Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-25 / 96. szám

1994. április 25., hétfő Választási összeállítás 5 KDNP-gyülés Kecskeméten A magyar ellenzéki pártoknak több mozgástere volt, mint bár­mely európai parlamentben az el­lenzéknek. A kormány mozgás­terét a kétharmados törvények határolták be, így engednie kel­lett programjából. Ezért nincs média-, ügyészségi törvény, s ezért nem szavazhatnak a kül­földi magyar állampolgárok — mondotta dr. Gáspár Miklós, a KDNP parlamenti frakciójának a vezetője azon a választási fóru­mon, melyet tegnap tartottak a kecskeméti Piarista Gimnázi­umban. A gyűlésen, melyen be­mutatkozott Ivanics István és Tóth Endre képviselőjelölt, a meghívott politikus elmondta, hogy a májusi választások tétje a rendszerváltás folytatása. Dr. Gáspár Miklós szerint, ha a választáson a baloldal győzne, úgy visszarendeződés történne. Visszajönnének a régi rezsim hí­vei, akiknek a mai gondok is kö­szönhetők valójában. 1990 előtt ugyanis a munkahelyeken belül 20 százalékos volt a munkanél­küliség. így közel egymillió em­bernek ugyan volt munkaviszo­nya, s kapott is fizetést, ám nem volt valójában munkája. Ma 600 ezer ember a regisztrált állásta­lan. Az infláció sem ennek a kormánynak a bűne, már a 80-as évek elején beindult a pénzrom­lás. A szónok a kormány eredmé­nyeként értékelte az ország gaz­dasági stabilitását. Felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a hazai átlagfizetés értéke tíz-hússzor több, mint a volt Szovjetunió tagállamaiban dol­gozók keresete. A vendégpolitikus elmondta, hogy a KDNP a paktumpolitizá­lás eltörlését szeretné, az Alkot­mánybíróság hatáskörének a csökkentését szorgalmazza. Ja­vasolni fogja a családi jövede­lemadózás bevezetését, a nagy vagyonok megadóztatását, s ja­vaslatot nyújt be a nyugdíjtör­vény reformjára is, különös te­kintettel a nők nyugdíjkorhatá­rának kiszámítására. Orbán a liberális esélyekről Ha az SZDSZ és az MSZP összeállna, az szakítópróbája lenne az SZDSZ és a Fidesz vi­szonyának - jelentette ki szom­bat esti budapesti nagygyűlésén Orbán Viktor. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: a liberális blokk világos, egy irányba mutató be­szédével és összefogásával el­érheti az 50 százalékot a májusi parlamenti választáson. Megje­gyezte, hogy időnként nehezen igazodik el az SZDSZ-nek az MSZP-vel kapcsolatos megnyi­latkozásaiban.- A politikai ingát, ami 1990-ben jobbra lendült ki, meg kell állítani középen - hangoz­tatta a pártelnök, noha elis­merte: a közvélemény e pilla­natban még nem tekinti kor­mányképes erőnek a liberális blokkot. Orbán Viktor a tévéből is­mert Muppet-showhoz hasonlí­totta Békési László, az MSZP gazdasági szakértőjének meg­nyilatkozásait, mivel szerinte minden párt olyan gazdaságpo­litikát valósít meg, amilyet a bázisa megenged, s nem olyat, amilyet vezetői elképzelnek. Hozzátette, hogy a szakszerve­zeti befolyású szocialista gaz­daságpolitika csak mélyíteni fogja a jelenlegi bajokat. A szocialsták esetleges visz­szatérése kapcsán Orbán nem rejtette véka alá azt a vélemé­nyét, hogy revans lesz. Úgy vé­lekedett, hogy az MSZP kultu­ráltan, csendben le fogja váltani a korábban kinevezett vezető­ket, s ehhez meg is van a szak­embergárdája, kezdve a parla­menti elnöktől a falusi iskola- igazgatókig bezárólag. Az MSZP nagy hálóként borul majd az országra - jósolta Or­bán Viktor az esetleges szocia­lista győzelemre célozva. A Fiatal Demokraták Szövet­ségének jogpolitikai programját ismertette szerdán a Béta Hotel Kalocsa halijában dr. Polt Péter, a párt jogalkotási kabinetjének tagja és dr. Kovácsffy Csaba, országgyűlési képviselőjelölt. Dr. Polt Péter elmondta: a bíró­ságok függetlenségét - az ehhez szükséges szervezeti és anyagi feltételekkel együtt - minden tekintetben bitosítani kell. A Fidesz szerint indokolt az ügyé­szi szervezeteknek az Igazság­ügyi Minisztérium keretébe tör­ténő beillesztése. A parlamenti munka hatékonyabbá tétele is elengedhetetlen, ezért többek között az Országgyűlés létszá­mát 250 főre kell csökkenteni, és a jelenleginél jóval nagyobb szerepet kell kapniuk a bizott­ságoknak. Az SZDSZ a koalícióról Az SZDSZ a választások után küldöttgyűlésen dönt a ko­alícióban való részvételről, ad­dig a jó választási szereplésre összpontosít - erősítette meg vasárnap a párt országos taná­csa a korábbi döntést. Az ülésen részt vettek az OT tagjain kívül a frakció tagjai és a párt képvi­selőjelöltjei is. A tanácskozás­ról a délutáni órákban sajtótájé­koztatón számolt be az újság­íróknak Magyar Bálint. A kampányfőnök hangsú­lyozta: ha a szabaddemokraták jó eredményt érnek el a válasz­táson, az garanciát jelent a mos­tani koalíció leváltására és arra, hogy megalakulhat az új kor­mány. Az állami túlköltekezés, a kliensrendszer és a korrupció visszaszorítására is biztosítékot ad az SZDSZ sikere - jelentette ki. Kérdésekre válaszolva szólt arról is, hgoy az SZDSZ esélyei most jobbak, mint eddig bármi­kor, és a párt minden bizonnyal megkerülhetetlen politikai té­nyező lesz az új kormány meg­alakításakor. A szabaddemokraták minisz­terelnök-jelöltje, Kuncze Gábor tájékoztatta az újságírókat, hogy szombaton Pozsonyban részt vett a Szlovákia Demokra­tikus Uniója nevű párt alakuló ülésén, és tárgyalt a párt elnöki tisztét is betöltő Josef Morav- csikkal, Szlovákia miniszterel­nökével. Kuncze Gábor értéke­lése szerint Szlovákiában meg­van a jószándék a kapcsolatok rendezésére és a párbeszéd fenntartására. A Köztársaság Párt Pakson A pártok összehasonlítása nem maguknak a pártoknak a feladata, hanem a választóké, ezért a Köztársaság Párt nem is tesz mást a választási gyűlése­ken, mint hogy ismerteti a saját programját - mondta Palotás Já­nos a Pakson tartott gyűlésen. Palotás János elmondta, hogy a Köztársaság Párt programja nemcsak azt tartalmazza, mi mindent kell tenni, hanem konk­rétan részletezi, hogyan érhető el a kitűzött cél. Egy-egy közgaz­dasági, pénzügyi, vagy más fel­adat megoldására több variációt is kidolgoztak, hogy egy adott helyzetben ahhoz a változathoz tudjanak nyúlni, amelyik a leg­jobb eredménnyel kecsegtet. Ezt tenné a Köztársaság Párt, ha olyan lehetőséget kapna a válasz­tás után, hogy felajánlja megva­lósításra a programját, vagy an­nak egy részét az ország súlyos gazdasági helyzetének megvál­toztatásához. Palotás János elis­merte, vannak jó gazdasági prog­ramok más pártok birtokában is, és kijelentette, a Köztársaság Párt azt szeretné elérni, hogy a jó megoldások közül is a legjobbak kerüljenek kormányprogram­ként megvalósításra. • A kampány érdekes színfoltja: az MDF képviselőjelöltjei és az érdeklődők sakkszimultánon mérték össze tudásukat Bilek István sakknagymesterrel szombaton délután, Kecskeméten. A választás tétje a folytatás Választási gyűlés vendége volt szombaton Baján dr. Sala­mon László MDF elnökségi tag. Elmondta, az ország életképte­len gazdasági rendszert örökölt, melynek összeomlása elkerül­hetetlen volt. Emiatt minden po­litikai erőnek csak egy útja volt, vállalkozni kellett ennek lebon­tására. Most már ez is a törté­nelmi fordulat útján jár, ami a politikában már véget ért, és ki­bontakozóban az új gazdaság, ami életképes lesz. Az MDF politikáját a nem­zeti önérdek szem előtt tartása határozta meg. Alapkérdésnek tekintik, hogy az egyházaknak a fontos szerepet, amit betöltöt­ték, továbbra is biztosítani kell. További négy évre kéri az MDF a választók bizalmát, mondta a meghívott politikus, hogy amit megkezdték, befe­jezhessék. ígérni a folyamatos­ságot tudják, a kiszámíthatósá­got, hogy stabil körülmények közt valósítják meg mindazt, ami az ország felemelkedését szolgálja. Éber András, a helyi jelölt a térség gazdasági prob­lémáiról szólt. Az Egyesült Kisgazdapárt fóruma Bácsalmáson A magyar gazdaság, s ezen belül az agrárgazdaság ismert nehézségei közepette, s a több­szöri a pártszakadási akciók el­lenére az elmúlt négyéves idő­szakban ez a kisgazdapárt tudott a legtöbbet megvalósítani ko­rábbi választási ígéreteiből - hangsúlyozta Gergátz Elemér, a földművelésügy volt minisztere szombaton Bácsalmáson, az E- gyesült Kisgazdapárt jelöltjét bemutató fórumon. A baráti eszmecserévé alakult választási eseményen Gergátz Elemér an­nak a reményének adott hangot, hogy a következő négy esz­tendő múltán újra egységes lesz a kisgazdapárt, s együtt ismét jelentős politikai tényezővé válnak. A mostani választás kilátásait illetően elmondta, hogy nem kergetnek ábrándokat, ettől a párttól most az is szép teljesít­mény lesz, ha a parlamentbe ju­tás feltételeit, az ötszázalékos küszöböt eléri a választók bi­zalmából. Gergátz Elemér a kérdésekre válaszolva szólt arról is, hogy ennek a pártnak a koalíciós ter­vei mindig is szilárdak, kiszá­míthatóak voltak. Korábban meghirdetett programjukat kép­viselve továbbra is a szélsősé­gektől mentes nemzeti keresz­tény politikai erőkkel képzelik el az együttműködést. Kritikusan értékelve a parla­mentben, illetve a kormánykoa­líció tagjaként végzett munkát, Gergátz Elemér leszögezte: a piacgazdaságra való áttérés alapvető teendőinek elvégzésé­ben nincs mulasztásuk. Megíté­lése szerint azonban erőtelje­sebben kellett volna küzdeni azért, hogy a parlament több­sége, valamint a többi tárca megértse és elfogadja azt az igazságot: a termőföld speciális, élő termelőeszköz, tehát speciá­lis kezelést, segítséget igényel. Nagyobb hangsúllyal kellett volna érvelni amellett - s a to­vábbiakban a párt parlamentbe jutó képviselői ezt teszik -, hogy a mezőgazdaság a piac- gazdaságra való áttérés működ­tetéséhez szükséges tőkét meg­kapja. Az FKgP a vidék pártja A Független Kisgazdapárt (FKgP) nem akarja, s ha teheti, megakadályozza, hogy Ma­gyarország a Nyugat bérrab­szolgája legyen - jelentette ki Győriványi Sándor szombaton az FKgP Polgáron megtartott választási gyűlésén annak kap­csán, hogy Németországban egy tűzeset során meghalt há­rom magyar vendégmunkás. A párt országos alelnöke emlékez­tetett rá, hogy az első Antall- kormány munkaügyi miniszte­reként ő maga írta alá a német- országi munkavállalásról szóló egyezményt, de „abban becsüle­tes feltételeket rögzítettek és szó sem volt arról, hogy konté­nerládákban, embertelen kö­rülmények között helyezik el a magyar munkásokat”. Győriványi Sándor a vidék pártjaként határozta meg az FKgP-t, amelynek a földkérdés rendezése a legfontosabb. A párt választási győzelme meg­győződése a politikusnak. Munkáspárti álláspont A két hét múlva esedékes vá­lasztás tétje, hogy végre olyan útra lépjünk, amelyen a munkás is megtalálja a helyét - hangsú­lyozta Thürmer Gyula elnök Szolnokon, a Munkáspárt szombati választási gyűlésén. Az előkészületekkel kapcsolat­ban elmondta: a kormánypártok szinte mindent és mindenkit latba vetnek hatalmuk megőrzé­séért, pedig az emberek nem őket akarják. A munkáspárti po­litikus megdöbbentőnek ne­vezte, hogy a Legfelsőbb Bíró­ság az MDF-nek adott igazat az első választóknak kiküldött le­vél ügyében, miközben a fiata­lokat senki sem kérdezte meg, vajon örülnek-e a róluk vezetett listának. Beszéde során Thür­mer Gyula egy napi aktualitásra is kitért, miszerint Für Lajos az MDF elnökeként anyagi támo­gatást kért a választási kam­pányhoz a párt amerikai barátai­tól. Azt üzenem az MDF elnö­kének: lehet, hogy ő kap júdás- pénzt, de jól jegyezze meg, a magyar dolgozó szavazata nem eladó! — szögezte le Thürmer Gyula pártelnök. A választás törvényességén őrködnek a bizottságok Ezekben a napokban már ja­vában dolgoznak a választás törvényességét, pártatlanságát felügyelő bizottságok és a gya­korlati tennivalókat intéző munkacsoportok. Tevékenysé­gükről a közvélemény viszony­lag keveset tud. Az országos választási bi­zottság mellett területi (megyei, fővárosi) választási bizottságok, egyéni választókerületi bizott­ságok és szavazatszámláló bi­zottságok működnek, amelyek­nek tagjai csak azok lehetnek, akik az adott választókerületben laknak. A bizottságok elnökei és titkárai nem lehetnek a vá­lasztókerületben jelöltet állító pártok tagjai, illetve a független jelöltek megbízottai. A választást lebonyolító és törvényességét felügyelő bi­zottságoknak nem lehet tagja egyetlen jelölt vagy hozzátarto­zója sem. A bizottságok munká­jából a törvény kizárja az or­szággyűlés elnökét, a minisz­terelnököt, a minisztereket, az államtitkárokat, a helyettes ál­lamtitkárokat, a köztársasági megbízottakat, a polgármeste­reket, a jegyzőket, a megyei közgyűlések elnökeit és a bi­zottságok mellett működő vá­lasztási munkacsoportok tagjait. Valamennyi bizottság ható­ságnak minősül, tagjaik pedig hivatalos személynek. Működé­sük testületi jellegű, határoza­taik érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és szava­zati többség szükséges. Egyenlő számú szavazatok esetében az elnök szavazata dönt. A szavazatszámláló bizottság titkárát, két tagját és szavazókö­rönként legalább egy póttagot a települési önkormányzat képvi- selő-testülete választja meg. Személyükre a pártok javasla­tait is figyelembe véve a jegyző tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság további egy-egy tagját a válasz­tókerületben jelöltet állító pár­tok, illetve a független jelölt­ként indulók bízzák meg. Lehe­tőség van arra is, hogy a pártok és a független jelöltek közös megbízottat delegáljanak. Hasonló módon választják ki az egyéni és a területi választási bizottságok titkárait és tagjait is. Személyüket a megyei, il­letve a fővárosi közgyűlés vá­lasztja meg a főjegyző javaslata alapján, a tagokat a pártok, il­letve a független jelöltek bízzák meg. Ha a megbízott jelöltek száma kettőnél kevesebb, akkor a megyei, illetve a fővárosi közgyűlés póttagokat választva egészíti ki öt főre a bizottságot. A MIÉP Kiskunmajsán Választási időszakban va­gyunk, és azt hiszem, hogy ígé­retekben és szép szavakban nincs hiány - kezdte nyitóbe­szédét dr. Réti Miklós ország- gyűlési képviselő, a Magyar Igazság és Élet Pártja és a Ma­gyar Út Körök Mozgalom va­sárnap esti nagygyűlésén, Kis­kunmajsán. Most szinte mindenki ugyan­azt fújja, mindenki nemzeti színű, mindenki keresztény, mindenki demokrata és min­denki az ország boldogulását ígéri - hangoztatta a képviselő -, éppen ezért nekünk most a hite­les embereket kell megtalál­nunk, de én bízom a magyar nép bölcsességében, és tudják, kire kell szavazniuk - zárta be­vezetőjét a politikus. Utána Győri Béla, a MIÉP szóvivője - aki a Bács-Kiskun megyei 5. számú választókerü­letben a párt országgyűlési kép­viselőjelöltje is - szólt a közel kétszáz főnyi hallgatósághoz. Beszédében kiemelte: Magyar- ország nem eladó, ezért mi nemzetépítő államot akarunk és ez az állam meg tudja védeni az országot. A képviselőjelölt rövid be­mutatkozását követően Csurka István, a MIÉP társelnöke tar­totta meg beszédét. Mi most azért vagyunk itt, hogy felvilá­gosítsunk, s azt reméljük, ha ez megtörténik, önök nem is vá­laszthatnak más lehetőséget, mint bennünket. Mert egy választás lehet sza­bad azáltal, hogy nincsenek hajcsárok, akik az urna elé tere­lik az embereket, lehet szabad attól, hogy van több lehetőség, ami közül lehet választani, van több párt, de nem lehet szabad egy választás akárhány párttal sem, ha az emberek nem tudják, nem látják, hogy egyesek mit is képviselnek. Magyarországot 1990-ig az ellenségei kormányozták, s most ezek a volt ellenségek, négyévi belső bujdosás után, újra kormányozni akarnak. Pe­dig ők azok, akik negyven évig úgy kormányoztak, hogy a szovjet tartotta fenn a hatalmat. És most is hatalmat akarnak gyakorolni a liberálisokkal ösz- szefonódva. Az író politikus későbbiek­ben az 1990-es választások eredményének és következmé­nyeinek tükrében azt fejtegette, hogy mire is szavazott a magyar társadalom. Mint elmondta, az egyik legnagyobb hiba a rend­szerváltozás során az volt, hogy az MDF nem tartotta be a vá­lasztási ígéretét, és nem hajtotta végre a „nagytakarítást”. Akkor az ország kilencven százaléka az előző rendszer ellen voksolt és most újra olyan helyzet ala­kult ki, hogy a régiekkel riogat­ják az országot. Csurka István a liberálisokról szólva kijelentette, hogy azok csak addig liberálisok, amíg ha­talomra nem kerülnek, mert ak­kor kiderül róluk az igazi arcuk, a bolsevik. A Vállalkozók Pártja képviselőinek találkozója A Liberális Polgári Szövet­ség-Vállalkozók Pártja or­szággyűlési képviselőjelölt­jeinek kampányuk során a vál­lalkozói réteg összefogását kell hangsúlyozniuk - mondta Zwack Péter, a párt elnöke szombaton, a LPSZ-VP egyéni képviselőjelöltjeinek országos találkozóján. A rendezvényen a kampányidőszak tennivalóiról esett szó. Bevezető beszédében Zwack Péter elmondta: a négy évvel ezelőtti választások óta pártjuk olyan politikai tényezővé nőtte ki magát, amellyel a liberális erők mint pozitív kormányzati alternatívával számolnak. A VP összesen 14 megyei listát volt képes állítani, kétszer annyit, mint 1990-ben. A Vállalkozók Pártja az ön­tevékeny vállalkozók érdeké­ben kíván politizálni, liberális, kiszámítható gazdaságirányítást szeretne megvalósítani, amely­ben az állam jó gazda módjára vesz részt a folyamatokban. A párt gazdasági programjának alapvető eleme a kiszámítható feltételrendszer kialakítása, amelyben szerephez jutnak a vállalkozói, fogyasztói, munka- vállalói kezdeményezések is. A program fontos része a ha­zai és külföldi befektetések tá­mogatása, államigazgatási re­form végrehajtása, a munkanél­küliség kezelése. A párt szakér­tői szükségesnek tartják, hogy minél több embert megtartsanak a mezőgazdasági szektorban, ez ugyanis enyhítheti a munkanél­küliséget, a struktúraváltás ter­heit nyögő ipar nehézségeit. A párt célja, hogy a magyar gaz­daság mielőbb integrálódjon a Nyugat gazdaságába, azonban egy vállalkozói gazdaságpoli­tika a keleti piacokat sem hagy­hatja figyelmen kívül. *

Next

/
Thumbnails
Contents