Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-12 / 85. szám
PETŐFI NEPE 1994. április 12., kedd KÉRDŐJELEK Partnerek, vetélytársak? Mind több a bizonytalanság akörül, mikor csatlakozik Oroszország a NATO Partnerség a békéért programjához. Előbb bejelentették a csatlakozást, majd az elnöki szóvivő féléves halasztásról beszélt. Kinek higgyünk? A válaszhoz tudnunk kellene, elfogadta-e az orosz tábornokok többsége, hogy az amerikai ihletésű program valódi partnerséget ígér számukra a biztonságpolitikában? A végső válasz - az események is ezt jelzik - többesélyes. Nagy kérdés az is, vajon a katonailag még mindig szuperhatalom Oroszország kész-e arra, hogy akár átmenetileg a statiszta szerepét játssza a NATO mellett, gyakorlatilag annak alárendelve? A válasz - úgy tűnik - inkább nem, mint igen. El tudja-e fogadtatni a realistának számító jelcini vezetés a tábornokokkal, hogy a nagyszabású támogatás fejében egyelőre alkudjanak meg Amerikával katonailag is? A válasz - egyre inkább úgy tűnik - aligha igen. Hogyan reagál minderre a Clinton-kormány és a NATO? Másként fogalmazva, Moszkva mennyire lesz a jövőben partnere és mennyire a versenytársa, sőt vetélytársa Washingtonnak, a Nyugatnak? A londoni Times a hétvége boszniai eseményei után így írt: - A gorazsdei ameri- kai-NATO bombatámadással találatot kapott az amerikaiorosz partnerség is. Hamarosan kiderül, hogy mennyire súlyosat. Heltai András Brüsszeli magyar-lengyel sajtóreggeli EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Egyáltalán nem „választási fogás” vezette a magyar kormányt, amikor hivatalosan is az asztalra tette tagfelvételi kérelmét az Európai Uniónál, hanem a helyzet érett meg erre, amit egyébként az is bizonyít, hogy valamennyi parlamenti párt teljes egészében támogatta a lépést. Ezt Granasztói György brüsszeli magyar nagykövet jelentette ki azon a nemzetközi „sajtóreggelin”, amelyet a magyar és a lengyel nagykövet közösen tartott hétfőn a brüsszeli lengyel nagykövetség épületében. Granasztói vitába szállt azokkal a véleményekkel, amelyek szerint még várni kellett volna néhány évet a jelentkezéssel, addig, amíg az ország felkészültebb lesz a tagságra. Mint mondta, a várakozással legalább két évet vesztettünk volna. Igaz, nem vagyunk minden szempontból máris teljesen készek a tárgyalásokra, de az ezt megelőző eljárás - így az első hivatalos EK bizottsági vélemény elkészülte - általában amúgy is mintegy két évet vesz igénybe, a lépést tehát mégsem lehet elhamarkodottnak tekinteni - mutatott rá. Jan Kulakowski lengyel nagykövet azzal is indokolta a tagfelvételi kérelem benyújtását (amely, szavai szerint, „formálisan is megerősített egy már amúgy is ismert politikai szándékot”), hogy ennek révén immár az EU is konkrétan is „számolhat” a jelenkezőkkel. Ennek különösen az 1996-os - intézményi reformoknak szentelt - EU-konferencián lehet jelentősége, de a tagsági távlat általában is jelentős lökést adhat a most februárban életbe lépett társulási szerződés továbbfejlesztéséhez, bővítéséhez is - tette hozzá. Granasztói György arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európába történő integrálódás jelentős biztonságpolitikai ho- zadékkal is jár, ami különösen a bizonytalan tényezők sorának kitett közép-európai térségben bír nagy jelentőséggel. Arra a kérdésre, hogy éppen ennek fényében is mire számít a Nyugat-európai Unió májusi miniszteri tanácsülésén, a magyar nagykövet kifejtette: Magyarország a várható „megerősített státusz” meghatározása révén olyan egyértelmű és világos üzenetet vár, amely kellő perspektívát, tényleges együttműködési lehetőséget kínál. Átadják-e Marinkét? Magda Marinko feltételes átadását kérte jogsegélyegyezmény alapján a Legfőbb Ügyészségtől - diplomáciai úton - a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma. A jugoszlávok 30 napra kérik átadni Marinkót a szabadkai főügyészségnek. Nem kiadatásról van szó, hanem a gyanúsított meghatározott ideig tartó átadásáról, majd visszaszállításáról. A Legfőbb Ügyészségen tanulmányozzák a kérelmet és a magyar törvények alapján döntenek. Egészségbiztosítási program Nyár végére elkészülnek az egészségbiztosítás fejlesztési programjának legfontosabb e- lemei. A társadalombiztosítás stratégiai fejlesztési terve több évtizedre meghatározza a társadalombiztosítás rendszerét, e- zért alapvetően fontos, hogy társadalmi konszenzussal szülessen meg. Nem mindegy u- gyanis, hogy hol húzódik a határ a szociális biztonság fenntar- - tásában az állam, a társadalom- biztosítás és az üzleti jellegű biztosítók között. Ki kell dolgozni az egészségbiztosítás középtávú stratégiáját is, középpontban a biztosító gazdálkodásának konszolidációjával. Ennek keretében tisztázni kell: ki és milyen mértékű járulékot fizessen azon személyek után, akik saját hibájukon kívül nem képesek járulékot fizetni, és mi legyen a be nem hajtható járuléktartozásokkal. Sándor László alelnök megemlítette, hogy kedden délelőtt a két tb.-önkormányzat együttes elnökségi ülést tart, amelynek egyik fő témája: az adóskonszolidáció keretében milyen eszközöket kaphat a tb. a kintlévőségek csökkentésére. Választási tudósítások «Választási tudósítások Pártelnök Félegyházán Elutasított indítvány Az Alkotmánybíróság hétfőn hozott határozatában visszautasította a Független Rendőrszakszervezet indítványát. A rendőrszakszervezet azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság törölje az alkotmány idézett paragrafusából a rendőrökre vonatkozó részt. A határozat megállapítja: ha valamely rendelkezés az alkotmány részévé vált, ennek felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. Mbdemizációs stratégia kidolgozását sürgette Nagy Tamás, az Agrárszövetség pártelnöke Kiskunfélegyházán tartott választási gyűlésén. A végrehajtás során elsősorban a civil szerveződésekre kell alapozni, az állam szerepét az elkerülhetetlenül szükséges mértékűre kell csökkenteni. A végső cél a magyar társadalom végzetes kettészakadásának megállítása, a magyar vidék felemelkedése. Ahhoz, hogy Európához való csatlakozásunk ne csak illúzió legyen, magánvagyonnal rendelkező, szabadságjogaikat megőrző, a közösségért felelősséget érző polgároknak kell benépesíteni falvainkat is - fejtette ki a pártelnök. A polgárosodás folyamata elképzelhetetlen működő gazdaság nélkül. így kiemelten kell kezelni az agrárszféra, az idegenforgalom problémáit. Az Agrárszövetség elnöke szerint nincs különösebb titka a mezőgazdaság megmentésének sem. A régi recept szerint szakemberekre kell bízni a problémák megoldását. Magyarország kiváló adottságokkal, rendkívül jó minőségű földterületekkel rendelkezik, s szakembergárdája szinte egyedülálló a világon. Ki kell aknázni ezeket a lehetőségeket, védeni kell a belső piacot, ez lehet a jövő egyetlen útja - vélte előadásában Nagy Tamás. G.O. Film Erdélyről a brit tévében • Széki lakodalmas menet a nagyközség főutcáján. Erdélyről készült, egyórás filmet mutatott be vasárnap este Nagy-Britanniában az egyik országos adó, a Channel 4. A Ron Orders rendező-operatőr készítette film első részében röviden ismertették Erdély történetét, majd bemutatták, hogy a magyar kisebbség miként őrzi zene- ás tánckultúráját. Emlékeztettek arra, hogy Ceausescu idején tilalmas, sőt, büntetendő volt a magyar kultúra, de az elnyomás épp az ellenkezőjét érte el: ellenállási tett volt a népi gyökerek őrzése - mondták magyar népművelők a film készítőinek. A film második része a Ceau- sescu-féle erdélyi iparosítás okozta károkat mutatta be. Alexander Balin kiskapusi polgár- mester elmondta, hogy a környékbeli ólomolvasztó tönkretette a lakosság egészségét. Az iparosításhoz elnéptelenítették a falvakat, de kétmillió románt költöztettek be Erdélybe, hogy még jobban elrománosítsák a területet. Bemutatták azt is, hogyan élesztik újjá Romániában a szélsőséges nacionalizmust. Az ismét hallható régi román himnusz, amelyet Ceausescu idején fasiszta felhangjai miatt betiltottak, az aranykort idézi a román nacionalistáknak, de só a magyar kisebbség sebére - mondták a film készítői. Megszólaltatták Vadim Tudort, a Nagy Románia Párt vezérét, akiről elmondták, hogy régebben Ceausescu udvari költője volt. - A magyarok fegyvert csempésznek, nemzetközivé akarják szélesíteni a konfliktust, hogy visszaszerezhessék Erdélyt - mondta Tudor. Tőkés László az efféle propagandát annak tudta be, hogy a romániai hatalom, a Ceausescu idején kidolgozott módszert a végletekig hajtva, a társadalmi ellentéteket etnikai ellentétté akarja átformálni, hogy leplezze a valódi bajokat. - Ma is megfélemlítik, lefokozzák, másodosztályú állampolgárként kezelik a magyarokat - mondta Tőkés László. A film készítői e szavakkal fejezték be a műsort: a kommunizmus utáni Románia elnyomja a magyar kisebbség jogait. Erdély nemzetiségi üst, amelyben ezer év gyanakvása és bántalmai fortyognak. Ha ezen nem sikerül úrrá lenni, akkor Erdély újabb gyújtópont lehet a térségben. A légicsapások visszhangja Pedagógusok levele a pártokhoz Felhívással fordult a pártokhoz a pécsi székhelyű Magyar Pedagógus Kamara, amely 1989 májusában a kamarák közül elsőként alakult meg. A nyílt levél arra hívja fel a választásokon induló pártok figyelmét, hogy a kétszázezres létszámú pedagógustársadalom a szellemi dolgozók legnagyobb rétege, amely nélkül az állam legnagyobb vállalkozása, a közoktatás nem újulhat meg. A kamara pártokhoz címzett felhívása viszonylagos stabilitást szorgalmaz a közoktatás számára, hogy annak hosszabb időtartamot igénylő szervezeti változásai ne függjenek a négy- évenkénti politikai választási küzdelmektől. A nyílt levélben megfogalmazott kamarai álláspont szerint a közoktatási tárca élére nem politikust, hanem legalább ötéves időtartamra szakembert kellene kinevezni. A levél sürgeti a pedagógusbarát társadalmi és jogszabályi környezet létrehozását, végül a civil szerveződések támogatására szólítja fel a pártokat, hogy a pedagógusok is mielőbb vállalhassák társadalmasítási szerepüket, s létrejöhessen a pedagóguskamarai törvény. A szerb pártok szinte egyöntetűen elítélték és az egész szerb nép elleni hadüzenetnek minősítették a NATO vasárnapi gorazdei légiakcióját. A jugoszláv hadsereg vezérkara hétfő délután közleményben adta tudtul, hogy „minden szükséges intézkedést megtettek a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság integritásának védelmére”. A vezérkari állásfoglalás szerint a NATO lépése beláthatatlan következményekkel járhat. NATO-körökben viszont elfogadhatatlannak tartják azt a szerb állítást, hogy a szövetség részrehajló módon, közvetlenül beavatkozott volna a boszniai fegyveres konfliktusba a Gorazde környéki légiakció végrehajtásával. Mint a NATO egyik, neve mellőzését kérő illetékese rámutatott, a vasárnapi művelet teljes egészében a már elfogadott határozatokon és a szükséges nemzetközi jóváhagyásokon alapult. Emlékeztetett rá, hogy az akciót az ENSZ-csapatok boszniai parancsnoka kezdeményezte, annak megkezdését az ENSZ-főtitkár megbízottja, Akasi Jaszusi személyesen engedélyezte, és Géniből származó értesülések szerint maga Butrosz Gáli is teljes mértékben támogatta. Az irániak szerint az ENSZ elfogult Iránban nem sértik meg az emberi jogokat, az ezt állító ENSZ-jelentés hazugságon alapul - jelentette ki Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter hétfőn Bécsben. A Bécsben tárgyaló Velajati szerint az ENSZ emberi jogi megfigyelői elfogultak. A sajtóértekezleten szó esett a Salman Rushdie elleni halálos ítéletről, amelynek „örökké tartó érvényességét” Velajati megerősítette. Az iráni kormány azonban tudomásul vette, hogy Ausztriában magas irodalmi kitüntetésben részesült „az iszlámból csúfot űző író”. Ez nem lesz hatással az osztrák-iráni kapcsolatokra, mert - Velajati szerint - a díj nem az osztrák államtól származik. Vállalták a rendőr tábornok megölését A Dzsamáa Iszlámija fundamentalistái vasárnap saját akciójukként ismertették az egyiptomi állambiztonság második embere, Raúf Hejrat tábornok szombat esti meggyilkolását. A titkos mozgalom a külföldi sajtónak eljuttatott közleményében bosszúként tálalta a merényletet „az emberi jogok legszömyűbb megsértéséért, amelyeket az iszlámisták az egyiptomi börtönökben elszenvednek”. Először géppisztollyal lőttek a rendőr tábornokra, majd felrobbantották autóját, és elmenekültek. A liberálisok inkább kivonultak Strasbourgban még meg sem kezdődött az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszaka, mikor Zsirinovszkij - aki az orosz küldöttség tagjaként vesz részt a rendezvényen - máris botrányt rendezett. A gondot az okozta, hogy Zsirinovszkij pártja - neve szerint - „liberálisnak” számít, s így az orosz politikus hétfő reggel betért az Európa Tanács liberális pártcsoportjának ülésére. Az ott lévők - akik semmilyen közösséget nem vállalnak a Zsirinovszkij-féle „liberalizmussal” - távozásra szólították fel, mire ő rájuk ordított: - Ti nem vagytok demokraták, hanem a CIA ügynökei. Végül a liberális képviselők hagyták el a termet. Lehet-e adót csökkenteni? Kuncze Gábor válaszol Igen. Enélkül elképzelhetetlen a gazdaság fellendítése, hiszen ma minden 100 forintból a kormány 70 forintot elvon. Ezért mi • eltöröljük a minimáladót, • megszüntetjük a forrásadót, • lehetővé tesszük az átalányadózást, • beruházási adókedvezményeket adunk. Az adófizető polgár gyarapodjék, ne az állam! Szabad Demokraták Szövetsége (Fizetett politikai hirdetés!)
