Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-31 / 76. szám

I 2 PETŐFI NÉPE 1994. március 31., csütörtök KÉRDŐJELEK A NEMZETI DEMOKRATA SZÖVETSÉG IZSÁKI FÓRUMA Új adórendszer, erkölcsi alapok Olasz jobbra át? Valóságos választási hul­lám tetőzött Európában. A legnagyobb figyelem Itáliára összpontosult, ahol aligha le­hetett kétséges, hogy a politi­kai viharok, megvesztegetési botrányok és gazdasági meg­torpanás hármas fogójába szorult centrista kormányza­tok után az állampolgárok va­lami gyökeresen újra fognak szavazni. Történelmi fordu­lat? Jobboldali földcsuszam­lás? Sokféleképp értékelték az olasz voksolás eredményeit, természetesen pártállás vagy szubjektív hozzáállás szerint. Nem matematikai szempont­ból az ugyanis tény, hogy a Silvio Berlusconi által fém­jelzett jobboldali szövetség olyan biztos győzelmet ara­tott, hogy övé a parlamenti többség is. Am a mögöttes okokat, magyarázatokat ille­tően már vegyesebb a kép: van olyan szakértő, aki csak a választópolgárok kiábrán­dultságát hangsúlyozza. Má­sok Berlusconi adócsökken­tési és munkahelyteremtő ígé­reteire hívták fel a figyelmet a jobbra át kapcsán, hozzátéve, kérdés: miként alakul ezek va­lóra váltása a nagy próbaté­tel, a valóságos kormányzás során? És az újfasiszták? Azaz hivatalos megnevezéssel a Nemzeti Szövetség, amely elsősorban Dél-Itáliában erősödött meg? Az persze ko­rántsem biztos, hogy a kabi­netbe is bekerülnek majd kép­viselőik. Az viszont igen, hogy aligha lenne kívánatos olyan irányvonal Európa számára, amely egy újabb országban emelné napi politikai témává például Isztria vagy Dalmá­cia kapcsán a határok felül­vizsgálatát. Túlbuzgó alkalmazott Túlbuzgó volt az a Malév-al­­kalmazott Athénben, aki már­cius elején egészségügyi bizo­nyítványt kért egy, a Buda­pestre tartó athéni csoport tagja­itól. Az athéni iroda a magyar fővárosban eltöltendő ötórás tranzitidőre szállodát kért a Ma­­lévtől, arra hivatkozva, hogy a tíz utas között AIDS-fertőzött beteg is van. Megkérdezték, hogy a csoportból ki beteg, kit kell esetleg különleges elbánás­ban részesíteni. A csoport tagjai azonban azt mondták, hogy az utasaik közül mindenki egész­séges. A légitársaság alkalma­zottai valóban kérhetnek a beteg utazóktól egészségügyi bizo­nyítványt, ez azonban nem vo­natkozik az AIDS-betegekre. A több száz meghívó ellenére csak néhányan voltak kíván­csiak Izsákon Bíró Zoltán, a Nemzeti Demokrata Szövetség képviselőjének előadására ked­den este. Bíró Zoltán azzal kezdte mondandóját, hogy nem lepi meg az érdektelenség, az or­szágban tapasztalható politiká­tól való elfordulás általános je­lenségnek számít. Az emberek egy kusza, sokpárti szőttest lát­nak, és nem tudnak eligazodni, mit is akarnak a különböző pár­tok. A mai helyzet nehezebb mint a négy évvel ezelőtti - mondta Bíró Zoltán - .lehet hogy megint valami ellen fog­nak szavazni a polgárok, ami semmiképpen nem szerencsés jelenség. Az ország erkölcsi „kopása”, a gazdasági nehézsé­gek, a kiábrándultság és az egyre kedvezőtlenebb nemzet­közi helyzet teszik a négy évvel ezelőttönél is szürkébbé az összképet. Pedig tragikus lenne, ha mindez oda vezetne, hogy kevesen mennek majd el sza­vazni, mert az így létrejövő po-Furcsamód, az általános el­szegényedés hatására Szabad­kán jelentős mértékben csök­kent az alkoholisták száma. Dr. Szűcs István szakorvos adatai szerint 1992-ben a kórházban 110, tavaly pedig mindössze 20 idült alkoholista volt nyilvántar­tásban. Ugyanakkor az alkohol­tól függő betegek nagy része „áttelepült” a gyógyintézetekbe, hogy felváltsa a napi „kupicá­litikai hatalom voltaképpen il­legitimnek számítana, s csak politikai válságok sorát hozná. Ha nem sikerül munkahelye­ket, nyugalmat és stabilitást te­remteni az országban, felmerül a Keletre visszazáródás lehető­sége. A nyugati tőkét is csak egy dolog érdekli igazán: a poli­tikai stabilitás. Ami az ország erkölcsi állapotát illeti: olyan adórendszerrel, amely csalásra és hazugságra kényszeríti az adózó társadalmat, nem jutunk messzire. Amikor a fiatalok azt látják, hogy becsületes munká­val mire lehet vinni, ellenben ügyeskedéssel milliókat lehet keresni, ne csodálkozzunk, ha elbizonytalanodik erkölcsi ér­zékük. Meg kell teremteni a törvényes kereteket, hogy a kor­rupciónak ne legyen esélye a parlamentben sem, S még egy fontos kérdés, az ország nem képes a jelenlegi tetemes kül­földi adóssággal a nyakán előre­lépni. Bíró úr véleménye szerint meg kell kezdeni a politikai tár­gyalásokat az adósságunk „új­fajta kezeléséről”. Ez nem fel­kat” az alkoholos mámort he­lyettesítő nyugtátokkal. Az el­vonókúrává minősült nyomor­ban a kezeltek kétharmada gyó­gyultan távozott. A statisztikai adatok szerint a néhai Jugoszláviában a hetve­nes években volt a legelterjed­tebb az alkoholizmus, amikor a keresetek európai szinten vol­tak. (Szabadkai tudósítónktól) tétlenül jelentené az adósság le­írását, de ilyesfajta segítség nélkül az ország belátható időn belül fizetésképtelenné válhat. A kisszámú érdeklődő kö­zönség kérdései elsősorban a gazdaságra, ezen belül a mező­­gazdaságra vonatkoztak. Bíró Zoltán a kárpótlást alapvetően rossz koncepciónak ítélte, mivel életképtelen, felaprózott gazda­ságokat hozott létre. Egy jól prosperáló farmergazdasághoz, amely egy családot képes eltar­tani, legalább harminc-negyven hektár, és harmincmillió forint kellene. A többnyire idős kárpó­toltak saját erejejükből nem va­lószínű, hogy mindezt biztosí­tani tudják, akkor viszont kívá­natos volna, ha megindulna az alulról szerveződő szövetkezés. Feltétlenül meg kell teremteni az országot eltartó, működőké­pes mezőgazdaságot, és a lehet­séges exportról is gondolkodni kell. A tulajdonviszonyok tisz­tázása után a természetes fejlő­dés eldönti, hol marad életképes a magángazdaság, és hol a szö­vetkezet. Bán János Jegyzék Szlovákiába Március 29-én a Külügymi­nisztérium szóbeli jegyzéket juttatott el Szlovákia budapesti nagykövetségéhez, amelyben hivatkozva az Európai Unió szakértőinek vízmegosztási ajánlásaira adott elutasító szlo­vák válaszra, a magyar kor­mány felszólította a szlovák kormányt, hogy kezdődjenek azonnal tárgyalások az ideigle­nes vízmegosztási rendszerről. A soron kívüli megbeszélése­ket, a vegetációs időszak meg­kezdődése is indokolja. A kor­mány hangsúlyozta, hogy az ideiglenes vízmegosztási rend­hez a Duna főmedrébe érkező vízhozam jelentős, és garantált megnövelése szükséges. Bevetették a vízágyút Mindeddig csak a futball­mérkőzéseken láthatták a deb­receniek a rendőrség tömegosz­latásra használható eszközét, a vízágyút hordozó tartálykocsit. Szerdán a gyakorlatban is beve­tették a rendőrök az óriási fecs­kendőt. Történt pedig mindez a debreceni repülőtéren, ahol a vízágyúval tették „sikamlóssá” a terepet, a rendőrségi autóveze­tési bemutató előtt. A rendőrök német szakemberek előadásá­ban és gyakorlati bemutatóin ismerkedhettek mindazzal: mit kell tenni, ha megcsúszik az autó, hogyan lehet hirtelen megfordulni. Csökken a menekültek száma Jelentősen csökkent a ha­zánkba érkező menekültek száma. Jelenleg mintegy tízezer menekültet tartanak nyilván, de számuk ennél több, hiszen csak a Vajdaságból igen sokan ér­keznek a katonai sorozás elől menekülve. Erről Morvay Ist­ván belügyi államtitkár számolt be az Országgyűlés emberi jogi bizottságának ülésén. Lehetővé vált, hogy felszámoljanak né­hány átmeneti szálláshelyet és befogadóállomást. Az első patikahirdetés ben megállapodás is született, vannak azonban olyan megyék, ahol a bírósági határozat elle­nére sem hajlandóak lemondani alapítói jogukról. Rácz Ernő, az ÁVÜ igazgatója reményét fe­jezte ki, hogy a perek június 30-ig lezárulhatnak és az első, a központoktól elvont patikák privatizációjára április végéig kiírhatják a pályázatot. Az első patika várhatóan Bács-Kiskun megyében kerül majd meghir­detésre. Azokban az esetekben, ahol az önkormányzat nem haj­landó tudomásul venni a bíró­ság döntését, az ÁVÜ birtokpe­reket, vagy bírósági végrehaj­tást kezdeményez. Az ÁVÜ igazgatótanács szerdai ülésén hozott döntései­nek nagy része cégek átalakulá­sával foglalkozott. Az igazgatótanács elvi dön­tést hozott a 19 megyei és a fő­városi gyógyszertári központ társasággá alakításáról. A konk­rét határozathozatalt azonban késlelteti az ÁVÜ és az önkor­mányzatok közötti nézeteltérés a gyógyszertári központok tu­lajdonjogának megítélése kér­désében. A kérdés eldöntésére indított perekből eddig az ÁVÜ került ki győztesen, azaz a bíróság a vagyonügynökség rendelkezési jogát hagyta jóvá. Több megyé-A nyomor, mint elvonókúra Választási tudósítások »Választási tudósítások »Választási tudósítások MDF-gyülés Mélykúton Az MDF elnökének szemé­lyében először köszönthettünk honvédelmi minisztert Mélyk­úton -, mondta Karsai Péter or­szággyűlési képviselő a két­százötven fős hallgatóság előtt a sportcsarnokban rendezett vá­lasztási gyűlésen. A magyar gazdaság hanyat­lása nem 1990-ben kezdődött - állapította meg számvetésében Für Lajos. Már a hetvenes években elindult ez a folyamat, ami a nyolcvanas években to­vább erősödött. Az MDF nem tagadja, hogy a hanyatlás az előző választások után is folyta­tódott, de tavaly már megállt. Elindult egy lassú növekedés a gazdaságban, aminek kézzel fogható eredménye csak néhány év múlva lesz érzékelhető. Az országban az elmúlt négy év alatt háromszázezer új munka­hely keletkezett, hétmilliárd dollárnyi befektetés érkezett, több, mint a volt szocialista or­szágokba együttvéve. Nyolc­százezer kis-, közép és nagyvál­lalkozás működik hazánkban. Anyagi és erkölcsi kárpótlásban 1,3 millió ember részesült, és két év alatt 350 ezren jutottak földtulajdonhoz. A mezőgazda­ság helyzetéről szólva az MDF elnöke kijelentette, hogy a bal­oldal és az ellenzék vádjaival el­lentétben nem ez a kormány tette tönkre az ágazatot. A fo­lyamat a magyar paraszti gaz­daságok szétzúzásával kezdő­dött. Az ágazat jövőjéről szólva Für Lajos elmondta, hogy nem a szövetkezetek ellen, de a far­mergazdaságok kialakulása mellett foglal állást. Az első lé­pés, a föld visszaadása megtör­tént, most az olcsó, hosszúlejá­ratú hitelekre, gépekre, eszkö­zökre van szükségük a terme­lőknek. A fejlesztési alaphoz idén már nyolcezer pályázat ér­kezett, idén pedig kétmilliárd forintot fordítottak a gazdák gé­pekre, művelési eszközökre. Megindult tehát a fejlődés. Három pólusú a politikai élet Tegnap tartott választási fó­rumot Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszerelnökjelöltje és Juhász Pál képviselőjelölt Kis­kőrösön. Délután azonban Kecskeméten rövid sajtótájé­koztatót adtak a párt megyei irodáján. A Petőfi Népe azon kérdésére, hogy dr. Boross Pé­ter szombati rádiónyilatkozata szerint a liberális pártok törpe parlamenti csoportok lesznek belátható időn belül, Kuncze Gábor így válaszolt: a szabad­­demokrata frakció hétfőn fog­lalkozott a kérdéssel, ám nem sikerült megtárgyalni, mert ne­vetésbe fulladt a miniszterelnök felvetésének az elemzése . Az e heti nyilvánosságra hozott fel­mérések szerint az SZDSZ 11%-os indexel megelőzi az MDF-et, amely csak 7%-al büszkélkedhet. Azzal, hogy dr. Boross kétpólusú hazai politikai rendszerben gondolkozik, érthe­tetlen módon az MSZP mal­mára hajtja a vizet, vélte Kuncze Gábor. Juhász Pál, a párt kiskőrösi képviselőjelöltje a mezőgazdasági kérdésekkel kapcsolatban elmondta, hogy egyedül a mezőgazdaság az az ágazat, mely képes többet ex­portálni, mint amennyi az im­portszükséglete. Megjegyezte, hogy a szektor átalakítása nem politikai kérdés, hanem annak függvénye, mit érdemes kifize­tődőén termelni. Bács-Kiskun megyében egyébként a családok fele csak a mezőgazdasági áru­termeléssel tudja életszínvona­lát fenntartani. Ezért is kell olyan biztonságos gazdasági hátteret kialakítani, mely hely­zetbe hozza a termelőket. Újra kell építeni a belső piacot, vélte Juhász Pál, melyet Nyugaton már jól ismert szektorvédelmi eszközökkel kell támogatni. A képviselőjelölt szerint tőkét kell pumpálni a mezőgazdaságba, mert az elmúlt 4 év gazdasági visszaesése következtében 250 milliárd fejlesztés maradt el. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Rendkívüli állapot a zuluk földjén? Cyril Ramaphosa, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) főtitkára szerdán rendkívüli állapot bevezetését szor­galmazta Natal tartományban, a feketék lakta KwaZulu au­tonóm területen. Világos, hogy Mangosuthu Buthelezi, Zulu­föld vezetője vérfürdőbe akarja taszítani az országot” - nyi­latkozta az ANC-vezető egy magánrádiónak. Buthelezi In­­katha Szabadságpártja, amely az ÄNC legjelentősebb vetély­­társa, ellenzi az április végi választásokat, kedden egyenesen az ANC és a zulu nemzet közötti végső harccal fenyegető­zött, ha a választásokat megtartják. Amerikába látogat a pápa II. János Pál pápa ez év októberében az Egyesült Álla­mokba látogat. Á római katolikus egyházfő előreláthatólag október 20-án beszédet mond az ENSZ közgyűlésének ülésszakán - jelentette be John O’Connor, New York érseke a CBS tévétársaságnak adott nyilatkozatában. Az ITAR­­TASZSZ jelentése szerint a pápa látogatásának további rész­letei egyelőre nem ismeretesek. Diákokra lőttek Algírban Két középiskolás diáklányt gyilkoltak meg Algírban - je­lentette be szerdán a helyi rendőrség. A gyilkosság az algé­riai főváros keleti felében, egy gimnázium közelében történt. A fegyveres támadók motorkerékpáron elmenekültek. A di­áklányok egyike azonnal életét vesztette, a másik a kórház­ban halt bele sérüléseiben. A lányok egy buszmegállóban vá­rakoztak, amikor rájuk lőttek. Február végén Meftahban öl­tek meg egy diáklányt, mert nem volt hajlandó az iszlám elő­írások szerint öltözködni. Bosnyák-horvát törvényhozó gyűlés A muzulmán többségű boszniai parlament szerdán meg­szavazta átalakulását az új bosnyák-horvát szövetségi állam törvényhozó testületévé. Áz új alkotmányozó gyűlés létreho­zását a jelenlévő 123 képviselő közül 111 szavazta meg. Az új alkotmányozó gyűlés még szerdán délután megtartotta első ülését. Boszniával kapcsolatos hír, hogy Szarajevóba érkezett Madeleine Albright, az Egyesült Államok ENSZ- nagykövete, és John Shalikashvili tábornok, az amerikai ve­zérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. Tiltakozás a Hitler-kiállítás miatt A berlini Német Történeti Múzeum a hatalmas tiltakozási hullám hatására lemondta az Adolf Hitlerről készült propa­gandafotók kiállítását. A döntést a múzeum igazgatója jelen­tette be. Christoph Stölzl hangsúlyozta, hogy a „vezéri mí­tosz” kialakulását vizsgáló kiállítást mindenképpen meg akarta rendezni, de végül is a berlini zsidó közösség vezető­jének személyes tiltakozó közbenjárása késztette az április végére tervezett tárlat lemondására. A náci vezér fényképé­sze, Heinrich Hoffmann által készített képeket egyébként már csaknem 40 ezer ember nézte meg Münchenben, ahol az év elején volt látható a tárlat. Megfigyelő repülések Romániában A román külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a két ország közötti „Nyitott égbolt” egyezmény keretében március 29. és április 1. között Magyarország megfigyelő re­pülést végez Románia területe fölött. A magyar légierő AN- 26T típusú megfigyelő gépével 9 tagú magyar küldöttség ér­kezett Temesvárra, ahol csatlakoztak hozzá a román külügy- és nemzetvédelmi minisztérium megbízottai. • - Ha még tíz percig nem esik be senki, meghívjuk a házelnö köt egy ultipartira...

Next

/
Thumbnails
Contents