Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-23 / 95. szám

1994. április 23., szombat Megyei körkép 5 VIDÉK NÉLKÜL NINCS EXPO? Sok látványosság, kevés hasznos tanács Tegnap azzal a reménnyel érkeztek az ország különböző részéről Kecskemétre cégek és vállalkozók, hogy a Piac Mar­keting Üzletközpont által szer­vezett program során hasznos információkat kapjanak arról, hogyan kapcsolódhatnak az ex­póhoz, hogyan hoz hasznot a fővárostól távolabb élő üzlet­ember, kereskedő, panziótu­lajdonos számára a világkiállí­tás. Maga a rendezvény címe, a Vidék nélkül nincs expo leg­alábbis ezt sugallta, s a Ma- gony-tanyára meghirdetett ex- pofórum is ilyen reményekkel kecsegtette a résztvevőket. A vendéglátók valóban próbáltak kitenni magukért, hiszen a cé­gek vezetőit és üzleti partnerei­ket itallal kínálták, s a solti cigányegyüttes, a lovasok és a népszerű játékvezető, Vágó Ist­ván szerepe volt a hangulatalá­festés az üzletkötésekhez. Ezek után már a fórum is in­kább showműsomak tűnt, külö­nösen, hogy a legjobban várt vendég, Barsyné Pataki Etelka kormáiwbiztos nem tudott el­jönni. így a hallgatóságot Né­meth Ferenc, a világkiállítási programiroda vidékért felelős igazgatója tájékoztatta. Egye­bek közt elmondta, hogy Pest megye után Bács-Kiskun me­gye adta be a legtöbb és a leg­jobb ötleteket az expóhoz kap­csolódó rendezvénypályázatok­ra, csupán Kecskemét 36-ot. Németh úr arról is szólt, hogy a vidéki programok megvalósí­tása érdekében 300 millió forin­tot különítettek el, melyből majd pénzügyi pályázat révén nyerhetnek a már hivatalosan elfogadott rendezvények. A vál­lalkozók és az önkormányzatok pedig a különböző fejlesztési alapokból kérhetnek hitelt, s amennyiben a hivatalos prog­ramhoz fűződik a beruházásuk, előnyt élveznek. Erről, sajnos, többet nem tudott meg a hallga­tóság, pedig inkább a részle­tekre és a konkrétumokra lett volna kíváncsi. Mint kiderült, az ugyancsak meghívott Bártfai Csabáné, a kecskeméti programiroda veze­tője erről akart beszélni, csak éppen nem kapott szót. Kéré­semre elmondta, hogy hiába lesznek jó rendezvények, ha nincs mögöttük megfelelő szol­gáltatási infrastruktúra. Az lett volna ennek a találkozónak a haszna, hogy ők mintegy tálcán felkínálják a programajánlatot, s tudatosítanák, hogy az egyes vállalkozók miként kapcsolód­hatnak ehhez. Sajnos, ez elma­radt. (benke) Ki ölte meg a gombatelepört? Egy lakiteleki gombatelep mellett váltótársa fedezte fel Hankovszky Jenő holttestét de­cember 21-én reggel. Az épület mögött, hason feküdt, csupa vér volt. A gyilkos brutálisan ösz- szeverte a fejét, de semmit nem vitt magával. A helyszínelő rendőrök kutyával követték a tettes útját: sikertelenül. Találtak viszont a holttest közelében egy véres tégladara­bot, amelyről később bebizo­nyosodik, azzal ütött a gyilkos. A földön egy 44-es méretű láb­nyomot is rögzítettek, amit fel­tételezhetően szintén ő hagyha­tott ott. A boncolás szerint az áldozat fejére mintegy 13 ütést mértek, de ha Hankovszky ide­jében kórházba kerül, meg­menthetik. A szerencsétlen em­ber a bántalmazását követő két órán belül vesztette életét. Megkezdődött az adatgyűj­tés, a tanúk, a falubeliek kihall­gatása. „Az áldozat baráti, üz­leti, valamint nőkapcsolatainak feltérképezését megkezdtük, mivel a bűncselekmény motí­vuma feltehetően ebből a körből származhat” - írta egy rendőr az aznap készült jelentésében. Hankovszky népszerű ember volt Lakiteleken, akit szinte mindenki ismert. Focista, majd dolgozott a téeszben, ahol az elnök sofőrjeként még többen kapcsolatba kerültek vele. Majd az állattenyésztésre használt te­lepet a főnökének sikerült vál­lalkozásba vennie, és Han­kovszky ugyanott - de már üz­leti társként - gombát termelt. A rendőrök - és a közvéle­mény is - az első időkben „nő­ügyet” sejtettek a háttérben. Több tanú vallja, hogy az élet­vidám férfi nagy nőcsábász volt, különösen a férjes asszo­nyokat szerette. A kihallgatáso­kon négy asszony neve merül fel. Őket is, férjeiket is megke­resték a rendőrök. Ugyanakkor sikerült mozaikokból össze­rakni, mit csinált az áldozat a 21-22 óra között történt gyil­kosság estéjén. Kis Polskijával este fél hat körül ér a Szeszmenhely neve­zetű kocsmába. Egy férfi meg­hívja egy sörre, miközben meg­jegyzi, hogy feltűnően sápadt, idegesnek látszik a telepőr. Hankovszky a csehóbeli sörö­zés közben másik vendéggel is szóba elegyedik, akivel arról beszél: most elmegy tankolni, utána „dolga van”, ezért csak este fél tíz után jöjjön a telepre egy zacskó gombáért. Vesz két üveg sört, majd sietve távozik a Szeszmenhelyről. A továbbiakat már egy hölgy mondja el a nyomozóknak. Ő negyed hét körül az Iskola utcá­ban száll be Hankovszy kocsi­jába és a gombatelep pihenőhe­lyiségébe mennek. Sört isznak és beszélgetnek. (Folytatása hétfőn) UKRÁNOK SZÁMOLTÁK MEG A GÉPEKET Nemzetközi ellenőrzés a reptéren • A vadászgépek pontos elhelyezkedését is ellenőrizte az ukrán katonai bizottság. Az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló, 1992- ben Párizsban aláírt szerző­désnek megfelelően szerdán egy ukrán csoport hajtott végre ellenőrzést Kecskeméten, a Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezrednél. Mint Karma­zsin Sándor ezredestől, az ala­kulat parancsnokától megtud­tuk, a tizenegy fős bizottság a repülőgépeket számolta össze.-Az ezrednél lévő gépeket ellenőrizték. Az érvényes nem­zetközi szerződés ugyanis meg­határozza a harci technikai esz­közök lehetséges darabszámát, a bizottságnak pontos kimuta­tása van arról, hogy mennyi és milyen repülőeszközünk lehet.- Hogyan zajlott a látogatás?-A bizottság az ellenőrzés megkezdése előtt hat órával kö­teles megnevezni azt a katonai objektumot, amelyet meg kí­vánnak tekinteni. Ez most is így történt. Amikor megérkeztek, jelentettem a repülőtér koordi­nátáit, a gépek számát, elhe­lyezkedésüket, a nem nálunk rendszeresített repülőeszközök mennyiségét és ezek itt-tartóz- kodásának okát. Ez utóbbiak közé tartozott egy Mi-8-as he­likopter, melyből terv szerinti kiképzés keretében ejtőernyős ugrásokat hajtottak végre és két L-39-es oktatógép, melyek a reptér körbejárását végezték - mondta Karmazsin Sándor ez­redes, a repülős alakulat pa­rancsnoka. - galambos ­Polgárbarát rendőrség • A gyerekek körében népszerűek a rendőrségi nyílt napok. A rendőrség napját vasár­nap tartják, ami a Szent György-naphoz kötődik. A magyar rendőrség története egészen 1881-ig nyúlik vissza, amikor is a vármegyerend­szerben tevékenykedő pandú­rokból, tollnokokból megszü­letett az állami rendőrség. Jól képzett rendőrtisztek- A rendszerváltásban igen nehéz szerep jutott a rendőrség­nek, noha nagyon hamar ma­gára talált. Túlzás nélkül lehet állítani, hogy a mai magyar rendőrség kiállja az összehason­lítás próbáját a nyugati rendőr­ségekkel. Ez természetesen nem a technikai felszereltségre vo­natkozik - itt azért van lemara­dás -, hanem a szakértelemre, arra az állományra, amelyik profi módon dolgozik - írja dr. Pintér Sándor altábornagy, or­szágos rendőrfőkapitány a rendőrség napja alkalmából.- Rendőrségünk legnagyobb erénye a munkához való hozzá­állás, a tiszti állomány magas­fokú képzettsége. Utcai szolgá­latra már csak érettségivel ren­delkezők jelentkezhetnek, akik a kétéves rendőriskolát elvé­gezve kerülnek területi szolgá­latba. Változatlan gond a nyelv- ismeret hiánya. Az, hogy az ál­lomány nem beszél idegen nyelveket, nem ismeri még a szomszédos országok nyelveit sem. Logikus tehát, ha elsődle­ges feladatok között szerepel a nyelvtanulás. Kitartó munka a népszerűségért A rendszerváltás óta nagy utat tett meg a magyar rendőr­ség. A társadalmi változások után az elbizonytalanodott, hozzá nem értő - és még le­hetne sorolni az akkori jelzőket - rendőrség képe már teljesen megváltozott. Kialakult egy po­litikamentes, polgárbarát és szolgáltató rendőrségkép. S hogy ilyennek kell lennie - eb­ben társadalmi konszenzus van. Osztatlan az egyetértés abban is, hogy a közbiztonság első számú társadalmi kérdés. Az ál­lampolgárokat létbiztonságuk után közvetlenül a második he­lyen foglalkoztatja a közbizton­ság kérdése. A magyar rendőr­ség centrálisán felépített, köz­pontilag irányított szervezet. Európában a rendőrségek struk­túrája eltérő, a magyar viszo­nyoknak ez a centrális felépítés felel meg a legjobban. Ezt tá­masztják alá a felderítési ered­mények, a közbiztonság javuló állapota. Nyugodt szívvel el le­het mondani, hogy ma már ma­gára talált a rendőrség, ha nincs is még kellő társadalmi presztí­zse, de az tény, hogy az állam­polgárok lojalitását, támogatá­sát élvezi. Sőt, azt is el lehet mondani, hogy nő a szervezet népszerűsége, bár messze nem olyan, mint például az angol rendőrségé. Ott a királynő után rögtön a rendőrség népszerű­sége következik. Szívós, kitartó munkával ezt lehet megcélozni, annál is inkább, mivel nálunk nincs királyság - zárja gondola­tait Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány. Veszélyes hivatás Immár harmadik éve, hogy április 24-ét a rendőrség nap­jává nyilvánították. Korábban valamennyi fegyveres testület egyazon napon ünnepelt. A vál­tozásban kifejeződik a honvéd­ségtől való elkülönülés, az, hogy a rendőrség hangsúlyosan polgári fegyveres szerv. Tavaly az országban 10, Bács-Kiskunban 20 százalékkal csökkent az ismert bűncselek­mények száma. A kirívóan sú­lyos esetek miatt azonban ezt a polgárok nem érzik. A bűnözés veszélyessé válása miatt az or­szágban több rendőr is életével fizetett hivatásáért. HÉT KÖZSÉGBEN AD AZ ÁFÉSZ MUNKÁT s Áruellátás helyett ma kereskedni kell Százötven embernek ad munkát, hét községet lát el, csaknem 550 milliós forgalmat bonyolít le évente a bácsalmási áfész - hangzott el a képvi­selő-testület legutóbbi ülésén, ahol Zátonyi Sándor, az áfész elnöke tartott rövid tájékoztatót a lakosság ellátásáról. Az elnök szerint az áfész a legális és ille­gális konkurencia miatt fontos piacokat vesztett, bár a határ­nyitás jelentősen növelte a for­galmat. Gond, hogy az illegális kereskedelemmel szemben az áfész tehetetlen - hangzott el az ülésen. A testületi vitában ezért Krix Lajos képviselő felvetette: az önkormányzatnak is lépni kellene ennek visszaszorításá­ért. Tóth Árpád polgármester elmondta: az önkormányzatnak nincs hatósági jogköre ehhez. A piac szétválasztása megtörtént, a Rákóczi utcai piacra csakis az engedéllyel rendelkező keres­kedőket engedik be. A külföldi árusok helye a Dobpkai út. A vi­tában szóba került az áfész ru­házati áruházának siralmas ál­lapota is. A városképbe nem illő, a lapostető miatt több he­lyen beázó, rosszul funkcionáló áruház átépítése idén megkez­dődik. Első ütemben a legfonto­sabb munkát, a tetőcserét hajt­ják végre. Befejeződik a köz­ponti ABC felújítása, folytatód­nak a kisebb boltokban a kar­bantartási munkák. Az üzletpo­litikában egyelőre nem várható változás, az áfész nem szűkíti tevékenységi körét és a bérbe­adott boltok számát sem nö­veli. -pásztor­Szabad Demokraták Szövetsége _________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________[Fizetett politikai Midié«.) Pető Iván válaszol: Aki az elmúlt négy évben is járt boltban, ült villamoson, utazott vonaton. Aki tudja mivel jár, • hogy Magyarországon több mint 600 ezer embernek nincs munkája, • hogy egy 1990-es százforintos ma negyven forintot ér, • hogy az ipari termelés négy év alatt 30%-kal csökkent. Aki nem politikai vitákra fordítja az erejét, hanem a gazdasági problémák megoldására. Az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje, Kuncze Gábor ilyen ember.

Next

/
Thumbnails
Contents