Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-29 / 74. szám

1994. március 29., kedd 11 Pénz, mezőgazdaság, piac HITEL A MEZŐGAZDASÁGBAN Megkülönböztetés nincs, feltétel van Fűszeres a bor, vizes a párizsi • Vannak, akik csak a saját készítésű húsáruban bíznak. Mezőgazdasági termelőktől gyakran hallani: magángazdál­kodóként nem sok respektusuk van hivatalos helyeken, az üz­leti világban pedig partnernek sem tekintik őket. Vállalkozó­ként viszont - legalább a tár­gyalás szintjéig - megnyílnak előttük az ajtók. Kölcsönt szeretne Egy olvasónk az ezzel kap­csolatos konkrét tapasztalatát is megírta szerkesztőségünknek. Hitelt szeretett volna fölvenni, de több pénzintézetnél, köztük a Kereskedelmi Bank Rt.-nél azt a választ kapta: csak elszá­molási számlával rendelkezők igényét vehetik figyelembe. Ilyen számlát viszont vállal­kozó nyithat. Miért e megkü­lönböztetés? Ezt a A kérdést Gorzó Mártának, a Kereske­delmi Bank Rt. kecskeméti fi­ókja vállalkozási osztályvezető­jének tettük fel.-Az, hogy vállalkozás, jogi Elkelt a szegedi konzervgyár Elkelt a múlt héten, nyilvá­nos pályázaton a Szegedi Kon­zervgyár Rt. - közölte a cég fel­számolásával megbízott Econo­­service Kft. A konzervgyár meghirdetett vagyona egyben, 460 millió forintért kelt el. A szegedi konzervgyár 1992 közepe óta volt felszámolási el­járás alatt, ekkorra ugyanis adósságai túlnőttek vagyonún. A cég korábban elsősorban a szovjet piacra szállított külön­féle konzervtermékeket: hús-, élelmiszer-, főzelékkonzerve­­ket. Exportpiacát a KGST ösz­­szeomlása miatt elvesztette. A szállítókkal, az adóhatósággal és a társadalombiztosítással szembeni tartozása, valamint a banktól felvett termelési hitele 1992-re együttesen elérte az 1,9 milliárd forintot. A konzervgyár a felszámolási időszak alatt folytatta a terme­lést, havonta 100—130 millió fo­rintos forgalom mellett. Vagyo­nát többszöri értékelés után mintegy 650 millió forintra ér­tékelték. A vételi jogot nyert, magát egyelőre megnevezni nem kívánó befektető a profilt megtartja, sőt foglalkoztatási kötelezettséget is vállalt. Somogybán jók idén a kilátások Kisebb földterületen, de az elmúlt évekhez viszonyítva ha­tékonyabban gazdálkodhatnak az idén a mezőgazdasági szö­vetkezetek Somogy megyében - hangzott el a Somogy Megyei Mezőgazdasági Termelők Ér­dekvédelmi Szövetségének ka­posvári ülésén. Tavaly lényege­sen kedvezőbb évet zártak a szövetkezetek, azaz kevésbé voltak veszteségesek, mint azt megelőzően. Az idei támogatá­sok révén több pénz jut majd műtrágyázásra, növényvédő szerekre és jó minőségű vető­magvakra, s így feltehetően nem csökken tovább a gabona­félék vetésterülete. Helyenként növekszik az állatállomány. A MOSZ főtitkára, Horváth Gábor nyilatkozott az agrárpiaci szabályozás hiányosságairól. A többi közt a következőkre hívja föl a figyelmet: Az ígéretek ellenére a garan­tált árak hivatalos meghirdetése elmaradt, és ez fokozza a bi­zonytalanságot. Az étkezési bú­zánál már hathónapos a késés, és az előrelátó termelő már a jövő évi vetésre gondol, sem­mint arra, hogy már fél éve hi­tegetik az idei termés felvásár­lásával kapcsolatban. A bizony­kategória - kezdődött a válasz -, számunkra nem ad okot megkülönböztetésre. Bárki for­duljon is hozzánk, tekintet nél­kül arra, hogy kicsoda, meg­kapja tőlünk a kért felvilágosí­tást. A hitelt is, amennyiben megfelel a feltételeknek. Azok között pedig valóban szerepel, hogy elszámolási számlája kell legyen az illetőnek. Tény, hogy így eleve kizárjuk a lakosság egy részét szolgáltatásainkból, amit nem tartok szerencsésnek, de ehhez kell tartanunk ma­gunkat. A megszorítás a Ke­reskedelmi Bank Rt.-nél érvé­nyes, és a biztonságot szol­gálja. Hiszen erre a számlára futnak be a vállalkozó bevéte­lei. Magas fedezet- Emellett igen magas fede­zetet is kémek!- Igen, de látni kell, hogy a fedezet idővel veszít forgalmi értékéből és kiadásaink is van-Ez idáig három terméktanács mondhatja el magáról, hogy a földművelésügyi miniszter is el­ismerte. A közelmúltban alakult vágóállat- és hústerméktanács is erre törekszik. — A vágóállat- és húster­méktanács megalakulását két­éves időszak előzi meg. Ön sze­rint miért volt szükség erre a hosszú időre? - kérdezte a Falu­tévé riportere Féil Józseftől, a szervezet elnökétől. — Véleményem szerint csak azért, mert a miénk a legnehe­zebben megszervezhető termék­­tanács. Ugyanis rendkívül sok résztvevője van. A legnagyobb volumenű vertikum Magyaror­szágon a sertéstartóké. A ma­gángazdaságot visszavető prob­lémák is nehezítették működé­sét, nagyon sokan tönkrementek a magángazdák közül. Ugyan­így volt ez a szövetkezetben is. talanság kihat a piaci árakra, az értékesítési biztonságra és a banki magatartásra. A terme­lőknek egyre kevesebb az esé­lyük a termelés folyamatainak finanszírozására. A termelő is­mét a legdurvább módon ki­szolgáltatott helyzetbe kerül a mesterségesen kialakított túlkí­nálati piacon. Az esetleges in­tervenció költségeit is a terme­lőre kívánják hárítani. Az exportszubvenció elosz­tása sem változott a korábbi gyakorlathoz képest. A mező­nak rá. A mérték így indokolt.-A bankok nem szeretnek kockáztatni, pedig itt és most erre nagy szükség lenne. Hi­szen ma, Magyarországon a legtöbben tőke nélkül, kény­szerből vállalkoznak.- Tőke, tapasztalat és a szükséges ismeretek nélkül. Nagyon sokan bele is buknak. Azt pedig nem szabad elfelej­teni, hogy minden bank a beté­tesei pénzéből hitelez. Üzleti kultúra- Mit javasolna a probléma megoldására?- Elsősorban azoknak a sike­res vállalkozóknak a tevékeny­ségét kellene segíteni külön­böző kedvezményekkel - ked­vező hitelekkel is -, akik minél több munkahelyet tudnak te­remteni. Ma még Magyaror­szágon a vállalkozásnak nincs meg az üzleti kultúrája. Pedig enélkül egyetlen gazdaság sem működik. - almási -— Ezen a termékpályán ren­geteg ellenérdekeltségű szerve­zet van. Elképzelhető, hogy bé­kében fognak egy asztalnál ülni? — Hát hogy békében, azt nem merem állítani. Bizonyára lesznek komoly vitáink, de mindenki, aki a terméktanács­ban részt vesz, tudja, hogy csakis közösen tudjuk feladata­inkat megoldani, s a végcélunk is közös. Tehát osztozkodnunk kell azon a szűk nyereségsávon, ami a vertikumban előállhat. — Kurucz Ferenctől, az ebesi Pig-Trade Kft. képviselőjétől azt kérdezte a falurádió ripor­tere: — Miért kívánnak a termék­­tanácshoz tartozni? — Rendet kell teremteni a piacon a termelők és a feldolgo­zók oldalán. Ehhez össze kell fognunk. gazdasági termékek támogatása továbbra is háttérbe szorul. A hazai termelők védelme érdekében nem történt érdemi intézkedés. A belföldi piacokon 1993-ban 16%-kal nőtt az im­port eredetű termékek aránya. A marhahús- és tejter­mék-felhasználás és fogyasztás mintegy 40%-át kitevő import sem volt elég arra, hogy fel­keltse a kormányzat figyelmét a védelmi rendszer gyengeségére és a szükséges intézkedések megtételére. Nagydíjas lett a Kiskun Kft. A hibridkukorica-nemesítés genetikai bázisának megterem­tésében elért eredményeiért a Kiskun Kereskedelmi és Neme­sítő Kft. kapta meg az elmúlt év legnagyobb jelentőségű újításá­ért, fejlesztéséért járó nagydíjat. A kft. innovációs eredményei­nek köszönhetően, tavaly már 5000 tonna kiváló minőségű ve­tőmagot értékesített a hazai pia­con, külföldön pedig mintegyy 6000 tonnányit adott el. Az ár­bevétele hozzávetőlegesen szá­mítva kétmilliárd forint volt, s ebből mintegy 600 millió forin­tos nyeresége származott. A Magyar Innovációs Ka­mara által meghirdetett pályáza­ton - 92 beérkezett és 60 minő­sített pályamunkát megelőzve - elnyert nagy díj at hétfőn Buda­pesten, az innovációs kamara V. közgyűlését megelőzően adták át, ünnepélyes külsőségek kö­zött a kft. vezetőinek. A 60 si­keres pályamunka hasznosítói összesen mintegy 4 milliárd fo­rint nettó nyereséget értek el.