Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-23 / 95. szám

Játéklehetőség kábeltelevízió-nézőknek Trója kincse Moszkvában! Az „Ön dönt” című interaktív televíziós játék tatai kísérleti adásán döntöttek a nézők: ferge­teges sikert aratott az űj prog­ram, várják a következőt. Mi is ez az interaktív televíziós játék? A választ Szőlősi Katalin, a Centre Film menedzsere adja meg:- Ez egy olyan új kábeltévés sorozat, amelynek minden epi­zódja önálló történet. A műsor elején bemutatnak egy filmet, amely fölvet valamilyen morá­lis dilemmát, s erre kell a né­zőknek megadniuk a választ. Brazíliából származik az ötlet és az eddig elkészült száz epi­zód is, Európában most indult hódító útjára. A BBC-ben már­cius elejétől, minden szombaton este, főműsoridőben vetítik, Dániában és Svédországban ta­vasszal kerül adásba. Tatán nagy sikere volt a bemutatko­zásnak.- Mi volt a kísérleti adás té­mája?- Abból a morális dilemmá­ból indultunk ki: mit tegyen va laki, ha pénzt talál, miközben ő maga is rászorulna? Visszaadja vagy megtartsa magának? A ta­taiak nagyon ügyesen gyűjtöt­ték a válaszokat: a helyi telefon- társaság közreműködésével be­szereltek a stúdióba egy hívás­számlálót, adás közben is Mindenki másképp csinálta • Liz nem szégyenkezett. Mit lehetne ezek után mon­dani a filmtörténet talán legza­josabb magánéletű párjáról, Liz Taylorról és Richard Burtonról? Tény, hogy a Cleopatra című filmben úgy egymásba szeret­tek, hogy mindketten szakítot­tak élettársukkal, új fejezetet nyitottak magánéletük filmjé­ben. Felvetődhet a kérdés, hogy az életnek ez az intim részlete, a szerelem, hogyan képes ilyen hatásosan kibontakozni a vilá­gosítók, kellékesek, alkalmi né­zők, egyáltalán, a stáb előtt? Nos, Tony Curtis egyik nyi­latkozata utalás lehet arra is, hogy a monogámia nemcsak forró, hanem hideg is lehet. A Van, aki forrón szereti című hí­res filmben együtt játszott Ma­rilyn Monroeval és arról a jele­netről, amikor csókolóznia kel­lett szépséges partnemőjével, így vélekedett: „Marilyn? Mintha Hitlert kellett volna megcsókolnom.” A jól ismert amerikai színész, Michael Douglas, az Elemi ösz­tönbeli szexmaratonjáról le- lombozóan nyilatkozott. „Ret­tenetesen fárasztó volt. Először is nem volt könnyű dolog az összhang megteremtése. Aztán meg nagyon fárasztóak voltak az ágyjelentek, mert minden egyes mozzanatot külön kidol­goztak, mintha csak koreográfia lenne.” • Douglas kínok kínjában. • Lehet, hogy Curtis szívbetegségét is akkor kapta? megmutatták, hol tart a szava­zás. A város egyik sörözőjében és egy kollégiumban is beren­deztek egy stúdiót.- Mire tippelt a közönség?- Nem árulom el, mert ezzel esetleg befolyásolnám azokat, akik később látják majd a fil­met. Nagyon szoros volt az eredmény. Még csak annyit: Angliában nem az jött ki, mint amire a tataiak voksoltak.- A kísérleti adást mikor kö­veti a többi?- A legtöbb nagyvárosi ká­beltévét érdekli a lehetőség. Április utolsó hetében Szegeden is elindítják. Reméljük, Kecs­kemét sem marad ki. Baciszaporítás A nyilvános mosdókban lévő automata kézszárítók 95 száza­léka ételmérgezést vagy gócos tüdőgyulladást okozó baktéri­umot „nevel”. A londoni West­minster Egyetem vizsgálata sze­rint a kézen tanyázó baktériu­mok száma több mint hatszo­rosra nőhet a forró levegős szárí­tók használatával. Ezért azt ja­vasolják, hogy az automatákat azonnal vonják ki a használat­ból. Térjenek vissza régi mód­szerekre, ugyanis a dobozból kihúzható szövettörülközővel 40, papírtörlőkkel 60 százalék­kal csökken a kézen lévő bakté­riumok előfordulása. A törökországi Hisszar- lik-dombok mellett felfedezett trójai leletet az amatőrből ré­gésszé lett Heinrich Schliemann találta meg 1870-ben. Sikerült átcsempésznie Görögországba, ahol elrejtette. Tíz évvel ké­sőbb a berlini múzeumnak ajándékozta a nagy értékű régi­ségeket. A gyűjtemény, amely arany- és ezüsttárgyakat is tar­talmaz, 65 évig Németország­ban maradt. 1945 májusában azonban eltűnt. A legtöbben azt hitték, hogy az amerikaiak vitték el. A szov­jetek hallgattak. A rejtélyt az Art News című folyóirat fejtette meg 1991 áprilisában. A lapban két történész közölte: a kincs valószínűleg Moszkvában van. A Puskin múzeum igazgatója, Irina Antonova azonban ta­gadta, hogy bárki is átadta volna neki „Trója kincsét". Meg kellett várni az orosz hatóságok hivatalos beismerését 1993-ban. Igenis: a Schliemann-leletet a moszkvai Puskin múzeumban rejtették el. A kincset 1945 nya­rán repülőgépen szállították el a szovjetek Berlinből. A ládákban számos értékes impresszionista festmény is helyet kapott. A szállítmányt a KGB felügyelete alá helyezték. A kulturális ható­ságoknak semmi beleszólásuk nem volt az ügybe, s a múzeu­mok igazgatói még csak nem is tudták, mit tartalmaz a lelet. Még ma sem tudják pontosan, • Mükénéi arany álarc athéni múzeumban. Ott a helye. hány darabból áll a híres kincs, mert semmilyen leírás nem ké­szült róla. Irving Stone amerikai író, aki Schliemann életrajzát írta meg, 12 ezer darabról tett említést, Irina Antonova, a Pus­kin múzeum igazgatója 8750- ről. Állítólag 1995-ig hivatalos leltár készül. Schliemann érté­kes arany nyakláncokat, ara­nyozott ezüst függőket és egy olyan diadémot is talált, ame­lyet szerinte a trójai „Szép He­léna” viselt. Trója kincsének jogi helyzete meglehetősen bizonytalan. Ma­gának követeli Törökország, amelynek területén találták, és Németország, amelynek Schlie­mann adományozta. Jevgenyij Szidorov orosz kulturális mi­niszter szerint a kincsnek Oroszországban kell maradnia. Ez a véleményük Schliemann örököseinek is. Kevés pénzből gyönyörű film készül • Az Esti Kornél című film szerelmespárja. Ritka dolog, hogy egy ilyen szép, finom erotikával átszőtt, romantikus film forgatásán a stáb tagjai jobbra-balra dőlnek a nevetéstől. A szó szoros értelmében „dőlnek”, ugyanis az egyik technikus egy fácskával a kezé­ben orra bukik a síneken, mikor a rendező intésére gömyedten beszalad a felvételbe. Ő ugyanis „a sínek mentén álló fácska”, aki - időnként - társaival együtt elbotladozik a vagon mellett, a kamera előtt. Ugye, tetszenek érteni? Ettől a moziban majd azt fogjuk látni, hogy megy a vo­nat. A kalapos, elegáns hölgy (Gáti Kati) és az ifjú Esti Kor­nél (Erdély Mátyás) úgy nevet a századfordulós vasúti kocsi ab­lakában, hogy félbe kell szakí­tani a próbát. Közben fúj a szél, plusz egy-két fok lehet: kivéte­lesen még a művésznő dekoltá­zsára is dermesztő ránézni. A filmjelenetben ugyanakkor nyár van, 1903 nyara, amikor az ifjú költő elindul a tengerhez. így készül ma egy magyar mozi. Kevés pénzből gyönyörű film. Merthogy az Esti Koméi szép és igaz lesz, arra biztosíték Kosztolányi Dezső novelláin kívül a színészválasztás (Máté Gábor, Igó Éva, Gáti Kati, Pap Vera, Benkő Gyula, Dunai Ta­más és a többiek), valamint a két fiatal társalkotó: Pacs- kovszky József rendező és Gő­zön Francisco operatőr. I Irodalmi rejtély A német irodalom egyik leg­talányosabb rejtélye B. Traven regényíró nevéhez fűződik. Valóban meghalt-e 1969. már­cius 26-án, vagyis 25 évvel ez­előtt Mexikóvárosban - ahogy a lexikonokban áll - az az em­ber, aki ezen a néven olyan ki- robbanóan sikeres műveket al­kotott, mint a Halálhajó (1926), a Híd a dzsungelben (1929) és az Akasztottak láza­dása (1936)? És mi volt az igazi neve a szerzőnek, aki állí­tólag 27 írói álnevet használt és élete későbbi szakaszában Hal Croves vagy Traven Torsvan néven alkotott? I Egy angol tévériporter kuta­tásai szerint B. Travent a való­ságban