Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-30 / 75. szám
1994. március 30., szerda Megyei körkép 5 BOSSZANKODÓ KERESKEDŐK BAJÁN Kirakodóvásárt hirdettek, piacot tartottak- Ez ugyan piacnak megteszi, de országos vásárnak nem - méltatlankodik egy atyafi, aki Mélykútról buszozott be a vasárnapi bajai országos kirakodóvásár hírére. - Kár az útiköltségért - mondja tovább mérgesen a magáét. - Ez se nem országos, se nem kirakodó, se nem vásár.- Ami azt illeti, a szándék jó volt, mondhatnám profi ötlet - csatlakozik a véleményhez egy fiatal kereskedő. - Csak a kivitelezés a csapnivaló. Ugyan kinek jutott eszébe akkorra tenni a bajai vásárt, amikor Kalocsán is, Szekszárdon is országos vásárt tartanak? Ha a kereskedőket kérdezem, többen csak becsületből jöttek el. Akiknek olyan a hátterük, hogy a kalocsai, bérelt helyükre elküldhettek valakit a családból. Aki nem, inkább a 40 kilométernyire levő város kitűnőnek ismert piacát választotta. Erről az volt az általános vélemény, hogy a biztos bevételt a bizonytalanért senki sem hagyja ott. Ezt bizonyította, hogy például a zöldtetős sátrak alatt reggel 8 órakor még úgyszólván nem volt senki. Ami változatlanul uralta a vásárt: a Baján megtelepedett külföldiek - hónapok óta itt látom őket -, megszokott műszakiáru-kínálata. (Csavarhúzó, ráspoly, szerszámos láda... Az utóbbi alig drágább, mint a boltban.) Ismét nyíltan árulták a szeszes italokat, a kávét és a cigarettát. De olyasmit, ami egy országos kirakodóvásár jelleg• A bajaiakat nem zavarta, hogy vásár helyett piac volt. zetessége lenne, semmit sem lehetett látni. Azaz egy valamit igen, de csak a vásár végefelé érkezhetett. Egy játékautomata, mely egyre inkább terjed Baján. Be kell dobni a fémpénzt, aztán vagy visszajön vagy nem. Ha általában több jönne vissza, mint amennyit bedobunk, akkor a tulajdonos aligha hozta volna ki.- Pedig nagyon kellene - legalább évi négy alkalommal - Bajának is az országos kirakodóvásár, persze állatvásárral kibővítve - volt egy tapasztalt kereskedő véleménye. - Mindig a helyi árusok vannak előnyben, nekik jut a jobb stand. Szekszárdon például először a szekszárdiak, majd a Tolna megyeiek, és csak végül jutnak helyhez az idegenek. Itthon nem terhelne bennünket a szállítási költség sem. Hogy mikor legyen a bajai vásár? Nagyon egyszerű: a hó harmadik vasárnapján. Akkor ugyanis nem ütné egyetlen más, közeli vásár sem a mienket. Gál Zoltán BETÖRÉSEKBŐL ÉS LOPÁSOKBÓL ÉLT Dunafürdő volt a kedvence Támogatókat keresnek Bár ma már senki nem kérdőjelezi meg, hogy a Feszty-körkép felújítása nemzetiügy-jellegű, s hogy a munkálatok a terveknek megfelelően haladnak, nem sikerült számottevő szponzorokat megnyerni a költséges munka támogatáshoz. Nem tudatosult, hogy ez lesz a világkiállítás egyik legjelentősebb vidéki látványossága - hangzott el kedden a Feszty-körkép Alapítvány kuratóriumának ülésén. A szakemberek az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tartották soros összejövetelüket, amelyen értékelték a felújítás eddigi munkálatait, s megbeszélték az alapítvány idei feladatait. A tennivalók között legfontosabbnak ítélték a körkép iránti érdeklődés fenttartását. A restaurálás a vállalási szerződés szerinti harmadik szakasznál tart. Február elején még ismeretlen tettes ellen tett feljelentést egy bácsalmási polgár, mivel Dunafürdőn, a Vadvirág utcában lévő víkendházába betörtek, és kerékpárt, gázpalackot, kályhát, ruhákat, ágyneműt, élelmiszert vittek el körülbelül 25 ezer forint értékben. Március 16-án egy szekszárdi lakos viszont már azt jelentette, hogy elfogott valakit, aki éppen az ő dunafürdői - Komp utcai - nyaralójába hatolt be. Az eljárás során kiderült, hogy K. János, bácsalmási munkanélküli a betörő. Kihallgatásakor elismerte a fenti lopást és a jogtalan behatolást is. Ugyanakkor azt is bevallotta, hogy már három hete a Komp utcai nyaralóban lakott. Elismerte továbbá, hogy a mintegy másfél hónapos dunafürdői tartózkodása idején még 7 üveg pezsgőt, illetve egy-egy üveg palackozott bort, házibort és likőrt vett magához, miután a szomszéd víkendházakba is benézett. Ráadásul horgászbotot, lisztet, kolbászt és rádiót is szerzett. Mindezek miatt lopás, folytatólagosan elkövetett lopás, és magánlaksértés vétségével gyanúsítják K. Jánost. Az is kiderült, hogy vele szemben egy év börtönbüntetés van kiszabva négy évre felfüggesztve - ez az időtartam még nem járt le valamint hogy jelenleg is eljárás folyik ellene lopásért a bajai bíróságon. A gyanúsított egyébként azt is elmondta, sem lakhellyel, sem munkával és jövedelemmel nem rendelkezik. A március 16-ika óta őrizetben lévő K. János előzetes letartóztatását, a fenti indokok miatt, 20-án rendelte el a bajai bíróság. Géczy Zsolt • Voltak olyan kistermelők, akik elégedettek voltak a hétvégi vásárral. (Fotó: Gál Zoltán) A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Éjszakai románc egy kiserdőben Sokáig emlékezetes marad az a „románc” az ősi mesterséget űző M. Ildikónak, amelyet 1993. július 12-én, nem sokkal éjfél után élt át Kecskeméten, az E-75-ös főút melletti BP-benzinkúttól nem messze, a kiserdőben. Ebbe a csapdába azonban — legalábbis annak pénzzel kecsegtető első felvonásába — önként sétált bele a fiatal lány, akinek törzshelye volt az említett üzemanyagtöltő állomás környéke, aholis gépkocsivezetőkkel ismerkedett meg, akikkel ellenszolgáltatásért közösült. Már aki kapható volt erre. Úgy látszik, ezen az éjszakán gyenge volt a forgalom, mert beérte egy olyan férfival, aki nem volt ugyan sofőr, de hajlandó volt fizetni. Legalábbis a megállapodás során erre ígéretet tett, sőt a pénzét is megmutatta. Ez a férfi nem volt más, mint a többszörösen büntetett előéletű, harminckét éves Nagy András, ugyancsak kecskeméti lakos. Természetesen ezt a fiatal lány nem tudta, ő csak a pénzre koncentrált. Kétezer forintban állapodtak meg, s a benzinkúttól el is indultak, hogy alkalmas helyet keressenek. Ezt hamarosan meg is találták az úttól körülbelül 120 méterre lévő kiserdőben. Az már soha nem derűi ki, hogy pontosan mit rögzítettek az előzetes megállapodásban, az azonban tényként olvasható a bírósági ítéletben, hogy a kiserdő éjszakai csendjében és jótékony homályában „ a vádlott többféle módon közösült a sértettel.” Ezt befejezve öltözködni kezdtek, s ekkor Nagy András egy alkalommal, közepes erővel arcon ütötte „szerelmét”, aki beesett a bokorba, de a férfi kihúzta onnan és egy pofont is adott neki. Eközben elvette tőle a táskát s a feltápászkodó M. Ildikó futva elmenekült a helyszínről. Hová is mehetett volna, mint törzshelyére, a benzinkúthoz. Onnan értesítették a rendőrséget. Ezalatt a férfi kirámolta a női táskát: a benne volt személyi igazolványt, 3 950 forintot és egy gumi óvszert zsebre vágott, a többit eldobta és gyalogosan a városközpont felé vette az irányt. Kár volt. A rendőrség ugyanis közel az Aranyhomokhoz elfogta. Másnap a lány feljelentést tett, magánidítványt is előterjesztett és Nagy András ellen eljárás indult. A Kecskeméti Városi Ügyészség rablás és erőszakos közösülés miatt emelt vádat ellene. A városi bíróság dr. Vas Árpád vezette büntetőtanácsa előtt azonban az utóbbi vád nem állt meg. Nem lehetett ugyanis bizonyítani, hogy a közösülés erőszakkal történt volna, hiszen a lány az összegben történt megállapodást követően önként ment a férfival a kiserdőbe, ahol — ugyancsak erőszak nélkül — eleget tett korábbi ígéretének. A bíróság e vád alól Nagy Andrást felmentette. ( Mellesleg M. Ildikó a sokszori idézés ellenére egyszer sem jelent meg a tárgyaláson, nem találták sehol, csak a rendőrségi kihallgatási jegyzőkönyvek és az orvosi szakvélemények voltak meg róla.) A vádlott a tárgyaláson tagadta, hogy bántalmazta volna a lányt, s hogy pénzét, tárgyait elvette volna. Csakhogy a pénzt, a személyi igazolványt s egyéb tárgyakat megtalálták nála. Ugyanakkor a lánynak orvosi igazolása volt sérüléseiről, amelyek egyenként, de összességükben is nyolc napon belül gyógyultak. Mindezekre tekintettel a bíróság — figyelembe véve az enyhítő és súlyosbító tényezőket is — Nagy Andrást rablás és közokirattal visszaélés miatt halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt, négy év fegyházra ítélte és öt évre eltiltotta a közügyektől. Ugyanakkor elrendelte egy korábban kiszabott, de végrehajtási kegyelem miatt ki nem töltött büntetés végrehajtását is. Végül kötelezte a vádlottat 28 520 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet még nem jogerős. Gál Sándor Elkésett horgászvizsga? 1 Bozsó János Munkácsy-díjas festőművész és műgyűjtő. A jó idő beálltával egyre öbb bajai megy vízpartokra horgászni. Bár a víz hőmérséklete még nem gerjeszti nagy étvágyra a halakat, a keszegfélékre azonban eredményesen lehet horgászni. A Bajai Horgászegyesületnél az idén is számos kezdő horgász jelentkezett felvételre, ám ők hiába szeretnének minél előbb hozzáfogni a halfogáshoz, ezt nem tehetik meg, mert őket horgászvizsgára kötelezi a jogszabály. Kovács Sándortól, az egyesület székházában azt is megtudtuk, hogy a horgászjelölteknek új tankönyvből kell felkészülniük, és az eredeti terv szerint Kecskemétre kellett volna utazniuk vizsgázni. Kompromiszszum született, és most a vizs-A napokban egy ismeretlen férfi és egy nő kopogtatott be Kiskunhalason, a Hősök terén lévő református lelkészi hivatalba. Cs. Istvánná pénztárost arra kérték, hogy kölcsönözzön nekik négyezer forintot, cserébe nála hagynak egy autóba való rádiósmagnót. A pénztárosnő elküldte az ismeretleneket, akik azonban ehelyett átmentek a lelkészlakba. A lelkész némi készgáztatók jönnek Bajára. A gond azonban az, hogy a kiadott kézikönyv rengeteg hibával készült, tele van helyesírási és szakmai hibával, Kovács úr szerint ezt kár gyerekek kezébe adni. Pontatlanul van feltüntetve a halak ívási ideje és egyes halfajokat átkereszteltek, így azok felismerése szinte lehetetlen, mert eddig ilyen elnevezéssel sehol sem találkoztak a horgászok. Feleslegesnek ítéli Kovács úr azt is, hogy a kezdőknek részletes műszaki ismeretekkel kelljen rendelkezni a horgászorsókat illetően. Azt is tudni kell, hogy a korábbi tankönyvek ma is jól forgathatók és van belőle elég, szinte minden egyesületnél. Papp Zoltán pénzzel kisegítette a két ismeretlent. Nem sokkal távozásuk után, ismét visszajöttek, de ekkor már hárman voltak. A lelkész időközben távozott otthonról, így feleségétől kértek ismét pénzt. Amíg az asszonyt ketten szóval tartották, harmadik társuk elemelte az asztalon lévő lemezkazettát, benne 60 ezer forinttal. Az ismeretleneket keresi a rendőrség. Ha más ország fiai jönnek Kecskemétre, nem mulasztják el megnézni a Bozsó Gyűjteményt, nem csoda tehát, ha külföldön hallatlan hírre tett szert ez a Közép-Európában páratlan magángyűjtemény. Ugyanakkor szomorú, hogy hazánkban kevésbé ismertek Bozsó János kincsei. Nemrégen Benedek István professzor, aki jó ismerője a magyar kulturális értékeknek, véletlen tévedt be a festőművészhez. Látogatása után elragadtatással számolt be a látottakról. Régen találkozott ennyi szépséggel - újságolta -, szinte hihetetlen, hogy ilyen kincs rejtőzködik Magyarországon. Műértő lévén, Bozsó János festészetéről pedig így áradozott: az a megkapó a művészetében, hogy nem dőlt be különböző irányzatoknak, saját útját járva őszinte és természetes tudott maradni. Úgy tűnik, ez a művészi magatartásforma nálunk nem jár elismeréssel, a hivatalos művészetkritika inkább pártfogolja az úgymond modem, vélhetően rövid távú, üzleti célokat szolgáló irányokat. A magángyűjtés sem erény, sőt, inkább gyanú övezi a gyűjtőt, szenvedélye hátsó szándékok keresésére ösztönzi a környezetét. Legalábbis erre lehet következtetni abból az évekig tartó vitából, mely a Bozsó Gyűjtemény működtetéséről folyt. Holott megbecsülést érdemelne az az ember, akiben kellő tehetség és erő volt az értékek felismerésére, megőrzésére. Aki az összegyűjtött kincseket itt tartotta, otthont teremtett számukra, majd felajánlotta a városnak. Talán az új forma, a Kecskemét város - Bozsó Gyűjtemény Alapítvány, amely nemrégen jött létre, új korszakot nyit a gyűjtemény életében. Az alapítvány kuratóriumának tagja, Sebesvári László, a Petőfi Nyomda Rt. vezérigazgatója elmondta: január óta működik a kuratórium, amely célul tűzte ki, hogy a Bozsó Gyűjteményt színvonalához, értékéhez képest ismertté teszi. Kecskeméten méltatlanul kicsi az ismertsége, megpróbálják tehát bevonni a város vérkeringésébe. Ez azt jelenti, hogy a gyűjteményt kulturális és társadalmi események színterévé teszik. A vonzó környezet ugyanis alkalmas fogadásokra, hangversenyekre és még esküvők megtartására is. Színvonalas prospektusokat, ismertetőket, térképet szeretnének kiadni, feltüntetve a páratlan gyűjtemény helyét. Sebesvári László beszámolt arról is, hogy az alapítvány 10 esztendőn át évi 4 millió forintot kap Kecskemét várostól a gyűjtemény fenntartására. Ez az öszszeg azonban messze nem elegendő a működtetésre, a múzeum gyarapítására még úgysem. A kiállítás viszont díjtalanul látogatható. Az alapítvány nyitott, várják a vállalkozók, vállalatok, gazdasági szervezetek csatlakozását, támogatását. Úgy gondolják, akadnak majd olyan mecénások, akik felelősséget éreznek az értékek megőrzéséért s ennek érdekében áldozni is tudnak. S akik még nem jártak a szóban forgó múzeumban, azok tájékoztatásául csupán annyit: a kiállítás péntek, szombat és vasárnap 10 és 18 óra között, előzetes bejelentés alapján más időpontban is látogatható. Benke Márta Tolvajok a lelkészlakban KÜLFÖLDÖN ISMERIK, KECSKEMÉTEN ALIG? Új kilátások a Bozsó Gyűjtemény történetében
