Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-26 / 97. szám

1994. április 26., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac ll *1^ Gazdaklub Az íze bársonyos legyen A kiskőrösi fiatal Breznyán testvérek, István és Pál hóna­pokkal ezelőtt még nem is sej­tették, hogy hordóikban minő­ségi borokat tárolnak. Az egyik szomszéd, akit olykor megkínáltak egy pohárkával, biztatta a fiúkat, obiztatni, azaz minősíttetni kellene a nedűt. A minta megjárta a fő­várost, s kiderült, mit is őriz­nek a tartályok. A háromszáz hektoliter bor minőségi.- A közelmúltban Kiskőrö­sön a területi borversenyen is aranyérmet kaptak, pedig a kadarka kényes fajta.- Szerintünk azért is sokan kivágták. Mi meg egyfajta örökségként csináljuk. Édesa­pánk korán meghalt, a nagy­papa mellé - Nikléczi János, aki most, 75 évesen is kint van a szőlőben - mi szegődtünk. Soha nem a díjat néztük, ha­nem azt, hogy becsületesen mindent meg kell adni a föld­nek, a tőkéknek, a többiről már nem is beszélve. Össze­sen nyolc holdon, hol egyik, hol a másik területre ingázva gazdálkodunk. Lényegében a nyitáson és a szüreten kívül mindent géppel végzünk.- Azért valami titka csak van a jó vörösbornak?- Végül is az nem titok, és tudja minden borászkodó, hogy oda kell figyelni az er­jesztésre, nem lehet rögtön préselni - egyébként mi bo- gyózzuk a fürtöket -, hanem törkölyön kell hagyni leg­alább egy hétig, no meg hűvös helyen erjedjen. Az is fontos, hogy lé alatt legyen állandóan a törköly. Aztán időben kell fejteni', meg odafigyelni a ké- nezésre, mert ha túl sokat ad rá az ember, akkor elveszíti a színét, ha keveset, akkor meg betörik. Tehát a színnek, az il­latnak is kifogástalannak kell lennie. Az íze meg legyen bársonyos. De így ránéztében - emeli a két fiatalember a poharát - már a színe is meg­mutatja a minőséget. A frissí­tésről sem szabad megfeled­kezni. Töltögetni kell a hor­dót.- Milyen terveik vannak a kadarkával, és hol ihatják e minőségi bort?- Még nagyobb területen szeretnénk e szőlőfajtával fog­lalkozni, de csak ezzel. Nem vegyítünk. A jó bornak min­dig lesz jövője. Megalakítot­tuk a Brezi-bor Bt.-t, s kan­názva értékesítünk. Ezért is stabilnak kell lenni a bornak, mert különben nem bírná ki egy hónapnál tovább. A Breznyán testvérek - bár mindkettőjüknek más szak­mája van - kitartanak a borá­szatnál. Pulai Sára • A Breznyán testvérek, István (balról) és Pál. Élelmiszeripar: sok érdeklődő Továbbra is jelentős az ér­deklődés a magyar élelmiszeri- pari cégek iránt külföldön és belföldön egyaránt. Az ágazat tulajdonváltásának eddigi ked­vező eredményei azt mutatják, hogy a társaságok működőké­pességének fenntartásához és versenyképességének növelé­séhez jelentősen hozzájárult az a megközelítően 2 milliárd dol­lár nagyságú külföldi tőke, mely az élelmiszeripari cégek értékesítésének köszönhetően áramlott eddig az országba - nyilatkozta Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. A külföldi tulajdonosok ed­dig 6-700 millió dollárt fektet­tek a hazai élelmiszeripari cé­gekbe és további 40P millió dol­lár nagyságú fejlesztésre tettek ígéretet. Több ágazatban - a növény­olaj-, édes-, dohány-, sör-, és cukoriparban - már befejező­dött a privatizáció. Az elkövet­kezendő néhány hónapban je­lentős változás várható a gabo­naipari és a tejipari cégek tulaj­donváltásában is, mivel az e két ágazathoz tartozó szinte vala­mennyi társaság értékesítésére pályázati felhívást tettek közzé. Jelentős elmaradás van azon­ban a húsipar privatizációjában. Az ágazat azonban a tőkebevo­nást követően sem tud majd ko­rábbi méreteiben továbbmű­ködni. Az elmúlt években ugyanis jelentősen csökkent a hazai vágóállat mennyisége, és több mint ezer magán-kisvágó- híd és olcsóbban dolgozó hús- feldolgozó üzem alakult meg. Mivel a gabonaipari cégek mindegyike konszolidált, ezért a már most is nyereségesen mű­ködő társaságokhoz nem feltét­lenül szükséges a külföldi tőke jelenléte. Ezért a gabonaipari cégek többségét magyar befek­tetőknek, esetleg a tőzsdén ke­resztül hazai kisbefektetőknek kívánják értékesíteni. Az előb­bire példa a Zalagabona Rt., melyet szövetkezetekből álló konzorcium vásárolt meg, míg a tőzsdén keresztül kisbefekte­tőknek kívánják értékesíteni többek között a győri és a szol­noki cégek tulajdonának egy ré­szét. Óriási az érdeklődés a tej­ipari vállalatok iránt is, ahol a privatizáció kedvezően hatott a feldolgozásra és a tejtermelésre. MÉLYKÚTI IGAZSAGOSZTAS Ki használhatja a kárpótlási földet? (Folytatás az 1. oldalról) Az indulatoktól, személyes­kedésektől sem mentes összejö­vetelen többen élesen bírálták a földrendező bizottság elnökét azzal vádolva, hogy visszaél ha­talmával. Szabó Antal nem tu­dott részt venni az egyeztető tárgyaláson másirányú elfog­laltsága miatt. Somoskövi Fe­renc javaslatára végül úgy dön­tött’ a földtulajdonosok közös­sége, hogy a falugazdász veze­tésével küldöttséget állítank össze, és a megyei földművelé­sügyi hivatal vezetőjének állás- foglalását kérik ügyükben. Megkérdeztük Szabó Antalt, a Búzakalász szövetkezet föl­drendező bizottságának elnökét, hogyan alakulhatott ki ilyen helyzet.- Két oldalról is szorongattak bennünket. Egyik oldal köve­telte a kárpótlásra váró területek ideiglenes használatba adását, hogy időben szánthassanak, vethessenek. A bizottság hosz- szas vita és szoros szavazás után határozott úgy, hogy ki­méri a földet. Most a másik ol­dal, a jogos tulajdonosok szo­rongatnak minket, kérik az ár­verésen megszerzett parcellá­kat. Azt a megoldást fogjuk ja­vasolni, hogy idén a tulajdono­soknak a 2700 aranykorona ma­radvány területből fogunk ki­mérni ideiglenes használatra. Aranykorona értékben kapják, máshol, de ugyanennyit. A terü­letek átmérése, az elvégzett munka egymás közötti kifize­tése vezetne igazán komoly zűrzavarhoz, ráadásul még nem rendelkezünk a szükséges tér­képekkel sem. A személyemet ért támadásokra azt tudom vála­szolni, hogy évek óta a földü­gyekben dolgozom, egészen eddig a gazdák megelégedésére. A megbeszélés idejében is a kárrendezési hivatalban voltam, az árverésre való maradvány te­rületek és a remélt állami tarta­lékok egyeztetése céljából. Madari Jenőt, a megyei föl­dművelésügyi hivatal vezetőjét is megkérdeztük, kié a föld.- Az a véleményem, hogy aki tulajdont szerzett, annak át kell azt adni, aki tavasszal vetni akar a földjébe, az tehesse meg. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy nagyra értékelem a föl­drendező bizottság munkáját, több ezer hektár föld művelteté- sét oldották meg az alapok kije­lölése óta. Pásztor Erzsébet Nagysikerű borverseny Kecelen 1A borlovagrend öltözékét a helyi Dóczi-varroda készítette, a hagyományokat követve. A Kecel újratelepítésének 260. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat része volt a borlovagrend tagjainak felava­tása és a városi borverseny. A huszonnyolc tagú társaság - amelynek elnöke Benyedáné Laki Ilona szakmérnök - stílu­sos, színes bársony lovagrendi öltözékben vonult fel, majd Kunszeri Miklós, az OBI főfe­lügyelője kihirdette a verseny­eredményeket. A zsűrinek több mint száz bormintát kellett mi­nősíteni. Döntésük szerint az év legjobb vörösbora elismerést a Szőlőfürt Szövetkezet kékfran­kosa kapta, a fehérborok cso­portjában pedig Benyeda János (Kossuth u.) rizlingszilvánija. A muzeális kategóriában első lett a Szőlőfürt Szövetkezet 85-ös évjáratú traminije. Aranyérmes fehérbor lett a Kecelvin Kft. rajnai rizlingje, Ferró István (Kossuth u.), Pa­lásti Károly (Árpád u.) és Be­nyeda János (Kossuth u.) riz­lingszilvánija, Sendula László (Gárdonyi u.) cserszegi fűsze­rese. Aranyérmes vörösbor lett Hugyi Károly (Nyirjesi u.) kékfrankosa, Flaisz Imre (Sza­badság u.) kadarkája. P. S. Laikus ízlelő a borlovagok között Jósorsom úgy hozta, hogy va­lóságos lovagok között tölthet­tem Kecelen a múlt pénteket. Mivel én csak Arthur király és a kerekasztal lovagjai között jár­tam - olvasmányaim folytán - föl se ismertem őket a borbírá­latnál. Pont olyanok voltak, mint a többi ember. Csak sokkal szigo­rúbbak, mint a borivók általá­ban, meg szóhasználatukon is rajtakaptam őket, hogy nem­csak isznak, azt is tudják, hogy mit csinálnak. Az a megtisztelte­tés ért ugyanis, hogy a keceli borverseny zsűrijében, mint lai­kus bíráló vehettem részt. Több mint száz kiváló bormintáról kellett eldönteni a helyezést, arany, ezüst vagy bronzéremre jogosult ital van-e a palackban. Borkedvelő sorstársaimnak mondom, hősies megpróbálta­tás ez. Olyan kérdések vetődnek fel, melyek fehér asztal mellett sohasem, mint például az illat­komponensek összessége, ho­gyan domborodik a fajtajelleg, aromagazdagság és áttetszőség, miegymás, amihez képest én csak annyit tudtam szólni, hogy ízlik-e vagy sem. Mit mondjak, többnyire ízlett. Végtelen büsz­keséggel tölt el ugyanakkor, hogy borbíráló társaim, a szak­emberek, megdicsértek, hogy jó ízlésem van, mert többnyire ugyanazokat a borokat javasol­tam győztesnek, mint ők. Mint tudjuk: borban az igaz­ság. Tapasztalatból mondom, Kecelen nemcsak igazság, ha­nem kiváló szőlőlé is van a bor­ban. — hámori — A sikeres gazdák kötnek biztosítást ügyfél a teljes csomagot, de mazsolázhat is belőle, igénye és pénztárcája szerint. Az utóbbi egy-két évben (a nagy vissza­eséshez képest) növekedett is a mezőgazdasági termelő ügyfe­leik száma. Az új gazdák pontos fizetők, ugyanis a sikeresen te­vékenykedők kötnek biztosítást. Sokan éppen a masszív hagyo­mányokra épülő, nagy múltja miatt bíznak az ÁB-Aegonban. Legtöbb térítést az utóbbi idő­ben is a jégverés, tűz, vihar okozta károkra, betegség miatti hullásokra fizettek. a.m. Az utóbbi években a volt Ál­lami Biztosító mezőgazdasági biztosítási díjbevétele csökkent. Részben azért, mert a szövetke­zetek, állami gazdaságok csőd­be mentek, megszűntek, a pri­vatizációban szétdarabolódtak stb., részben mert a biztosító nem hajlandó többé olyan üzlet­felekkel szerződést kötni, akik korábban bizony megbízhatat­lanok voltak (például nem fizet­tek). Az átalakulás körülményei között a biztosítás egyeseknek luxusnak tűnik, pedig valójában létszükséglet, különösen a vál­lalkozásokban és különösen a mezőgazdaságban. Az átalakult Állami Biztosító - mai nevén ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. - is a lehető legkedvezőbb szolgáltatásokat kínálja, a kö­zépmezőnybe tartozó díjakkal. A mezőgazdasági termelőknek teljes körű biztosítást nyújta­nak, ami kiterjed a vagyon­tárgyra, termésre, állatra, nagy értékű gépre, felszerelésre, ezen belül a természeti csapásra, elemi kárra, betegség miatti ál­latelhullásra stb. Választhatja az Farmergépek Jánoshalmán Kisgazdaságok, farmergaz­daságok gépei - ezt a címet vi­seli a hétvégi jánoshalmi bemu­tató és vásár. Az április 29-én nyíló és május 1 -jén záruló kiál­lításon félszáznál több hazai és külföldi gyártó és forgalmazó vesz részt. Gépeken kívül látha­tók lesznek vetőmagvak, nö­vényvédő szerek, műtrágyák stb. Az agrárkamarai tagság előnyei 1995-től élvezhetők A kamarai törvény elfoga­dása után megkezdődött a köz- testületi intézmények szerve­zése. A munkálatok során azonban számos bizonytalanság merült fel a törvény végrehajtá­sával, a kamarák felállításával kapcsolatban. Ezek egyike ép­pen a tagságra vonatkozik. — Ki lehet tulajdonképpen tagja az agrárkamarának? - kérdeztük dr. Mészáros Gyulá­tól, a Magyar Agrárkamara igazgatójától. — Minden olyan kistermelő, aki üzleti tevékenységet folytat. Mindenki, aki áfát fizet, vagyis rendszeresen elad valamelyik feldolgozónak húst, zöldséget, gyümölcsöt. — Kérniük kell a kisterme­lőknek a tagsági viszonyt? — Nem akarjuk többletad­minisztrációval terhelni a ter­melőket, ezért elsősorban az adóhatóságtól - cégek esetében pedig a jegyzőktől - várjuk, hogy bejelentsék a kamaránál a tagokat. — Hogyan tudják ellenőrizni a termelők, hogy bekerültek-e a tagnyilvántartásba vagy sem? — A nyáron megalakuló községi, városi mezőgazdasági bizottságok minden helységben közhírré teszik a tagok listáját. Amennyiben valaki, aki tevé­kenysége alapján odatartozó lenne, nem szerepel ezen a lis­tán, reklamálhat, s kérheti az utólagos felvételét. De amíg ez nem derül ki, semmit sem kell tenniük a termelőknek, csak tü­relmesen várni. Egyébként le­ginkább arról fogják észrevenni tagsági viszonyuk kezdetét, hogy eljutnak hozzájuk a kama­rai szolgáltatások. — Erre mikortól számíthat­nak a tagok? — Október 31-ig kell meg­alakulniuk a* regionális kama­ráknak, december 31-ig pedig az országos Magyar Agrárka­marának. 1995 az átmenet éve lesz, a munkák beindításának, az állami feladatok átvételének az ideje. Ezért tagdíjat csak 1996. januárjától kell fizetni. Bár a tagi kötelezettségek csak 1996-tól élnek, az előnyöket már 1995-tő! élvezhetik a ter­melők. Ferenczy Europress A méhek napja A méhek és a méhészet bemutatása a nagyközönség számára gondolat jegyében hazánkban először 1994. ápri­lis 30-án méhek napja lesz. Bár a méhek és a méhészke­dés az emberiség történetét végigkísérték, a legtöbb em­ber számára a mai napig lé­nyegében ismeretlen, kissé ti­tokzatos ez a világ. Sok a tév­hit és a túlzás. A méhek napja alkalmából a Magyar Méhészek Egyesü­lete kér minden méhészt, hogy a méhek iránt érdeklő­dőket fogadják szeretettel, le­gyenek azok kicsik vagy na­gyok. Az országban több helyen lesznek e napon rendezvé­nyek, alkalmi képes levelező­lap is forgalomba kerül. Szí­vesen adnánk hírt a megyénk- beli kezdeményezésekről: ta­nácsadás. bemutató, mézkós­toló helyszínéről. Ezekre még visszatérünk. Addig is e lap segítségével bepillantást igykeszünk nyúj­tani a méhek társadalmi hasz­nosságába és a méhtermékek egészségvédő szerepébe. Ke­vesen tudják, hogy a Magyar Rádió már 1926-ban előadást sugárzott a méhészetről, a Fa­luszövetség műsorában. Be­vezetésként ebből idéznék néhány gondolatot: „A méhészet haszna kettős. Egyrészt anyagi, másrészt er­kölcsi... A méhek társas élete kézzelfoghatóvá teszi előt­tünk, hogy az egyén tehetet­len, súlytalan parány, míg az egyesült, szervezett közerő - hatalom, amellyel szinte cso­dákat tehetünk... A méh ki­váló gazdasági és házias tu­lajdonságokat mutat. Fáradha­tatlanul dolgos, szenvedélye­sen takarékos. Otthonában tiszta és rendes. Dolga végzé­sében kitartó, gondos, előre­látó és találékony. A méh az ember előtt intő, világító példa lett.” Talán nem veszi szerényte­lenségnek a Tisztelt Olvasó, ha elárulom, amit nemrég tud­tam meg: ezt az első rádióelő­adást nagyapám tartotta. Násfay Zoltán, a MME megyei elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents