Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-28 / 73. szám

1994. március 28., hétfő Választási hírek, párthírek 5 Fideszes képviselők Kecskeméten Glattfelder Bélának, a Fiatal Demokraták Szövetsége me­gyei elnökének meghívására két napot Kecskeméten töltött, szombaton és vasárnap a Fi­desz parlamenti frakciója. Az első nap oldott programjait kö­vetően (kispályás focitoma, a Bohém Ragtime Jazzfesztivál koncertjének megtekintése) va­sárnap a frakció tagjai a Tó Szállóban megtartott sajtótájé­koztatójukon értékelték a párt négyéves parlamenti tevékeny­ségét. Kövér László frakcióvezető a parlament egészének tevé­kenységét összegezve sajnálat­tal szólt arról, hogy az első szabadon választott Ország­­gyűlés munkájára rányomták bélyegüket a gátló körülmé­nyek. Ezek sorában az tény, hogy a csőd szélén állt az or­szág, de gátnak bizonyult pél­dául a gyenge koalíció és kormánya. A fiataldemokraták szintén jelentős eredményként értékelik a több száz törvény megszületését, ám ugyanakkor hibaként róják fel, hogy a tör­­vénydömpinggel párhuzamo­san leértékelődött, illetve el­maradt a végrehajtó funkció országgyűlési ellenőrzése, így a kormány a Parlament fölé kerekedett, vagyis a kormány gyakorolta a kontrollt a parla­ment működése felett. A Fidesz-frakció munkájá­nak értékelését ténylegesen majd a választók teszik meg május 8-án, szögezte le Kövér László. Hozzátette: saját meg­ítélésükben eredményként tart­ják számon, hogy az első pil­lanattól kezdve a szakszerű, tárgyi, érdemi vitára összpon­tosítottak, kerülték az ideoló­giai vitákat, és sem irodalmi kávéházzal, sem történelmi szimpóziummal nem tévesztet­ték össze a parlamentet. Kö­vetkezetesen képviselték a fia­talok érdekeit, az oktatási tör­vénytervezethez például a frakció több száz módosító in­dítványt nyújtott be, s elsőként vetették fel a pályakezdő, fia­tal munkanélküliek ellátásának szükségességét. A fiatalok érdekeit szem előtt tartva elemezték a kárpót­lási törvénytervezetet is, s nem kárörvendően, hanem sajnálat­tal állapítják meg, hogy beiga­zolódtak azok a jóslatok, ami­ket annak idején, akkor még a népszerűtlenséget is vállalva mondtak. A frakcióvezető ugyanakkor elmondta: a négy esztendő alatt összehangoltan dolgoztak. A frakció megfelelő szakember­­gárdát gyűjtött maga köré, ami biztató a jövőre nézve. Emel­lett a Fidesz-nek sikerült felol­dania generációs párt jellegét. Egy, a sajtóval kapcsolatos kérdésre válaszolva Orbán Vik­tor pártelnök kifejtette: ha a Fi­atal Demokraták Szövetsége kormányra kerül, az első dolga lesz a televízió és a rádió priva­tizációjának megoldása. Végezetül Glattfelder Béla bejelentette, hogy Bács-Kiskun megyében minden egyéni kör­zetben induló Fidesz-jelöltnek összegyűlt a jelöltválasztáshoz szükséges mennyiségű ajánló­szelvénye. Kecskeméten pedig elsőként a Fidesz jelöltjét je­gyezték be. Az MDF a választási kampányról Az MDF-frakció vasárnapi kihelyezett mezőhegyesi elnök­ségi ülése és regionális tanács­kozása előtt szombaton Kulin Ferenc, a képviselőcsoport ve­zetője a Magyar Demokrata Fórum Békés megyei választ­mányának tagjaival és a vezető kormánypárt megyei képviselő­­jelöltjeivel találkozott. A meg­beszélésen - mint arról Kulin Ferenc tájékoztatta az újságíró­kat - a választási kampányról, az MDF országos esélyeiről és a helyi, békési körülményekről folytattak eszmecserét. Vasárnap az MDF országy­­gyűlési képviselőcsoportja el­nökségének tagjai a regionális tanácskozás két nyilvános szekcióülésén vettek részt. A mezőgazdasági munkacsoport­ban az ágazat esélyeiről Lová­szi Csaba, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes állam­titkára, Jakab István, a Gazda­körök Országos Szövetségének társelnöke és Kánya Gábor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának a tagja tartott előadást. A másik szekcióban az egészségüggyel és a szociálpo­litikával foglalkoztak, itt Kiss Gyula, az Országgyűlés Szoci­ális, Családvédelmi és Egész­ségügyi Bizottságának az el­nöke, valamint Kincses Gyula bizottsági tag tartott tájékozta­tót Békés megye településeinek önkormányzati * képviselői, az érdekelt szakemberek s a me­zőhegyesi polgárok részére. A fővárosban Boross Péter miniszterelnök, MDF-alelnök az MDF Országos Választmá­nyának vasárnapi egynapos zárt ülésén tájékoztatást adott a választási kampányról, és an­nak - mint Herényi Károly szóvivő a vasárnap délutáni sajtótájékoztatón a kormányfő szavait idézve fogalmazott - várható eldurvulásáról. Boross Péter megítélése szerint az MDF-fel szemben két területen számíthatnak éles támadásra: ezek a korrupció és a privatizá­ció. A korrupcióval kapcsolatban a miniszterelnök, alelnök kije­lentette: a jelenség megbújva nyilvánvalóan létezik, és a tár­sadalomnak közösen kell fel­lépnie ellene. Hozzátette: in­kább legyen egy feljelentés, mint száz rágalom, amely nem bizonyítható. A privatizációt érő támadásokat Boross Péter érthetőnek nevezte, hiszen minden ügyletnek csak egy nyertese, de több vesztese van. Herényi Károly az MDF kampányával kapcsolatban megismételte pártja ismert ál­láspontját, miszerint pozitív kampányt szeretnének. Hozzá­tette: a kampány azonban máris eldurvult, hiszen a politikai élet szereplőinek zöme a kormányt szidja, s minden alap nélkül szebb és jobb jövőről beszél. A szóvivő arra is utalt: az MDF rövid és olcsó kampányt sze­retne, ezért a választások előtti utolsó néhány hétre az eddigi­eknél erőteljesebben összpon­tosít. Az Országos Választmány a nap folyamán jóváhagyta a párt eddig hiányzó négy megyei lis­táját, és így készen van mind a 20 területi listája - közölte Farkas Gabriella alelnök. A liberálisok véleménye Kuncze Gábor minden alapot nélkülözőnek minősítette Bo­ross Péter miniszterelnök azon szombati rádióinterjúban tett ki­jelentését, miszerint a választás az MDF és az MSZP között dől el, mert a liberális pártok fel­morzsolódnak. Az SZDSZ par­lamenti frakciójának vezetője és egyben miniszterelnök-jelöltje magyarázatként elmondta: az előzetes felmérések alapján az SZDSZ és a Fidesz támogatott­sága külön-külön nagyobb mint a Demokrata Fórumé, és a két párttá együtt meghaladja a szo­cialistákét. Kuncze véleménye, hogy a miniszterelnök kijelen­tése az MSZP malmára hajtja a vizet, noha lényegében nem vál­toztat a hazai belpolitikai élet hárompólusú voltán. Kuncze Gábor beszéde to­vábbi részében a gazdaság fel­lendítésének SZDSZ-es elkép­zeléseiről szólt, amelyek a telje­sítmény növekedésének feltéte­leit különböző takarékossági in­tézkedésekkel hivatottak. így a szabaddemokraták szerint elő­ször a hivatali apparátus karcsú­sítását kell végrehajtani. Frakcióhétvége gólokkal • A hétvégi Fidesz-frakcióhétvége üde színfoltja volt szomba­ton, a kecskeméti Árpádvárosi Sportcsarnokban megrendezett kispályás focitorna. A résztvevő négy csapat: a Fidesz, a rend­őrök, a konzervgyár és az újságírók együttesei közül az utóbbi nyerte meg a mérkőzéssorozatot. A Fidesz csapata azonos gól­­különbséggel a második helyen végzett. Képünkön: Orbán Vik­tor küzd a labdáért. (Fotó: Galambos Sándor) Kitörési pontok a gazdaságban Tíz párt gazdaságpolitikai programjával ismerkedhettek meg az érdeklődők a szombaton kezdődött, kétnapos „Kitörési pontok ’94 - modernizációs al­ternatívák Magyarországon” című országos gazdaságpoliti­kai konferencián. A tanácsko­záson - amelyet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egye­tem, az MTA Társadalmi Konf­liktusok Kutatóközpontja, az MTA Közgazdaságtudományi, illetve Világgazdasági Kutató­­intézete szervezett - az Agrár­­szövetség, a Fidesz, a KDNP, a Köztársaság Párt, az MDF, az MSZDP, az MSZP, a Munkás­párt, az SZDSZ és a Zöld Alter­natíva vezető gazdaságpolitiku­sai ismertették pártjaik gazda­sági programját. Andorka Ru­dolf, a közgazdasági egyetem rektora bevezetőjében hangsú­lyozta: a konferencia, amely a különböző pártok gazdaságpoli­tikájának összehasonlítására nyújt alkalmat, nem pártpoliti­kai, hanem tudományos jellegű. Tamás Pál, a Társadalmi Konf­liktusok Kutatóközpontjának igazgatója bevezető előadásá­ban kifejtette: a pártok gazda­ságpolitikájával kapcsolatban különböző kérdések merülnek fel. Az egyik ilyen kérdés: mi­lyen a politikai rendszerek ha­tása a gazdaságra. A világban ezzel kapcsolatban két koncep­ció létezik. Az egyik: ideológiai elkötelezettségtől függetlenül a mindenkori kormány a válasz­tások előtt a munkanélküliség csökkentését tartja a legfonto­sabb célnak, közvetlenül a vá­lasztások után viszont az inflá­ció letörésére koncentrál. A má­sik verzió szerint általában a baloldali kormányok helyeznek nagyobb hangsúlyt a munka­­nélküliség mérséklésére, míg a jobboldali kormányok az inflá­ciót tekintik a gazdaság fő el­lenségének. A résztvevők elő­adásaikban kiemelten foglal­koztak az államnak a gazdaság­ban betöltött szerepével, illetve a gazdaság és a társadalmi rend­szer viszonyával. A konferencia vasárnapi szekcióülésein a különböző gazdasági ágazatok - pénzügy­­politika, ipar-, agrárszféra - ke­rülnek napirendre. A KDNP fontos célja a közjó A soron következő választá­sokon olyan pártot kell hatalom­hoz juttatni, amelynek reális, át­látható és végrehajtható politi­kája van, amely annak érdeké­ben, hogy az országban továbbra is stabil kormányzás legyen, s ne a kormányválságok sorozata kö­vesse egymást. A Keresztény­­demokrata Néppárt ilyen párt - hangsúlyozta Surján László, a párt elnöke és miniszterelnök-je­löltje vasárnap Székesfehérvá­rott a KDNP észak-dunántúli vá­lasztási nagygyűlésén. A párt elnöke az érdeklődők­nek elmondta, hogy a keresz­ténydemokrácia eszméje utat je­lent Európába, mert a keresz­ténydemokraták a népek együtt­gondolkodását, együttdolgozá­sát tartják fontosnak. Azt, hogy olyan Európa jöjjön létre, amelyben nem kell félni a légi­támadásoktól, a háborúktól, s ahol nem egymás ellen, hanem egymásért dolgozó népek élnek. A KDNP-program fontos célja a közjó, a társadalmi szoli­daritás, az igazságosság elveinek gyakorlatban való megvalósí­tása. A szegénységet ugyan nem sikerült megszüntetni, de aránya­iban - az elmúlt négy év gazda­sági nehézségei ellenére - nem nőtt. Ez is igazolja, hogy a szoci­álpolitika megtette a magáét, a következő években a gazdaság­­politikának kell lépnie, a legjobb szociálpolitika ugyanis a jó gaz­daságpolitika - mondta Surján László. A KDNP nem engedi, hogy a piacgazdaság kőkemény, racionális hatásai a legszegé­nyebbek védelme nélkül érvé­nyesüljenek. Parlament és demokrácia Újjáéledt Magyarországon a parlamenti demokrácia, s az utóbbi négy év törvényalkotása megteremtette hazánkban a jogállam biztos alapjait - han­goztatta Szabad György Szi­getváron. Az Országgyűlés elnöke ki­jelentette: az ország diktatú­rákkal megszakított polgári fej­lődése során eljutott a kossuthi gondolat megvalósításáig: ró­lunk senki nem dönthet immár nélkülünk, s unokáink is ta­nulni, ünnepelni fogják majd, hogy nagyszüleik idején végre nem klikkek érdekei vagy ide­gen csizmák dübörgése dön­tötte el, mi jogos és mi nem az országban. Szabad György hangsúlyozta: ez a Parlament minden korábbinál nagyobb mennyiségű jogszabályt alko­tott, de erre nem a mennyiség miatt lehet büszke, hanem azért, mert ennek a munkának az eredményeként Magyaror­szág ma demokratikus jogál­lam. Aki azt hitte, hogy négy év­tized minden rontását helyre lehet hozni négy év alatt, az tévedett - mondta Szabad György -, ugyanakkor látni kell azt is, hogy az ország - nemcsak rangban - emelkedik. Köztársaság párti nagygyűlés A Köztársaság Párt nem kér 100 napos türelmi időt, ha a vá­lasztók bizalmából májusban kormányzati pozícióba kerül, mert kész szakmai programmal és törvényjavaslati „csomaggal” rendelkezik - jelentette ki Palo­tás János vasárnap Nyíregyhá­zán, ahol választási nagygyűlé­sen mondott beszédet. A pártelnök kifejtette: min­denféle ideológiától mentes, programpártként alakították meg politikai szervezetüket, és másfél éve több, mint négyszáz szakértőjük dolgozik azon, hogy megoldást találjon az adódó problémákra. Palotás János úgy vélte, ez sikerült is, pontosan ki­dolgozták, mit és mennyi idő alatt kell tenni az ország sorsának jobbra fordításáért. Hangsú­lyozta: egy ciklusra, négy évre határozták meg a feladatokat, és nem kémek majd további esz­tendőkre bizalmat a teljes végre­hajtáshoz. Palotás János pártja program­jából kiemelte „a legsúlyosabb gondokat okozó államadósság „kezelési tervét”. Elképzeléseik szerint két-két és fél év alatt megadhatja az ország a mintegy 30 milliárd dolláros külső és belső tartozásának 80 százalékát. Megoldásnak az állami tulaj­donban lévő eredményes nagy­­vállalatok privatizálását tartják. Hozzátette: ezek a jelentős kül­földi befektetések nemcsak a kölcsönt rendeznék, hanem to­vábbi tőkét is vonzanának Ma­gyarországra, amely ezáltal a ke­let-európai térségben egyfajta üzleti központjának szerepét is betölthetné. SZDSZ: honvédelmi program Elkészült a Szabad Demok­raták Szövetsége választási programjának honvédelmi feje­zete. Az SZDSZ úgy véli, hogy hazánk átfogó biztonsága első­sorban az ország politikai, tár­sadalmi stabilitásával, gazda­sági felemelkedésével, haté­kony külpolitikájával és a szomszédainkkal kiépített jó ál­lamközi kapcsolatokkal te­remthető meg. A fegyveres erők csak az ország biztonsá­gának végső biztosítékát jelen­tik - mondta el az újságíróknak szombaton Mécs Imre, az SZDSZ ügyvivője, a Parlament honvédelmi bizottságának tagja. A képviselő hozzátette: az országnak békeidőben is stabil, hatékony fegyveres erőre van szüksége, olyan hadseregre, amely igazodik a kontinensen és a térségben zajló folyama­tokhoz. Az SZDSZ támogatja a fegyverzet- és haderőcsökken­tési tárgyalásokat, szeretné, ha a párizsi szerződés korlátozó rendelkezéseit a régió összes állama betartaná. Mécs Imre rámutatott: az SZDSZ, ha kormányzati té­nyező lesz a választások után, szorgalmazni fogja a haderőre­formot: a pénzeszközök célirá­nyos felhasználását, a belső tar­talékok feltárását, ütőképesebb és kisebb létszámú hadsereg létrehozását. Mécs Imre úgy vélekedett, hogy az országnak szüksége van a véderőre, de folyamato­san kell vizsgálni, hogyan lehet csökkenteni a hadsereg létszá­mát, és mikor lehet majd le­mondani az általános hadköte­lezettségről. Keresztény Nemzeti Összefogás A Keresztény Nemzeti Ösz­­szefogás nem választási szövet­ség, hanem a Független Kis­gazdapárt támogatására létrejött mozgalom - mondta szombaton a sajtó képviselőinek Lányi Zsolt titkár, a Független Kis­gazdapárt budapesti elnöke. A tömörülés szombaton kampány­indító nagygyűlését tartotta Bu­dapesten. Lányi Zsolt elmondta: a Ke­resztény Nemzeti Összefogás tavaly alakult meg, az FKgP kezdeményezésére. Harminc tagszervezet között megtalálha­tók pártok, politikai, érdekvé­delmi, etnikai szervezetek, va­lamint szakmai egyesületek. A különböző szervezeteket a val­láserkölcsi alapon álló nemzeti konzervatív szellemiség köti össze. Lányi Zsolt hangsú­lyozta: céljuk az, hogy egyen­súlyt képezzenek a baloldali blokkal szemben, amelybe ál­láspontjuk szerint a Magyar Demokrata Fórum és a liberális pártok is beletartoznak. Valódi keresztény-nemzeti erő rajtuk kívül csak a Magyar Igazság és Elet Pártja, a Piacpárt. Ugyan­akkor elutasítják a Király B. Izabella nevével fémjelzett Ma­gyar Érdek Pártját, mivel ezt a szervezetet szélsőségesnek tart­ják. Móré Csaba, a Keresztény Nemzeti Összefogás elnöke ki­jelentette: a Független Kisgaz­dapárt az a szervezet, amely ki tudja húzni az országot a jelen­legi helyzetből. / MIEP: szembenézni önmagunkkal Nagyon tiszteljük a fejlett nyugati demokráciákat, a libera­lizmust, az amerikai szabadság­eszményeket, de hát nekünk saját élet kell, mi nem szolgál­tathatjuk ki magunkat - mondta Csurka István, a Magyar Igaz­ság és Élet Pártja társelnöke a szekszárdi Művészetek Házá­ban szombaton este tartott vá­lasztási gyűlésen. Majd így folytatta: itt csak akkor lesz magyar világ, hogy ha az min­den ízében magyar, hogy ha mi magunknak mondjuk azt, hogy tegyünk valamit a gyűlölet el­len. Mi magunk akarunk ma­gunkkal szembenézni. Nem akarjuk, hogy mindig külső erők szembesítsenek bennünket a saját bűnös voltunkkal - mondta, majd feltette a kérdést: milyen bűnös voltunk van ne­künk? A Magyar Igazság és Élet Pártja ezen az alapvető el­lentmondáson akar túljutni. Ez­zel akar leszámolni. Mi magyar világot akarunk, magyar erőből, önerőből akarunk esélyegyen­lőséget - hangoztatta Csurka István. Beszédében hangsúlyozta: a gazdasági bajokért, a nagymér­tékű elszegényedésért azok a felelősek, akik átmentették ma­gukat a megbukott rendszerből és gazdasági hatalomra tettek szert. Figyelmeztette hallgató­ságát, ne dőljenek be a baloldal választásipropaganda-ígérgeté­­seknek. "Most vagy soha" Ajánlószelvényét az alábbi címekre adja le, Kecskeméten: 1. Majoros István, Hosszú utca 25. 2. Református könyvesbolt, Szabadság tér 6. Dr. Burián Miklós 3. Dr. Burián Miklós, . Magyar Igazság Mikszáth K. krt 2/F és Elet Pártja 1. sz. körzet (Fizetett politikai hirdetés!)

Next

/
Thumbnails
Contents