Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-12 / 85. szám
1994. április 12., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 11 Gazdaklub Jelentkezőket várunk Gazdaklubot szeretnénk szervezni. A klub hasznos beszélgetésre szolgáló „terme” most induló rovatunk lesz, itt, ezen a helyen. A klub tagjai hetente találkozhatnak, ezeken a hasábokon. Tagsági díj nincs, sőt, akik vállalkoznak rá, hogy beszéljenek átlagon felüli termelési, értékesítési eredményükről, lapunktól jutalmat kapnak. Olyat, amelynek hasznát veszik gazdaságukban. Nagyon örülünk, ha valaki maga ragad tollat és beszámol a tagságnak, olvasóinknak valamely sikeréről. Leírja például, hogy miként gondozza teheneit, mi az oka, hogy olyan jól tejelnek. Természetesén tudjuk, vannak „titkok”, amelyeket üzleti érdekből nem beszélnek el, de talán az is hasznára válik másoknak, ami nem rontja a megnyilatkozó klubtag piaci helyzetét. Ki lehet klubtag? Magán- és szövetkezeti gazda, hobbikertész - mindenki, aki földet művel, állatot tart, kertészkedik, méhészkedik stb. A belépő tehát: valamely termelési sikeréről, a munkamódszeréről készült beszámoló. A sikert bemutató fotónak - például egy ritka szép terményről - külön örülünk. Természetesen ilyet mi is készítünk azoknál, akiket fölkeresünk. Ugyanis tudjuk, a toliforgatás a legtöbb gazdának nem kenyere. Ezért hívásra elmegyünk bárkihez, aki a vázolt föltételekkel tagja akar lenni gazdaklubunknak. Hisszük, a klubtagok „belépőiből” az derül majd ki: ötletes és szorgalmas gazdákban, szövetkezeti szakemberekben nincs hiány Bács-Kis- kunban. S talán a PN-Kalauz gazdaklubjában való gondolatcserék hozzájárulnak ahhoz, hogy ezt a tudást a piac mielőbb méltóan értékelje. Tisztelettel várjuk a jelentkezőket. Címünk: Petőfi Népe, 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. Levelükre írják rá: Gazdaklub. Telefonon is várja jelentkezésüket a szerkesztő: A. Tóth Sándor Jól teleltek az őszi gabonák • Új búzafajta a martonvásári kutatóban. (PN-archív) Akár ötmillió tonnánál több termést is adhatnak az őszi vetésű kalászos gabonák. A tavaszi állapotfelmérés ugyanis azt mutatja, hogy igen jól teleltek a vetések. Mindezt Raskó György földművelésügyi államtitkár közölte. Az államtitkár elmondta: az őszi vetésű gabonák a szakemberek véleménye szerint az utóbbi évek legjobb termését ígérik, ugyanis a vetések 90 százaléka jónak, illetve közepesnek minősíthető, ám ezen kívül a kitűnőnek és jónak minősíthető vetésterület aránya is 60 százalék feletti. Különösen jó termés ígérkezik a három nagy gabonatermelő megyében - Békésben, Jász-Nagykun- Szolnokban, valamint Hajdú- Biharban - ahol a jó és kitűnőnek minősíthető vetésterület aránya 83, 70, illetve 57 százalék. Őszi búzából, ha az időjárás kedvező marad, akár négymillió tonnát is be lehet takarítani. Kategóriaelső. Golf 1.4 CL 1992-ben egymás után tizedik alkalommal a Volkswagen Golf végzett az európai eladási listák élén a középkategóriában. A Golf 1.4 CL legfőbb jellemzői, így a 60 lóerős, katalizátoros, környezetbarát motor, a legszigorúbb amerikai ütközésvédelmi szabványokat is túlteljesítő aktív és passzív biztonság, a tágas, kényelmes utastér, a dinamikusan fejlődő szervizhálózat, a zavartalan alkatrészellátás is mutatják, a Golffal a Volkswagen magasra állította a mércét. Nem véletlen, hogy a középkategóriát Golf-kategóriának nevezik mindenütt. Brill Kft./Kecskemét 6000 Kecskemét, Halasi út 32. Tel.: (76) 486-001,486-002 Fax: (76) 486-003 Importőr: Porsche Hungária Golf 1.4. CL Alapfelszerelés: • belülről állítható külső visszapillantó tükör, mind a két oldalon, • biztonsági merevítőprofil az ajtókban, • elöl - hátul magasságukban állítható hárompontos automata biztonsági övék, • lebillenthető hátsó ülés és háttámasz, • Beta rádió - magnó, 4 db hangszóró, antenna, kazettatartó, A Golf 1.4 CL kedvező lízing - és részletfizetési lehetőséggel is megvásárolható. Volkswagen. Biztos lehet benne. A nyárlőrinci farmergazda • Tormási Zoltán bízik a földművelés jövőjében. Húsipari cégek idei vesztesége Várhatóan mintegy 1,1 milliárd forintos veszteséggel számolhatnak a húsipari cégek ebben az évben, amennyiben nem kapnak többlet-exporttámogatást. Ez cégenként akár 180— 190 millió forintos árbevétel-kiesést jelent - tájékoztatta Mike Imre, a Húsipari Szövetség titkára a sajtót. A szakember elmondta: a húsipari termékek normatív támogatását az agrárpiaci rendtartás tárcaközi bizottsága megállapította ugyan, ám késve. A 30 százaléknál nem magasabb támogatás azonban - több export- terméknél - még a szükséges ráfordításokat sem fedezi. Az érdekképviseleti szervezet szerint a gazdaságos kivitel érdekében a jelenleg megállapított támogatási kulcsot minimálisan 10 százalékkal kellene növelni a többi között a darabolt húsoknál, a sonkaféléknél és az úgynevezett táblás baconnál. Emellett a húsipari szakértő sérelmesnek tartja azt is, hogy a normatív támogatás nem hozza kedvezőbb helyzetbe a magasabb feldolgozottsági fokú terméket előállító feldolgozó üzemeket. Mike Imre szerint amennyiben nem lesznek változások, a nagy húsipari cégek ellehetetlenülhetnek ebben az évben. Ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek nemcsak a hazai termelőkre, hanem a magyar fogyasztókra nézve is. Állítása szerint ugyanis inden pozitív előrejelzés ellenére a sertésállomány drasztikusan tovább csökken az országban, és már alatta van az 1958-as szintnek, amikor mintegy 5 millió 300 ezer sertés volt az országban. Több mint 200 hektáron gazdálkodik, emellett vállalkozóként gépi szolgáltatást is nyújt igény szerint a nyárlőrinci Tormási Zoltán. Munkájában csupán a családtagjai és a gépek vannak segítségére.- Csak 48 hektár föld az enyém, a többit bériem - magyarázza kérdésemre. - A gépeket pedig hosszú éveken át, fokozatosan vásároltam. Több mint 25 évig dolgoztam a helyi tsz-ben, de a háztáji mellett mindig volt bérelt területem is. A jövedelem egy részét általában a gazdaságom fejlesztésére fordítottam. Különösen a nyolcvanas évek második felétől, hiszen előre éreztem-lát- tam - mondogattam is a munkatársaimnak -, hogy magántulajdonban lesznek itt még a földek! Felkészültem rá. Az 199293-as év nehéz volt az aszály miatt, de biztosította a megélhetést négytagú családomnak.- Tapasztalata szerint milyenek a termelés, értékesítés feltételei a mai magyar mező- gazdaságban?- Takarmányt, gabonát termelek, amire mindig szükség van. Egyébként nekünk itt, Nyárlőrincen jó, mert van növényvédő szakmérnökünk, akire manapság a magángazdálkodóknak a legnagyobb a szükségük. A gépi szolgáltatás is elegendő a faluban. Tudatosan alakítottuk ki ezeket a vállalkozásokat, hiszen nélkülük egyszerűen nem működne a gazdálkodás. Sokat segít az állami támogatás rendszere, de egy-két eleme inkább hátráltat. A gépvásárlásra igényelhető, vissza nem térítendő támogatást például csak magánszemélyek kérhetik. Pedig a nagy teljesítményű gépek kapacitását a kisgazdaságok nem tudják kihasználni, öt-hat gazda viszont jól hasznosíthatná. S ha mindegyik megkapná hozzá a hitelt, meg is tudnák vásárolni. Más. Óvatos vagyok, mint a parasztember általában, tavaly nem éltem a vetési hitellehetőséggel. Az idén meg már nem vehetem igénybe, a tavalyi vetésre, mert 1994-et írunk. Nagy probléma a magán- gazdaságokban a korszerű gépek, berendezések és a tároló, szárító hiánya. A raktárlétesítéshez jelentős mértékű (40 százalékos), vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni, miért nem terjeszthető ez ki a nagy értékű gépekre és a szárítóra is? Ha nincsenek meg a betakarításhoz, tároláshoz, kezeléshez szükséges feltételek, a termelő kiszolgáltatott, nyomott áron értesíti termékét, s máris rosszul működik a piac.- Milyennek látja gazdasága jövőjét? — A szocializmusban az mentette meg az országot a gazdasági összeomlástól, hogy zöld utat kapott a magángazdálkodás. Most is a mezőgazdaság fogja kihúzni gazdaságunkat a kátyúból, ha megmarad a jelenlegi mezőgazdasági irányvonal. Azaz, a támogatási rendszer, s ha nem növekednek, hanem legalább némileg csökkennek a közterhek. Saját gazdaságom működőképességének megalapozásáért most még túlságosan sokat kell dolgoznom - néha meghaladja az erőmet —, de amint anyagi helyzetem megengedi, alkalmazottak is segíteni fognak nekünk a munkában. Almási Márta SZÁMÍTÓGÉPES MŰSZERREL, VONALZÓVAL, EGYENLETTEL EUROP-módszer a sertéspiacon Múlt heti PN-kalauzunkban az új sertésminősítési rendszer bevezetésének jogszabályi hátteréről, a módszer alkalmazásának várható eredményességéről számoltunk be. A Földművelés- ügyi Minisztérium, a Húsipari Szövetség és a Bácshús szervezésében március végén Baján rendezett tanácskozáson részletesen ismertették a húsminősítés technikáját és technológiáját is. Az előadó - dr. Klosz Tamás - bevezetőjében rövid áttekintést adott a minősítési rendszerek kialakításáról, kezdve az alak és forma szerinti bírálattal, egészen a legújabb szúrószondás módszerekig. A hazánkban tavaly kidolgozott, és idén széles körben bevezetésre kerülő szúrószondás műszeres, vagy a féltestek hasított síkjában felvett hosszméretek alapján (ZP-mód- szer) történő módszerek ismertetésével folytatódott a szakmai program a tanácskozáson. Szúrószondával A szúrószondás műszerekkel végzett minősítés esetében az első mérési hely a hátulsó lábnál felfüggesztett félsertésen az első farokcsigolyától lefelé, a 3. és 4. ágyékcsigolya között, a hasítás síkjától oldalirányban 8 centiméterre. Ezen a mérési helyen a szalonna és a karajizom vastagsága tudható meg, szintén milliméterben. Ezt az ugyancsak felfüggesztett félsertésen (Szabadkai tudósítónktól) Szabadkán lesz elegendő lágy kenyér, azonban a kukorica, az olajnövények, a cukorrépa és a zöldségfélék vetése kérdéses. A szabadkai határban a tavaszi vetés elvégzésére kevés a remény. A kapás növényeknek szánt összesen 58 500 hektár területnek csak a 35 százalékát szántották fel. Ebből 45 000 hektár van magántulajdonban. Az üzemanyaghiány miatt a az első ágyékcsigolyától lefelé, a 3. és 4. hátcsigolya között, a hasítás síkjától oldalirányban 6 centiméterre lehet megmérni. A vágás után 45 percen belül elvégzett súlymérés, a szalonna és karajméret alapján a színhústartalom kiszámítása miniszteri rendeletben szabályozott becslő egyenlettel történik. Kétpontos (ZP)-módszer A kétpontos mérési eljárás esetén - amelyet a műszerrel nem rendelkező kisüzemeknél használnak - a mérést a bal oldali féltesten, a hasítás síkjában milliméter beosztású vonalzóval kell végezni. A szalonnavastagság megállapítása az ágyékizom felett törtériik, ott, ahol a szalonnaréteg a legvékonyabb. Az izom vastagságát az ágyékizom elülső végétől a gerinccsatorna háti széléig kell lemérni. A szúrószondás és kétpontos módszert a bőrös (teljes forrázásos) vágásmóddal levágott sertések minősítésénél lehet alkalmazni. Börfejtéses vágás súlyméréssel A részleges forrázásos vágásmód esetén a sertések vágóvonal végén meghatározható csont-hús arányából kell a színhústartalomra vonatkozó becslést elvégezni. Három súlygazdák földjeik egy ötödét szántották fel és 4 százalékát (2000 hektárt) vetették be. Az állami birtokok 13 500 hektárral rendelkeznek, s ennek a területnek a 65 százalékát szántották fel. Szabadka bevetetlen földekre vonatkozó idei első jelentése lehangoló. Annál is inkább, mert a 150 000 lakoson kívül még mintegy 3000 bejegyzett és kétszer ennyi bejelentetlen menekültet kell ellátni a legalapvetőbb élelmiszerekkel. adatra van ehhez szükség, 0,02 kilogramm pontossággal. Meg kell mérni az elvéreztetés után lefejtett zsíros bőr súlyát, majd a belső szervek eltávolítása és a kettéhasítás után nyert bőr nélküli, szalonnás féltestek súlyát. E két érték összege adja a hasított testtömeget. A harmadik mérés a vágóvonal végén, a tőkehús súlyának meghatározása. Ezt a tőkehúsarányt a hasított test tömegének százalékában kell kifejezni, majd becslő egyenlettel kiszámítható a vágósertések becsült színhúsaránya. Jelölés, adatrögzítés A sertéseket a vágást követő 45 percen belül minősíteni kell. A minőségi osztály betűjelét nem mérgező, eltávolíthatatlan tinta, vagy címke formájában a hátsó csülök bőrrel fedett részén fel kell tüntetni. A minősítésről készülő jegyzőkönyvet - amely a mért adatokon túl a minőségi osztály betűjelét is tartalmazza - a vágóhíd és a termelő is megkapja. Rögzíteni kell benne a vágás helyét, idejét, a vágóállatok azonosító adatait, a minősítő nevét, engedélyének számát. A minősítést végző a felvett adatokat egy központi adatbankba is eljuttatja. Erről és a minősítés ellenőrzéséről a jövő heti PN-kala- uzban ejtünk szót.- pásztor A búza, az őszi árpa és a rozs jól áttelelt. A gabonával bevetett 20 550 hektárról még akkor is lesz elegendő kenyérnek való, ha a várható hozamok, a műtrágya hiánya miatt, 30-40 százalékkal csökkennek. Ha azonban a szerbiai kormány nem biztosítja a beígért üzemanyagot (10 litert hektáronként), annyi takarmány sem lesz, hogy a még meglévő, negyedére csökkent állomány kihúzza a következő telet. Nem az ágazat versenyképtelen Ha a kormány nem érvényesíti az agrárrendtartási törvényben előírtakat és haladéktalanul nem intézkedik a hazai termelők és a belső piac védelmében, akkor az ágazat további károkat szenved - nyilatkozta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára. Mire jó a törvény? Az érdekvédelmi szervezet első embere utalt arra, hogy a piaci szabályozás alapját képező agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt még tavaly februárban elfogadta a parlament, ám az abban biztosított eszközök és módszerek bevezetésére nem került sor. Csak példaként említette, hogy a mai napig sem hirdették ki hivatalosan a garantált árakat, s ez a bizonytalanság kihat a piaci árakra, az értékesítés biztonságára. A szubvenció sem A MOSZ megítélése szerint a korábbi évekhez képest az exportszubvenció rendszere sem változott számottevően. A főtitkár szerint mulasztás terheli a kormányzatot abban is, hogy a mai napig sem intézkedett a hazai termelők és a belső piac védelméről, nem érvényesítette az agrárrendtartási törvény adta lehetőségeket, a lefölözést és a vámemelést. A fejlett országokban a mienknél erőteljesebben támogatják a mezőgazdaságot, az európai termelők gyakorlatilag dömpingáron tudják eladni termékeiket a magyar importőröknek. Csalóka látszat A támogatás révén kialakult rendkívül alacsony ár azt a látszatot kelti, mintha a hazai termelők alulmaradnának a hatékonyság és a minőség versenyében, holott csak a költségvetések versenyével nem képes lépést tartani agrárgazdaságunk. A vesztesek egyértelműen á hazai termelők. FEB Szárítatlan, bevetetlen földek a Vajdaságban