- belülről — Úgy gondolja, hogy ezzel valóban rend lesz? — Ettől önmagában még nem, de a terméktanács műkö­dése segíthet. — Mit vár a terméktanács­tól? — Piaci koordinálást. Elke­rülni segítségével azokat a helyzeteket, amelyek a múlt év­ben előfordultak, hogy egy év­ben egyszer 50, egyszer 100— 120 forint volt a sertés kilója. — Ehhez nagyon pontos és folyamatos információáram­lásra van szükség. Vajon ez a termelőnek mit jelent: kiszol­gáltatott helyzetet? — Nem. Ez a termelést min­denképpen segíteni fogja. Az ál­landó jólinformáltságra nem­csak a tárcát irányítóknak, ha­nem a hústermelés és -kereske­delem valamennyi résztvevőjé­nek szüksége van. Kertészeti előadások Egyre több hobbikertész kap kedvet a környezetbarát terme­léshez, de egyre több azoknak a száma is, akik gazdasági meg­fontolásból szeretnének bioter­mékeket előállítani. Az ilyen termékek ugyanis nagyon jó áron értékesíthetők. Az igé­nyeknek megfelelően a közel­múltban Kecskeméten is meg­alakult a Biokultúra Egyesület regionális szervezete, egyelőre csak a városból és környékéről jelentkezőkkel. Az egyesület a biotermelő­ket, természet- és egészségvé­dőket fogja össze, ellátja ér­dekvédelmüket és persze vál­lalja szakmai irányításukat. A regionális szervezetek pedig a napi gyakorlati munkában is segítik tagjaikat és a kívülálló­kat egyaránt. (A tagok külön­böző előnyöket élveznek.) Egyebek között igény szerint beszerzik a biotermeléshez szükséges anyagokat, eszközö­ket. E feladatának megfelelően a kecskeméti szervezet az Er­­dősi Áruházzal és a Biokertész Mérnöki Irodával közösen szervezi meg azt a háromnapos programsorozatot, amelyen a környezetbarát gazdálkodáshoz használatos anyagokat, eszkö­zöket mutatják be. A terméke­ket azonban nemcsak megte­kinteni lehet. A gyártó cégek szakemberei ugyanis előadást tartanak a készítményekről, va­lamint a biotermelésről, a ter­mészet- és tájvédelmi törekvé­sekről, szaktanácsot adnak. Az érdekes programsorozat hely­színe Kecskemét, Erdei Ferenc Művelődési Központ, megnyi­tója március 31-én, 10 órakor lesz, és szombaton délben feje­ződik be. A minőségellenőrök összesí­tették a tavalyi év tapasztalatait, amelyeket az élelmiszerek vizs­gálata során szereztek. Ezek szerint az úgynevezett érzékszervi, valamint a mennyi­ségi ellenőrzéseknél kevesebb hibát észleltek, mint 1992-ben. Viszont a fogyasztók számára „láthatatlan régiókban”, amit csak laboratóriumi vizsgálatok­kal lehet kimutatni, korántsem ilyen kedvező a helyzet! A leg­súlyosabb problémák természe­tesen nem a nagyipari technoló­giával dolgozó multinacionális élelmiszergyártóknál jelentkez­tek, hanem a kisüzemekben. Ezeken a helyeken számos ter­mékben találtak az ellenőrök egészségre veszélyes anyago­kat. A vízben például alumíni­umot, a közkedvelt müzliben nikotoxint, a mustárban, a ma­jonézben és a tormában pedig a megengedettnél nagyobb meny­­nyiségű nátrium-benzonátot. A vizsgált száraztészták 34,5 százalékánál a felhasznált tojás mennyisége nem felelt meg a csomagoláson feltüntetett aránynak, és nem az engedélye­zett festékanyagot tartalmazta. A húsoknál gyakori probléma a magas zsír- és víztartalom. Ez utóbbi különösen a párizsifé­léknél (virsli, szafaládé) jel­lemző, amelyeket néhány Ki gondolná, hogy a két uj­junk közé csippentett „csipet­nyi” földben annyi mikroélő­­lény lakik, amennyi az emberi­ség létszáma? Ezek a parányi állatkák, növénykék a talajélet szempontjából nélkülözhetetle­nek. Azok is, amelyek kultúr­növényeinkre önmagukban ká­rosak, másokkal együtt ugyanis a talaj biológiai egyensúlyát biztosítják. Például a giliszta Léteznek azonban nagyobb testű talajlakók is. Hogy csak a legismertebbeket említsem: a giliszták, lótücskök, csigák, aranyos futóbogarak, fülbemá­szók, vakondok stb. A földigi­liszta hasznossága közismert, tudjuk, hogy a talaj porhanyósí­­tásával teremti meg a kicsiny élőlények létfeltételeit. A mű­trágya túlzott használata óriási károkat okoz a hasznos talaj la­kók elpusztításával. Akinek hobbija a kertészke­dés, sokat ad a külcsínre, és semmit sem szeret, ami veszé­lyezteti a szorgos munkával te­remtett rendet. A legtöbben azért haragszanak a vakondokra is, mert útjának nyoma nem il­lik a képbe, s mi több, ki is túr egy-két palántát. Pedig a haszna ennél sokkal nagyobb, hiszen irtja az egeret, a pockot, lóférget és a talajban lévő élősködő lár­vákat. A vakond kiirtása tehát nagy hiba. Ha nem szívesen lá­órára vízbe áztatnak, hogy töb­bet nyomjanak a mérlegen. A borvizsgálatok különösen az exportpalackok esetében vol­tak lehangolóak. A messze föl­dön híres Tokaji aszú minősége sem érte el a megkívánt szintet. Gyakori, hogy rossz aromával keverik a borokat: néhány he­lyen előfordult, hogy zsályával és korianderrel „fűszerezték” a palackok tartalmát. A vizsgálatok eredménye­ként 209 helyszíni bírságot szabtak ki az ellenőrök, 261 té­telt zároltak, 102 esetben idő­szakosan leállították a gyártást, 17 üzemet pedig azonnali ha­tállyal bezártak. A mérleg 30 ezer vizsgálat alapján született. Mivel szabálysértésért maxi­mum 30 ezer forintot róhattak ki a vétkesekre, nem volt igazi elrettentő hatása a büntetésnek, így eredményt legtöbbször csak akkor tudtak elérni, ha bezárat­ták az üzemet. Ezzel kapcsolat­ban viszont gondot okozott, hogy az önkormányzatok, ame­lyeknek feladata lenne az intéz­kedés, gyakran nem vállalják annak felelősségét. Arra hivatkoznak, hogy ha megszűnik a termelés, ve­szélybe kerül a lakosság ellá­tása. Ezért inkább hagyják, hogy ha rosszat is, de gyártson az adott üzem. FEB tott vendég kertünkben, dug­junk a járatába bodzavirágot vagy ágat. Mivel nem szereti az illatát, biztos, hogy más helyre költözik. A lótücsök csak töme­ges méretekben okoz károkat, s csak olyan területen szaporodik el, ahol hosszú ideje monokul­túra volt. Természetes ellensé­gei a cickány és a vakond. Az érett trágyával kezelt, megfelelő vetésforgóval művelt talajban a lótücsök kis számban fordul elő. A talajélet szempontjából lé­nyeges, hogy meglegyen a har­mónia az állatok és a növények kölcsönös függőségében. Nö­vények és állatok egymásrau­taltságára legszebb példát a mé­hek szolgáltatják: számukra táp­lálékot, a mézkészítéshez alap­anyagot a virágok nyújtanak. A virág beporzásához viszont a méhekre van szükség. A katica­bogár elpusztítja a levéltetvet. Magunk idézzük elő De ha a vegyszerezéssel kiirt­juk az egyik vagy a másik nö­vény-, illetve állatféleséget, fel­borul a természet egyensúlya. Egyes károkozók elszaporod­nak (amelyek természetes ellen­ségeit elpusztítottuk), így ma­gunk idézzük elő haszonnövé­nyeink újabb és újabb betegsé­geit, amelyek ellen még többet és többet kell permeteznünk. És halmozzuk szervezetünkben a mérgeket. Jól teleltek a gabonák • Ott, ahol nem volt belvíz, a földeken jól teleltek az őszi gabo­navetések Nagybaracska határában. A legtöbb helyen már el­végezték a tavaszi fejtrágyázást. A nitrogénműtrágyából két mázsát juttattak ki hektáronként. Felvételünkön szakember el­lenőrzi, hogy megfelelő mennyiségű koncentrátum kerüljön ki a vetésre. (Fotó: Végvári József) Késnek a garantált árak ALAKULÓBAN A NEGYEDIK T erméktanácsokról A BIOKERTÉSZ TANÁCSAI A természet gyógyító egyensúlya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents