Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-25 / 71. szám
1994. március 25., péntek PETŐFI NÉPE 7 NAPI PÉNZÜGYEK Termőföldárverés a megyében Megyei vásárnaptár cß. A megyei kárrendezési hivatal termőföldárverést hirdet 1994. április 20-án, 11 órától Szakmáron, a Művelődési Házban a Kalocsai Iszkra Mgtsz által kijelölt földekre. Noha még messze van az idegenforgalmi főszezon, az év első két hónapjában 23 százalékkal több konvertibilis valutát vásároltak a magyar állampolgárok, mint 1993 hasonló időszakában. A Magyar Nemzeti Banknál csütörtökön elmondták, hogy az idén januárban és februárban összesen 71 millió dollár értékben adtak el konvertibilis fizetőeszközt az állampolgárok valutaalapjára, míg tavaly két hónap alatt ez az összeg 57,6 mil-Ugyanekkor Szabadszálláson, a Polgármesteri Hivatalban is lesz árverés. Itt a Szabadszállási Aranyhomok Mezőgazdasági Termelőszövetkezet által kijelölt táblákra lehet licitálni. lió dollár volt. Az idén eddig 400 ezren éltek a vásárlás lehetőségével, míg tavaly két hónap alatt 300 ezren. Érdekesség, hogy az idén két hónap alatt ténylegesen mintegy 70 millió dollárral növekedett a lakossági valutaszámlák értéke, amely már meghaladja a 2 milliárd dollárt. Feltételezhető, hogy sokan csak „átforgatták” pénzüket. Ismert, hogy április 1-jétől a jelenlegi 350 dollárról 800 dollárra növekszik az éves lakossági valutaellátmány. A hét végén országos állat-és kirakodóvásár lesz március 26-án, szombaton Kerekegyházán ás Orgoványon, 27-én, vasárnap Kecelen, Kalocsán és Kiskunfélegyházán. Autóvásárt rendeznek 26-án, szombaton Kecsdkeméten, 27.én Kalocsán. Kiskunhalason és Kecskemétem...^ Az MNB a bankközi devizapiacon A Magyar Nemzeti Bank nem cáfolta, de nem is erősítette meg, hogy intervenciót hajtott végre a forint védelmében szerdán a hazai bankközi devizapiacon. Pásztor Csaba, az MNB főosztályvezetője elmondotta: a Magyar Nemzeti Banknak kötelezettsége van arra, hogy amennyiben a piac igényli, úgy devizát vásároljon a naponta megállapított középárfolyamnál 0,5 százalékkal alacsonyabb árfolyamon - és amennyiben ugyancsak igény van rá - devizát adjon el a középárfolyamnál 0,5 százalékkal magasabb áron. Emellett - bár a jegybank csak 1-3 százalékkal részesedik a forgalomból - időközönként elad vagy vásárol is devizát. Az ilyen esetek azonban a kereskedelmi ügyletek közé tartoznak, s ezért az MNB nem is ad tájékoztatást. Az tény, hogy a devizapiacon bizonyos leértékelési várakozások tapasztalhatók. Ezek azonban egyáltalán nem megalapozottak, az MNB árfolyampolitikája továbbra is változatlan. Csak olyan mértékben értékelik le a forintot, amilyen mértékben azt a hazai, illetve a fejlett nyugati országokban kialakult inflációs mértékek közötti különbségek indokolttá teszik. MENNYIT ÉR A FORINT? AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI (Érv.: 1994. március 24-én) Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, Ft-ban angol font 152,25 153,75 155,25 ausztrál dollár 72,61 73,28 73,95 belga frank (100) 293,46 296,21 298,96 dán korona 15,40 15,55 15,70 finn márka 18,38 18,55 18,72 francia frank 17,72 17,89 18,06 görög drachma (100) 41,34 41,74 42,14 holland forint 53,81 54,33 54,85 ír font 146,56 147,96 149,36 japán yen (100) 95,55 96,48 97,41 kanadai dollár 74,39 75,15 75,91 kuvaiti dinár 341,64 344,97 348,30 német márka 60,50 61,10 61,70 norvég korona 13,93 14,07 14,21 olasz líra (1000) 61,19 61,80 62,41 osztrák schilling (100) 860,00 868,35 876,70 portugál escudo (100) 58,70 59,27 59,84 spanyol peseta (100) 73,84 74,57 75,30 svájci frank 71,29 71,95 72,61 svéd korona 12,96 13,08 13,20 USA-dollár 101,80 102,80 103,80 ECU (Közös Piac) 116,65 117,77 118,89 Növekvő turistavaluta-vásárlás Gazdaság és természetvédelem • A természetpusztítás napjainkban nem a fejlett, hanem éppen a szegény országokban a legnagyobb. Jeles közgazdászok állítják: a világ fejlett része már elérte azt a jóléti szintet, amelyen megállhat a gazdasági növekedés és az erőforrásokat most inkább már a természetvédelemre és a szociális célokra kell felhasználni. Aligha tudok ennél veszélyesebb tant korunkban. Különösképpen a mai Magyarországon. Nálunk azért nagyon veszélyes ez a tétel, mert hirdetőinek tábora zömmel a magasan kvalifikált polgárok közül kerül ki. A veszélyét csak az csökkenti, hogy e nézeteket a tömegek és különösképpen a gazdasági élet más szereplői nem fogadják el. Most csak a gazdasági növekedés és a természetvédelem közötti összefüggésre térek ki. Korunkban a természetet elsősorban a szegénység és a túlszaporodás fenyegeti. Ott a legnagyobb a veszély, ahol a népsűrűség meghaladja azt a szintet, amit az adott fejlettségi fokon a terület el képes viselni, és ahol a veszélyek elhárításához sem a pénzügyi, sem a technikai feltételek nem teremthetők meg. Ma a természetpusztítás nem a fejlett országokban a nagyobb és főleg elháríthatatlanabb, hanem, ott ahol nagyobb a szegénység és nagyobb a népsűrűség. Ezekben a térségekben súlyosabb a vizek szennyezettsége, kiterjedtebb az erdők lepusztítása. Ráadásul itt a környezet védelmében fellépő erők is kisebbek. Az még igaz, hogy a természetet ott fenyegeti a nagyobb veszély, ahol fejlettebb a gazdaság, azaz a gazdasági fejlődéssel általában együtt jár a természet fokozott veszélyeztetettsége. A természetvédők azonban azt nem veszik figyelembe, hogy a veszélyek elhárítása mind drágábban, mind költségesebb technikai eszközökkel lehetséges. Nem Svájcban vagy Svédországban vált élvezhetetlenné, az ember és környezete számára veszélyessé a környezet, hanem a szegény országokban. A Temze és a Rajna lehetne ugyan tisztább mint amilyen, de sokkal tisztább ma, mint volt száz évvel korábban. Nem Nyugat-Európa vizei, hanem a Nílus, a Tigris, az Eufrátesz és a kínai folyók a legszennyezettebbek. Nemcsak a társadalmak életére jellemző a természet védelme érdekében hozott egyre nagyobb áldozatok vállalása, hanem még a piac is ezt szolgálja. Minél gazdagabb egy ország, annál magasabb az ingatlanok relatív ára ott, ahol szép a környezet, tiszta a levegő. Azok a természetvédők veszélyeztetik a legjobban a természet jövőjét, akik ellenzik a gazdasági növekedést. Természetesen nem valamiféle öncélú gazdasági növekedést kell védeni, mert ilyen csak a szegény társadalmakban fordulhat elő. Minél gazdagabb egy társadalom, annál természetszeretőbb lesz. Ezzel szemben azt hozzák fel a zöldek, hogy a legkevésbé a primitív gyűjtögető népek voltak a természetre veszélyesek. Ez igaz, de a gyűjtögetés nem enged meg egy lakosnál többet négyzetkilométerenként, nem enged meg iskolákat, könyveket, múzeumokat, kórházakat, de még lakásokat, közműveket sem. Azokkal, akik a természetvédelem érdekében az emberiség 99 százalékát ki akarják irtani, a maradókat pedig megfosztani a civilizáció minden vívmányától, velük nincs vitatkozási alapom. Különösen veszélyes ma nálunk a természetvédelem ürügyén a termelés fokozása ellen szólni. Nem az a baj, hogy a természetet szeretik, hanem az a baj, hogy nagyon kevés forrást tudunk erre a célra félretenni. Miért? Mert a termelésünk száz éve nem nő úgy, mint a fejlett világé, mert az elmúlt negyven évben nem abban nőtt, amiben kellett volna, és mert évek óta rohamosan csökken. Arra kell kérni tehát a természetszeretőket: segítsenek a termeléscsökkenést, a munkanélküliség növekedését megállítani, mert csak egy dinamikusan fejlődő, gazdag országban lesz erős a táboruk. Kopátsy Sándor HA UNOD A BANÁNT, FIATAL DEMOKRATÁK 520VET$ÉfiE /fizetett politikai hirdetés/
