Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-18 / 65. szám

1994. március 18., péntek PETŐFI NEPE Ordason kelendő a kárpótlási föld • A Duna-parti kisközségben, Ordason tartottak földárverést március 10-én. Olyan vásárló is akadt, aki a fővárosi zaj elől költözik vissza szülei csendes kis falujába, s ha nem akar kü­­lönbözi a többiektől, nem lehet föld nélkül. Elkelt hát mind a 64 hektár, 500 és 1500 forint közötti áron. Megkezdődött a sorozás Hamarosan ismét csenget a postás katonai ügyekben. A megyei kiegészítő parancsnok­ság sorozásra hívja azokat a sorköteles fitalokat, akiket az idén tervez behívni sorkatonai szolgálatra, akiknek az egész­ségügyi felülvizsgálata szüksé­ges a korábbi minősítéshez képest, s mindazokat, akiknek a szolgálathalasztása már le­járt. A sorozás Bács-Kiskun megyében öt sorozóhelyen, Kalocsán, Baján, Kiskunhala­son, Kiskunfélegyházán és Kecskeméten történik. Most is sor kerül a határőr­séghez, illetve az ejtőernyős szakelőképzésre való soro­zásra. Ez a sorozás azonban a megelőzőektől különbözik pél­dául abban, hogy az érintet­teknek első ízben kell pszicho­CIKKÜNK NYOMÁN Kié lesz a tőserdei sziget? Apáink földjével el kell szá­molni. Ez igaz. De unokáink nemcsak azt fogják megkér­dezni, hogy mi lett a sorsa a szántóknak, réteknek, hanem arra is kíváncsiak lesznek, hogy hová lettek a madarak, s miért változott meg az egykor párat­lan szépségű táj. A Kiskunsági Nemzeti Park tőserdei részét tavasztól őszig pihenni vágyók ezrei keresik fel. A szikrai Holt-Tisza és az erdők mai nagyarányú látoga­tottsága várhatóan (a jövőben ez csak) még tovább fog növe­kedni. Lépni kell tehát, megter­vezni a jövőt. Kialakítani egy olyan területet, ami a termé­szetvédelmi értékek veszélyez­tetése nélkül át tudja vállalni a fokozódó terhek egy részét. Ezért tart igényt a nemzeti park a sziget 21 hektárjára, hogy ott véderdőt létesíthessen. Sétautakat, pihenőhelyeket, sportpályát szeretnénk kialakí­tani ott, ami a pihenésen túl közvetve Lakitelek anyagi be­vételét is növelheti. Nem el­venni akarjuk tehát, hanem át­alakítva visszaadni a lakosság­nak. Az erdőtelepítéssel foglal­kozó az „Osztozkodás a tőser-FELJELENTIK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁST ✓ Ersekcsanádon minden fillért megfognak Megyénk egyik legdinami­kusabban fejlődő települése Ér­­sekcsanád. Amint Felső István polgármester elmondta, ezen el­sősorban azt kell érteni, hogy a lélekszám évente 70-100 fővel gyarapodik. Jelenleg 2970 fő. Ennek a növekedésnek azonban ára van, mert a falu közintéz­ményeit ennek megfelelően kell üzemeltetni, bővíteni. Az idei költségvetés vitájára három változat is készült a pénzfelhasználásról. A képvise­lők arról döntöttek végül, hogy ezt az évet hitel nélkül kell vé­giggazdálkodni, még akkor is, ha a fejlesztéseket minimálisra kell fogni, de az intézmények­nek működniük kell. Természe­tesen a közalkalmazotti törvény szerinti illetményemelést végre­hajtották, ez azonban nem vo­natkozik a polgármesteri hiva­talban dolgozókra, tőlük az élelmezési támogatást is meg­vonták. A polgármester úr sze­rint ez igencsak feszültséget okoz munkatársainál. Elszámoltak a háziorvosi szolgálattal és a gazdasági elemzés után a vállalkozás­ban működő háziorvos 500 ezer forint támogatást kap. Ez­zel ellentétben a sportkörnek juttatott pénzt 142 ezer forintra csökkentették, ami lehet, hogy a klub megszűnéséhez vezet. Er­ről azonban még leülnek egyez­tetni. Legnagyobb fájdalma a községnek az, hogy az elmúlt évben közel 4 millió forintért kialakították és felszerelték a fogorvosi rendelőt (mellyel a bajai fogászati ellátást mentesí­tették), letelepítettek egy fogor­vost, ennek ellenére sem tavaly, sem eddig egyetlen fillért sem kaptak kérelmükre. Amennyi­ben ez a döntés nem változik, beperelik a társadalombiztosí­tást. A polgármester úr arról is szólt, fejlődésük egyik biztos jele az, hogy minden önkor­mányzati telek elkelt, a jelen­legi 4 darabra fél évig elidegení­tési tilalmat rendelt el a testület. Erre helyből várnak házépítő­ket. Ha nem lesz jelentkező, bárki bejelentheti vételi szándé­kát. Emellett a rendezési terv­nek megfelelően már nem Baja és Sükösd irányába fejlesztik a falut, hanem az Akácos utcában alakítanak ki telkeket. Igaz, ezek részaránytulajdonban van­nak, ennek ellenére a közműve­sítés után vagy kisajátítással, vagy egyéni forgalomban meg­kezdődnek a telekértékesítések. Fontos lenne valamennyi utat szilárd burkolattal ellátni, főleg a Szőlő és a Hunyadi utcában. A Hunyadi utcában már kéthar­mados a szerveződés, és az itt lakók 18 ezer forinttal hozzájá­rulnának az útépítéshez. Meg­oldatlan az óvoda bővítése is, a 140 férőhelyre 175 gyereket vettek fel, nincs külön ebédlő, mert az is foglalkoztató. A kö­vetkező testületi ülésen ezt a problémát veszik nagyító alá. Megpróbáltak pályázat útján magánóvodát szervezni, ehhez az állami támogatás 150 száza­lékát adnák. Ez a terv jelentkező hiányában meghiúsulni látszik. Az iskolában hasonló gondok vannak, négy szükségtanterem­ben és három helyen folyik a tanítás. Fejlesztésre azonban pénz hiányában itt is gondolni sem lehet. Felső István polgármester kü­lön megkért rá, hogy írjuk meg az újságban: az őslakosok és a betelepülők között nincs sem­miféle súrlódás, bár vannak akik ezt mesterségesen meg­próbálják szítani, főleg a válasz­tásokra. Szerencsére a faluban működő egyházközösségek erő­sek, és ők is sokat tesznek, hogy ne legyen a megkülönböz­tetésnek semmiféle bázisa. Papp Zoltán lógiai vizsgálaton átesniük, il­letve különböző tesztlapokat kitölteniük. Néhány jótanács a sorozásra menőknek: A kézhez kapott felhívásban foglaltakon túlme­nően, saját érdekükben vigyék magukkal az egészségügyi ál­lapotukat tükröző, három hó­napnál nem régebbi orvosi igazolásokat, a tanulóviszony­igazolásukat, vagy ha már ez beérkezett, közöljék továbbta­nulási szándékukat. Ha pedig önköltséges alapon végeznek valamilyen tanfolyamot, akkor arról szóló igazolást. A sorozó bizottságokban levő orvosok­nak, valamint a pszichológus­nak kérés nélkül tárják fel problémáikat, mert csak így tudnak segíteni. Szabó János dei szigeten” c. cikk írója által tálalt burkolt fenyegetés - ami a telepített facsemeték kiszedését jelentené - valóban egy módja a tiltakozásnak, ám túl azon, hogy minden törvényes alapot nélkü­löz, erkölcsi szempontból is el­ítélhető. Az erdő pedig újratele­píthető. De hát mi ellen is irá­nyul ez a tiltakozás? A mintegy 400 hektáros szi­geti résznek alig 1/20-át teszi ki a tervezett erdő, ami az összte­rülethez, s napjaink országos szintű kíméletlen erdőirtásához képest jól érzékelhetően töre­dékterület. Földrajzi elhelyez­kedése pedig a térképen bemu­tatottak szerint kitűnően érzé­kelteti, hogy alapvetően a szik­rai Holt-Tisza védelmét szol­gálja. Ebben az alig 200 m szé­lességű holtági ívben az inten­zív szántóhasználat az elmocsa­­rasodás legfőbb serkentője. A terület állami tulajdonba vétele - ami a Lakiteleki Szikra Tsz ál­lami tartalékterületeinek terhére történik, dr. Sepsey Tamás kár­pótlási államtitkár úr által meg­erősítetten is teljes jogszerűség­gel - hosszú távon mindannyi­unk közös érdeke. Lisztes János KNP igazgatósága magyar állampapír Kamatozó Kincstárj egy I995/III. Legyen akár megfontolt Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elköl­teni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan sze­retné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra kedvező kamatot nyújt, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/111. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpa­pír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező ka­matot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegyet nem szükséges magánál tartania, tarthatja letétben, névre szóló értékpa­pírszámlán, így nem tudják ellopni, nem veszíthető el. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. március 21-25-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1994. március 25. Évi bruttó kamata 23%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincs­tárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névérték kerül visszafizetésre. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kama­tozó Kincstárjegy minden hónapban kibocsátásra kerül. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. ó. • OTP Bank Rt.: Ó000 Kecskemét, Sza­badság tér 5., Baja, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Bácsalmás, Izsák, Jánoshalma, Kecel, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Mélykút, Soltvadkert, Tiszakécske, Hajós • Polgári Bank Rt. Ó300 Kalocsa, Szt. István király u. 30. • Cooptourist Rt. 0000 Kecskemét, Kéttemplom köz 9-1 L-* MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága 0000 Kecskemét, Szabadság tér 1. • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) Baja,Kalocsa, Kecskemét, Kiskunhalas * fi ATo> Ä '*• «■ 'W* 0" ’ l A Ll ampa P ÍJ? J 111 A TOB 15 S Z O K OS 15 1 Z I ONSAÍ IIIIIIIIIIIIIIIIÜIIIÜ Tisztelt Olvasóink, Ügyfeleink! Márciustól szombaton is feladhatják lakossági készpénzes apróhirdetéseiket, 8.00-13.00 óráig. Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1 / A (5797) A

Next

/
Thumbnails
Contents