Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-11 / 59. szám
A MELLÉKLET SZERKESZTŐI: Károlyi Júlia, Csermjs Lajos, Schmidt Antal Kedves Olvasónk! BESZÉLGETÉS MAKOVECZ IMRE KOSSUTH-DÚAS ÉPÍTÉSSZEL Új alapokra országot, házat és iskolát # Makovecz Imre budapesti irodájában. Az idei esztendőben nyolc alkalommal jelentkezünk nyolc-tizenkét oldalas tematikus összeállítással a Petőfi Népében. Először ma jelenik meg kilenc oldalon mellékletünk, amely elsősorban az építőknek, építtetőknek nyújt praktikus információkat, „építő” ötleteket. Olvasmányos, képes összeállításunkban tájékoztatást adunk a többi között a jelenlegi támogatások, hitelek, kölcsönök A Kós Károly Egyesülés posztgraduális vándoriskolájának végzős hallgatója, Litkei Tamás utolsó féléves gyakorlatát a kecskeméti Farkas & Guha irodájában tölti. A tervezői gyakorlattal most ismerkedő építészt arról kérdeztük, miért vállal manapság egy már családot is alapított fiatal vándordiák-életet?- Annak idején azért jött létre ez a vándoriskola, mert a diákok számára is világossá vált, hogy az egyetemen szerzett ismeretek nem elégségesek ahhoz, hogy igazán építésznek vallhassa magát egy diplomával a zsebében az ember. A félévenkénti váltás persze nem könnyű, az új és új feladatok felgyorsítják az embert. Az sem könnyíti, meg a dolgot, hogy időről időre új és új városban, idegen környezetben, munkatársak között kell kezdeni a munkát, az életet, s kell tanulni a szakmai ismeretek mellett az ügyfelekkel való bánásmódot. A Kalocsán jelenleg tíz, beépítésre váró önkormányzati tulajdonú telek vár gazdára. Ezek a lakóépületnek szánt telkek nem igazán frekventált helyen, a város külsőbb területein találhatók. így például a Rokkant telepen, a Petőfi Sándor utcában, illetve a Hunyadi utcában. A területek valamikor szociális területként szerepeltek, ezt tükrözi az 1982-ben megállapított és azóta sem változtatott telekár, aminek alsó határa 90 Ft/m2, felső határa pedig 200 Ft/m2. Pillanatnyilag felülvizsgálat alatt van az 51 -es főút mentén egy hatalmas terület, melyet valamikor 180 lakás felépítésére szántak. Az ART átértékelése után várható ennek a területnek az értékesítése is. Baján három fontos ingatlant pályáztat jelenleg a város. Az egyik a volt gyermekkórház kastélyszerű épülete, a Deák Ferenc utca 6. szám alatt. Az 1683 m2-es, intézményi funkció kialakítására alkalmas ingatlan értékesítési ára a következőkből tevődik össze: 5 890 000 ezer a telekár, 22 110 000 az épületár, erre Hat építészeti kérdésben várja a kecskeméti önkormányzat az érintett polgárok véleményét. A városháza dísztermében a március 16-án, 14 órakor kezdődő egyeztetésen szó lesz a Piarista Gimnázium bővítéséről is. Kizárólag az épület mögötti terület felé terjeszkedhet a gimnázium, erről várják a véleményeket. Az Izsáki úton a mezőgazdasági gépkölcsönző mögött szolgáltatóházat kívánnak építeni, ezért kell a városrendezési tervben a telket intézményterületté nyílvánítani. Hetényegyházán a focipálya mellett kívánnak három építési telket megvenni az lehetőségeiről, a megye településein jellemző telek- és ingatlanárakról. Interjút adunk közre Makovecz Imrével, és megtudhatják, milyen házban, lakásban élt legszívesebben Párizsban, s él Rómában Perczel Zita. Építsen velünk! című melléklettünk az idei sorban csak az első, tartson velünk, keresse a továbbiakat áprilisban és -májusban a Petőfi Népében! megbízástól a kivitelezésig a tervtől a megvalósulásig először kísérjük végig az utat. Párhuzamosan nyolc-tíz építészdiák dolgozik országszerte az egyesülés irodáiban. (Sokszor családjuk is velük tart az úton, feleségem és két kisgyermekem is közéjük tartozik.) Ha a vizsgabizottság elfogadja kivitelezett, önálló munkánk, oklevelünkkel kamarai tagságot is nyerhetünk. Az indulás óta egy évfolyam már végzett, a miénk a második. Ami az eddigi utamat illeti, máig keszthelyi, kaposvári és budapesti irodákban - egyebek között Makovecz Makonájában - ismerkedtem az építészet praktikus oldalával. Számomra a kecskeméti állomás az utolsó. Végül két lehetősége narad az embernek: ha van rá lehetőség, az irodák egyikében marad, vagy pedig saját útját kezdi járni. Én az utóbbit választom. jön 5 527 500 forintos áfa, így az ingatlan végösszege 33 527 500 Ft. A harmadik, eladásra váró jelentős bajai ingatlan a piac mellett található. Helyrajzi szám 974/82 - ez egy 1539 m2 nagyságú terület ahol elsősorban magas tetős megoldású - 7 méteres párkánymagasságai - szolgáló vendéglátó, illetve szolgáltató egység helyezhető el. A telek közművel ellátatlan, a közművek csatlakoztatása a Bajcsy-Zsilinszky úton lévő hálózatból történhet. A terület alapára 8 ezer Ft/m2. Kecskeméten egyelőre az előterjesztés stádiumában vannak az eladásra szánt telkek. Közülük említésre méltó az Erdősi Áruház mögött lévő Szárcsa utcai 4 telek, melyeket 1201 Ft/m2 induló árral lehet majd megpályázni. A Szivárvány utcában várhatóan szintén 4 lakásnyi területet lehet majd megpályázni 900 Ft/m2 áron. Kecskemét külső körzetében, Hetényegyházán az Árvácska utcában jelenleg is kapható építési telek 263 Ft/m2 áron. önkormányzattól, ehhez viszont lakóterület-bővítés szükséges az Általános Rendezési Tervben. Mezőgazdasági . területből iparterületet kívánnak kialakítani Hetényegyházán, ahol az Autoflex telephelye terjeszkedhetne ezzel. Hasonló a helyzet a Kiskőrösi úton, itt a műanyagüzemet szeretnék bővíteni. A Kodály-iskola áthelyezése kapcsán a Ferenc-laktanya környékének rendezése is szerepel a fórum napirendjén. Végül a Mátyás király körúton tervezett kereskedelmi egység építése miatt szükséges intézményterület kijelölését ismertetik a polgárok-Makovecz Imre a kortárs magyar építészet egyik meghatározó személyisége. Szellemiségéhez közel álltak s állnak a mai Kecskemét arculatát megteremtő építészek: Kerényi József és Farkas Gábor is. Nevéhez ma már nemcsak az organikus szemlélet, stílus létrehozása, világnézetét valló építészgenerációk, hanem valóságos iskolák és egy hiányt pótló szakmai egyesülés alapítása is kötődnek.- Milyen feladatokat vállalt föl, és ezeket hogyan sikerült teljesítenie a Kós Károly Egyesülésnek?- Az egyesülést még a rendszerváltozás előtt hoztuk létre, azzal a céllal, hogy összefogja az úgynevezett szerves vagy élő építészeti stílusban, gondolkodás jegyében tevékenykedő építészeket. A tizennégy tervezői, kivitelező céget egyesítő szövetség többféle programot állított össze. Elsőként posztgraduális képzés lehetőségét nyújtja a legfiatalabb szakembereknek, vagyis a frissen diplomázott építészek, üzemmérnökök utóképzésére vállalkozik. Létrehoztunk egy, a középkori céhekhez hasonló szervezetet, az úgynevezett vándoriskolát, amelybe pályázat útján nyernek felvételt a jelentkezők. Két és fél éven keresztül az egyesüléshez tartozó cégeknél egy-egy félévet töltenek. Bekapcsolódnak az állandó team munkájába, és indulásukhoz nagyon fontos gyakorlati tapasztalatokat szereznek. Vezetnek egy vándorkönyvet, amelyben leírják tapasztalataikat és szerepeltetik azokat a munkákat, amelyeket elvégeztek. Végül egy mestermunkát, egy megépült tervet kell készíteniük, s azt egy bírálóbizottság előtt kell megvédeniük. A vizsga eredményeként mesterlevelet kaphatnak. Azért láttuk szükségesnek létrehozni ezt a formát, mert a főiskolák és egyetemek nem tudják az életre felkészítem a fiatalokat.- Az egyesülés folyóirat kiadására is vállalkozott. Hogyan jellemezné szerkesztési terjesztési stratégiájukat?- Fontosnak tartottuk annak idején, hogy legyen végre egy olyan építészeti, ökológiai, társadalmi folyóirat, amely pártoktól, politikától függetlenül megpróbálja a közép-európai értékeket a felszínre hozni. Mindazokkal a lapszerkesztési szemléletekkel ellentétben, amelyekben az a hír, ha a postás megharapja a kutyát. Szerintünk hír az is, ha a kutya harapja meg a postást. Azt gondolom, itt, a Kárpát-medence területén manapság is, bőséggel léteznek figyelemre méltó evidenciák - a gyűlöletek, a félreértések, a nacionalizmusok, a természet pusztítása területén egyránt. Folyóiratunk jelentős veszteségekkel működik, terjesztését pedig nem tudjuk igazán megoldani, mert a posta által követelendő 35 százalékot nem tudja társaságunk kifizetni. Mindezek eredményeként szakmai körökben terjesztjük. Igyekszünk rögzíteni lapjain a most megélt történelmet, bízunk benne, az utókor talán tudja majd használni.- Hogyan cserélik ki tapasztalataikat az egyesület tagjai?