Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-02 / 78. szám

■AI,I,AMI VA(iVOM (IV.\(HiSI (. PRIVATIZÁCIÓ BESZÉLGETÉS DR. HANGODI ÉVÁVAL Részletfizetés a privatizációban • Hangodi Éva. r r TALLÓZÓ Március elején döntött az ÁVÜ Igazgatótanácsa a ked­vezményes részletfizetés al­kalmazásáról. Az Egziszten­cia-hitelhez hasonló konstruk­cióról van szó, 8-10 éves lejá­ratban lehet visszafizetni a vé­telárat, 3 év türelmi idővel, mely idő alatt csak a viszony­lag kedvező, 7% körüli kamatot kell törleszteni. A konstrukció­ról dr. Hangodi Éva, az ÁVÜ szóvivője ad tájékoztatást.- Miért most vált szükségessé a részletfizetés bevezetése?- Az utóbbi időben a kereske­delmi bankok nehézkesen és ru­galmatlanul intézték az E-hitel fo­lyósítását. Az elhúzódó hitelvizs­gálat gyakran azt eredményezte, hogy a hitelígérvény kiadását a bank a pályázatok lejárta előtti utolsó napokban tagadta meg, más esetben pedig a már meg­adott E-hitelre vonatkozó ígér­vényt vonta utólag vissza. Szá­mos esetben a hitel értékét több­szörösen meghaladó - általában 150-200%-os - jelzáloggal ter­helték az eladásra kerülő cég in­gatlanjait. Hasonló volt a helyzet akkor is, ha a vevő a vételárat jelentős részben kárpótlási jeggyel teljesí­tette. Ekkor ugyanis a gyakorlat­ban a kárpótlási jegyek vásárlá­sára a bankok rövid, illetve kö­zéplejáratú forgóeszközhiteit nyújtottak 25-28%-os kamattal. Az is igaz persze, hogy a Va­gyonügynökséghez tartozó válla­latok minősége egyre romlik. A nehéz pénzügyi helyzetben lévő, illetve veszteséges vállalatok aránya egyre nagyobb. Ilyen vál­lalatok megvételéhez a bankok nyilván egyre nehezebben nyúj­tanak hitelt, hiszen kockázatos vállalkozásról van szó.- Mi a különbség a részletfize­tés és a lízing között?- A lízing olyan vállalatok megvásárlásánál tűnik kedvező­nek, ahol gyorsan kiaknázható jövedelemtartalékok vannak. A lízingnek ugyanis óriási előnye az adókedvezmény, míg a rész­letfizetésnél nem jár adóked­vezmény. Tehát azoknál a vállalatoknál ajánlható a részletfizetés igény- bevétele, amelyek nem ki­emelkedően nyereségesek, rövid időn belül várhatóan nem is tehe­tők azzá, de hosszabb távon mégiscsak ki tudják termelni azt a jövedelmet, amelyből a vételár kifizethető. A lízing esetében a tu­lajdonjog az utolsó részlet kifize­tésekor száll át a vevőre, a rész­letfizetéskor a teljesítéssel ará­nyosan kerül át a tulajdonjog a vevőhöz. A lízingrészietek költ­ségként számolhatók el adózás előtti eredményből, míg a részlet- fizetés elszámolása az adózott eredmény terhére történik.- Mennyivel magasabb rész­letfizetési ajánlatot kell tenni egy pályázónak ahhoz, hogy az egyenértékű legyen egy kész­pénzes, egy E-hiteles vagy egy kárpótlási jegyes ajánlattal?- A részletfizetéses ajánlat más fizetési módokkal történő összehasonlításakor - a futam­időtől függően - 10-24%-kal ér kevesebbet. (Egy 8 éves vagy annál rövidebb futamidejű aján­latnál a leértékelődés mértéke 10%, míg ennél hosszabb futam­idejű ajánlatnál az értékcsökke­nés évi 2%-kal növekszik, egé­szen a 15 éves ajánlatnál számí­tott 24%-ig.) A 15 éves lejáratú részletfizetéses ajánlat tehát ak­kor egyenértékű a készpénzes, E-hiteles, vagy névértéken számított kárpótlási jegyes aján­lattal, ha az utóbbiakban meg­ajánlott vételár 124%-át teszi ki. Erre azért van szükség, hogy a részletfizetés ne szorítson ki már készpénzesnek minősülő fizetési módokat.