Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-17 / 64. szám

f;

PRIVATIZÁCIÓ

BESZÉLGETÉS VÁLYI GYÖRGGYEL:

Kisbefektetők nagy lehetősége

• Vályi György, az ÁVÜ Kisbefektetői Privatizációs Igazgatóság vezetője.- Vannak-e korlátok a részletre történő vásárlás esetén?

Áprilisban kísérleti jelleggel indul a Kisbefektetői Részvényvásárlási Program (KRP). A tapasztalatok összegzése után ősszel teljesedhet ki a program, amelyet nem tekintenek akciónak, annál is inkább, mert mintegy öt esztendő alatt hetven társaság majd' százhúszmilliárd forint értékű részvénye kerül forgalomba. A KRP részleteiről az ÁVÜ Kisbefektetői Privatizációs Igazgatóság vezetőjét, Vályi Györgyöt kérdeztük.- Ml a program jelentősége?- Széles körben teremti meg a lehetőséget a vállalkozni kívánó magyar állampolgároknak, hogy részletfizetéssel, kárpótlási jegyek felhasználásával részvényekbe fektessenek be.- A most induló programban olyan cégek részvényei kerülnek a piacra, ahol már többségi részesedéssel rendelkező befektetők vannak.- A kisbefektetőknek az jelenti a biztonságot, ha a vállalat felett egy szakmailag jól felkészült és tőkeerős befektető gyakorolja az ellenőrzést. Egyenként, de összességükben sem lenne lehetőségük arra, hogy irányítsanak egy céget. Nem arról van szó tehát, hogy ami nem kellett a nagyoknak, azt most odaadjuk a kicsiknek.- Miért pont ez a nagy cég - a Pannónia Hotels Rt., a Global TH Rt., a Pannónia Műanyagipari Rt. és a Soproni Sörgyár Rt. került be az áprilisi kísérleti programba?- Ezek elég jó cégek, másrészt elég jól elő volt készítve a privatizációjuk ahhoz, hogy az ÁVU igazgatótanácsa ezek mellett döntsön.- A kiírt pályázatot az OTP Bank Rt. nyerte el.- Mintegy harminc város több mint hatvan OTP-fiókjában lehet

majd jegyeztetni a részvényeket. Ezeken a helyeken mindenkit el tudnak látni a szükséges információkkal.- Ebben a programban készpénzzel. kárpótlási jeggyel, illetve részletfizetéssel lehet részt venni. Hogyan?- A részletfizetésnél kamatmentes kölcsönt lehet igénybe venni, összesen százezer forint értékhatárig. Ezt minden magyar állampolgár kérheti, semmiféle vagyoni biztosítékkal nem kell rendelkeznie. A jelentkezőknek kétezer forint egyszeri regisztrációs díjat kell fizetniük. Akik ily módon kapcsolódnak a programba, 1994 őszétől névre szóló tájékoztatást kapnak minden újabb részvényvásárlási lehetőségről, és az így felkínált részvényekből igényelhetnek a részvénykeretük terhére.

Amennyiben egy-egy jegyzésnél a jelentkezők több részvényt igényelnek, mint amennyi rendelkezésre áll, akkor allokációra kerül sor, vagyis a rendelkezésükre álló részvényeket elosztják a jelentkezők között.- Igen. A részvényeket addig nem lehet eladni, amíg teljes egészében nem fizették ki őket, az osztalék értéke az utolsó részletet csökkenti.- Kárpótlási jeggyel hogy lehet részt venni a programban?- Az alanyi jogon kárpótoltaknak nem kell jelentkezési díjat fizetniük és a cserével a részvény azonnal a tulajdonukba kerül. A programban a kárpótlási jegyet kamattal növelt címletértékben cserélik részvényre. Aki kárpótlási jegyért cserél részvényt, arra nem vonatkozik a részletfizetési lehetőségnél érvényes százezer forintos határ. A kárpótlási jegyek tulajdonosai pedig jelentkezhetnek a részletfizetési lehetőségekre is. Természetesen a kibocsátás azonnali készpénzes fizetésre is módot ad.- Ősszel mely cégek részvényei kerülhetnek még be a KRP-be?- Várhatóan a MATÁV, a Villamosipari Tröszt, a Pick Rt. és néhány gyógyszeripari cég várható, megfelelő előkészítés után.

AI.I.ATII YAf.lOAK.VVOlíSi;«;

Ábécé a privatizációhoz

Vagyonértékelés

Az állami vállalatok vagyona a vállalat nyilvántartásában az ún. könyv szerinti értékben szerepel. Ez a gyakran évtizedekkel korábban megállapított érték a vagyontárgy valódi, piaci értékétől teljesen különbözhet. Az átalakulás és a privatizáció különböző lépéseinél ezért, ha a valódi érték megállapítása szükséges, vagyonértékelést kell végeztetni:- a bejelentési kötelezettség alá eső szerződésekben szereplő eszközök értékét a vállalat köteles nyilvántartott vagyonértékelővel megállapíttatni. A szerződéshez a bejelentéskor mellékelni kell a 180 napnál nem régebbi vagyonértékelést;- ha a vállalat ingatlant értékesít, akkor is köteles vagyonértékelést végeztetni, ha az ingatlan értéke nem éri el a bejelentési kötelezettség határát, a 20 millió Ft-ot;- az 1993. június 30-áig megkezdett átalakulásoknál közös szabály, hogy a vállalatnak vagyonmérleget kell készítenie, amely az eszközöket és kötelezettségeket a könyvvizsgáló által elfogadott, átértékelt értéken és a saját tőkét is átértékelve tartalmazza;- 1993. június 30. utáni átalakulásoknál vagyonleltárt kell készíteni, a társaság vagyonának valós értéket pedig csak akkor kell megállapítani, ha az üzletrészeket, részvényeket értékesítik.

Vagyonértékesítés

Az állami vagyon értékesítését két szabálycsoport rendezi:

külön szabályok vonatkoznak arra, ha az állami vállalat értékesíti a rábízott vagyont és külön szabályok arra az esetre, amikor az ÁVÜ értékesíti az átalakult gazdasági társaságok vagyonát. Az ÁVÜ a vagyont közvetlenül értékesíti vagy mást személyt, szervet vesz igénybe. Az értékesítéssel kapcsolatban ki kell kérni az ágazati miniszter és a munkavállalói érdekképviseleti szervek véleményét, egyetértését. A nehezen értékesíthető társasági tulajdonrészek (részvények, üzletrészek) privatizációs lízing keretében értékesíthetők.

(Következő héten:

Vagyonjegy, Vagyonkezelés)

Munkavállalói tulajdonlás az ÁV Rt. cégeinél

A dolgozói tulajdonlás az ÁV Rt.-hez tartozó 163 vállalat dolgozóit is élénken foglalkoztatja. Éppen ezért a közelmúltban a vagyonkezelő kidolgozta a munkavállalók tulajdonszerzésének irányelvét.

Az ÁV Rt.-nek több szempontot is szem előtt kell tartania munkavállalói tulajdonlással kapcsolatos politikájának kialakításakor: javítania kell a hozzá tartozó vállalatok hatékonyságát, teljesítenie kell az állammal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit és a kárpótlási jegyekkel szemben is meghatározott kínálatot kell teremtenie.

E szempontok alapján az ÁV Rt. vállalatainál a legfontosabb cél a pótlólagos tőkebevonás biztosítása. A dolgozók számára ez azt jelenti, hogy csak azután válhatnak cégük tulajdonosaivá, ha tőkeerős intézményi vagy pénzügyi befektető már megvásárolta a vállalat egy meghatározott részét, vagy alaptőkét emelt. Ez a megszorítás azzal az előnnyel jár, hogy ily módon a vállalat üzleti értékét, és ezzel eladási árát is a piac határozza meg. Az ÁV Rt. pedig a piac ítéletére alapozva határozhatja meg a munkavállalók által megvásárolható részvények árfolyamát, a lehetséges kedvezmények körét és mértékét.

Az ÁV Rt. a dolgozói részvényeket részesíti előnyben. Ezt a részvényfajtát kizárólag a társaság főfoglalkozású alkalmazottai szerezhetik meg (a vállalat nyugdíjasai is). A dolgozói részvények tulajdonosai ugyanolyan jogokat élveznek, mint a többi részvényes, az egyetlen megszorítás az, hogy ez a részvényfajta csak a munkavállalók körén belül forgalomképes, kívülálló

harmadik személy nem vásároljatha meg.

Az ÁV Rt.-hez tartozó vállalatok egy tekintélyes részénél stratégiai, nemzetbiztonsági vagy egyéb megfontolásokból az állami tulajdon aránya nem csökkenhet 50 százalék plusz 1 szavazat alá. Az ilyen nagy arányú, tartós állami tulajdon egyben azt is jelenti, hogy csökken az értékesíthető vagyonrész aránya: ezeknél a vállalatoknál a dolgozói tulajdonlás általában nem érheti el a társaság jegyzett tőkéjének 10 százalékát - mint az egyébként gyakorlat -, hanem maximum 5 százalék lehet.

E szabály alól, az MRP keretében történő kivásárlás esetén, kivételt képeznek azok az általában jól jövedelmező és kisméretű, tehát jól átlátható cégek, amelyeknek igazi üzleti értékét dolgozóinak szaktudása adja. Tehát például a K + F kutatóintézeti hálózatok, ahol speciális szakértelem áll rendelkezésre.

Az ÁV Rt. szeretné elérni, hogy társaságainak igazgatósága, ügyvezetése és a dolgozók érdekképviseleti szervei működjenek együtt a munkavállalói tulajdonszerzéssel kapcsolatos elképzelések kidolgozásában, a javaslatokat tehát elsősorban vállalataitól várja. A döntés joga és kötelezettsége a jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint kizárólag az értékesítendő részvények feletti tulajdont gyakorló szervezetet, tehát az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot illeti. Tehát a tulajdonlás időpontjáról, az e célra felajánlható részvények mennyiségéről, a nyújtható kedvezményekről, ezek mértékéről, a fizetési és jegyzési feltételekről kizárólag az AV Rt. Igazgatósága jogosult dönteni.

TÉNYKÉPEK

A magyar háztartások 10 százaléka rendelkezik valamilyen vállalati részvénnyel vagy kárpótlási jeggyel. A vállalati részvények döntő hányada MRP, vagy kedvezményes dolgozói részvényvásárlás útján jutott tulajdonukba.

Február elejéig 108 gazdasági társaságnál alakult MRP. Az érintett társaságok 43 ezer dolgozót foglalkoztatnak, közülük 34 ezren MRP-tagok. Az MRP-tulajdonban lévő részvényekért a dolgozók összesen 15 milliárd forintot fizettek ki.

Kedvezményes dolgozói tulajdonszerzés: a dolgozói részvényvásárlásban érintett társaságok jegyzett tőkéje meghaladja a 109 milliárd forintot (125 rt., 205 kft.). 1993-ban több mint 3 milliárd forint értékű részvényjegyzést, és másfél milliárd üzletrészjegyzést regisztráltak. A növekedés 1990-hez képest 30, illetve 60-szoros.

TALLÓZÓ

Vezetői javadalmazási rendszer

— Egy hónap múlva megszülethet a többségi állami tulajdonban lévő szervezetek vezetőinek javadalmazási rendszere, amelyet várhatóan a minősített hitelek és az állami tartozások nagyságától is függővé kívánnak tenni. Rendezésre szorulnak a végkielégítések is. Szabó Tamás véleménye szerint ezeket a jövőben - a jelenlegi gyakorlattal ellentétben - oly módon kell meghatározni, nagyságuk ne a törvényi lehetőség maximumához, hanem sokkal inkább a minimumához közelítsen.(Népszava, III. 05.)

Privatizáció és politika

— Tegnap az ÁVÜ vezetése sajtóbeszélgetésen elemezte a privatizáció folyamatát. Szabó Tamás véleménye szerint a politika rendszeres beavatkozása a privatizációba és a gyanúsítgatások elbizonytalanítják a magánosítást. Csépi Lajos reményét fejezte ki, hogy nem a politikai, hanem a piaci erők irányítják majd a privatizációt. (Népszabadság, III. 02.)

Tízmilliószor 24 ezer forint bevétel

— A privatizáció tavalyi éve volt a legsikeresebb. Szabó Tamás privatizációs miniszter az ÁVÜ 4 éves eredményeit összegezte, elmondta, hogy a vállalkozói középosztály bevonásával és a tőkeemeléssel végrehajtott privatizációk beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. (Pesti Hírlap, III. 07.)

Veszélyben a 4 ezer munkahely

— Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter a Borsodi Acélipar reorganizációjáról tárgyalt az érintett vezetőkkel és az ÁV Rt. képviselőivel. A modernizálás következtében 4 ezer ember veszítené el munkáját. Kocsis István, az ÁV Rt. képviselője beszámolt arról, hogy a vagyonkezelők rendelkezésére 3 milliárd forint áll a 20 milliárd adósságot felhalmozó reorganizációjára. (Pesti Hírlap, III. 06.)

Reorganizációs tervek, 60 százalékos siker

— A gyorsított adóskonszolidációba bevont 31 iparvállalat reorganizációs programjából 17 volt problémamentes. A többinél a tipikus hiba a piac hiánya volt - nyilatkozta Szalai Györgyné, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. (Világgazdaság, III. 09.)

Javulnak az élelmiszergazdaság kilátásai

— Az idén legfeljebb 20 milliárd forint értékű adóskonszolidációra kerülhet sor az élelmiszeriparban, de kiderülhet, hogy többre nincs is szükség - vélekedik Raskó György földművelésügyi államtitkár. (Népszava, III. 07.)

Várakozó szövetkezetek

— A szövetkezetek azt várják a kormánytól, hogy gyorsítsa a cégbejegyzéseket, olyan földtörvényt alkosson, amely előmozdítja a földbérlet és telektulajdon rendezését. A gazdálkodók szeretnék elérni, hogy a vagyonpolitikai irányelvek intézményesen tegyék lehetővé a szövetkezetek bekapcsolódását a privatizációba. (Népszava, III. 02.)