- A Kós Károly Egyesülés szabadiskolát is működtet, a résztvevőknek annyit kell befizetniük, amennyiből futja a rezsire, az előadók nem kapnak honoráriumot, közmunkaként látják el ezt a feladatot. Rendszeresen szervezünk 150-200 tagunk számára találkozókat, amelyek állandó témája: hogyan kellene Magyarországot újjáépíteni. Végül is ez a legnehezebb és legfontosabb feladat. Ezt segíti a résztvevők közös elhatározása: megpróbálnak közvetlenül is bekapcsolódni a közigazgatásba.- Milyen formában?- A községekbe, kisvárosokba olyan főépítészeket delegálunk, akik nem távirányítással, hanem a közigazgatási struktúrába beépülve vesznek részt a város fejlesztésében, s így döntések előkészítésével is foglalkoznak. Azért tartjuk ezt fontosnak, mert az elmúlt negyvenöt év különösen nehéz helyzetet teremtett a vidék számára. Aki megszokta azt, hogy a falujában az árkokat senki nem takarítja ki, és ott lappang a víz, az nem is gondol arra, hogy másmilyen munkát végezzen. De beszélhetnénk például arról is, hogy milyen gondozatlanok a temetők, a ravatalozók. Csak nálunk jellemző az is, hogy a szemetet automatikusan a temetők mellett, a bejárattól jobbra gyűjtik, és a hozzátartozóinkat a szeméthegyek mellett kísérjük a temetőbe. Az emberek többségének mindez fel sem tűnik, mert megszokta. Ilyen körülmények között olyan építészre van szükség, aki elegendő rálátással rendelkezve az önkormányzati munka során megmondja, hogy milyen ügyekre milyen sorrendben célszerű kiadni a pénzt. Sajnos a dolgaink mai állása szerint nem az a fő kérdés, hogy az építészet hogyan legyen szebb. A problémák hosszú sorába tartozik az is, hogy a települések nem rendelkeznek külterülettel; a korábbi rendezési szisztéma eredményeként elvették a fejlődési lehetőséget a településektől. Ha valaki mégis parcellázni akar egy faluban, akkor a mezőgazdasági művelés alól - komoly öszszegeket fizetve - ki kell vonni e területet. Az egész privatizációs probléma összefügg például azzal, hogy egy településnek lesz-e közös legelője, erdeje. Nem az a megoldás, hogy felparcellázzuk az erdőt, amit egy hét múlva az új tulajdonos kivág és tűzifának elad.- Hány fő építész tagja ez idő szerint az egyesülésnek?- Több, mint hatvan falusi és kisvárosi főépítészt adunk az országnak, akik rendszeresen beszámolnak, elmondják, milyen problémákkal küzdenek, tapasztalataikat átadják egymásnak. Rendezvényeinkre a polgármestereket is meghívjuk. Végül is missziós munkát végzünk. Minderre nem lenne szükség, ha a rendszerváltozás olyan mértékben valósult volna meg, ahogyan szerettük volna.- Ezek inkább olyan közfeladatok, amelyeket ebben az átmeneti korban valakinek el kell vállania.- Nagyon igyekszünk, hogy munkánkba minél több fiatalt vonjunk be. Több, harmincéves főépítészt ismerek, aki remekül ellátja a feladatát, és akiben bíznak. így aztán ha az egyesülés munkáját nézem, nekem nincs okom panaszra, sőt még könyvek kiadására is futja erőnkből. Pénz persze nincs elég, mert közben ezek a tervezőirodák is a létért küzdenek. Nemcsak a rezsik irreálisan nagyok, hanem az üzleti élet erkölcsi színvonalának zuhanása is nagy nehézséget jelent.- Az építészetről még nem is beszéltünk. ■ - A magaméról nem is tudok beszélni, mert négy éve más jellegű feladatokkal foglalkozom. Az én generációmat ez a kor elhasználta. Amit nagyon sajnálok, mert még szívesen terveznék. Ami az élő, a természeti formák analógiájával gondolkozó építészetet jelenti, az már nagyon régen létezik Magyarországon. Én a hatvanas évek elején indultam ezen az úton, és 35 éven keresztül ennek jegyében dolgoztam. Ezt a tipikusan közép-európai építészeti szemléletet, amely a hagyományokra, a terület szellemére figyel, regionális építészetnek is lehet nevezni. Ézt az építészeti felfogást és stílust a világon mindenütt jegyzik, a világ építészeti közvéleményében az egyik lehetséges alternatívaként van jelen. Rendszeresen kapok meghívást külföldi kiállításokra, most épp Németországban vándorol anyagom, májusban Londonban lesz életmű-kiállításom. i_________________........--------a. .. .i izma ii i fim1 '■ '--rfí - m—r -----z-----------• Sevilla, magyar pavilon Makovecz egyik legutóbbi munkája. V ándordiák-építész Telek- és ingatlanárak Bővül a Piarista Gimnázium
