Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-15 / 62. szám

1994. március 15., kedd Rejtélyek és kérdések ll Rejtélyek és kérdések Mi történik holnap, egy év múlva? Az embereket évezre­dek óta foglalkoztatja a jövő megismerése, melyről két cikket olvashatnak összeállí­tásunkban. Kell-e tartani a­tomkatasztrófától, s ha igen, háborútól, avagy inkább egy felrobbant erőműtől kell fél­nünk? Egyebek mellett ezzel is foglalkozunk rovatunkban. Barta Zsolt MI TÖRTÉNHET A JÖVŐ SZÁZADBAN? Tíz háborút jósolnak HALÁLOS SUGÁRZÁS A SZARKOFÁG MÖGÜL Megismétlődhet az évszázad katasztrófája? • Senki sem tudja, hogy mikor történik egy újabb atomkatasztrófa Csernobilban. A tekintélyes társaság tagjai nem a tudományos-fantasztikus irodalom művelői, hanem híres tudósok, kiváló szakértők, a közélet ismert szereplői, Glenn Seaborg kémiai Nobel-díjastól A1 Gore amerikai alelnökig. 1966-ban Edward Cornish hívta életre a World Future Society-t, a Világ Jövőjének Társaságát, amely rendszeresen minden év­ben közzéteszi tagjai vízióit, jö­vőképeit. Jeffrey Fischer pathológus szerint például 40 éven belül az emberi test annyira „átlátható” lesz, hogy a betegségek jelent­kezését már akkor felfedezhe­tik, amikor még tünetek sincse­nek. A lehetőségek sorában sze­repelnek még emberekbe ülte­tett mikroprocesszorok; az agy teljesítményének páratlan foko­zása a biotechnika és az infor­matika összeházasításával; olyan technológiák létrejötte, amelynek segítségével ki lehet szűrni a bűnözésre hajlamos személyeket. Lester Thurrow gazdasági szakértő szerint „fej-fej mellett” halad majd Amerika, Európa és Japán hár­mas mezőnye, de azután elhúz az öreg kontinens, mert Nyugat- és Kelet-Európa integrálódása „félelmetes lehetőségeket” biz­tosít. Az USA szuperhatalom marad, de elsősorban katonai vonatkozásban. Trevor Dupuy ezredes 5 éven belül 10 háborút valószínűsít, közte egy újabb arab-izraeli és indiai-pakisz­táni összecsapást. A balkáni és az oroszországi polgárháború mellett harcokat vár a koreai félszigeten, az Öbölben, Egyip­tom, ill. Líbia és Szudán között, sőt konfliktust Kína és Oroszor­szág között. A társaság tagjai többnek tartják szokásos agy­­tornájukat, mint önmagáért való szellemi játékot. Az alapító Comish szerint minden ember elemi érdeke és kötelessége, hogy a jövőről gondolkozzék. Végtére a jövő mindenkire vár, s az élőkből így válhatnak jól felkészült túlélők. Felszínre kerültek a cserno­bili tragédia legsötétebb oldala­ira rávilágító dokumentumok, többek közt olyanok is, ame­lyek az akkori pártvezetés köz­vetlen bűnrészességét bizonyít­ják. A gomeliek félve tekintget­­nek a radiológiai közlönyre. Idegrendszerüket időről időre próbára teszik a csernobili szar­kofág állapotára vonatkozó hí­resztelések és mindenféle köz­lemények. A repedések és rések összterülete hozzávetőlegesen ezer négyzetméternyire tehető. Ez abból is adódhat, hogy a benne maradt különféle sérült berendezések nem egyformán támaszkodnak a szarkofág fala­ihoz. Megbízható szakértői vé­lemények szerint a hatalmas védőburkok élettartama a vége felé közeledik, pedig a tervezett élettartam 30 év volt. Vlagyimir Karaszjov pro­fesszor, a csernobili Tudomá­nyos-Műszaki Központ vezér­­igazgatója szerint a legna­gyobb veszélyt a nukleáris üzemanyag jelenti, amelynek felületi hőmérséklete jelenleg 60 fok alatt van, a belső hőmér­séklete viszont 200 fok. A láva felszíni kisugárzása néhány ezer röntgen/óra. Két­ségkívül halálos „lélegzés” ez, bár a láncreakció lehetősége nem nagyon valószínű. A kihű­lés következtében bekövetkező repedezéseket is okozhat. En­nek elkerülése érdekében most új szarkofágterv készül, amely kiterjed a hasadóanyag teljes el­távolítására. A létesítménynek a környezettől való teljes elszige­telésére öt évet szánnak. Ez az idő ugyanolyan fantasztikus, mint maga a feladat. Ezzel egy időben a köztársasági főügyész­ség nyomozócsoportja ukrán és orosz illetékesekkel karöltve új­­rakezdte a munkát, hogy fe­lelősségre vonják azoknak az egykori szovjet intézmények­nek a vezetőit, akik a tragikus esemény és a következmények vétkesei. Beidézik az eljárás so­rán azokat a vezetőket, akik a balesetelhárításért feleltek, ha­talmas területen újra kivizsgál­ják a lakosságot, s számbave­­szik az áldozatokat és komo­lyabb egészségügyi vizsgála­toknak vetik alá a gyerekeket. EMBEREVŐ SZŐLŐTŐKE BRAZÍLIÁBAN Halálos genetikai kísérlet Harmincmilliárd dolláros trükk A német botanikust amaZo­­nasi laboratóriumában megtá­madta az általa nemesített sző­lőtőke. A hihetetlenül hangzó baleset Franz Zeitung doktorral esett meg. A botanikust a tudo­mányos világban kicsit „lökött­­nek” tartották őrült kísérletei miatt, ezért is hagyta el Német­országot, hogy Brazíliában foly­tathassa kutatásait. Itt talált rá közvetlen munkatársa, Eva Rit­ter.- Szörnyű látvány fogadott a laboratóriumban - mondja Rit­ter kisasszony. - A Franz által kinemesített szőlőtőkemutáns kígyóként tekeredett körbe a testén. Úgy viselkedett, mint egy élőlény: tekeredett, csava­rodott, és a szó szoros értelmé­ben falta a professzort. Eskü­szöm, hogy azt is hallottam, ho­gyan nyüszített ez a szörnyű növény az élvezettől. Zeitung doktor korábban egy Az ókorban az Eufrátesz és a Tigris folyók partján különös írást használtak: ék alakú írásje­leket véstek a nedves agyagba - így írta le 1880-ban Carl Faul­mann bécsi professzor az ék­írást. A sumérok, a babiloniak, az asszírok és a perzsák évezre­deken át használták a későbbiek során feledésbe merült ékírást, amelynek titkát a múlt század elején fejtette meg egy göttin­­geni tanár, Georg Friedrich Grotefend, miután fogadást kö­müncheni intézetben dolgozott, de mivel állandóan összeütkö­zésbe került társaival szélsősé­ges genetikai kísérletei miatt, el kellett hagynia az intézetet.-Lángész volt, nem pedig sarlatán, ahogy sokan állítják - mondja Eva Ritter. - Igaz, elég sűrűn cserbenhagyta józan íté­lőképessége. Gyermekeként szerette az emberevő szőlőt is, bár tudta, hogy rendkívül veszé­lyes, mert nekem megtiltotta, hogy a közelébe menjek. A dok­tor bízott benne, hogy benne nem tesz kárt a mutáns. Sajnos, tévedett. A rendőrség vizsgála­tot rendelt el, mert nem akarta elhinni, hogy egy szőlőtőke ké­pes felfalni egy embert. Ha hi­hetünk a sajtójelentéseknek, a rendkívüli eset bizonyítást nyert. A bíróság úgy döntött, hogy a gyilkos növényt el kell égetni, és hasonló sorsra jutott több más gyanús növénye is. tött egy könyvtáros barátjával. Grotefend arra fogadott, hogy megoldja egy olyan írás rejté­lyét, amelynek sem tartalmáról, sem formájáról sincs semmiféle ismerete. Hat héttel a fogadás után, 1802 szeptemberében, a 27 éves tanár tízoldalas latin nyelvű kéziratot nyújtott be a göttin­­geni tudományos egyesületnél. Ez volt az ékírás megfejtésének „születési bizonyítványa”. Ez­zel Grotefend ugyanolyan jelen-Mi vár ránk a kutya évében? A kínai időszámítás szerint az idei a kutya éve, nem sok jót hoz Európa és Latin-Amerika országai számára. Ezt állítja legalábbis a Crédit Lyon­nais-Hongkong nevű nyugati ügynökség, amely a kínai aszt­rológia módszereihez nyúlt vissza jóslata készítésekor. Az előrejelzés szerint zűrzavar, földrengések és egyéb termé­szeti katasztrófák, ráadásul má­jus közepétől szeptember vé­géig a hongkongi tőzsde össze­omlása, a volt szovjet köztársa­ságokban pedig a helyzet to­vábbi romlása várható. Mint­hogy a kutya a védelem és a vé­dekezés jelképe, az asztrológu­sok azt tanácsolják, hogy min­denki tartózkodjon ellenségei megtámadásától. A befektetők­nek nem árt tudniuk, hogy a jen, az amerikai és a kanadai dollár erős lesz, a legnagyobb haszon­hoz pedig továbbra is az ingat­lanpiacon lehet hozzájutni. tőségű tudóssá vált, mint Jean-Francois Champollion, aki 1831 -ben az egyiptomi hierogli­fák titkát fejtette meg. Grote­fend nem is tudta, hogy a 37 jelből álló ékírás, amelyet megfejtett, Dáriusz királytól és annak fiától, Xerxésztőí szár­mazott. A két perzsa király Krisztus előtt 550-től 486-ig, il­letve 519-től 465-ig élt. Grote­fend kéziratait csupán 40 évvel halála után, 1893-ban hozták nyilvánosságra. Mint nemrég amerikai hivata­los körökből kiszivárgott, az azóta már hamvába hullott csil­lagháborús terv illetékesei még 1984-ben furfangos trükkel akarták félrevezetni a Szovjet­uniót. Lássuk, miről van, il­letve volt szó. A csillagháborús terv, az úgynevezett stratégiai védelmi kezdeményezés hívei mindenképpen bizonyítani a­­karták - főleg a Szovjetunió elrettentésére -, hogy már a terv addig megvalósult része is megbízhatóan működik, és ha­tékonyan bevethető, felhasznál­ható egy esetleges atomtámadás elhárítására. Ennek lényege, hogy nagy Az 55 éves Vlagyimir Gubar­­jevvel, a Pravda egykori vezető munkatársával kivételt tettek a szovjet hatóságok. Az atomkolostor szerzetesei Engedélyezték, hogy felke­resse az atomkutatók városát, a térképen fel nem tüntetett Ar­­zamasz-16-ot. Leírása szerint a tudósok a szó szoros értelemben szerzetesi magányban fejlesz­tették ki 1946-ban az első atombombát. Maga Andrej Szaharov is a külvilágtól telje­sen elzárva, az egykori arzama­­szi kolostor falai között dolgo­zott a szovjet atombomba atyjá­val, Jurij Haritonnal. Mennyit ér ezer rakéta? A hidegháború lezárulásával és a Szovjetunió felbomlásával most az a fő gond, mi lesz a roppant arzenál sorsa. Az uk­rajnai Pjervomajszkban például interkontinentális rakétákat tá­rolnak, s eredetileg arról volt szó, hogy a nukleáris robbanó­fejeket megsemmisítés céljából átadják Oroszországnak. Uk­rajna azonban újabban pénzt kér ennek fejében, Oroszország vi­szont nem akar és nem is tud fi­zetni. Az ezer robbanófejet - legalábbis az újságíró szerint - nem megfelelően raktározzák, az összezsúfolt rakéták egymás­tól felmelegedhetnek, és plutó­nium vagy urán kerülhet a leve­mennyiségű robbanóanyagot szállító befogórakéta fellövésé­vel megközelítik a még röppá­­lyán feléjük száguldó és feltéte­lezhetően atomfegyvert hor­dozó támadórakétát. Ott a tölte­tet felrobbantják, és ezzel meg­semmisítik a támadót. Három kísérletet is végrehajtottak, de egyik sem sikerült. Nem tudták ugyanis olyan pontosan irányí­tani az elhárító rakétákat, hogy azok elég közel jutva a támadó­hoz, felrobbantsák azt. A ne­gyedik kísérlet végre sikerült. De csak egy agyafúrt trükkel. Az ellenségesnek álcázott raké­tát ugyanis titokban egy jeleket kisugárzó berendezéssel szerel­gőbe. Az egykori arzamaszi ko­lostor körül tehát most minden csendes. Oroszország azonban mégsem hagyott fel teljesen a nukleáris kísérletekkel. A jelen­legi kutatásokkal azt vizsgálják, hogyan lehet föld alatti robban­tásokkal megsemmisíteni a ve­gyi hulladékokat. Egy másik kí­sérlet a fémmegmunkálás és a nukleáris technika ötvözésének lehetőségeit fürkészi. A volt Szovjetunió egykor érdemren­dekkel agyondekorált és jól fi­zetett atomtudósai ma sokkal sötétebbnek látják jövőjüket, mint korábban. Guberjev sze­rint mégsem kell tartani tőle, hogy az orosz kutatókat magas jövedelmekkel csalogató fej­lődő országok egy-kettőre nuk­leáris hatalmakká válhatnak. A szovjet időkben ugyanis ügyel­tek arra, hogy a kutatók az atombomba titkának csak egy-egy részletét ismerjék. Ah­hoz, hogy a harmadik világban oroszok közreműködésével nukleáris fegyvert gyártsanak, nagyon sok tudóst kellene fel­fogadniuk. Jenkik a Los Arzamasban Együttműködési megállapo­dást kötött a közelmúltban az amerikai atombomba szülőhe­lyeként ismert Los Alamos-i ku­tatóbázis és az egykor ellensé­ges orosz tudományos központ, hogy tudásukat mostantól közö­sen kamatoztassák. A Los Ala­­mos-i országos laboratórium és ték föl. így az szinte magához vezette az elhárító rakétát. Ez azután, persze, meg is semmisí­tette a támadót, illetve az azt he­lyettesítő űrszerkezetet. Kaspar Weinberger, a Penta­gon akkori főnöke, megenged­hetőnek tartotta az ellenfél fél­revezetésének ezt a módját. Az azonban a The New York Ti­mes kommentátora szerint már korántsem volt kívánatos, hogy a nagy titkolózás következtében a kongresszus is bedőlt a trükk­nek, sikeres kísérletnek tartva azt. De az adófizetőket is félre­vezették, akiknek harmincmilli­árd dollárjukba került a csillag­háborús terv. az Arzamasz-16 városban mű­ködő Összoroszországi Kísér­leti Fizikai Intézet a haditechno­lógia ipari alkalmazásában és alapkutatásokban készül egy­üttműködni. Sig Hecker, Los Alamos-i igazgató elmondta; Tudósok amerikai zsoldért Az amerikai fél háromévente kétmillió dollárral finanszírozza majd a mintegy ezer orosz, il­letve száz amerikai tudósnak munkát adó közös kutatást. „Legtöbben nem is reméltük, hogy egy ilyen lehetőség még a mi életünkben bekövetkezik” - nyilatkozta az aláírás alkalmá­ból Steve Jounger, a nagy ener­giasűrűségű fizikával foglal­kozó Los Alamos-i program ve­zetője. „Rendkívül fontos, ne­vezetes nap ez laboratóriumunk számára” - vélte Vlagyimir Be­­lugin, az orosz központ veze­tője. Az együttműködés másod­lagos célja, hogy az orosz atom­tudósok hazai foglalkoztatásá­val elejét vegyék a nukleáris haditechnológia más orszá­gokba való átáramlásának. Los Alamost a második világháború idején indított, úgynevezett Manhattan-program keretében alapították. Itt születtek meg az első atombombák. Arzamasz- 16-ot gyakorta csak „Los Ar­zamas” néven emlegették, mi­vel Los Alamoshoz hasonló kulcsszerepet játszott az első szovjet atombomba kifejleszté­sében. • Évezredeken át használták a kövön láthatóikírást a Közel-Keleten élő történelmi népek. Fogadásból fejtették meg az ékírás titkát AMERIKA FINANSZÍROZZA AZ OROSZ TUDÓSOKAT Atombombagyár a kolostorban

Next

/
Thumbnails
Contents