- Minden cégre lehet pályázni részletfizetéses ajánlattal?- Nem, a részletfizetés alkal­mazására az ÁVÜ IT egyedi dön­tése alapján kerülhet sor, főleg a másodjára meghirdetett cégek esetében. A pályázati hirdetmé­nyekben erre a lehetőségre ter­mészetesen felhívjuk a figyelmet.- Milyen garanciát kérnek a vevőtől a részletfizetés során?- A biztosítékok egyrészt a vételár megfizetésére vonat­koznak, másrészt a cég értéké­nek megőrzését szolgálják. Fi­zetési képességet és készsé­get, valamint értékállóságot biz­tosítanak. A vevőnek a tulajdo­nába kerülő részvények, üzlet­részek osztalékát a vételár tör­lesztésére kell fordítania. Van egy másik típusú biztosíték is - amely a társasági jogon alap­szik -, mégpedig az, hogy a ki­sebbségnek milyen beleszólási joga van a döntéshozatalba. A szokásosnál lényegesen több ügy tartozik a taggyűlés, vagy a közgyűlés hatáskörébe. Miért? Azért, hogy megakadályozzuk azt, hogy a vevő - irányítási jo­gával visszaélve - a cég érde­keit sértve kössön szerződést, vagy olyan céggel szerződjön előnytelenül, amelyben ő maga vagy közeli hozzátartozója tu­lajdonos, vagy vezető állást tölt be.- Ki végzi a hitelvizsgálatot?- Részt vesz a bírálatban az ügyintéző, aki az adott vállalattal hosszabb ideje foglalkozik és aki a vállalat eladását előkészí­tette, be kell vonni pénzügyi szakértőket is, akik a banki hi­telbírálathoz hasonló módon mérik fel a vállalat jövedelem­termelő-képességét. Az is el­képzelhető, hogy olyan ipari vagy mezőgazdasági szakértő­ket is bevonunk, akik ismerik azt a piacot és azt a tevékenységi kört, amelyben az adott cég dol­gozik.- Mikorra kerülhet magán­kézbe az első cég az új fizetési módszer segítségével?- Március végén jelentek meg olyan pályázati felhívások, melyre részletfizetéssel is lehet jelentkezni. Egy pályázat elbírá­lása másfél-két hónap, ezért május végép már lehetnek olyan tulajdonosdlc, akik részletfize­téssel vásároltak állami tulaj­dont. A részletfizetés kedvez­ményével csak magyar állam­polgárok élhetnek. Amennyiben külföldiekkel állapodik meg a Vagyonügynökség, abban az esetben nem a kedvezményes, 7%-os kamatot alkalmazza, ha­nem a piaci kamatot. Ábécé a privatizációhoz Ingatlanértékesítés: az ingatla­nok értékesítésére kétféle va­gyonvédelmi szabály vonatkozik. A vállalati könyvviteli nyilvántartás szerint 20 millió forint feletti értékű ingatlanra vonatkozó szerződést a vállalat megkötheti, de a szerző­dés érvényességi feltétele az, hogy az ÁVÜ jóváhagyja az ügyle­tet. Ha pedig 20 millió forintnál ki­sebb, de 1 millió forintot megha­ladó értékű ingatlanról van szó, akkor a vállalatnak a szerződés- kötés előtt 30 nappal be kell jelen­tenie az ÁVÜ-nél a szerződési szándékot. Mellékelni kell a szer­ződés tervezetét, a 180 napnál nem régebbi vagyonértékelést és a 90 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot. A vállalat a bejelen­tést követő 30. naptól a szerző­dést megkötheti a bejelentésben foglalt tartalommal, ha az ÁVÜ másként nem intézkedik e határ­időn belül (a törvény úgy tekinti, hogy az ÁVÜ hallgatása belee­gyezés). A bejelentés megtörténte nélkül az ingatlanátruházást nem jegyzik be az illetékes hatóságok:- ha adásvételről van szó, ak­kor a földhivatal, ha pedig nem pénzbeli hozzájárulásként (ap­portként) bocsátották gazdasági társaság rendelkezésére, akkor a cégbíróság kéri a bejelentés iga­zolását. Dolgozói érdekképviselet: ha a vállalat valamilyen vagyontár­gyát kívánja értékesíteni, gazda­sági társaságba bevinni (apport), vagyonértékű jogát akarja átru­házni, akkor meghatározott érték­határok felett ezt be kell jelentenie az ÁVÜ-nek. Ha a szerződés tárgya olyan vagyontárgy, amely jóléti vagy szociális célokat szolgál (például: óvoda, üdülő stb.), ezeket a szerződéseket az értéktől függet­lenül csak akkor köthetik meg, ha a dolgozói érdekképviseleti szer­vek egyetértenek ezzel. Vagyis az érdekképviseleteknek vétó­joga van. Ha olyan szerződésről van szó, amelynek tárgya nem éri el az értékhatárt, de a munka- vállalók érdekeit, munkakörül­ményeit jelentősen érinti, akkor a vállalatnak a munkavállalói ér­dekképviseleti szervek vélemé­nyét kell beszereznie, vagyis meg kell ismernie a véleményt, de eltérhet tőle. A vagyontárgyak értékesítésére kiírt pályázat kií­rásáról, feltételeiről és a dolgo­zók részvételi lehetőségeiről a dolgozókat a vállalatnak a pályá­zat kiírásával egyidejűleg tájé­koztatni kell. A pályázat elbírá­lása során a dolgozókat előny­ben kell részesíteni. PILLÉR II. ÁVO-székház az ÁVÜ-től Finisébe érkezett a Pillér II. Ingatlanbefektetési Alap elő­készítése, az alap jegyei vár­hatóan április közepén je­lenhetnek meg a piacon. Az alap 10 ingatlannal ala­kul majd meg, közülük az első öt adásvételi szerződésére még a napokban rákerülnek az aláírások. Az első ötben van a Pillér II. minden bi­zonnyal leginkább ismert szerzeménye is, a jelentős történelmi múlttal rendelkező, Andrássy út 60. szám alatti épület is. A 2 milliárdos forint alaptő­kéjű Pillér II. alap jegyeit vár­hatóan egyszerre, névérték­hez közeli áron bocsátja majd ki az ÁVÜ-Prudent Invest pá­ros. Ez, tekintve a kárpótlási jegy névértékének emelkedé­sét, a Pillér l.-nél alacso­nyabb - forintban kifejezett - árat sejtet. (Napi Gazdaság, III. 18.) Négy év mérlege az ÁVÜ-nél — Az Állami Vagyonügynök­séghez 1994 vállalat közül mára 1157 alakult át társasággá, eb­ből 438-at teljes egészében ér­tékesítettek, 35 végelszámolás­sal vagy felszámolással szűnt meg, 62 felett azóta más szer­vezetek gyakorolják a tulajdo­nosi jogokat és további 722 tár­saság vár még részben vagy egészben a tulajdonosváltásra. A magánosításba az ÁVÜ-höz befolyt bevétel 1990-ben alig volt több 600 millió forintnál, 1991-ben azonban már megha­ladta a 312 milliárd, 1992-ben a 74 milliárd, 1993-ban a 77 milli­árd és 1994 januárjában a 7 mil­liárd forintot. Jelentősen válto­zott a bevételek összetétele is: 1990-ben az értékesítésből be­folyt pénzösszege több mint 79%-a származott külföldi be­fektetőktől, ez az arány 1993-ra 32,73%-ra csökken a hazai be­fektetők javára.(Pesti Hírlap, III. 16.) Ellenőrző ügynökség — „Ne sérüljön a privatizáció végrehajtásának folyamata”, ér­vényesüljenek a jogszabályok, derüljön ki, hogy a feltárt hibák gondatlanság vagy szándékos­ság eredményei - ezek az Ál­lami Vagyonügynökség ellenőr­zési alapelvei. Áz ÁVÜ hivatalos álláspontja szerint a magánosí­tás egészét önmagában nem minősítheti az a néhány eset, amely a közvélemény előtt bot­rányos körülmények között vált ismertté. (Figyelő, III. 10.) Örömmel veszi a tényeket — Szabó Tamás privatizá­ciós miniszter üdvözölte a KDNP állásfoglalásának azon pontját, mely szerint támogatja a következetes privatizációt, és ebben a kisbefektetőknek na­gyobb szerepet kellene játszani. Ugyanakkor természetesnek tartotta, hogy a folyamatba hi­bák csúsztak be. Ami a konkrét vádakat illeti, a miniszter örült ezeknek, mert néhányuk során valóban visszaélések történtek. (Pest megyei Hírlap, III. 11.) Bombabiztos nehézségek — A választási kampány cél­egyenesében sokan az ál­lami vagyonkezelő szerveze­tekkel veszik célba. A pártok egy része úgy gondolja, hogy a privatizációellenességgel növelni lehet a politikai tőkét. Valójában privatizáció és kül­földi tőkebefektetések nélkül az ország balkáni útra sodró­dott volna vissza - mondta Diczházi Bertalan kor­mány-főtanácsadó. (Új Ma­gyarország, III. 14.) Lassú növekedés várható — A magántulajdonba adás gyorsítását tervezi az Ipari Mi­nisztérium, hogy megfelelő ütemben haladhasson tovább az ágazatfejlesztés. A vállalatok túlélési esélyét az adós- és hi­telkonszolidáció segítette, bár maradt még kívánni való, így többek között a kis- és középvál­lalkozások támogatása. (Nép­szava, III. 18.) Késhet az adóskonszolidáció — Némi késésbe kerülhet az adóskonszolidációs program második szakasza, tekintve, hogy február 28-áig kellett volna értesítést kapniuk azoknak a cégeknek, amelyeknek a keres­kedelmi bankoknál minősített adóssága van. A vállalatok egy részéhez azonban még nem ér­kezett a bankoktól értesítés, pe­dig ennek alapján kellene dön­teniük arról, részt vesznek-e a programban. Március 10-éig pedig be kellett volna adniuk a jelentkezési lapokat is. (Magyar Hírlap, III. 14.) KÁRPÓTOLJA ÖN IS MAGÁT! ŐE) mmm m, kp kárpótlás és privatizáció Hetente 100 ezer forinthoz juthat! Ehhez nem kell mást tennie, mint minden héten megvenni és elolvasni a KÁPÉ-t. Március 31-én indul a KÁPÉ üzleti hetilap és a K + P című tévéműsor közös játéka. Bárki részt vehet a játékban, aki rendelkezik kárpótlási jeggyel, és helyesen válaszol egy privatizációval kapcsolatos kérdésre. A hét héten át tartó akcióban játszhatnak azok is, akik nem alanyi jogon kárpótoltak, hanem vették, vagy ajándékba kapták kárpótlási jegyüket. A KÁPÉ üzleti hetilapban hetente közlünk egy nyerő­számot. Ha a megadott szám a megfelelő helyen meg­található az ön kárpótlási jegyei valamelyikének sor­számában, akkor vágja ki az adott heti nyereménykupont és nyílt levelezőlapra ragasztva küldje el postacímünkre: 1425 Budapest, Pf. 613 Ne felejtsen el válaszolni a lap hasábjain feltett kérdésre sémi A játék hétfordulós, a sorsolásokat hetente a K + P televíziós műsorban tartjuk. Minden héten 100 ezer forint értékű részvényt sorsolunk ki. A részvénycsomagokat az OTP Bróker Rt. állítja össze Önöknek úgy, hogy a csomag piaci értéke elérje a 100 ezer forintot. Emellett minden héten értékes tárgynyereményeket is kisorsolunk a második és harmadik helyezettnek. Annak sem kell elkeserednie, aki nem nyert a játékban, mert megnyerheti a fődíjat a következő privatizációról szóló vetélkedőben. A szerencsés nyertes ekkor negyedmillió forinttal lesz gazdagabb. • • A, )L .VOYI<.l\OKM<

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents