Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-09 / 83. szám

1994. április 9., szombat PETŐFI NEPE 5 SZABAD ÚT A VÁLLALKOZÁSOKNAK LEZÁRULT A KAMPÁNY ELSŐ SZAKASZA Módosították a szövetkezeti törvényt A parlament utolsó munka­napján módosította a szövetke­zeti törvényt. A jogszabály mó­dosításának két fő célja volt. Az egyik a szétválási, önállósulási törekvések könnyítése, a másik pedig a kívülálló üzletrész-tu­lajdonosok nagyobb beleszólá­sának biztosítása a szövetkeze­tek szervezeti életébe. A vitában a földművelésügyi miniszter kitért arra, hogy az érdekvédelmi szervezetek a tör­vény feletti munka minden sza­kaszában megkapták a tájékoz­tatást és írásban ki is fejtették véleményüket. A Szövetkezetek Országos Tanácsa időszerűt­lennek tartotta a szövetkezeti törvény jelenlegi módosítását, a Magyar Országos Gazdakörök azonban egyetértett azzal. A kormány ezek figyelembevéte­lével is a változtatás mellett döntött, mert ez a vállalkozói törekvéseknek ad szabad utat. Az elfogadott törvénymódo­sítás szerint az alapszabályok­ban kell rendezni az üzlet­rész-elővásárlás jogi gyakorlá­sának módját, a volt taggal való elszámolás módját és határide­jét. A közgyűlések összehívá­sakor az üzletrész-tulajdonoso­kat is a tagokkal egyenlő módon kell meghívni. A szövetkezetek szétválásá­ról dönteni kell, ha azt a tagok legalább 10 százaléka írásban kezdeményezi. A döntést a szétválásról két közgyűléssel lehet meghozni. Az előkészítő közgyűlésen kell nyilatkozniuk a jelenlévőknek arról, hogy mely szövetkezethez kívánnak tartozni a jövőben, s ezt a köz­gyűlést követően a meg nem je­lent tagoknak és üzletrész-tulaj­donosoknak is meg kell tenniük írásban. A jelentkezőket elutasí­tani nem lehet. A következő közgyűlést legalább az elsőt követő 60 napon belül össze kell hívni és itt dönthetnek a szétválást követő vagyonmeg­osztásról, az üzletrészek új névértékéről és, nyilatkozat hiányában, a tagok és üzlet­rész-tulajdonosok hovatartozá­sáról is. A mezőgazdasági szö­vetkezetek esetében az egy te­lepülésen lakó tagok által ösz- szehívott részközgyűlés is dönthet a kiválásról, legalább kétharmados döntéssel. Ezek­ben az esetekben is az egy tag egy szavazat elve érvényesül. A módosítás a szövetkezetek számára lehetővé teszi a szemé­lyes közreműködés szerinti e- redményfelosztás elvétől való eltérést. A változások érintik a tartalékképzési szabályokat is, feloldva a kötelező tartalékkép­zés kötelezettségét, egyben az eddig képzett tartalékok vissza­osztása esetén azt adómentes vagyongyarapodásnak tekinti. A törvény a Magyar Közlöny­ben való kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. Kötelező kamarai tagság Az Országgyűlés utolsó munkanapjai törvénykezési haj­rájában elfogadta a Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló törvényt. A kamara a gyógysze­részek szakmai, érdekképvise­leti testületé, amely köztestület­ként látja el feladatát, s a gyógyszerészi hivatás gyakor­lásával összefüggő ügyekben képviseli, védi a gyógyszerészi kar tekintélyét, valamint a gyógyszerészek jogait. A ka­mara megalkotja alapszabályát, a gyógyszerészi tevékenység etikai szabályait, valamint az etikai-fegyelmi szabályzatot; elmarasztalja az etikai és szak­mai szabályokat vétkesen meg­szegő gyógyszerészeket, s kü­lön jogszabályban meghatáro­zott esetekben és módon előze­tes véleményt nyilvánít a gyógyszerészi diplomához kö­tött tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek kiadásakor. A törvény előírja a kötelező kamarai tagságot a- zoknak, akik Magyarország te­rületén gyógyszerészi diplomá­hoz kötött tevékenységet foly­tattak, folytatnak, vagy kíván­nak folytatni. A kamara dönthet bizonyos feltételek mellett a gyógyszerészek tagsági viszo­nyának megszüntetéséről, még­pedig kizárhatja a kamarából azt, aki kirívóan súlyos fe­gyelmi vétséget követ el. A tör­vény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. A hatályba lépéstől számított 30 napon be­lül a gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet folytatók­nak felvételüket kell kérni a kamarába. A törvény hatályba lépésekor működő Magyar Gyógyszerész Kamara, illetve kerületi szervei vagyonát vagy annak egy részét adó- és ille­tékmentesen ruházhatják át in­gyenesen az új kamarára. Rendelkezés az erdőkről A héten a parlament megal­kotta az úgynevezett erdőtör­vényt is. A kárpótlás és a szö­vetkezeti átalakulás révén 700 ezer hektár erdőterület - az ösz- szes magyarországi erdő 40 százaléka - került magántulaj­donba. Ezért szükséges az er­dőbirtokossági társulat, ami az erdő művelési ágban nyilvántar­tott, egy vagy több földrészlet tulajdonosai által létrehozott gazdálkodó szervezet. Az erdő- tulajdonosok gazdasági e- gyüttműködésére általában ott van igény, ahol egy adott föl­drészlet több személy osztatlan közös tulajdonában van, vagy egy egybefüggő erdőterület több földrészletből áll. A társu­lat lényege, hogy a tagok tulaj­donában lévő osztatlan közös, vagy akár egyéni tulajdonú erdő a társulat használatába kerül. EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától még 2 hétig találkozhat. A V ALASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztv a 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf„ 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! INFRASTRUKTÚRA, KÖRNYEZETVÉDELEM 1. Az 1846-ban átadott első magyar vasútvonalon kb. egy óra alatt jutottak el Pestről Vácra. Hány perccel rövidült az átlagos menetidő az elmúlt ltd év alatt? 1.30-35 perccel 2.20-25 perccel X. 10-15 perccel 2. A hazai települések hány százalékában nem volt vezetékes ivóvíz 1992-ben? 1.11,3%-ban 2.8%-ban X.4,5%-ban □ 3. 1993-ban hány millió Ft-os beruházást fordítottak a hulladékból történő nyersanyag visszanyerésére? 1.235 milliót 2 23,5 milliót X. 1 milliót □ 4. Iható-e közvetlenül a Balaton vize? 1. csak nyáron, mivel telente befagy 2. természetesen, hiszen ma még folyékony X. iható, de csak egyszer □ 5. Melyik volt az elmúlt évtizedek legkörnyezetsértőbb nagyberuházása? 1. a Tisza tó 2. a Gagarin-hőerőmú X. a bős-nagymarosi vízlépcső ó. A vízminőség védelmére 1994-ben a KHVM1160 millió Ft-ot kért Hogy an módosította a kormány ezt az igényt a költségvetés benyújtásakor? 1. növelte 2. elfogadta X. 60%-kal csökkentette 7. A telefonhelyzet ugrásszerű javulása mellett miből van több a lakásokba felszerelt állomások közül: fővonalból vagy ikerállomásból? 1. fővonalból 2. fele-fele X. ikerállomásból 8. Hány km/ó sebességgel közlekednek átlagosan a magyar személyszállító vonatok napjainkban? 1.70 km/ó fölött 2.60 km/ó fölött X. 50 km/ó alatt 9. Hány km-rel változott a vasútvonalak építési hossza hazánkban 1990 és 1992 között? 1.158 km-rel nőtt 2.42 km-rel csökkent X. 0 km-rel 10. Hogyan alakult az autóbuszok száma 1990 és 1992 között? 1. kb. 1000-rel nőtt 2. kb. 1000-rel csökkent X. szinten maradt 11. Két évvel az Expo előtt hány ötcsillagos szállodánk van Budapesten kívül? 1. megyénként egy 2. régiónként egy X. egy sincs 12. Hol kék a Duna napjainkban? 1. a Fekete-erdőnél 2. Bősnél X. csak a Strauss-keringőben □ □ FORDÍTS! o N u> < ,o /J (Fizetett politikai hirdetés.) Befejeződött a jelöltállítás • Hat hét múlva dől cl végleg, hogy kik népesítik be a Parlament üres széksorait. Tegnap 16 óráig adhatták le a parlamenti képviselőjelöltek kopogtatócéduláikat a helyi vá­lasztási bizottságoknál. Mini ismeretes, a jelöltséghez 750 ajánlószelvényt kellőit gyűjteni. Sok helyen tegnap késő délután kezdődtek a bizottságok ülései a jelöltek elfogadásáról, így hiva­talos lista még nem állt lapunk rendelkezésére. Országos lista Országos listája annak a pártnak lehet, amely legalább hét területi listát tudott állítani. A legutolsó információ alapján országos listája a következő 13 pártnak lesz az Országos Vá­lasztási Bizottság döntése sze­rint: Agrárszövetség, Fiatal Demokraták Szövetsége, Füg­getlen Kisgazdapárt, Keresz­ténydemokrata Néppárt, Köz­társaság Párt, Magyar Demok­rata Fórum, Magyar Igazság és Elet Pártja, Magyar Szocialista Párt, Magyarországi Szociál­demokrata Párt, Munkáspárt, Nemzeti Demokrata Szövetség, Szabad Demokraták Szövetsége és a Vállalkozók Pártja. Országos lista állítására esé­lye van még a Zöld Pártnak és az Egyesült Kisgazdapártnak. Ez utóbbiról is hétfőn dönt az Országos Választási Bizottság, mivel a párt háromféle megne­vezéssel szerepelt a dokumen­tumokban. Ugyancsak hétfőig pótolhatja az okmányokat a Történelmi Magyarországért Párt. Vetélkedő pártok Bács-Kiskunban Bács-Kiskunban megyei lis­tát az a párt állíthatott, amely a 10 egyéni választókerület közül legalább kettőben tudott jelöltet indítani. A területi választási bizottság számítógépes nyilván­tartásában tegnap 15 óra 43 perckor az alábbi, megyei lista állítására jogosult pártok szere­peltek: Munkáspárt, Független Kis­gazdapárt, Magyar Demokrata Fórum, Kereszténydemokrata Néppárt, Köztársaság Párt, Fia­tal Demokraták Szövetsége, Egyesült Kisgazdapárt, LPSZ Vállalkozók Pártja, Agrárszö­vetség, Magyar Szocialista Párt, Magyarországi Szociáldemok­rata Párt, Nemzeti Demokrata Szövetség, Szabad Demokra­ták Szövetsége, Magyarországi Zöld Párt és a Magyar Igazság és Élet Pártja. Tegnap esti, még nem teljes képet tükröző, s nem hivatalos információnk szerint Bács-Kis- kun 10 egyéni választókerületé­ben 90 képviselő jelölését fo­gadták el a választási bizottsá­gok. Egyéni jelöltek Pártonként ez a következők szerint oszlik meg: MDF 10, SZDSZ 8, Fidesz 7, FKgP 10, KDNP 7, MSZP 10, Munkás­párt 9, Agrárszövetség 6, Köz­társaság Párt 4, Egyesült Kis­gazdapárt 4, MIÉP 4, Vállalko­zók Pártja 5, NDSZ 2, Zöld Párt 2, Szociáldemokrata Párt 2. Több pártnak ugyanakkor közös jelöltje vagy jelöltjei is vannak. Területenkénti pártmegoszlás Szintén nem végleges adat szerint a választókerületekben az alábbi pártoknak van jelöltje. 1. sz. vk. Kecskemét: Fidesz, FKgP, Munkáspárt, KDNP, MDF, MSZP, SZDSZ, NDSZ, FPSZ Vállalkozók Pártja, MIÉP, Zöld Párt és egy függet­len jelölt. 2. sz. vk. Kecskemét: FKgP, KDNP, MDF, MSZP. Munkás­párt, Köztársaság Párt. NDSZ és a Vállalkozók Pártja­SZDSZ-Fidesz-Agrárszö vét­ség közös jelöltje. 3. sz. vk. Tiszakécske: Vál­lalkozók Pártja, MSZP, Köztár­saság Párt, SZDSZ, Munkás­párt, KDNP, Fidesz, Agrár­szövetség, FKgP, MDF. 4. sz. vk. Kunszentmik- lós-Lajosmizse: FKgP, KDNP, MSZP, Munkáspárt, MDF, Ag­rárszövetség és EKgP. 5. sz. vk. Kiskunfélegyháza: FKgP, Fidesz, MDF, MSZP, Munkáspárt, MIÉP, Agrárszö­vetség, SZDSZ. 6. sz. vk. Kiskőrös-Kecel: MSZP, FKgP, MDF, Agrárszö­vetség, Munkáspárt, SZDSZ, KDNP, EKgP, Fidesz. 7. sz. vk. Kalocsa: MSZP, SZDSZ, EKgP, Fidesz, Mun­káspárt, Vállalkozók Pártja, FKgP, MDF, MIÉP. 8. sz. vk. Kiskunhalas: FKgP, MDF, Fidesz, SZDSZ, MSZP. 9. sz. vk. Baja: Agrárszövet­ség, Köztársaság Párt, MDF, FKgP, Vállalkozók Pártja-Fi- desz közös jelölt, MSZP, SZDSZ, Munkáspárt, KDNP, MSZDP, MIÉP. 10. sz. vk. Bácsalmás: Fi­desz, FKgP, SZDSZ, MDF. Zöld Párt, Agrárszövetség, Köz­társaság Párt, Egyesült Törté­nelmi Kisgazda- és Polgári Párt, MSZDP, Munkáspárt, KDNP, MSZP. Ma ülésezik a bizottság A területi választási bizottság ma délelőtt ülésezik Kecskemé­ten a megyeházán. A számító­gépbe ekkorra már feltehetően beérkezik mind a 10 egyéni vá­lasztókerületből az elfogadott egyéni jelöltek teljes listája. Ekkor sorsolják ki azt is, hogy a megyei listát álító pártok neve majd milyen sorrendben szere­peljen a május 8-ai választás szavazólapjain. A gyakorlatilag véglegesnek tekinthető teljes megyei egyéni képviselője­lölt-listát hétfői számunkban közöljük. A háromnapos felleb­bezési határidő miatt egy-két vi­tatott eset fordulhat legfeljebb elő. A pártok megyei listáit és a sorsolás eredményét a szavazó­lapon elfoglalt sorrendről a jövő héten adjuk közre. ELTÉVESZTETTE A TÁBLÁT A KOCSÉRI JEGYZŐ Miért tépték le a Fidesz plakátját? Különös jelenet játszódott le a napokban Kocsér főutcáján. A helyi jegyző, dr. Regdon Tibor dühödten szaggatta le a busz­megálló melletti hirdetőtábláról a Fidesz képviselőjelöltjének plakátját. Furcsa véletlen foly­tán éppen akkor ért oda a helyi Fidesz-szervezet elnöke, Bod­nár András, s felelősségre vonta tettéért a jegyzőt. Durva szóvál­tás következett, melynek az odaérkező téeszbusz utasai is fültanúi lettek. A kínos incidens után a Fi­desz elnöke levelet írt Barabás Ferenc polgármesternek, mely­ben kétségbe vonja dr. Regdon Tibor pártatlanságát, s ebből adódóan alkalmasságát a vá­lasztások pártatlan lebonyolítá­sára. Ami pedig a hirdetőtáblát il­leti - véli a Fidesz-vezető -, ah­hoz már csak azért sem volt joga hozzányúlni a jegyzőnek, mert azt még 1991 márciusában a pártja állította fel a község központjában. Egyébiránt a plakátolást nem szabályozza he­lyi rendelet, sőt, mint Bodnár András elmondta, a jegyző tár­gyalni sem volt hajlandó arról, hová lehet ragasztani hirdet­ményt, hová nem. A polgármester ugyan nem ismertette Bodnár András leve­lét a legutóbbi, rendkívüli testü­leti ülésen, ennek ellenére a jegyző úgy érezte, szólnia kell a történtekről. Elmondta, hogy abból a téves informárcióból indult ki, hogy az önkormány­zat hirdetőtábláját használta fel a Fidesz, ezért tépte le mérgé­ben Szabó Ferenc fényképét. A jelöltet azonban nem is ismeri, tehát semmiféle antipátiáról nincs szó. — Bocsánatot kérek - foly­tatta -, ez volt az utolsó ilyen megnyilvánulás részemről. Va­lóban nem nekem kellett volna leszednem a plakátot. Úgy gon­dolom. változatlanul alkalmas vagyok az objektivitásra. S mi­vel a választási törvény is azt írja elő, hogy a település jegy­zőjének kell lenni a választási munkacsoport vezetőjének, ígé­rem, se jobbra, se balra nem fo­gok kilengeni. Regdon Tibor, aki egyébként nem csinált titkot abból, hogy a Független Kisgazdapárt tagja, azt már érdeklődésemre mondta el, hogy valóban nincs helyileg szabályozva a plakátragasztás, így tehát a választójogi törvény értelmében lehet eljárni, azaz szinte sehová - a magánépülete­ket kivéve - nem lehet politikai hirdetményt tenni, csak ahová az önkormányzat megengedi. A Fidesz hirdetőtáblája pedig, mint utólag kiderítette, illegális, felállítására nem kaptak enge­délyt. Bodnár Andrásék ezzel szemben azt állítják, hogy évek­kel ezelőtt - rendelet híján - a polgármester szóban hozzájá­rult, aki azonban erre már nem emlékszik. A helyi rendelet vi­szont az évek során megszüle­tett, így RegSon Tibor szerint a Fidesz is köteles közterületi dí­jat fizetni. Benke Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents