Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-25 / 71. szám
1994. március 25., péntek PETŐFI NÉPE 5 BŐVÍTIK A MÉZÜZEMET S 7,ER EMI .ÉN Nemzetközi garancia a minősítésre VANNAK MÉG MEGLEPETÉSEK Igaz történetek a becsületességről Léner Józsefné mikroszkópon vizsgálja a beérkezett méz minőségét. Többen kételkedve fogadták Léner József budapesti vállalkozót, amikor megjelent Szerénáén, és úgy határozott, hogy itt építi meg a mézfeldolgozó üzemét. Még egy év sem telt el, és tavaly nyáron felavatták a korszerű telepet. Ma már három megye 500 méhészének nyújtanak biztos felvásárlási lehetőséget. A legfontosabb, hogy a helybelieknek ezzel munkahelyeket teremtettek, ami a telep fejlődésével tovább fog bővülni. A vállalkozót arról kérdeztük, miért éppen a Duna-parti kistelepülést választotta ki.- Feleségemmel az ország legnagyobb mézfeldolgozó tízemében dolgoztunk 30 évet. Ezt a környéket ismertük, és úgy tapasztaltuk, hogy most Bács-Kiskunban, Baranyában és Tolnában termelik meg a magyar méz 30-40 százalékát. Ez adta vállalkozásunk legfőbb motívumát. Sajnos, azóta a világpiacon megváltozott a magyar mezőgazdsasági termékek pozíciója, ettől függetlenül ezért hosszú távon van jövője a méhészetnek, és a mézfeldolgozásnak.- Mekkora méhészetek vannak itt Bács-Kiskunban?- Nagyon sok komoly méhészetet tartanak nyilván, vannak 20-30 családosak, de van 200-300 családos méhész is. Az utóbbi két-három évben az üzemünk körül kialakult egy méhészcsapat, ami jelenleg 500 főt takar. Az üzem nagy részét önerőből építettük, és az eredményeket mindig visszaforgattuk a fejlesztésre. Szerencsére nem adósodtunk el, pedig a méhészet leszálló ágában kezdtük a vállalkozást. Ebben az évben 10 főre növeljük a munkáslétszámot, jövőre pedig ha beindul a méz kisebb kiszerelése, tovább emeljük az alkalmazottak számát. Az elmúlt évben ezer tonnás volt az üzem kapacitása, ami nagyrészt külföldre került. Léner úr és felesége arról is tájékoztatott, hogy biztos garancia mellett hitelekből tovább bővítik az üzemüket, de már most is 12 fajta vizsgálatot tudnak elvégezni laboratóriumukban, az ő elemzésük ellen még a brémai intézet sem emelt soha kifogást. A termelő a minta bevitele után már tudja, mennyit ér az áruja, és ami a legfontosabb, mindenkinek az utolsó fillérig kifizették a járandóságot. Arról is szó esett, hogy a termőföldek és az erdők privatizációja után lesz-e elég területe a méheknek a mézgyűjtésre. A vállalkozó megnyugtatott, hogy a méhész- egyesületek szót fognak érteni a gazdákkal, mert a méhek beporzó szerepére nekik is szükségük van, és ez nem kíván sok magyarázatot. Léner József arról is nyilatkozott, hogy véleménye szerint elhibázott lépés lenne Baján egy új telep építése, bár ő nem zárkózik el egy tisztességes verseny elől, mert ez csak a méhészeknek használ. Kép és szöveg: Papp Zoltán A méhészek megkezdték a mézgyüjtö edények kiszállítását a telepről. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Hajléktalanok csatája az alagsorban Hiba volna, ha az olvasó az utóbbi napok újsághírei alapján azt gondolná, hogy csak az a bűncselekmény, amelyben milliós tételek szerepelnek, és csak az a bűnös, akinek ilyen tekintélyes összegek „nyomják a lelkét”. Az alábbi eset, amelyet a napokban tárgyalt és jogerős ítélettel fejezett be a megyei bíróság dr. Feleky István vezette büntetőtanácsa, azt bizonyítja, hogy a bűn a nincstelenek között is gyakori vendég. Kecskeméten, majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, 1993. április 9-én történt az eset, a Széchenyi tér 1-3-as számú ház alagsorában, ahol akkoriban négy, egyaránt ittas férfi tartózkodott. Nem voltak öreg emberek. Közülük N. János, harminchét éves. Őt a bírósági iratokban csak mint „változó tartózkodási helyű”, állandó lakással nem rendelkező férfit emlegetik, s ő lett a vádlott, akit az ügyészség életveszélyt okozó testi sértés és két rendbeli rablás bűntette miatt állított bíróság elé. Mi történt az alagsorban az említett napon. Bizonyára az, ami máskor is, azzal a különbséggel, hogy a mostani a rendőrség tudomására jutott. N. János, aki már nyolc alkalommal volt büntetve, és napi rendszerességgel iszik, alkoholista, a múlt év április 9-én is borozgatással múlatta az időt. Ehhez — mint említettük — három, ugyancsak ittas és szintén hajléktalan társa csatlakozott, bár egyikőjük időközben eltávozott. Csakhogy „később, midőn a bornak edénye kiürült” N. János odalépett a földön alvó Sz. Gáborhoz, őt a ruhájánál fogva felrántotta és pénzt követelt tőle, hogy bort tudjon vásárolni. A nyomaték kedvéért háromszor pofon is vágta. A nem éppen finoman felébresztett alagsori társ, mivel tartott a további bántalmazástól, átadott hatvan forintot, s egyben kérte a támadót, hogy hagyja őt békén. Időközben azonban S. Mihály már lefogta a heves N. Jánost. Ezt követően Sz. Gábor újból elaludt. Percekkel azután érkezett az alagsorba K. Ferenc, aki „megágyazott” magának egy kartonpapíron és lefeküdt. Nemsokára odament hozzá N. János — aki a tárgyaláson azt vallotta erről, hogy ő csak a szemüvegét keresve közelítette meg az új vendéget —, aki viszont őt elküldte egy melegebb éghajlatra, miután összeszólalkoztak azon, hogy N. János kutatott körülötte. Ehhez N. János nem volt hozzászokva, s ezért ököllel háromszor megütötte K. Ferencet, majd megmarkolta a haját és fejét a betonfalba verte, noha annak már az előbbi ütésektől vérzett az orra. A megtámadott új vendég a földre került, de N. János még itt sem hagyta békén, hanem egy jó nagyot belerúgott. Ismét S. Mihály lépett közbe és lefogta N. Jánost. Ezzel a verekedés abbamaradt. Néhány perc múlva e két utóbbi hajléktalan a legnagyobb egyetértésben eltávozott a helyszínről. K. Ferenc pedig fölkelt, kiment a térre és egy taxistól segítséget kérve mentőket hívott, kórházba vitette magát, majd értesítették a rendőröket is. Egy órával az esetet követően már elő is állították N. Jánost. Egyébként a megrugdosott emberen bordatörést állapítottak meg az orvosok, amelynek gyógytartama három hét. Azt már nem lehetett megállapítani, hogy a sértett 1 200 forintos karórája és negyven forintja hogyan került N. Jánoshoz, viszont a sértett ezeket nem követelte vissza. A sértett K. Ferenc koponyáján az orvosok észleltek egy 12 centiméter hosszú, nyomnélküli törést, de az korábban, egy elesésből származott. Az ügyészség N. János ellen életveszélyt okozó testi sértés és két rendbeli rablás miatt emelt vádat. Ezek közül azonban csak egy rendbeli rablást lehetett bizonyítani és — mert a koponyasérülés korábbi eredetű — a súlyos testi sértést. A bíróság N. Jánost halmazati büntetésként egy év nyolc hónapi börtönre ítélte és két évre eltiltotta a közügyektől. Ugyanakkor kötelezte a felmerült 23 750 forint bűnügyi költség megfizetésére. Azt már csak az újságíró kérdezi: miből fogja megfizetni ezt a „horribilis” összeget az, aki hatvan forintért agyba-főbe veri a társát? Gál Sándor Az alábbi apró történetek Halasról és Majsáról valós mesék a becsületről, s azt bizonyítják, mégiscsak érdemes a jóban hinni minden risztó közbiztonsági statisztika ellenére. A majsai történet színhelye egy telefonfülke. Egy mohácsi vállalkozó hazafelé tartva állt meg autójával a nyilvános fülkénél telefonálni. Azt már csak Kiskőrösön vette észre, hogy pénztárcáját a fülkében felejtette. A kétségbeesett férfi azonnal telefonált a majsai rendőrségre, hogy segítségüket kérje. A rendőrök ki is mentek a helyszínre, de cseppet sem lepődtek meg, hogy csupán a pénztárca hűlt helyére akadtak. Ezután érdeklődni kezdtek a környékbeli üzletekben és — meglepetésükre — eredménynyel jártak. Kiderült, hogy a tárcát egy hölgy (azóta a nevét is megtudtuk: Kurgyis Katalin) találta meg, de annyira sietett az éppen indulófélben lévő buszhoz, hogy azt már csak leadni volt ideje. Megkérte a boltosokat, hogy ha nem jelentkezne a gazdája, juttassák el a tárcát a rendőrségre. A bugyellárisban több mint 23 ezer forint volt. A halasi történet színhelye a városi könyvtár, főszereplői pedig középiskolás lányok. Pálosi Andrea és Nagy Zsuzsanna két kunbajai, de Halason tanuló diák. A Garbaiba járnak, elsős egészségügyi szakközépiskolások. Egy iskolai feladat kapcsán kölcsönöztek ki egy könyvet, amelyben nagy meglepetésükre egy ötezres bankót leltek. Bizonyára sok hasznát tudták volna venni, még ha megfelezik is, ám nem ezt tették, hanem átadták az éppen szolgálatos könyvtárosnak. A pénznek sajnos azóta sincs gazdája — nem is írjuk ide a könyv címét, sem a megtalálás dátumát, hátha ez is segít az azonosításban. Alighanem sokszorosan megszenvedte már könnyelműségét, aki elhagyta. Igaz, vannak köztünk, akiknek ötezer forint már nem pénz. Egy pár cipő vagy táska, nem is a menő fajtából, vagy egy olcsóbb blúz, ing? Ám van, akinek ötezer forint a havi nyugdíja, két személy étkezési költsége egész hónapra. Úgy gondoljuk, a könyvtárba járónak nagyon hiányozhat ez a pénz, nem könyvjelzőnek szánta. Jelentkezzen hát a könyvtár igazgatójánál. AZ EMBEREK IGÉNYLIK A FRISS HÍREKET Két falugazdász van Kiskunmajsán Szerencsésnek mondhatják magukat a kiskunmajsai mezőgazdasági termelők, hiszen márciustól két falugazdász is segíti őket. Szükség van itt bőven a jótanácsokra, hiszen hétezerre tehető azoknak a száma, akiknek az élete valamilyen formában a földhöz kötődik. A hálózat létrehozásának szükségességét bizonyítja, hogy eddig közel háromszázan keresték fel őket ügyes-bajos dolgaikkal. A. Fúrús Andrást és Hunyadi Istvánt eddigi tapsztalataikról és terveikről kérdeztük.- Hogy miért vállaltuk ezt a feladatot? Azt hiszem, gazdásztársam nevében is mondhatom, a mi munkánk az életünk során olyan volt, hogy magánemberekként is segítettük a hozzánk fordulókat - vélekedett A. Fúrús András. - Jómagam paraszti családból származom, és nagyon jól ismerem a helyi embereket és lehetőségeiket. Ráadásul én vállalkozó vagyok, zöldségtermesztéssel foglalkozom. — Földműves szüleim révén én is testközelből ismerem a mezőgazdaságot — fűzi hozzá Hunyadi István. — Mint állattenyésztő üzemmérnök dolgoztam eddig, az utóbbi négy évben pedig a helyi Petőfi Téesz elnöke voltam. — Melyek azok a gondok, amelyek máris a felszínre kerültek? — faggatom őket. — Legnagyobb gondunk, hogy még nem sikerült megoldást találni, hol végezhetnénk a munkánkat. Most ideiglenesen a Petőfi Téesz egyik irodájában fogadjuk a hozzánk fordulókat. Az eddigiek során az máris kiderült, hogy igen nagy szükség van erre a munkára. Még mindig nagy a bizonytalanság a kistermelőkben, és sokan nem is ismerik azokat a lehetőségeket, amelyek segítenék őket, így nem is veszik igénybe, ami járna nekik. Ezért a naprakész információ eljuttatása számunkra mindennél fontosabb. — Igénylik a gazdálkodók a friss híreket? — Úgy látjuk, hogy nagyon érdeklik a változások az embereket, hiszen sokaknak a megélhetést jelenti — válaszol A. Fúrús András. — Példa erre az is, hogy alig jelent meg a híradás arról, hogy a kormány támogatást nyújt a minőségi állattenyésztéshez, robbanásszerűen megnőtt az érdeklődők száma. A baj csak az, hogy a hírrel egyidőben nem kaptunk végrehajtási utasítást... Elmondták még a falugazdászok, hogy tevékenységük újabb háztáji vállalkozások elindítására is irányul, amelyek egyben munkahelyeket is teremtenének. Tervezik egy gazdakataszter elkészítését is, és számos területen — vetés, értékesítés, hitelek — igyekeznek segíteni, hogy jó gazdái legyenek Kiskunmajsának. Tapodi A BORSOD FALAZOELEMROL, arról, amiről csak beszélnek, az újságok ritkán írnak Manapság az építkező sokfajta falazóelem közül választhat, de szűk azoknak a termékeknek a köre, amelyek jók és egyidejűleg olcsók is. A három évtizedes jubileumát ez évben ünneplő kazincbarcikai falazóelemgyár termékei ebbe a szűk termékkörbe tartoznak. A közkedvelt falazóelem története 1964-re nyúlik vissza, amikor Kazincbarcikán megkezdődött a kiváló hőszigetelő képességű falazóelem gyártása, amely hosszú időn keresztül GÁZSZILIKÁT néven került forgalomba. Ennek a terméknek soha nem kellett reklám, önmaga reklámja volt. Az építkezők egymásnak ajánlották az építkezés során szerzett tapasztalatok alapján, valamint az ebből épült házak rendkívül alacsony fűtési költsége miatt. Nem véletlen tehát, hogy eddig több mint 200.000 családi ház épült ebből a termékből. A korszerűsített technológia alapján gyártott és a megye neve után BORSOD falazóelemre átkeresztelt termék változatlanul keresett. Amerre utazik az ember, ma is sokfelé látja: ebből építkeznek. Az építkező és a kivitelező közös döntése ez, hiszen alkalmazása mindenki számára előnyt jelent, mert: hőszigetelő képessége felülmúlhatatlan, hővezetési tényezője X = 0,16 W/mk Nem kell utólagos hőszigetelés, de még hőszigetelő vakolat sem ahhoz, hogy egy kimagaslóan jó, energiatakarékos épület épülhessen meg. Egyedüli konkurense az YTONG falazóelem, melynek hőszigetelő képessége hasonlóan kiváló. A másik, költségcsökkentést eredményező előny, hogy a falazás nagyon gyorsan végezhető. Egy falnégyzetméter megépítéséhez csak 9,5 darab elem szükséges. Sokkal kevesebb a fuga, kevesebb a habarcsszükséglet. Az elemek könnyen megmunkálhatok, hulladékmentesen felhasználhatók. Az épületgépészeti, épületvillamossági vezetékek helye könnyen, roncsolásmentesen kialakítható. A vezetékek behelyezése után gyerekjáték a fal felületének helyreállítása. E sok jó tulajdonság mellett még az ára is kedvező. Ha bővebb információra van szüksége, hívjon vagy kérje ismertető anyagainkat! BORSOD FALAZÓELEMGYÁR 3700 Kazincbarcika, Ipari u. 17. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 171 Tel./fax: 48/310-122 Telex: 6-4226
