­teltek Európa nyugati felén a húsvéti ünnepek ideje alatt. Viharos, esős időjárás volt a legtöbb nyugat-európai ország­ban: II. János Pál pápának sza­kadó esőben kellett elmondania ünnepi üdvözletét a Szent Péter téren, Nagy-Britanniában és Franciaországban havazott, Spa- nyolország felett orkánok sö- pörtek végig. Németország több autópályáján a rossz idő­járás miatt 50 kilométer hosszú­ságú kocsisorok keletkeztek húsvéthétfőn, a hóesés az or­szág több körzetében akadá­lyozta a közlekedést. Egy széllovas a Keleti-tenge­ezekre az eseményekre olyan időszakban került sor, amelyre vonatkozólag általános amnesz­tiát hirdettek. Ezt az ő ügyeik­ben figyelmen kívül hagyták, lefolytatták a pereket, amelyek során köztörvényes bűnözőként vonták felelősségre ezeket a magyar embereket olyan forra­dalmi cselekményekért, ami­lyenek miatt egyetlen román sem került börtönbe. Iliescu el­nök az RMDSZ, a romániai magyarság több éves küzdelme, s nemzetközi szervezetek, köz­tük az ET sürgetése nyomán írta alá az amnesztiarendeletet. A nyolcból pénteken öt em­bert bocsátottak szabadon, né­gyet a szamosújvári és Karsai Lászlót a Csíkszeredái börtön­ből. A székelyudvarhelyi tévé- társaság értesülése szerint lehet­séges, hogy a Nagyenyeden fogva tartott három ember sza­badon bocsátására talán már tegnap sor került. gyarok Demokratikus Közös­ségét nem vonták be, ami „fölöseges feszültséget okoz­hat”. Hangoztatta, hogy a ki­sebbségi kérdés rendezését csakis párbeszéd útján lehet megvalósítani. A VMDK el­nöke ezzel kapcsolatban emlé­keztetett arra, hogy a tervezett törvénybe be kellene építeni a Milosevic szerb elnökkel foly­tatott megbeszélés eredmé­nyeit, amelyeket nemzetközi szinten is megerősítettek. ren lévő Fehmam-sziget köze­lében fulladt vízbe: a több mint 100 kilométeres óránkénti se­bességű orkán ragadta magával. Az alsó-szászországi Diepholz- ban a széllökések fának sodor­tak egy kisteherautót. A jármű 58 éves vezetője a helyszínen életét vesztette. Spanyolországban a húsvéti viharos időjárás következtében legalább kilencen haltak meg. A legtöbben a Kanári-szigeteken vesztették életüket; az áldoza­tok az erős szél ellenére a vízbe merészkedtek, vagy óvatlanul a parton maradtak, ahonnan a ki­csapó hullámok a tengerbe ra­gadták őket. A francia Pireneusokban öt spanyol turista eltűnt. Ágoston konzultációt javasol Viharok Nyugat-Európában FOLTOZZUK AZ ÓZONLYUKAT? Két év múlva már tilos a freon Közeledik a nyár és egyre többször esik szó a télen kissé elfeledett ózonlyukról. A túlzott napozástól már az elmúlt évek­ben is óvtak bennünket az orvo­sok, mondván, hogy bőrrák lesz a vége. Az utcán a napszem­üveg viselése javallt, hiszen a károsító sugárzás nem csak a strandokon fenyegethet. A passzív védekezés mellett azonban egyre több ország, köz­tük hazánk is lépéseket tesz an­nak érdekében, hogy a földün­ket övező légtérbe ne kerülhes­senek káros, vegyi anyagok. A magyar kormány nemré­gen hagyta jóvá az ózonréteget károsító anyagokkal kapcsola­tos montreáli jegyzőkönyv Koppenhágában módosított vál­tozatát, s ennek szellemében hazánkban az ózonkárosító anyagok felhasználásának teljes tilalmát korábbi határidőhöz kö­tik, mint ahogy Montreálban a világ országai ebben megálla­podtak. 1987-ben a freontartalmú ve- gyületek előállításának és fel- használásának csökkentését ha­tározták el Kanada fővárosában. Ezek az anyagok a hajtógázai például több, rendkívül elterjedt kozmetikai spray-nek és háztar­tási tisztítószemek. A korábbi egyezmény keretében 1993-ig 20 százalékos, 1998-ig 50 szá­• Különleges műholdfelvétel az ózonréteg vastagságáról. zalékos „visszalépésről” döntöt­tek. De az ózonréteg egyre na­gyobb mértékű károsodása, az emberiséget fenyegető foko­zódó veszély miatt újabb lépé­sek váltak szükségessé. A kop­penhágai egyezmény az ózon­károsító anyagok felhasználá­sának tiltását 1996-ra, ezen be­lül a halonokét már 1994. ja­nuár 1-re hozta előre. Magyarországon ennek be­tartása érdekében sürgős intéz­kedéseket tett a kormány. Az ózonkárosító anyagok kiváltá­sának programja április elejére elkészül, s a végrehajtásához vissza nem térítendő anyagi tá­mogatást nyújtanak majd a fel- használóipamak, az érintett vál­lalatoknak. Ferenczy Europress Pokolgép robbant Isztambulban EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Pokolgép robbant szombaton délelőtt az isztambuli piac, a Fedett Bazár bejáratánál. A leg­frissebb adatok szerint a me­rényletben két turista vesztette életét: egy tunézia asszony és egy belga állampolgár. A me­rényletnek 15 sérültje van, többségükben spanyol, holland és német turisták. A jelentés szerint magyarok is vannak a könnyű sérültek között. Petykó Csaba isztambuli magyar kon­zul cáfolta ezeket az értesülése­ket. Tájékoztatott arról, hogy az isztambuli Fedett Bazár rend­őrőrse egyértelműen megerősí­tette: nincs magyar állampolgár a sebesültek között. Történelmi túra 1849 tiszteletére Légibaleset Amszterdamban Az 1849-es dicsőséges tava­szi hadjárat emlékhelyeit felke­resve történelmi lovastúra raj­tolt vasárnap Jászjákóhalmáról a Történelmi Lovas Egyesület szervezésében. Elsőként a 30 korhű öltözetű lovas a túra kiin­dulási állomásának számító te­lepülésén vonult végig, majd a Damjanich tábornokról elneve­zett téren lévő kopjafánál idéz­ték fel a szabadságharc esemé­nyeit. A részvevők ezek után útnak indultak, s a tervek sze­rint az 1848^49-es történelmi színhelyeket felkeresve április 8-án érkeznek a túra végcéljába, Vácra. A tápiószecsői Fegyver­zettechnikai Honvéd Szakkö­zépiskola tizenöt diákja és neve­lőtisztje pedig arra vállalkozott, hogy végigfutják az 1849-es ta­vaszi hadjárat útvonalát. A cso­port Tiszafüredről vágott neki az útnak, és Jászjákóhalmán csatlakozott a lovasokhoz. A váci befutásig 202 kilométert hagynak maguk mögött, s egy- egy településen áthaladva a he­lyi iskolák tanulói kísérik majd őket. Jótékonysági műsor a Parlamentben Szellemileg visszamaradott gyermekeknek rendezett ze­nés-táncos szórakoztató műsort húsvét vasárnapján a Parlament kupolatermében a Győri Keksz Kft. A rendezvényre százötven gyöngyösi, váci és hatvani diák érkezett a helybeli gyógypeda­gógiai iskolákból és napközi otthonokból. A megnyitóbeszé­det a fővédnök, Göncz Árpádné mondta, aki gyermekgondozó­ként is dolgozott pályája egy szakaszán. Göncz Árpádné el­mondta: Krisztus feltámadásá­nak és a reménynek ünnepén örömmel üdvözli a gyerekeket a kupolacsarnokban, ahol a köz- társasági „elnök oldalán koráb­ban királyokat és elnököket fo­gadott. A gyermekek a délutáni városligeti gyermekműsor rövi­dített változatát tekinthették meg a Parlamentben, majd kekszzsúron vehettek részt és ajándékot kaptak. Huszonegy utassal és három főnyi személyzettel a fedélze­tén tegnap, kényszerleszállás közben balesetet szenvedett a KLM holland légitársaság egyik Fokker F-100-as repülő­gépe az amszterdami Schiphol repülőtéren. Az AP-jelentés szerint a szerencsétlenségnek legkevesebb egy halálos áldo­zata és több sebesültje is van. A 100 személyes holland repü­lőgép a walesi Cardiffba indult, ám felszállás után motorhi­bára hivatkozva kényszerleszállást akart végrehajtani, de túl­futott a pályán és egy füves töltésnek ütközött. Zsirinovszkij teljhatalmat kapott Lényegében a párton belüli teljhatalommal ruházta fel szombaton az orosz Liberális Demokrata Párt ötödik kong­resszusa Vlagyimir Zsirinovszkijt, akinek pártelnöki megbí­zatását tíz évre, 2004-ig meghosszabbították a küldöttek. Zsirinovszkij a kongresszus döntése értelmében egysze- mélyben határozhatja meg ezentúl a párt felső vezetésének összetételét. így tehát nem váltak be a pártszakadásra vonat­kozó találgatások, amelyek azt követően kaptak lábra, hogy Viktor Kobeijev, a párt második embere összeveszett Zsiri- novszkijjal, kivált a parlamenti frakcióból, és kilátásba he­lyezte, hogy megbuktatja a pártvezért a kongresszuson. Újabb grúz-abház megállapodás Megállapodás született tegnap délelőtt Moszkvában Grú­zia és Abházia között az elmúlt időszak harci cselekményei miatt elmenekült lakosság visszatelepítéséről. Tbiliszi, il­letve a Grúziától való függetlenségét kinyilvánított gudautai vezetés képviselői mellett Oroszország és az ENSZ menekül­tügyi főbiztosságának képviselője látta el kézjegyével az egyezséget. A szemben álló felek nyilatkozatot írtak alá a jö­vőbeni politikai rendezés elveiről is. Az orosz, illetve ENSZ-közvetítéssel létrejött megállapodás lehetővé teszi az Abháziából a tavaly őszi összecsapások idején elmenekült 150 ezer grúz visszatelepülését. A szvanetiai hegyeken ke­resztül menekülők közül tavaly októberben az éhség és a hi­deg miatt száz ember vesztette életét. Az egyezség szerint nem térhetnek viszont vissza azok, akik Grúzia oldalán har­coltak fél éve. A zsidóknak joga nem vitatható „Az Egyház egyedüli álláspontja az ótestámentum népé­hez - a zsidókhoz - annak a ténynek a megállapítása, hogy ők a mi testvérbátyáink. Ez a meggyőződésem már egészen fiatalon kialakult, amikor még szülővárosomban, Wadowi- cében éltem” - jelentette ki II. János Pál pápa Tad Szüle amerikai újságíróval, a Parade című lap főszerkesztőjével folytatott beszélgetései során. Szüle, aki a pápa életrajzát írja, megkérte II. János Pált, hogy fejtse ki a Vatikán és Iz­rael, a katolikus egyház és a zsidó egyház közti kapcsolatok­ról vallott nézeteit. Az amerikai lapban megjelent beszélge­tés szövegét szó szerinti fordításban szombaton közölte a Corriere della Sera című napilapban. A zsidók, akik kétezer év folyamán szétszóródtak a világ minden nemzetében, úgy döntöttek, hogy visszatérnek őseik földjére. Ehhez joguk van, s ezt a jogukat még azok is elismerik, akik kevés szim­pátiával tekintenek Izraelre - hangsúlyozta a pápa. Milyen Magyarországot akarunk? Szabad Demokraták Szövetsége Kuncze Gábor válaszol Olyan országot akarunk, ahol • tudjuk, mit és miért tesz a kormány, • a jog uralkodik és a szakértelem a mérce, • a politikai ellenfelek nem ellenségek, • nem a bürokrácia és az adók nőnek, hanem az embereknek biztosított lehetőségek, • új hivatalok helyett az új vállakózásoknak biztosítanak nagyobb életteret • szent a szolidaritás eszménye, a rászorulók megsegítése. (politikai hirdetés)

Next

/
Thumbnails
Contents