Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-22 / 68. szám

1994. március 22., kedd PETŐFI NÉPE 5 BESZÁMOLÓ AZ ÜGYÉSZSÉG 1993-AS MUNKÁJÁRÓL Csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma • Egyre gyakoribb: lefoglalt lőfegyverek számbavétele. Kiegészítették a törvényt a földkiadó bizottságokról A napokban készült el a me­gyei főügyészségen az az össze­foglaló jelentés, amely az 1993-as év munkáját teszi mér­legre, természetesen összeha­sonlító adatokat is tartalmazva az 1992-es év hasonló számai­ról. A beszámoló a szakember­nek izgalmas olvasmány, az „egyszerű” polgárnak pedig csemege. Elsősorban azért, mert egyértelműen kiviláglik belőle, hogy az utóbbi években átren­deződött a bűnözés. Mi erről a véleménye dr. Ha­­rajka István megyei főügyész­nek, akit arra is kértünk, ismer­tesse olvasóinkkal a beszámoló főbb megállapításait. Begyűrűzött a maffia — Több szempontból is helytálló az a megállapítás, hogy átrendeződött a bűnözés. Elég, ha az emberölések szokat­lanul durva elkövetési módjait említem, vagy ha utalok a gaz­dasági élet területén elkövetett visszaélésekre, ezen belül is az olajügyre, netán a bankok körül kavargó, több esetben százmil­liós vagy milliárdos nagyság­­rendű pénzszerzési akciókra. Ilyenek korábban nem voltak —­­hangsúlyozza a főügyész. A továbbiakban arról beszélt dr. Harajka István, hogy 1993-ban — a korábbi évek tendenciájától eltérően — csök­kent az ismertté vált bűncse­lekmények száma a megyében. Tavalyelőtt ugyanis ez 21 199 volt, a múlt évben pedig „csak” 16 622. Az ismertté vált bűnel­követők száma tavaly majdnem elérte a hatezret, az egy évvel korábbi 6 790-nel szemben. Hozzá kell tenni mindehhez, hogy a bűncselekményeknek 75 százalékát a vagyon elleni de­­liktumok tették ki. Tavaly Bács-Kiskunba is „begyűrűztek” a külföldi állam­polgárok által egymás, illetve magyar állampolgárok sérel­mére elkövetett élet elleni bűn-A ragadozó fajokat minden erőfeszítés ellenére sem lehet megmenteni. A vándorsólyom például már csak vendégként fordul elő a Dél-Alföldön, mint ahogy ritka madár ma már Már­­télyon a réti sas, amelyet a mind nagyobb számban megjelenő cselekmények. Ezek mögött bi­zonyíthatóan, vagy alaposan feltételezhetően nemzetközi fe­ketekereskedelmi kapcsolatok vannak, de a maffiák közötti le­számolás sem zárható ki — fo­galmaz a megyei főügyész. Olajügyek, bankügyek Ugyancsak az elmúlt esz­tendő „terméke” az olajügy. A megyében kilenc ilyen felfedett ügy közül kettő nagyterje­delmű, több millió liter HTO-ról van benne szó. Az olajjal történt visszaélésekhez kapcsolódik több bűncselek­mény: vesztegetés, a számviteli fegyelem megsértése, okirat­hamisítás stb. De lehetne so­rolni — mint ahogyan a beszá­moló sorolja is — az úgyneve­zett bankügyekben indult eljá­rásokat, az áfa-csalásokat, vagy üdülők üldöztek el a területről - mondta Marián Miklós, a sze­gedi madártani szakkör tiszte­letbeli elnöke a madárkutatók hétfői összejövetele alkalmából. Elmondta: véleménye szerint a privatizáció veszélyezteti a ter­mészet védelmét, ezzel együtt a azok kísérletét, amelyekben kü­lönféle gazdasági társaságok leple alatt folytak visszaélések az ország sok településén. Mindezek mellett talán vi­gasztaló is lehet, hogy a ha­gyományos bűnözés területén viszont csökkent az ismertté vált lopások száma, mintegy húsz százalékkal, sőt az autólo­pások majdnem a felére estek vissza. Igaz viszont, hogy az el­lopott kocsik drágábbak. Alig kevesebb a rablás Sajnos, a lakásbetörések, a rablások száma alig csökkent. Az utóbbiból például 1992-ben száz történt, tavaly pedig 95 fordult elő. Ezek között persze volt olyan is, amikor több, mint ötmillió forintot vitt el a tettes. Őt viszont órákon belül elfog­ták. Összességében a vagyon el­madárvilágot. Egyelőre nem tudjuk, hogyan fogadják majd a gazdák a szakemberek termé­szetvédő javaslatait. Míg a fe­kete rigó vagy a fekete harkály jól alkalmazkodnak az ember­hez, addig más fajok végleg el­hagyhatják hazánkat. leni bűncselekményekkel oko­zott kár 961,7 millió forintot tett ki, s ez 19 százalékkal több az előző évinél. Külföldiek és lőszerek Gazdasági bűncselekmény miatt tavaly 354 eljárás indult, ami az előző évinek 38,8 száza­léka. Az ezekkel okozott kár vi­szont 118 millió forint volt. A jelentős csökkenésben közreha­tott a Btk. módosítása, amely „átrendezte” ezek megítélését. Elmondta dr. Harajka István, hogy a múlt évben 265 külföldi állapolgárral szemben indult nyomozás a megyében. Az el­követők többsége jugoszláv ál­lampolgár, akikkel szemben számos esetben kellett eljárni lőfegyverrel, lőszerrel való visszaélés miatt. Több esetben kerültek kézre külföldön ello­pott gépkocsik is. Még mindig magas a szám Végül szóljunk a szintén bün­tetőjogi szakterülethez tartozó közlekedésről is. Már évközben is érzékelni lehetett, hogy ta­valy csökkent a halálos és a sú­lyos sérüléssel járó balesetek száma. Az előző ugyanis 1992-ben 197 volt, tavaly pedig 151, ami természetesen még mindig magas. Bács-Kiskun te­rületén 120 balesetet külföldi ál­­lapolgár okozott, a halálos bal­esetek közül pedig minden ötö­diket. Aggasztó, hogy az or­szágban itt a legmagasabb a ha­lálos balesetek aránya a közle­kedési baleseteken belül. A balesetek túlnyomó több­ségében — 357 esetben — a se­besség helytelen megválasztása, illetve a szabálytalan irányvál­toztatás volt a kiváltó ok. Az it­tas állapotban okozott közleke­dési balesetek száma az előző évihez viszonyítva 75-tel csök­kent, összesen 205 fordult elő. Gál Sándor Még mindig jön olaj a folyón Az Ungon, illetve a Bodro­gon március 14—én Ukrajnában keletkezett olajszennyeződés még mindig érezteti hatását. Hétfőn este 6 és 7 óra között Alsóbereckinél összefüggő, a Bodrog felszínének felét lefedő olajat észleltek. Örvendetes módon a folyó alsó szakaszát nem érintette a szennyeződés és a Tiszába sem jutott le egyetlen gramm olaj. Halpusztulásról sem érkezett jelentés. Az Országgyűlés tegnap csaknem egyhangú egyetértés­sel - 214 igen, 1 nem és 1 tar­tózkodó szavazat mellett - mó­dosította a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdo­nában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényt, megszavazva Dragon Pál (EKGP) és Szauter Rudolf (MDF) önálló indítvá­nyát. A módosítás az 1991-ben hozott törvény végrehajtása so­rán a „földhiányos” területeken - főként a nagyvárosok környé­kén és üdülőterületeken - kelet­kezett feszültségeket kívánja oldani. Az Országgyűlés felha­talmazta a kormányt arra, hogy a kritikus települések lakossá­gának, illetve az adott települé­sen vagyoni kárt szenvedett embereknek az árverésre kije­lölt állami tulajdonú összes termőföld legfeljebb felét pozi­tív diszkriminatív célzattal, mérlegelés útján bocsássa árve­résre. Arról is döntöttek a kép­viselők, hogy a szövetkezetek adókedvezményt kapjanak a kárpótlási jegy ellenében árve­résen eladott szövetkezeti föl­dterületek után. A Ház ezután kiegészítette a földrendező és földkiadó bizott­ságokról szóló törvényt, meg­szavazva a mezőgazdasági bi-Lapunk március 16-án meg­jelent számában, az 5. oldalon Egy babettás fiú halála címmel írtunk arról a halálos közleke­dési balesetről, amely 1992. áp­rilis 29-én történt Szabadszállás belterületén. A baleset miatt el-A közelmúltban tudósítot­tunk Harta önkormányzatának döntéséről, miszerint elutasítot­ták a községben kihelyezett ta­gozatot működtető dunapataji zeneiskola tízezer forintos tá­mogatási kérelmét. Az intézet arra igényelte a pénzt, hogy a gyerekeket (a hartaiakat is) hangversenyekre, operába vi­hessék, mert - mint Faragó Vik­tória, a zeneiksola igazgatója mondotta - a községekben biz­tosítható oktatáson kívül komo­lyabb zenei, művészi élmények is szükségesek a növendékek megfelelő fejlődéséhez. A kérelem elutasításakor úgy tűnt, hogy Hartán valamiért elégedetlenek a zeneiskolával, hisz e méltányos kérést az ille­zottság törvényjavaslatát. Az új paragrafusok azokra az esetekre nyújtanak szabályozást, amikor a részarány-tulajdonosok nem választották meg a földkiadó bizottságot vagy a megválasz­tott testület valamilyen okból nem képes ellátni feladatait, il­letőleg nem a törvényben előírt módón hajtja végre a földkia­dást. A kiegészítés olyan megoldá­sokat ír elő, amelyek alapján a részaránytulajnosok a tulajdo­nosi érdekek sérelme nélkül hozzájuthatnak jogos tulajdo­nukhoz. A törvény kimondja: amennyiben az illetékes Föl­dművelésügyi Hivatal tudomá­sára jut, hogy a földkiadó bi­zottság nem kezdi meg határ­időre a munkáját, akkor hala­déktalanul a részaránytulajdo­nosok közgyűlésének összehí­vását kezdeményezi az önkor­mányzat jegyzőjénél. Ha a köz­gyűlést ugyan szabályszerűen összehívták, de a földkiadó bi­zottságot mégsem választják meg, akkor a földhivatal látja el a bizottság feladatait. A hivatal ehhez megkapja a földkiadó bi­zottság részére meghatározott működési költségeket, a több­letfeladatok ellátásával kapcso­latos pénzt pedig a költségvetés általános tartaléka terhére kell biztosítani. járás indult Jakab Zoltán sza­badszállási lakos ellen. A bíró­ság első fokon a vádlottat el­ítélte. Az illető kérésére közöl­jük, hogy az ítélet — ellentét­ben a közöltekkel — még nem jogerős. tékes bizottság megfontolásra sem ajánlotta a képviselő-testü­letnek. Faragó Viktória viszont semmilyen konfliktusról nem tud, ám ha van ilyen, a hartaiak jól tennék, ha fenntartásaikat je­leznék Dunapataj felé. Könnyen lehet viszont - vélte az igazga­tónő -, hogy egyszerű félreér­tésről van szó. Hartán úgy ér­telmezhették a helyi zongorata­nárnő főiskolai tanulmányainak megkezdése körüli adminiszt­­ratvív huzavonát, hogy valami, amit a zeneiskola megígért, nem indult be. Cikkünk nyomán az érdekeltek rövidesen össze­ülnek, hogy tisztázzák: félreér­tésről, vagy valami egyébről van-e szó? Bálái F. István A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Hasba szúrta részeges élettársát Már csak vendégünk a vándorsólyom Az ítélet nem jogerős Dunapataj-Harta: félreértés? FŐ OK: MŰKÖDÉSI ZAVAROK A CSALÁDOKBAN A drogmegelőzés kipróbált módszerei Alig van olyan élet elleni bűncselekmény — legalábbis Bács-Kiskun megyében — amelynek ne lenne egyik „sze­replője” az ittasság, az alkohol. Ennek bizonyítására elegendő volna, ha felsorolnánk azokat az ilyen kimenetelű eseteket, ame­lyek az elmúlt néhány hónapban történtek. Ezek számát szaporí­totta a kiskunmajsai F. Katalin. A harminckilenc éves, minded­dig büntetlen asszony a múlt év október 1-én az esti órákban egy késsel hasba szúrta élettár­sát, Ny. Istvánt. Az asszony, aki jelenleg GYES-en van, 1989. júniusától élt közös háztartásban a sértet­tel. Ez a kapcsolat körülbelül két évig kiegyensúlyozott volt, közös gyermekük 1991. február utolsó napján megszületett. Et­től a dátumtól kezdve azonban, mintha „elvágták volna” az egyetértést, megszűnt az egyen­súly és a férfi italozása miatt egyre többet veszekedtek. Ter­mészetesen az asszony kifogá­solta Ny. István részegeskedé­sét és főleg azt, hogy ilyen álla­potában gyakorta meg is verte F. Katalint. Az asszonynak van egy háza Kiskunmajsán, és abban laktak. Az említett körülmények azon­ban arra az elhatározásra juttat­ták F. Katalint, hogy bírósághoz fordulva azt kérte: kötelezzék Ny. Istvánt a lakás elhagyására. Érdekes módon a férfi, aki ott­hon igen nagy mellényt viselt, a bíróság előtt minden további nélkül, egyezségben kötelezte magát arra, hogy 1993. május 15-ig elhagyja a közös lakást. Más kérdés, hogy ennek az ön­ként vállalt kötelezettségének csak 1993. október 30-án — már a bűncselekmény elköve­tése után, gyógyulását követően — tett eleget. Addig azonban még néhány­szor megkeserítette F. Katalin életét. így például 1993. októ­ber 1-én is, amikor 18 óra körül ittas állapotban érkezett haza a közös lakásba. Az asszonynak érthetően nem tetszett ez az ál­lapot, összevitatkoztak, de köz­ben vendégek érkeztek, s a ve­szekedés abbamaradt. Egy óra múlva azonban újra kettesben maradtak, s Ny. István folytatta a veszekedést. Nagyon indu­latba jöhetett — amihez hozzá­segítette az alkohol is —, mert mérgében F. Katalint a konyha­­szekrény lapjára döntötte, dula­kodtak. Az asszony kétségbe­esésében felkapott egy, éppen a konyhaszekrényen lévő kést és azzal csapkodva, a közepesnél nagyobb erővel hasba szúrta a férfi. Érdekes módon, a szúrást egyikőjük sem észlelte és foly­tatták a dulakodást. Közben F. Katalin tovább csapkodott a késsel és ismét megszúrta tá­madóját, annak arcát találta el. Ekkor Ny. István elkapta az asszony kezében lévő kést, és eltörte annak pengéjét. Ekkor a dulakodás abba maradt, a férfi kiment a fürdőszobába, ahol felfedezte a hasán a szúrt sebet. Szólt F. Katalinnak, aki nagyon megrémült és a szomszédból azonnal orvosért telefonált. A rövidesen kiérkező mentők a férfit kórházba vitték, ahol megoperálták. Itt derűit ki, hogy a hasüregbe hatoló és máj sérü­lést okozó szúrt seb közvetett életveszélyt okozott. Műtét nél­­küűl a sértett meghalhatott volna. Sérülése három hét alatt meggyógyult. A megyei bíróság dr. Bo­­dóczky László vezette büntető­tanácsa bűnösnek találta F. Ka­talint életveszélyt okozó testi sértés bűntettében és ezért egy évi börtönre ítélte, de annak végrehajtását két évi próbaidőre felfüggesztette. Kötelezte a 7 ezer 588 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet kisza­básánál súlyosbító körülmény­ként értékelte az élet elleni cse­lekmények elszaporodottságát, míg enyhítő tényező volt a vád­lott büntetlen előélete, s hogy két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, továbbá az a tény, miszerint a sértett kezdemé­nyező, provokatív magatartást tanúsított. Az ítélet jogerős. G. S. A Fővárosi Drogtájékoztató Központ két munkatársa a bajai Újvárosi AMK-ban az egész­ségnevelési héten a drogmege­lőzésről tartott előadást. Talál­koztak a tanulóifjúsággal és a nevelőkkel egyaránt. Szerintük a drogfogyasztás meghonoso­dását motiváló tényezők legin­kább a családok működési zava­raiban, a gyermek távlatveszté­sében, a jövőkép hiányában, a mellőzöttség érzésében és a val­­lástalanságban érhetők tetten. Sikeres küzdelmet csak a meg­előzés biztosíthat - állították az előadók. A rehabilitációs mun­ka soha nem fog olyan ered­ményt adni, amitől a drogje­lenség felszívódását várni le­hetne. Az egyik előadót, Nánássy Annunciátát a részletekről kér­deztük: — Melyek lemének a legfon­tosabb intézményi feltételei a drogfogyasztással kapcsolatos megelőző tevékenységnek Ma­gyarországon? — A drogmegelőzéshez szűk- séges tevékenység in­tézményei tulajdonképpen az iskolák. Rendelkezésünkre áll­nak nyugati országokban kipró­bált, használható programok, amelyek hozzáférhetőek a neve­lők számára. Nagy örömünkre szol- gált, hogy jó néhány ba­jai iskola is csatlakozott a kez­deményezéshez. Két igazán használható program van, amely az ügyünk szempontjából érdekes. Az egyik a Német Egészségnevelési Intézettől át­vett, ötödikes kortól nyolcadik osztályig alkalmazható projekt. A másik az úgynevezett pennsylvániai program, az USA-ból. Ez utóbbi óvodáskor­tól ifjúkorig használható. A pe­dagógusok a felkészítés után sa­ját gyeimekközösségükben al­kalmazhatják e megelőző prog­ramokat. A rendőrség is használ egy módszert, az úgynevezett „DADA” programot. Énnek in­kább bűmmegelőzési tartalma van, de nyilvánvalóan megkí­vánja a személyes kapcsolatot a hatóság és a veszélyeztetettek között. —Vannak-e ismere­teik a bajai droghelyzetről? — Ezzel most ismerkedünk. Örvendetes, hogy az itteni Csa­ládsegítő Központ, hasonlóan a siófokihoz és az ózdihoz, fel­kért bennünket a drogmegelő­zési programja kidolgozásához. Egyébként egy kétnapos to­vábbképzést már tartottunk Ba­ján az ügyben érintett szakem­bereknek. A meghívottak teljes körű tájékoztatást kaptak a ha­zai helyzetről. Ekkor ajánlottuk fel a bajai intézményeknek a drogmegelőzési program beve­zetését. Baján a már említett pennsylvániai módszert fogjuk alkalmazni. A bajai szakembe­rek tényleges felelősségérzettel elébe kívánnak menni a drog­­problémának. — Melyik korcsoport van leginkább kitéve a drog kísér­tésének? — Azok az iskolát elhagyó fiatalok, akik nem tanulnak to­vább és el sem helyezkednek. Előbb-utóbb összeverődnek és az unalomból fakadó kaland­vágy egyenes következménye­ként sodródnak a bűnözés hatá­rára. Kísérőjelenségként persze ott az alkohol, a gyógyszer, a kábítószer! S szinte minden kapható a hazai kábítószerpia­con... Ezért is sok a tennivaló, a helyzet azonnali cselekvést igé­nyel! Csak a nevelőmunka mentheti meg ettől az átoktól az ifjúság kiszolgáltatott részét.-BerTa-

Next

/
Thumbnails
Contents