Otto Max Feigének hív­ták, és egy fazekas fiaként látta meg a napvilágot Schwiebus- ban, Brandenburg tartomány­ban. Ezzel az azonosítással azonban még korántsem sike­rült megfejteni az íróval kap­csolatos rejtélyeket. Egy dolog kétségtelen - Traven néven, német nyelven írott alkotásai számos kiadást értek meg, az olvasók világszerte falták és falják őket, izgalmasak, nyel­vezetük olykor kissé durva, de erős szociális érzék jellemzi őket. A harmadik birodalom­ban ezért tilalmi listára is ke­rültek. Többet közülük meg­filmesítettek, így az Aranyásó­kat és a Halálhajót. Homály fedi annak történe­tét is, hogyan jutottak el a ti­tokzatos író művei a német ki­adókhoz. Mexikó keleti partvi­dékéről, Tampico olajkikötő környékéről küldte a szerző B. Traven néven jegyzett regé­nyeit és elbeszéléseit a Guten­berg szakszervezeti kiadónak Berlinbe. Legtöbb műve tró­pusi környezetben játszódik, és egzotikus, kalandos tematiká­juk ellenére a legtöbb az ember önazonosságának kérdéseit ku­tatja. Túl a származáson, osztá­lyon vagy személyazonosító papírokon, A harmincas években jelent meg B. Traven néven az úgy­nevezett Mahagóni-sorozat hat kötete, köztük A taliga, a Rab­szolgák útja és A dzsungelból jött generális, melyekben az író a favágótáborokban dolgozó, kizsákmányolt indiánok iránti együttérzéséről tesz tanúbi­zonyságot, „véreinek”, „az új­világ proletárjainak” nevezve őket. A második világháború után Traven termékenysége meg­csappant. Még megjelent két regénye, A harmadik vendég (1958) és az Aslan Norval (1960), majd elbeszélései két kötetben (1968). Műveinek gyűjteményes kiadása 1977 és 1982 között látott napvilágot 18 kötetben. A rejtélyes szerző, akinek irodalmi kritikusok és riporterek többször is hasztalan A TARTALOMBÓL Ellopták a házát 10. oldal Szorongásaink 10. oldal Horoszkóp 10. oldal Divat 11. oldal Keresztrejtvény 11. oldal Miért fontos a reggeli 11. oldal Slágerlista 12. oldal A magazint szerkeszti: Nagy Mária Szövegelés Esettanulmány- Nos, ott tartottunk, hogy maga fegyverrel a kezében behatolt a bankba. Ezután mit csinált?- Elkiáltottam magam, hogy aki egyetért vele, hogy elvigyem a pénzt, emelje fel mindkét kezét. Es képzelje, bíró úr, mind felemelték. És én akkor tudomásul vettem a beleegyezést. Egyenes beszéd- Hülye helyzetben va­gyok. Holnap idegen embe­rek előtt kell beszélnem és nem tudom, hogy mit mond­jak. Önnel már előfordult ilyesmi?- Igen, egyszer.- Es mit mondott? -Tisztelt bíróság, ártatlan vagyok! Körülmény-Vádlott, mondja el a bí­róságnak, hogy milyen meg­fontolásból választotta az íjat a felesége megsebesítéséhez?- Tetszik tudni, bíró úr, a másik szobában már aludtak a gyerekek és nem akartam nagy zajt csapni. Azonosítás- Mi a neve? - kérdezi a londoni elmeosztály főorvosa a reggeli viziten.- John Major.- Tegnap még Margaret Thatcher volt.- Az a lánykori nevem. próbáltak a nyomára akadni, állítólag egy rozzant viskóban élt a dzsungelben, Tamaulipas mexikói államban, a Németor­szágból érkező tiszteletdíjakra erősen ráutalva, amint az a ki­adó levelezéséből kiderül. Később a hírek szerint Aca- pulcóba költözött, majd 1957- es házasságkötését követően Mexikóvárosban élt Traven Tors van néven egészen halá­láig. Továbbra sem tudni, azo­nos-e azzal a német férfival, aki az első világháború előtt Rét Marat néven színészként és rendezőként nem sok siker­rel Essenben és Düsseldorfban működött, 1917-től Der Zie­gelbrenner (A téglaégető) cí­men folyóiratot adott ki, és bi­zonyos szerepet játszott a müncheni tanácsköztársaság­ban. Regényei azonban to­vábbra is közkedveltségnek örvendenek és társadalomkri­tikai hangjuk továbbra sem csak a fiatal olvasók szívét nyerik meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents