Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-03 / 52. szám

1994. március 3., csütörtök Kapaszkodó 11 PÁLYASZELEN TÖBB EZER FIATAL Ha nem tudsz mihez kezdeni Ma a megye fiataljainak je­lentős része, csaknem négyezer fiú és lány kezdi életét munka­­nélküliként. Megoldást sokak szerint az átképzés jelentene, viszont a megyei munkanélküli fiatalok csak tizennégy száza­léka vesz részt különböző tanfo­lyamokon, míg másutt számuk harminc százalék körül mozog. Kecskeméten az Ifjúsági Ott­honban már évek óta szervez­nek tanfolyamokat, nem is eredménytelenül.- Sokan jelentkeznek az át­képző-tanfolyamokra?- kérdez­tük Burján Sándomét, az Ifjú­sági Otthon munkatársát. Azt tapasztaljuk, hogy a fia­talok között egyre többen gon­dolkodnak felnőttként, amikor felismerik a továbblépés szük­ségességét. Vonzza őket a kö­zösséghez tartozás igénye, és ehhez adódik a továbbtanulás kényszere.- Mióta foglalkoznak fiata­lokkal?- Négyéves tapasztalattal rendelkezünk; az alternatív is­kola volt az első kísérlet az ál­­lástalanság csökkentésére. Ak­koriban tizennyolcán fejezték be ezt a tanfolyamot, ám a gya­korlat bebizonyította, hogy el­ismert végzettség — papír — nélkül maga a tanfolyam nem sokat segít. A Munkaügyi Köz­pont belépésével és támogatá­sával rengeteget változott a helyzet; előadóink a város elis­mert iskoláinak oktatói már a vizsgáztatást is megszervezték. Emlékezetesnek bizonyult a házvezetőnőképző iskolánk, melyen tizennyolc tantárgyat tanítottunk. Nem mellékes, hogy az ezt elvégző tizenhat lány közül mindenki el tudott helyezkedni, van aki már saját vállalkozását irányítja.- Hogyan mérik fel, hogy mi­lyen tanfolyamokra van szük­ség?- Nyitott szemmel kell járni, figyelni, hogy milyen munkae­rőre mutatkozik igény, és ehhez igazítani tanfolyamainkat. Több éve szerveznek tanfolyamokat a fiatal pályakezdők­nek a kecskeméti Ifjúsági Házban. Amikor úgy láttuk például, hogy az idegenforgalomnak Bács-Kiskunban komoly jövője van, megszerveztük a hazai és nemzetközi bizonyítványt adó idegenvezetői menedzser isko­lát, melynek elvégzését nyelv­vizsgához kötöttük. Van, aki heti harminc órában tanulja ezeket a tárgyakat, tíz hónapon át.- Van valami biztosíték arra, hogy a tanfolyamot elvégezve könnyebben jut álláshoz a je­lentkező?- Biztosíték nincs. Viszont mindent megteszünk, hogy a tanulók esélyét növeljük. A mostani tanfolyam résztvevői például közösen adnak fel hir­detést, ha elvégzik az iskolát; és azt is tervezik, hogy személye­sen mutatkoznak be az utazási irodák meghívott vezetőinek.- Miből fedezik a tanfolya­mokat?- Évről évre megpályázunk mindent, amit csak lehet. Idén is tervezünk újabb tanfolyamokat; így például újra indul a házve­zetőiskola, és lesz kirakatren­dező tanfolyam is! Felvettük a kapcsolatot a spanyol és a fran­cia nagykövetséggel, akik nyelvi programok szervezésé­ben nyújtanak segítséget. Köz­hasznú tanfolyamaink meg­szervezésekor, mint az ékszer­készítő, szabó-varró, már a vál­lalkozások lehetőségét is figye­lembe vesszük. Bán János Szociális földprogram indul Az idén 100 millió forintot ad a halmozottan hátrányos hely­zetű Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szociális gondjainak enyhítésére a Népjóléti Minisz­térium Válságkezelő Irodája. A pénzzel segítik az úgynevezett földprogram megvalósítását, a falugondnoki hálózat kialakítá­sát, valamint újabb szociális diszkontboltokat nyitnak a régi­óban. A program a Rozsály, Ti­­szabecs és Szatmárcseke kör­nyékieket juttatja területhez. KERESNEK, KÍNÁLNAK, HÍVNAK A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ munka­erő-közvetítő kirendeltségein 1994. március 1-jén az alábbi bejelentett betöltetlen álláshe­lyeket regisztrálták: Kecskemét: NC-esztergályos 10, géplakatos 2, fémszerkezeti lakatos 5, autófényező 1, elekt­roműszerész 1, általános aszta­los 9, épületasztalos 5, kőműves 11, ács-állványozó 6, villany­­szerelő 8, fegyőr 2, gumivulka­nizáló 6, szakács 4, élelmiszeri­­pari gépkezelő 2, épületgépész üzemmérnök 1, hitelügyi elő­adó 1, palackozó üzemvezető 1, cukrász 2, főkönyvelő 1, köny­velő 2, vám-ügyintéző 1, cipő­felsőrész-készítő 14, ápolónő 10, titkárnő 3, gyors- és gépíró 1, főkönyvi könyvelő 1, takarí­tónő 4, műszerész 1, varrónő 8, óvónő 1 fő. Baja: kőműves 10, varrónő 50, cipőfelsőrész-készítő 2, ru­hakészítő 5, víz-gázszerelő 6, hidegburkoló 3, szakács 4, fel­szolgáló 7, húsipari munkás 10, darukezelő 1, esztergályos 1, művezető 1, kollégiumi nevelő­tanár 1, üzleti dolgozó 10, ma­tematika-fizika szakos tanár 2, magyar-történelem szakos tanár fi könyvelő 1, -geodéta UuW­­;;; ■'mérőn; hitelügyi előadó í fő. r kW Kalocsa: betanított varrónő 53, szakképzett gépi varró 40, gumiüzemi csoportvezető 1, asztalos 4, esztergályos 5, gép­lakatos 23, telepvezető-raktá­ros 1, fegyveres őr 10, vagyonőr 3, bolti üzletvezető 2 fő. Kiskőrös: szabó-varrónő 2, cipész 1, géplakatos 4, gépjár­műszerelő 1, forgácsoló 3, he­gesztő-lángvágó 2, borászati pincemunkás 1, eladó 1 fő. Kiskunfélegyháza: betaní­tott cipőipari munkás 10, beta­nított varrónő 50 fő. Kiskunhalas: villamosmér­nök 1, asztalos 4, mechanikai műszerész 1, ékszerész 1, kő­műves 52, ács- állványozó 25, vasbetonszerelő 2, betanított keverőgépkezelő 1, villanysze­relő 1, mezőgazdasági gépész 1, festő és mázoló 3, segédmunkás 11, fűnyírókezelő 2, úttisztító 6, varrónő 10, szakács 1, vendég­látóipari eladó 3, eladó 4, ápo­lónő 9, takarítónő 1, magyar­angol szakos tanár 2, főköny­velő-gazdasági vezető 1, köny­velő 1, számlázó 1, áruházve­zető 1, gyors- és gépíró 1 fő. Bácsalmás: varró betanított munkás 27, varró szakmunkás 10, felszolgáló 1, esztergályos 3, bolti eladó 1, vasaló 3 fő. Kunszentmiklós: cipőfelső­rész-készítő 6, varrónő 26, népművelő 1 fő. Tiszakécske: lakatos 15, he­gesztő 5, asztalos 10, varrónő 2.0, élelmiszer-feldolgozó 2 fő. jíiskunmajsa: rendőr 2, ci­­‘*;lpOTéísSfész-készítő 16. faipari betanított munkás 13, varrónő 3, tartósítóipari betanított munkás 2, főkönyvelő 1, kő­műves 6, ács 1, kertészeti be­tanított munkás 1, kőműves segédmunkás 1, biztosítási ügynök 5 fő. S' Állástalanul idehaza Csaknem 9 ezerrel volt több január végén a regisztrált mun­kanélküliek száma, mint egy hónappal korábban. így számuk elérte a 641 ezret. Az egyes ré­giók között nagy eltérés tapasz­talható. A munkanélküliek és a gazdaságilag aktív népesség aránya - azaz a munkanélküli­ségi ráta - országosan 12,8 szá­zalék, de például 21,1 százalék Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében, 20,6 százalék Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben, és 19,1 százalék Nógrád megyében. Ugyanakkor Buda­pesten 6,3 százalékos a ráta, Győr-Moson-Sopron megyében 8,8 százalékos, Pest megyében 9,3 százalékos. Január elején több mint 28 ezer bejelentett be­töltetlen álláshely állt rendelke­zésre, a hónap során a gazdál­kodók több mint 22 ezer új ál­láshelyet jelentettek be. Borsodban helyzet van Január végén a Borsod- Abaúj-Zemplén megyében a nyilvántartott munkanélküliek száma 74 ezer 284 volt, ami a megye aktív népességének 21,1 százalékát jelenti. Az állástala­nok száma a decemberi állapot­hoz képest alig változott, az egy évvel ezelőttinél azonban más­fél ezerrel kevesebb. A megyé­ben a munkaerőpiac helyzete változatlan, az ország egyes tér­ségeiben tapasztalható enyhü­léshez képest viszont relatíve romlott. A munkaadók által be­jelentett elbocsátások száma az egy hónappal korábbihoz képest nagyobb volt, de továbbra is elmarad az elmúlt év hasonló időszakának mértékétől. Egyre többen vállalnak feketemunkát A megyei munkaügyi köz­pont ellenőrzési osztálya több mint 230 ellenőrzést végzett elmúlt év utolsó negyedévében. Helyszíni ellenőrzéssel vizsgál­ták a munkanélküliek vállalko­zóvá válását, és a 26 eset közül mindössze ketten nem tartották be a vállalt kötelezettségeket. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb munknélküli kereske­delmi tevékenységhez kér tá­mogatást. Szigoró szabályok alapján kaphatnak támogatást a munkál­tatók a foglalkoztatás bővíté­sére. A mintegy 70 ellenőrzés közül minden tizedik esetben ta­láltak szabálytalanságot a köz­pont munkatársai. Néhány eset­ben a munkáltató nem tett ele­get a tb.-járulék, munkaadói, munkavállalói járulék befizeté­sének. Még mindig gond, hogy sok estben nem fogadják el a munkanélküliek a számukra felajánlott munkalehetőséget. Emiatt az elmúlt negyedévben 33 személy esetében szüntették meg a munkanélküli járadék összegének folyósítását. A feke­temunka bizonyítása továbbra is nehéz. Az 59 ellenőrzés 184 személyt érintett, ám csak 12 esetben sikerült a kereső tevé­kenységet bizonyítani. A sza­bálytalan foglalkoztatásnál to­vábbra is gyakori, hogy a mun­kaadók zsebből fizetnek. A megalapozottnak látszó bejelen­tések nyomán gyakran arra hi­vatkoznak az ellenőrzéskor az érintettek, hogy szívességből, rokoni alapon végezték a mun­kát, amiért egyáltalán nem kap­tak pénzt. A külföldiek munka­végzésének az ellenőrzését több alkalommal a kecskeméti, kalo­csai és tiszakécskei rendőrkapi­tánysággal együtt végezték az ellenőrök. A mintegy 30 elle­nőrzés közül 3 esetben nagy számban alkalmaztak külföldi­eket szabálytalanul, így a kalo­csai gázvezeték építésén, illetve csatornahálózat fejlesztésén. Az ellenőrzési osztály adatai szerint az elmúlt év utolsó há­rom hónapjában több mint két­millió forint visszafizetésére hoztak határozatot. Összehason­lításul, tavaly összesen a 946 el­lenőrzés 3900 személyt érintett, a visszafizetési kötelezettség nagysága meghaladta a 19 mil­lió forintot. N.A. Térségi válságkezelésre szerződtek Minden bizonnyal azok isme­rik a legjobban a munkanélküli­séget, akik egyszer már elvesz­tették állásukat. S mivel saját bőrükön tapasztalják a kiszol­gáltatottság érzését, az elhe­lyezkedési gondok megoldását is - talán - másként látják, mint azok, akiknek hivatalból kell a problémákkal foglalkozniuk. E- zért is a munkanélküliek közül választották ki azokat a leendő válságkezelő konzulenseket, akik Kunszentmiklós körzeté­ben — a Felső-Kiskunságban — projektek szervezésével, in­dításával álláslehetőségeket te­remthetnének. A térségben 18-19%-os a munkanélküliségi ráta, mely éppen másfélszerese az országos aránynak. A telepü­lések polgármesterei ezért is kö­töttek korábban a válságkezelés érdekében egy együttműködési szerződést. Majd kijelöltek te­lepülésenként egy munkanélkü­lit, aki részt vett a brit és a ma­gyar munkaügyi minisztérium támogatásával szervezett vál­ságkezelői konzulesképzésben. A kunszentmiklósi Nagy János - aki a Bácsépszer művezetője volt elbocsátásáig - is részt vett a képzésben. Kérdésünkre el­mondta, hogy a tanfolyam egy személyiségfejlesztő tréninggel Nagy János konzulens indult június végén. Az angol tréningvezető szakember arra volt kíváncsi, hogy a leendő konzulensek mennyire képesek kapcsolatot teremteni. Azaz al­kalmasak-e emberileg a felada­tukra. Néhány nappal később már konkrét feladatot is kaptak. A hallgatóknak fel kellett mér­niük saját településük foglal­koztatottsági helyzetét, az inf­rastrukturális helyzetet, a fej­lesztés lehetőségeit. Össze kel­lett szedni az összes informá­ciót, mely alapján később el le­het kezdeni a térségi program kidolgozását. De mit is lehet a Felső-Kis­kunság számára kitalálni? Az Expo két év múlva elkez­dődik, s a világ Magyarországra figyel. A térség közel fekszik a fővároshoz, autóval legfeljebb egy órára a kiállítási területhez. Ki kell használni a terület lehe­tőségeit. Duna, nemzeti park, falusi turizmus. Hogy lehet el­adni ezeket a lehetőségeket? Ez az, amiről tanultak a válságke­zelő konzulensek. Az elmélet­ben ma már tudják, hogyan is kell területfejlesztéssel össze­kapcsolható foglalkoztatási gondokat enyhítő tervezeteket összeállítani. Kapcsolatokat építenek ki a minisztériumok­kal, személyes tárgyalásokat folytatnak, már csak azért is, mert a világon mindenütt csak kijárással lehet támogatást sze­rezni egy-egy ügy megvalósítá­sához. Tanulják az Amerikában már profi módon bevált lobby­zás módszerét. Közben arról gondolkoznak, hogy Kunszent­­szentmiklóson, Solton, Szabad­­szálláson olyan információs irodát alakítanak ki, ahol állás­­közvetítés mellett a munkaa­dóknak, az önkormányzatok­nak, leendő új vállalkozóknak is adatokkal, ötletekkel segíthet­nének. Barta Zsolt Költözik a kiskunfélegyházi kirendeltség Másfél éve keresik a megol­dást Kiskunfélegyházán a mun­kaügyi központ helyi kirendelt­ségének elhelyezésére. A jelen­legi irodát 1988-ban fogadta be a polgármesteri hivatal a város­háza épületébe. Mára azonban kiderült, a mezőgazdasági osz­tály volt helyiségeire nagy szüksége van az önkormányzat­nak is. A munkaügyi központ viszont csak akkor mond le ke­zelői jogáról, ha a hivatal anya­gilag támogatja költözködésü­ket. A gazdasági bizottság több tagjában ez értetlenséget váltott ki, mondván, miért fizessen azért a város, hogy visszakapja azt, ami az övé?! Dobákné He­­vér Terézia, a kirendeltség ve­zetője kifejtette, a munkanélkü­liségből származó terheket nem lehet egyedül az ő hivatalukra hárítani. Kérik, hogy az önkor­mányzat nyújtson segítséget a Magyar Hitelbank megürese­dett helyiségeibe történő átköl­tözéshez. Némi huza-vona után a gazdasági bizottság megsza­vazta az 1,3 milliós támogatást. A felújítási munkálatokhoz márciusban fognak hozzá, így rövidesen már az új helyén fo­gadja elkeseredett ügyfeleit a kirendeltség Kiskunfélegyhá­zán. G.O. MUNKANÉLKÜLIEK FIGYELMÉBE Mikor kell kifizetni a végkielégítést? Munkahelyemet a cég jogutód nélküli megszűnésével hamaro­san elvesztem. 52 évesen mind az előnyugdíjra, mind a korenged­ményes nyugdíjra jogosító felté­telekkel rendelkezem. Kérem, adjon tanácsot, hogy a két forma közül melyiket válasszam? Ha arra gondol, hogy melyik nyugdíjforma az előnyösebb az ön számára, akkor meg kell nyugtatnom, hogy mindkettőnél a megállapítási feltételek azono­sak, azaz nincs eltérés egyik vagy másik rovására vagy hasznára. De ön, sajnos, nem választhat még akkor sem, ha pl. a koren­gedmény kedvezőbb lenne, mi­vel a Megyei Munkaügyi Tanács korábbi döntésének megfele­lően, azaz az egyén, aki egyidő­­ben esedékes mindkét ellátásra, ott az előnyugdíjat kell alkal­mazni. Ennek értelmében önnél nem kell kezdeményezni a kor­engedményt, hanem a munka­­nélküli járadék indítását követő 5. hónap után be kell adnia saját magának (az előnyugdíjat nem a munkáltató intézi!) a kérelmét, mert sajnos, valószínű, hogy nem kap képzettségének megfe­lelő állásajánlatot. Kereskedelmi egységünk több mint egy éve felszámolási eljárás alatt áll. Főnökeim úgy tájékoz­tattak bennünket, hogy jogutód nélkül megszűnünk. Mi ezt tudo­másul is vettük, és nincs vita ab­ban sem a dolgozók és a felszá­molóbiztos között-aki egy, a bí­róság által kijelölt fiatal diplo­más szakember de a végkielé­gítést és minden egyéb járandó­ságunkra csak ígérvényt adná­nak, amit majd akkor fizetnének ki, ha a maradék leltárkészletet el tudják adni egy készpénzes ve­vőnek. Elfogadjuk-e az ajánla­tot, hogy majd megkapjuk ké­sőbb, ami jár. A Munka Törvénykönyve kü­lön paragrafusban szabályozza, hogyan kell eljárni a munkavi­szony megszűnése, ill. megszün­tetése esetén. Erről, persze, lehet eltérni, ha a dolgozó is beleegye­zik, ha nem, akkor a munkáltató köteles az utolsó munkában töl­tött napon kifizetni a dolgozó munkabérét, egyéb járandósá­gait, valamint ki kell adni a mun­kaviszonyra vonatkozó igazolá­sokat. Az én álláspontom az, hogy mindannyian ragaszkodjanak, hogy a volt munkáltatójuk teljes egészében számoljon el önökkel, még akkor is, ha ez pénzügyi ne­hézségekbe ütközik. Ha félnek attól, mivel említették, hogy ott nem működik szakszervezet, mutassák meg az újságban írt vá­laszomat, így legalább vitájuk élét csökkentik. Nyugdíjas feleség vagyok. Sajnos, a férjem saját jogán nem jogosult nyugdíjra. Kaphatok-e utána házastársi pótlékot? Igen. Hogy sokan mégis ebben bizonytalanok, azt az okozza, hogy tradicionálisan nem a fér­fiak, hanem a nők szoktak az el­tartottak lenni. Természetesen, ha a férje jogosult a htp.-re, úgy azt annak megigénylése után az ön nyugdíjához csatolják. Kissné Kollár Eszter Kiskunsági Mg. Szövetség Az ötdalt szerkeszti: Barta Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents