Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-29 / 100. szám

1994. április 29., péntek PETŐFI NÉPE 5 A vagyon kiadásának nincs törvényes módja!? HARTAI FURCSASÁGOK — ERDEI FERENC ÁRNYÉKÁBAN Szövetkezeti demokrácia - mikrofon nélkül • Az Erdei Ferenc Szövetkezet közgyűlése a hartai sportcsarnokban. (A szerző felvétele) A Hartai Erdei Ferenc Szö­vetkezetben annak idején eluta­sították 63 személy kiválási ké­relmét, s közülük néhányan bí­rósághoz fordultak. A közel­múltban másodfokon is jogerős ítélet született arra vonatko­zóan, hogy a kiválni szándéko­zók vagyonát ki kellett volna adni, hisz kérelmüket a törvé­nyes határidőn belül bejelentet­ték. A szövetkezet most felül­vizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. Az ügy hátteréről dr. Barabás Imre el­nököt kérdeztük.-Egyáltalán, hogyan kerül­hetett arra sor, hogy jogos kivá­lási kérelmeket elutasítottak?- Mi mindent törvényesen akartunk végrehajtani. Kiközöl­tük az általunk számított va­gyonrészeket, s utána volt a külső szakértő által végzett ér­tékelés. Mi kiközöltük a máso­dik adatot is, amire - szerintem - nem is voltunk kötelesek. A bíróság azonban innen számí­totta a törvényes határidőket. A szövetkezeti átalakulási törvény hatályvesztését köve­tően 1993-ra átnyúló viták több községben voltak. Fajszon is történt a haltaihoz valamelyest hasonló eset. Erről Szabadi András volt elnököt kérdeztük.- Nálunk a közgyűlés először úgy döntött, hogy egyes tagok külső üzletrész-tulajdonosoktól- Nyilván alapvetőnek tartot­ták, hogy a tagság megismer­hesse a pontos adatokat. Miért nincs arra mód, hogy a pernyer­tesekkel leüljenek tárgyalni, s megállapodjanak a kiadandó vagyonrészben?- Nincs rá törvényes lehető­ség. A vagyont annak idején az átalakulási törvény alapján lehe­tett kivinni, amely már hatályát vesztette. A szövetkezeti tör­vény szerint pedig kiválni nem, csak szétválni lehet.- Mit lehet tenni?- Azért fordultunk a Legfel­sőbb Bírósághoz, hogy erre vo­natkozóan is iránymutatást kap­junk. Arra például, hogy lehet-e most alkalmazni az átalakulási törvény szabályait. Szerintünk azonban leginkább az előkészí­tendő szétválás hozhat megol­dást mindenkinek. Reméljük, hogy jelentős számú üzletrész cserél gazdát, s kevesebb tulaj­donossal hatékonyabb lesz a szövetkezetek működése. B. F. I. átvett vagyonrészét nem adjuk ki. Az illetők még 1992-ben bí­rósághoz fordultak, s első fo­kon megnyerték a pert. Mi nem fellebbeztünk, hanem 1993 áp­rilisában újabb vagyonme­gosztó közgyűlést hívtunk ösz- sze, s az átalakulási törvény szerint mindenkinek kiadtuk a részét. - bfi ­A rendszerváltást követően Harta aligha találta még meg igazi önmagát. S ennek oka va­lószínűleg keresendő a sokat emlegetett „négy évtized” helyi viszonyaiban, sajátos ellent­mondásaiban is. Hartán a ha­gyományos mezőgazdasági „a- laptevékenységek”, valamint a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás túlsúlya ellenére - más falvakkal ellentétben - viszony­lagos jólétben élt a lakosság, ami a helyiek legendás szor­galma mellett a vezetés külön­leges kapcsolatainak, ügyessé­gének is köszönhető volt. Ezután hogyan szövetkezzenek? Az ellentmondásos állapoto­kat jelzi a még ma is meglévő Erdei Ferenc-kultusz is. Nyil­ván nem állítható, hogy az életművében pozitív vonásokat is felmutató Erdei Ferencnek nem lehet helye a nap alatt, noha a honi parasztság legna­gyobb megaláztatásainak köze­pette, a vad padlássöprések ide­jén, 1949-től 53-ig volt mező- gazdasági miniszter. De hogy egy német nemzetiségű falu őrizze leginkább a svábok kite­lepítése mellett lándzsát törő Nemzeti Parasztpárt egykori al- elnökének emlékét..., azt akár az önazonosság teljes hiányá­nak is lehetne mondani. A fentieket a könnyebb érthe­tőség kedvéért volt szükséges előrebocsátani, hisz az alábbi­akban a hartai Erdei Ferenc Szövetkezet legutóbbi közgyű­léséről számolunk be. Az összejövetel célja a tava­lyi zárszámadás és az idei ter­vek jóváhagyása mellett annak eldöntése volt, hogy milyen szervezeti formában működje­nek a jövőben. Utóbbi kérdés azért is fontos, mert másodfo­kon is jogerősen állapította meg a bíróság, hogy annak idején a szövetkezet többek jogos kivá­lási szándékát is figyelmen kí­vül hagyta. Ki beszélhet a mikrofonba? Ezért a hozzászólók többsége is azok közül került ki, akik szí­vük szerint már régen nem len­nének itt. Nem is a napirendi pontokkal kapcsolatos kérdése­ket feszegettek, amiért a több­ség részéről szemrehányásokat is kaptak. De másutt hol ter­jeszthetnék elő saját ügyüket, ha úgy érzik, hogy a vezetőség irodáiban senki sem foglalkozik velük érdemben?! Furcsa dolog egy ilyen szö­vetkezeti közgyűlés. Körülbelül hatszázan ülnek a hatalmas sportcsarnokban. Csaknem öt­száz tag, s a többi kívülálló, de üzletrész-tulajdonos. Azt, amit az elnökségi asztalnál ülők mondanak, mindenki érti, hisz kitűnő a hangosítás. Ám a kö­zönség soraiból felszólalókat csak a közvetlen mellettük ülők hallják, náluk nincs mikrofon. Ha a csarnok közepén beszél valaki, a háta mögött lévők nem tudnak semmiről. Unatkoznak, egy idő után izegnek, mozog­nak, méltatlankodnak, s felesle­ges időhúzásnak vélik a felszó­laló szereplését. „...fontosat a hangosba...” Rabay Lajosné beszél, be­szélne. Tagsági viszonyt létesí­tett volna a szövetkezettel, amire szüleinek tagsága miatt lenne joga. Ha tag lehetett volna, kivihette volna a vagyo­nát is. Mivel nem vették fel tag­nak, a vagyona is maradt... Hi­ába reklamál bárhol, nincs eredmény. Most is reklamálna. A kezdés után több mint két órával a hátsó sorokból java­solja valaki: adjanak neki mik­rofont, mivel nem lehet hallani semmit. Rabaynét kihívják a pulpitushoz, de rögtön el is kül­dik, mivel nem a napirendhez akar hozzászólni. Jákob Már­tonná amiatt méltatlankodik, hogy a szövetkezet vezetői kü­lönböző olyan kedvezményeket adnak a nyugdíjasoknak, amivel - szerinte - befolyásolják őket, megvásárolhatják a szavazatu­kat. Sebők Lászlóné váltig ál­lítja, hogy az átalakulás idején a vezetők szándékosan félretájé­koztatták a tagságot. • Harta község vezetősége annak idején Erdei Ferencnek emeltetett szobrot. A két asszonyt körülbelül százötvenen hallják. Az embe­rek fáradtak, idegesek, izegnek, mozognak. Dr. Leitert János el­nökhelyettes válasza - kihango­sítva - csaknem szétrepeszt ezerkétszáz dobhártyát: Vissza­utasítom! Nem igaz! Halálos csönd. Lesz itt rend! Hegedűs Lajos, a nagytekin­télyű korábbi téeszelnök, egy­kori központi bizottsági tag kér szót, aki jelenleg a földkiadó bizottság elnöke. Sokat köszön­het neki a község. A levezető elnököt, Fodor Rácz Mihályt most szó szerint idézzük: „...úgy tudom, fontos témáról szeretnél szólni, hangosba mondjad...!” Mi ez? Csenedőrpertu? (Én tegezlek, te magázol!) A. fontos ember hangosan is beszélhet? Amit a felszólalók egy része akart mondani, az nem volt fon­tos? Fpdor Rácz Mihály szerint nem. Ám lehet, hogy nekik, az elküldötteknek, a mikrofon nél­külieknek (a meg nem hallgatot- taknak) ez lett volna életük ed­digi legfontosabb mondaniva­lója. Hegedűs Lajos különben okosan, mi több, szívhez szó­lóan beszélt. De nem csak a na­pirendhez kapcsolódva. Törvényes volt a közgyűlés A közgyűlés egyébként dr. Barabás Imre elnök előterjesz­tésében elfogadta a tavalyi zár­számadást. Döntöttek az idei tervekről, s arról, hogy meg­kezdik az Erdei Ferenc Szövet­kezet szétválásának előkészíté­sét több kisebb szövetkezetté. A döntéshozatal törvényes feltételei fennálltak. Fiziológiai feltételei (látás, hallás, elegendő oxigén stb.) kevésbé... Bálái F. István MÁSUTT IS VOLTAK VITÁK Fajszon kiadták a vagyont • Egyeseket azzal vezettek félre, hogy ha kiválnak, forrásadót kell fizetniük - tárgyalják a panaszos hartai hölgyek. Ái pártok iiépsz iisé^o ország 'feci I téiéboii Ha most vasárnap lennének a választások, ön melyik pártra szavazna? Országos adatok: nem sziyiaVia''" 34 j ~ fr/onyialan /" / 'Vv, 34 , V nem szava/:», A keleti országrész adatai: MD1; 7 I KO íi|>áit I MSZP 20 KDNP 5 SZDSZ 9 iipioij • A válaszok százalékos megoszlása a választókorú népesség körében a keleti országrészben, illetve az egész országban. A választójogi törvény a mai napon teszi utoljára lehetővé közvélemény-kutatási adatok közlését a választásokkal kap­csolatban. Lapunk ennek megfe­lelően utoljára közli a keleti or­szágrész adatainak összehasonlí­tását az országos adatokkal. A Dunától keletre a legkedveltebb párt az MSZP, a megkérdezettek 20%-a támogatja, bár keveseb­ben, mint országosan (ahol 24%). A második legnépszerűbb politikai erő a Fidesz, e pártot áp­rilis során az itteni választópol­gárok 10%-a részesíti előnyben (országos viszonylatban 9 %-ot kapnak). A fiatal demokratákat a szabad demokraták követik a ke­leti országrész 9 %-ának bizal­mával (9 % az ország egészét te­kintve is a támogatottságuk). Az MDF 7 %-nyi szimpatizánssal számolhat ezen a tájon (7 % or­szágosan is), ugyanilyen népsze­rűségnek - 7 % - örvendhet az FKgP (6 % az egész ország terü­letén). Az összes megkérdezett 5 %-a a KDNP-vel rokonszenve­zik (ugyanez a helyzet országo­san is). A „Dunán innen” a par­lamenten kívüli pártok közül egy sincs, amely elérné az 1 százalé­kos támogatottságot. Együttvéve 4 %-os támogatottságot élvez­nek (országosan 7 %-osat). A ke­leti országrészben márciushoz képest egyik párt sem veszített híveiből. Áz MSZP és az FKgP táborának nagysága nem válto­zott, a Fidesz és a KDNP 1 %-nyi szimpatizálót tudott maga mellé állítani. Az SZDSZ és az MDF 2-2 százalékkal növelte bázisát az elmúlt egy hónapban. A tá­mogatók arányának növekedé­sével párhuzamosan 3 %-kal csökkent a bizonytalanok ará­nya, valamint kisebb lett a par­lamenten kívüli pártokat kedve­lők hányada is - összességében 2 %-kal. A választási előrejelzés pontosabb, ha csak a biztos sza­vazókat, közülük is csak a vala­milyen pártot választókat vonjuk be az elemzésünkbe. Az ország keleti felében a lakosság 61 %-a vallja magát biztos szavazónak (országosan 64%). Az MSZP-t választja a biztos szavazók 32 %-a (országosan 38 %-a). Az SZDSZ és a Fidesz 14 %-nyi szavazatot kapna egy most hét végi választás alkalmával (az SZDSZ 14 %-ot, a Fidesz 10 %-ot érne el országosan). Utánuk következik az MDF 12 %-os tá­mogatottsággal (országosan is 12 %-kal). Ugyanilyen -12 % - arányban szerepelnek a biztos szavazók között az FKgP hívei is (9 % országos viszonylatban). A KDNP bázisa itt a keleti ország­részben 9 %-ra tehető (ugyan­csak 9 %-ot vonz az egész ország területén). Az összes többi párt a politikailag aktív lakosság 8 %-ának bizalmát élvezi (10 % országosan). A felmérés során az emberek nemcsak a legnagyobb rokonszenvvel fogadott pártot, hanem a leginkább elutasított pártjukat is megnevezhették. A parlamenti pártok közül az MDF az a politikai erő, amelyre a pol­gárok legnagyobb része - 20%-a - nem szavazna semmiképpen sem (országosan 22 %). A meg­kérdezettek 10 %-a érez ellen­szenvet az FKgP-vel szemben (13 % az egész országra szá­mítva). Az emberek 7 %-a uta­sítja el az MSZP-t (7 % országo­san is). A Fidesszel szemben 4 %-nyian fejezték ki rosszallásu­kat (3 % az ország teljes terüle­tén). A KDNP és az SZDSZ „el­lendrukker tábora” 2-2 %-ra te­hető (országosan is 2 % mindkét párt estében). A parlamenten kí­vüli pártok közül a Munkáspártra és a MIÉP-re a keleti régió polgá­rainak 5-5 %-a nem adná szava­zatát (a Munkáspárt 6 %, a MIÉP 8 % „ellenszavazatot” kapott or­szágosan). Az adatfelvétel ideje: 1994. ápr. 8-18. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma: 936 fő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents