Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-26 / 97. szám
1994. április 26., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac ll *1^ Gazdaklub Az íze bársonyos legyen A kiskőrösi fiatal Breznyán testvérek, István és Pál hónapokkal ezelőtt még nem is sejtették, hogy hordóikban minőségi borokat tárolnak. Az egyik szomszéd, akit olykor megkínáltak egy pohárkával, biztatta a fiúkat, obiztatni, azaz minősíttetni kellene a nedűt. A minta megjárta a fővárost, s kiderült, mit is őriznek a tartályok. A háromszáz hektoliter bor minőségi.- A közelmúltban Kiskőrösön a területi borversenyen is aranyérmet kaptak, pedig a kadarka kényes fajta.- Szerintünk azért is sokan kivágták. Mi meg egyfajta örökségként csináljuk. Édesapánk korán meghalt, a nagypapa mellé - Nikléczi János, aki most, 75 évesen is kint van a szőlőben - mi szegődtünk. Soha nem a díjat néztük, hanem azt, hogy becsületesen mindent meg kell adni a földnek, a tőkéknek, a többiről már nem is beszélve. Összesen nyolc holdon, hol egyik, hol a másik területre ingázva gazdálkodunk. Lényegében a nyitáson és a szüreten kívül mindent géppel végzünk.- Azért valami titka csak van a jó vörösbornak?- Végül is az nem titok, és tudja minden borászkodó, hogy oda kell figyelni az erjesztésre, nem lehet rögtön préselni - egyébként mi bo- gyózzuk a fürtöket -, hanem törkölyön kell hagyni legalább egy hétig, no meg hűvös helyen erjedjen. Az is fontos, hogy lé alatt legyen állandóan a törköly. Aztán időben kell fejteni', meg odafigyelni a ké- nezésre, mert ha túl sokat ad rá az ember, akkor elveszíti a színét, ha keveset, akkor meg betörik. Tehát a színnek, az illatnak is kifogástalannak kell lennie. Az íze meg legyen bársonyos. De így ránéztében - emeli a két fiatalember a poharát - már a színe is megmutatja a minőséget. A frissítésről sem szabad megfeledkezni. Töltögetni kell a hordót.- Milyen terveik vannak a kadarkával, és hol ihatják e minőségi bort?- Még nagyobb területen szeretnénk e szőlőfajtával foglalkozni, de csak ezzel. Nem vegyítünk. A jó bornak mindig lesz jövője. Megalakítottuk a Brezi-bor Bt.-t, s kannázva értékesítünk. Ezért is stabilnak kell lenni a bornak, mert különben nem bírná ki egy hónapnál tovább. A Breznyán testvérek - bár mindkettőjüknek más szakmája van - kitartanak a borászatnál. Pulai Sára • A Breznyán testvérek, István (balról) és Pál. Élelmiszeripar: sok érdeklődő Továbbra is jelentős az érdeklődés a magyar élelmiszeri- pari cégek iránt külföldön és belföldön egyaránt. Az ágazat tulajdonváltásának eddigi kedvező eredményei azt mutatják, hogy a társaságok működőképességének fenntartásához és versenyképességének növeléséhez jelentősen hozzájárult az a megközelítően 2 milliárd dollár nagyságú külföldi tőke, mely az élelmiszeripari cégek értékesítésének köszönhetően áramlott eddig az országba - nyilatkozta Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. A külföldi tulajdonosok eddig 6-700 millió dollárt fektettek a hazai élelmiszeripari cégekbe és további 40P millió dollár nagyságú fejlesztésre tettek ígéretet. Több ágazatban - a növényolaj-, édes-, dohány-, sör-, és cukoriparban - már befejeződött a privatizáció. Az elkövetkezendő néhány hónapban jelentős változás várható a gabonaipari és a tejipari cégek tulajdonváltásában is, mivel az e két ágazathoz tartozó szinte valamennyi társaság értékesítésére pályázati felhívást tettek közzé. Jelentős elmaradás van azonban a húsipar privatizációjában. Az ágazat azonban a tőkebevonást követően sem tud majd korábbi méreteiben továbbműködni. Az elmúlt években ugyanis jelentősen csökkent a hazai vágóállat mennyisége, és több mint ezer magán-kisvágó- híd és olcsóbban dolgozó hús- feldolgozó üzem alakult meg. Mivel a gabonaipari cégek mindegyike konszolidált, ezért a már most is nyereségesen működő társaságokhoz nem feltétlenül szükséges a külföldi tőke jelenléte. Ezért a gabonaipari cégek többségét magyar befektetőknek, esetleg a tőzsdén keresztül hazai kisbefektetőknek kívánják értékesíteni. Az előbbire példa a Zalagabona Rt., melyet szövetkezetekből álló konzorcium vásárolt meg, míg a tőzsdén keresztül kisbefektetőknek kívánják értékesíteni többek között a győri és a szolnoki cégek tulajdonának egy részét. Óriási az érdeklődés a tejipari vállalatok iránt is, ahol a privatizáció kedvezően hatott a feldolgozásra és a tejtermelésre. MÉLYKÚTI IGAZSAGOSZTAS Ki használhatja a kárpótlási földet? (Folytatás az 1. oldalról) Az indulatoktól, személyeskedésektől sem mentes összejövetelen többen élesen bírálták a földrendező bizottság elnökét azzal vádolva, hogy visszaél hatalmával. Szabó Antal nem tudott részt venni az egyeztető tárgyaláson másirányú elfoglaltsága miatt. Somoskövi Ferenc javaslatára végül úgy döntött’ a földtulajdonosok közössége, hogy a falugazdász vezetésével küldöttséget állítank össze, és a megyei földművelésügyi hivatal vezetőjének állás- foglalását kérik ügyükben. Megkérdeztük Szabó Antalt, a Búzakalász szövetkezet földrendező bizottságának elnökét, hogyan alakulhatott ki ilyen helyzet.- Két oldalról is szorongattak bennünket. Egyik oldal követelte a kárpótlásra váró területek ideiglenes használatba adását, hogy időben szánthassanak, vethessenek. A bizottság hosz- szas vita és szoros szavazás után határozott úgy, hogy kiméri a földet. Most a másik oldal, a jogos tulajdonosok szorongatnak minket, kérik az árverésen megszerzett parcellákat. Azt a megoldást fogjuk javasolni, hogy idén a tulajdonosoknak a 2700 aranykorona maradvány területből fogunk kimérni ideiglenes használatra. Aranykorona értékben kapják, máshol, de ugyanennyit. A területek átmérése, az elvégzett munka egymás közötti kifizetése vezetne igazán komoly zűrzavarhoz, ráadásul még nem rendelkezünk a szükséges térképekkel sem. A személyemet ért támadásokra azt tudom válaszolni, hogy évek óta a földügyekben dolgozom, egészen eddig a gazdák megelégedésére. A megbeszélés idejében is a kárrendezési hivatalban voltam, az árverésre való maradvány területek és a remélt állami tartalékok egyeztetése céljából. Madari Jenőt, a megyei földművelésügyi hivatal vezetőjét is megkérdeztük, kié a föld.- Az a véleményem, hogy aki tulajdont szerzett, annak át kell azt adni, aki tavasszal vetni akar a földjébe, az tehesse meg. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy nagyra értékelem a földrendező bizottság munkáját, több ezer hektár föld művelteté- sét oldották meg az alapok kijelölése óta. Pásztor Erzsébet Nagysikerű borverseny Kecelen 1A borlovagrend öltözékét a helyi Dóczi-varroda készítette, a hagyományokat követve. A Kecel újratelepítésének 260. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat része volt a borlovagrend tagjainak felavatása és a városi borverseny. A huszonnyolc tagú társaság - amelynek elnöke Benyedáné Laki Ilona szakmérnök - stílusos, színes bársony lovagrendi öltözékben vonult fel, majd Kunszeri Miklós, az OBI főfelügyelője kihirdette a versenyeredményeket. A zsűrinek több mint száz bormintát kellett minősíteni. Döntésük szerint az év legjobb vörösbora elismerést a Szőlőfürt Szövetkezet kékfrankosa kapta, a fehérborok csoportjában pedig Benyeda János (Kossuth u.) rizlingszilvánija. A muzeális kategóriában első lett a Szőlőfürt Szövetkezet 85-ös évjáratú traminije. Aranyérmes fehérbor lett a Kecelvin Kft. rajnai rizlingje, Ferró István (Kossuth u.), Palásti Károly (Árpád u.) és Benyeda János (Kossuth u.) rizlingszilvánija, Sendula László (Gárdonyi u.) cserszegi fűszerese. Aranyérmes vörösbor lett Hugyi Károly (Nyirjesi u.) kékfrankosa, Flaisz Imre (Szabadság u.) kadarkája. P. S. Laikus ízlelő a borlovagok között Jósorsom úgy hozta, hogy valóságos lovagok között tölthettem Kecelen a múlt pénteket. Mivel én csak Arthur király és a kerekasztal lovagjai között jártam - olvasmányaim folytán - föl se ismertem őket a borbírálatnál. Pont olyanok voltak, mint a többi ember. Csak sokkal szigorúbbak, mint a borivók általában, meg szóhasználatukon is rajtakaptam őket, hogy nemcsak isznak, azt is tudják, hogy mit csinálnak. Az a megtiszteltetés ért ugyanis, hogy a keceli borverseny zsűrijében, mint laikus bíráló vehettem részt. Több mint száz kiváló bormintáról kellett eldönteni a helyezést, arany, ezüst vagy bronzéremre jogosult ital van-e a palackban. Borkedvelő sorstársaimnak mondom, hősies megpróbáltatás ez. Olyan kérdések vetődnek fel, melyek fehér asztal mellett sohasem, mint például az illatkomponensek összessége, hogyan domborodik a fajtajelleg, aromagazdagság és áttetszőség, miegymás, amihez képest én csak annyit tudtam szólni, hogy ízlik-e vagy sem. Mit mondjak, többnyire ízlett. Végtelen büszkeséggel tölt el ugyanakkor, hogy borbíráló társaim, a szakemberek, megdicsértek, hogy jó ízlésem van, mert többnyire ugyanazokat a borokat javasoltam győztesnek, mint ők. Mint tudjuk: borban az igazság. Tapasztalatból mondom, Kecelen nemcsak igazság, hanem kiváló szőlőlé is van a borban. — hámori — A sikeres gazdák kötnek biztosítást ügyfél a teljes csomagot, de mazsolázhat is belőle, igénye és pénztárcája szerint. Az utóbbi egy-két évben (a nagy visszaeséshez képest) növekedett is a mezőgazdasági termelő ügyfeleik száma. Az új gazdák pontos fizetők, ugyanis a sikeresen tevékenykedők kötnek biztosítást. Sokan éppen a masszív hagyományokra épülő, nagy múltja miatt bíznak az ÁB-Aegonban. Legtöbb térítést az utóbbi időben is a jégverés, tűz, vihar okozta károkra, betegség miatti hullásokra fizettek. a.m. Az utóbbi években a volt Állami Biztosító mezőgazdasági biztosítási díjbevétele csökkent. Részben azért, mert a szövetkezetek, állami gazdaságok csődbe mentek, megszűntek, a privatizációban szétdarabolódtak stb., részben mert a biztosító nem hajlandó többé olyan üzletfelekkel szerződést kötni, akik korábban bizony megbízhatatlanok voltak (például nem fizettek). Az átalakulás körülményei között a biztosítás egyeseknek luxusnak tűnik, pedig valójában létszükséglet, különösen a vállalkozásokban és különösen a mezőgazdaságban. Az átalakult Állami Biztosító - mai nevén ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. - is a lehető legkedvezőbb szolgáltatásokat kínálja, a középmezőnybe tartozó díjakkal. A mezőgazdasági termelőknek teljes körű biztosítást nyújtanak, ami kiterjed a vagyontárgyra, termésre, állatra, nagy értékű gépre, felszerelésre, ezen belül a természeti csapásra, elemi kárra, betegség miatti állatelhullásra stb. Választhatja az Farmergépek Jánoshalmán Kisgazdaságok, farmergazdaságok gépei - ezt a címet viseli a hétvégi jánoshalmi bemutató és vásár. Az április 29-én nyíló és május 1 -jén záruló kiállításon félszáznál több hazai és külföldi gyártó és forgalmazó vesz részt. Gépeken kívül láthatók lesznek vetőmagvak, növényvédő szerek, műtrágyák stb. Az agrárkamarai tagság előnyei 1995-től élvezhetők A kamarai törvény elfogadása után megkezdődött a köz- testületi intézmények szervezése. A munkálatok során azonban számos bizonytalanság merült fel a törvény végrehajtásával, a kamarák felállításával kapcsolatban. Ezek egyike éppen a tagságra vonatkozik. — Ki lehet tulajdonképpen tagja az agrárkamarának? - kérdeztük dr. Mészáros Gyulától, a Magyar Agrárkamara igazgatójától. — Minden olyan kistermelő, aki üzleti tevékenységet folytat. Mindenki, aki áfát fizet, vagyis rendszeresen elad valamelyik feldolgozónak húst, zöldséget, gyümölcsöt. — Kérniük kell a kistermelőknek a tagsági viszonyt? — Nem akarjuk többletadminisztrációval terhelni a termelőket, ezért elsősorban az adóhatóságtól - cégek esetében pedig a jegyzőktől - várjuk, hogy bejelentsék a kamaránál a tagokat. — Hogyan tudják ellenőrizni a termelők, hogy bekerültek-e a tagnyilvántartásba vagy sem? — A nyáron megalakuló községi, városi mezőgazdasági bizottságok minden helységben közhírré teszik a tagok listáját. Amennyiben valaki, aki tevékenysége alapján odatartozó lenne, nem szerepel ezen a listán, reklamálhat, s kérheti az utólagos felvételét. De amíg ez nem derül ki, semmit sem kell tenniük a termelőknek, csak türelmesen várni. Egyébként leginkább arról fogják észrevenni tagsági viszonyuk kezdetét, hogy eljutnak hozzájuk a kamarai szolgáltatások. — Erre mikortól számíthatnak a tagok? — Október 31-ig kell megalakulniuk a* regionális kamaráknak, december 31-ig pedig az országos Magyar Agrárkamarának. 1995 az átmenet éve lesz, a munkák beindításának, az állami feladatok átvételének az ideje. Ezért tagdíjat csak 1996. januárjától kell fizetni. Bár a tagi kötelezettségek csak 1996-tól élnek, az előnyöket már 1995-tő! élvezhetik a termelők. Ferenczy Europress A méhek napja A méhek és a méhészet bemutatása a nagyközönség számára gondolat jegyében hazánkban először 1994. április 30-án méhek napja lesz. Bár a méhek és a méhészkedés az emberiség történetét végigkísérték, a legtöbb ember számára a mai napig lényegében ismeretlen, kissé titokzatos ez a világ. Sok a tévhit és a túlzás. A méhek napja alkalmából a Magyar Méhészek Egyesülete kér minden méhészt, hogy a méhek iránt érdeklődőket fogadják szeretettel, legyenek azok kicsik vagy nagyok. Az országban több helyen lesznek e napon rendezvények, alkalmi képes levelezőlap is forgalomba kerül. Szívesen adnánk hírt a megyénk- beli kezdeményezésekről: tanácsadás. bemutató, mézkóstoló helyszínéről. Ezekre még visszatérünk. Addig is e lap segítségével bepillantást igykeszünk nyújtani a méhek társadalmi hasznosságába és a méhtermékek egészségvédő szerepébe. Kevesen tudják, hogy a Magyar Rádió már 1926-ban előadást sugárzott a méhészetről, a Faluszövetség műsorában. Bevezetésként ebből idéznék néhány gondolatot: „A méhészet haszna kettős. Egyrészt anyagi, másrészt erkölcsi... A méhek társas élete kézzelfoghatóvá teszi előttünk, hogy az egyén tehetetlen, súlytalan parány, míg az egyesült, szervezett közerő - hatalom, amellyel szinte csodákat tehetünk... A méh kiváló gazdasági és házias tulajdonságokat mutat. Fáradhatatlanul dolgos, szenvedélyesen takarékos. Otthonában tiszta és rendes. Dolga végzésében kitartó, gondos, előrelátó és találékony. A méh az ember előtt intő, világító példa lett.” Talán nem veszi szerénytelenségnek a Tisztelt Olvasó, ha elárulom, amit nemrég tudtam meg: ezt az első rádióelőadást nagyapám tartotta. Násfay Zoltán, a MME megyei elnöke
