Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-10 / 58. szám

Tisza] Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszaalpár kécske és vid él ke A TÖREKVŐ SZENTKIRÁLYI GAZDA Elsők közt kérte vissza a földjét • Gál Balázs bácsi szomszédjával, Kutasi Jánossal az új traktor előtt. Nem tudom, Szentkirály ki­vételnek számít-e az országban, az biztos, hogy itt mindenkinek kellett a föld. Az elsők közt osz­tották fel a határt, a téesznek nem is maradt közös művelésre alkalmas területe. Varga Já­­nosné alpolgármester szerint a szentkirályi családok többsége már mezőgazdasági gépet is vá­sárolt. No, ennek szép példáját láthattam a minap. Az első ta­vaszi nap már a földekre csalo­gatta a gazdákat, s szinte nyüzsgött a szentkirályi határ. A Kecskemétre vezető szentki­rályi úton találkoztam egy idős emberrel, aki egy vadonatúj traktort vezetett. Kiderült, hogy az egyik kö­zeli tanyában él, Gál Balázs a neve és 82 éves. Fiatalok is megirigyelhetik azt az ambíciót, amely ezt az idős parasztembert hajtja. Feleségével, aki 72 éves, mintegy 10 hektárt művelnek. Balázs bácsi 1973-ig dolgozott a téeszben,' majd a háztáji földjén gazdálkodott. Zöldsé­get, paprikát, paradicsomot termesztettek. Ő volt az első, aki kivette a földjét a téeszből. Most a 10 hektáron búza és ku­korica terem. A nyugdíjuk ösz­­szesen 14 ezer 300 forint. Talán ebből is megélnének, de Balázs bácsi úgy véli: inkább ők sze­retnek adni a családjuknak, két lányuk Kecskeméten él, mint­hogy rajtuk kelljen segíteni. A traktort minden támogatás nél­kül, saját pénzükön vették 890 ezer forintért. Eke van már hozzá, nemsokára pótkocsit is vásárol, boronát meg adnak a jószomszédok. Hogy miért szánta rá magát gépvásárlásra? - Már előtte is volt egy kis Rá­bám - magyarázta -, de azt el­adtam. Azt mondtam az asz­­szonynak: ha már így inflálódik a pénz, inkább vegyünk egy traktort. Persze, nem elég a föld, álla­tokkal is bajmolódnak, főként Balázs bácsi feleségére hárul az állattartás gondja. Hat malacot hizlalnak, tehenet, birkát és tyúkokat is tartanak. A Gál házaspár nem sokat emésztődik, érdemes-e földet művelni. Ha a jég el nem veri a termést, vagy el nem pusztítja az aszály, úgy vélik, munkájuk hasznot hoz. Balázs bácsi igen jártas a politikában. Nézi a tele­víziót, hallgatja a rádiót. - Min­den párt jót ígér - mondja -, de egy sem tudja beváltani. Pedig nem a népben van a hiba, hiszen mi tesszük a dolgunkat, ahogy tudjuk. Mi kell még? Harmincötből egy tanár Új helyre költöztünk • A kécskei szerkesztőség tagjai: Tóth Katalin és Nagy Irén. Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a Petőfi Népe tisza­­kécskei szerkesztősége új helyre költözött. Megtalálása sem a helybeli­eknek, sem a környékbelieknek nem okoz gondot, hiszen alig pár méterrel költöztünk arrébb. Eddig a Pusztatourist tiszakécs­­kei irodájában volt a szerkesz­tőségünk, most a mellette lévő helyiségben, a volt földhivatal­ban kaptunk otthont. Címünk tehát nem változott, irodánkat viszont nem az utcáról, hanem az udvaron át lehet megközelí­teni. Nagyobb a korábbinál, és alkalmas arra, hogy „ügyfele­inkkel” nyugodtan beszélget­hessünk. Szerkesztőségünk alapelve egyébként semmit nem válto­zott, sőt, még következeteseb­ben olvasóink szolgálatában áll. Hirdetéseiket nem kell Kecs­kemétre vinni, helyi szerkesztő­ségünkben délelőttönként fel­adhatják, ugyanitt természete­sen lapunkra is előfizethetnek. Panaszaikkal, ügyes-bajos dol­gaikkal bátran forduljanak a szerkesztőség munkatársaihoz. Nagy Irén, a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. képviseleté­ben minden délelőtt felveszi az önök hirdetéseit, s egyéb ügyekben is felkereshetik. Tóth Katalin újságíró ugyancsak a kécskei szerkesztőség tagja, őt többnyire Tiszaalpáron és Laki­teleken találhatják meg. A lap­­terjesztésért felelős vállalko­zónkat, Balasi Tamást szintén elérhetik a kécskei irodában. Mindazok a lapkihordók, akik kora reggel eljuttatják a Petőfi Népét olvasóinknak, csapa­tunkhoz tártoznak, szerkesztő­ségünket erősítik. Kérjük, továbbra is fordulja­nak hozzánk bizalommal. Cí­münk: Petőfi Népe tiszakécskei szerkesztősége, Béke utca 142. Telefonszámunk: 341-578. Benke Márta, a szerkesztőség vezetője Tiszaalpáron az általános is­kolában dolgozó harmincöt pe­dagógus közül mindössze egy tanárt sorolt az iskola vezetése F-kategóriába. Lengyel József igazgató kö­rültekintően járt el a közal­kalmazottak jogállásáról szóló törvény alkalmazásánál, és csak abban az esetben végezte el a legmagasabb fizetési osz­tályba sorolást, ahol ezt a ren­deletek kötelezően előírják. Természetesen szeretnének to­vábbi béremelést adni a hosz­­szan tartó, jó munkát végző pedagógusaik körében - tudtuk meg Lengyel Józseftől -, ezt azonban az önkormányzattal mint fenntartóval egyeztetni kívánják. Valószínűleg hama­rosan - talán még márciusban- a képviselő-testület által rendelkezésre bocsátott pénz­ügyi kereteken belül sor kerül­het a jelenleg D-kategóriába tartozó, és huzamosabb idő óta elismerten jó munkát végző ti­­szaalpári pedagógusok F-kate­góriába sorolására. Az önkor­mányzat álláspontja egyébként az, hogy a tanárok magasabb fizetési osztályba csoportosítá­sánál a fizikai munkát végző közalkalmazottak bérfejleszté­séről sem szabad megfeled­kezni, és ennek megfelelően kívánják a béremelésekre szánt pénzösszeget az iskola vezeté­sével megegyezésben felosz­tani. A képviselő-testület márci­usi ülésén fogja meghatározni- az 1993. évi pénzmaradvány ismeretében - a további közal­kalmazotti bérfejlesztésekre szánt pénzügyi keretet. Eladó kécskei patikák Zsirmon Istvántól, a tisza­kécskei gyógyszertár vezetőjé­től megtudtuk, hogy hamarosan privatizálják a kécskei gyógy­szertárakat is. Nem gazdaságos az üzemel­tetésük a jelenlegi formában, mert a bevételekhez képest na­gyon magasak a költségek, me­lyek hetven százalékát a bérek teszik ki. Várható létszámleépí­tés, de kécskei viszonylatban nem tudni még, hány személyt érint. Mível a dolgozók többsége nő, akiknek a családjukat is el kell látniuk, lehetséges a rész­­munkaidős foglalkoztatás. Or­szágosan a gyógyszertárak egy­­harmada veszteséges, körülbe­lül 25-30 patika tartja el a töb­bit. Folynak a privatizációs felmérések, igyekeznek minél több egységet magánkézbe adni és létszámnormákat kialakítani. A pályázatok elbírálásánál első­sorban a szakmai hozzáértés a döntő, ami lehetőséget ad a gyógyszerészeknek, hogy minél nagyobb számban lehessenek tulajdonosok. A beszerzés több helyről, nemcsak a megyei köz­pontoktól történik majd. Első­sorban a nagykereskedelmi árak számítanak, mert a kiskerár maximált, tehát a köztük lévő árrésből tudnak gazdálkodni. Kécskén elképzelhető, hogy társas vállalkozásként fog mű­ködni tovább a központi gyógy­szertár, mert a nagy alapterület miatt magasak lesznek a priva­tizációs költségek. Hogy a tu­lajdonosváltásra meddig kell még várni, ki vagy kik veszik meg a patikát, nem tudni, de a város lakói nem maradnak gyógyszerellátás nélkül. Hol kezdték a munkát a környék falugazdái? Tiszakécske A tiszakécskei falugazda, Be­­recz János félegyházi születésű, a kertészeti egyetem elvégzése után a Kecskemét-Szikrai Ál­lami Gazdaságban dolgozott, majd tavaly decemberben ő is munkanélkülivé vált. Feleségé­vel, aki ugyancsak kertészmér­nök, Pereghalmon élnek, négy gyermekük van. A falugazda munkája abból áll - tájékoztatott Berecz János -, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés terén taná­csokat adjon a gazdálkodóknak, megismertesse az új mezőgaz­dasági rendeleteket az érintet­tekkel. Legtöbben bizonyára a támogatások feltételeiről, a pá­lyázat elkészítéséről érdeklőd­nek, a falugazda viszont - mint Berecz János mondta - ennél sokkal több naprakész informá­cióval fog rendelkezni. Nem­csak a gazdákat keresi majd fel, hogy lássa, ki, mivel foglalko­zik, mekkora földet művel, ha­nem a különböző kereskedelmi cégeket, a feldolgozóipart, hogy felmérje, hol, milyen mértékben lehet a mezőgazdasági termé­keket értékesíteni. A szakmai tanácsokon túl tehát piaci in­formációval, a termeltetés szer­vezésével is segít a falugazdász. Berecz János a régi pártház földszinti irodájában található meg, itt adott helyet számára az önkormányzat. A Földművelés­­ügyi Minisztérium nemrégiben adott ki egy könyvecskét, mely hasznos tudnivalókat tartalmaz egyebek közt az üzleti terv ké­szítéséről, a hitelkérelemről és a földkárpótlásról. Ezt a mező­­gazdasági termelőknek ajánlott kiadványt ugyancsak a falugaz­dánál vehetik át. Tiszaalpár Az elmúlt napokban Tiszaal­páron is megkezdte munkáját az FM által kinevezett falugaz­dász, Papp Imre, aki az eredeti elképzelésektől eltérően csak Alpáron "dolgozik, ugyanis Nyárlőrinc község is önálló fa­lugazdászt kapott. Papp Imre, aki mezőgazdászként 18 évig dolgozott a helyi Tiszatáj Szö­vetkezetben, három jelentkező közül nyerte el a pályázatot. Mint elmondta, nagyon örül a kinevezésnek, hiszen így to­vábbra is a szakmájában dol­gozhat azon a településen, ahol ismeri a mezőgazdaságból élők gondjait, a növénytermesztés és az állattenyésztés lehetőségeit. A fogadóórákon kívül is felke­resi és tanácsokkal látja el a gazdákat. Fogadóóráit hétfőn, szerdán és pénteken, 8-12 óráig tartja a tiszaalpári polgármesteri hivatalban. Papp Imre március 10-én, 18 órakor, a tiszaújfalui általános iskolában mutatkozik be elképzeléseivel az érdeklődő tiszaal páriáknak. Lakitelek, Szentkirály Mint ismeretes, Lakitelek és Szentkirály községek falugaz­dászának Rozsnyói Zoltánt vá­lasztották. Rozsnyói Zoltán ér­deklődésünkre csak annyit mondott el, hogy mácius 15-ig az MDF megyei irodájában megtalálható. Arról, hogy hol kereshetik fel a mezőgazdasági termelők, még azért nem tudott felvilágosítást adni, mert tegnap egyeztetett a lakiteleki önkor­mányzattal. Anka Balázs pol­gármestertől viszont később megtudtuk, hogy a helyi pol­gármesteri hivatal egyelőre nem ad helyet a falugazdásznak, az ügyet testület elé viszik. Arra vonatkozólag, hogy to­vábbra is az MDF megyei hiva­talvezetője marad-e Rozsnyói úr, nem kaptunk információt. Miből adódnak balesetek? A héten ülésezik a baleset­megelőzési bizottság Tisza­­kécskén: Kovács Béla parancs­nokhelyettes elmondta, hogy tá­jékoztatókat tartanak, mire kell a közlekedés során legjobban ügyelni, milyen figyelmetlen­ségekből adódhatnak balesetek. Kiemelte, hogy a fiatalok köré­ben gyakori az úgynevezett „diszkós balesetek”, ittas álla­potban ülnek autóba és gyorsan hajtanak. A rendőrség felméré­seket készít, hogy melyek azok a közlekedési csomópontok, ahol célszerű sebességkorlátozó táblát elhelyezni, és gyakori el­lenőrzést tartani. Tavasszal ke­rékpárversenyt szerveznek a gyerekeknek, ahol a legjobbak eljuthatnak a megyei és az or­szágos versenyekre. Testületi ülés Tiszakécskén A kécskei önkormányzat mai ülésén egyebek közt megvitatja a piacokról, vásá­rokról és a helypénz megálla­pításáról szóló rendeletterve­zetet. Ezenkívül ismét napi­rendre kerül a szociális otthon építése, szó lesz a szociális diszkont létrehozásáról, az ókécskei tornaterem üzemel­tetéséről. Várhatóan nagyobb vitát vált ki a közoktatási megállapodás jóváhagyása. Szalagavató az ipariban Holnap 17 órakor tartják a művelődési házban szalag­avató ünnepségüket a tisza­kécskei Kiss Bálint Szak­munkásképző Iskola végzős diákjai. Ünnepélyes tornaterem-avató Szombaton délután 15 óra­kor átadják az ókécskei Re­formátus Általános iskola mellett épült tornatermet. Az ünnepségen sport- és kulturá­lis műsort adnak elő a diákok, a tornatermet Gémes Mihály címzetes prépost és Hegedűs Lóránd. református püspök áldja meg. Földkimérés tavasszal Tiszaalpáron a Búzakalász Szövetkezet egykori földjei­ből eddig 142 hektár nagy­ságú területet mértek ki 195 tulajdonosnak. Ennek túl­nyomó része - 68 hektár - szőlő és szántóföld, kisebb hányada - 62 hektár - gyep és erdő, összesen 10 hektár, 7059 aranykorona értékű föld vár kimérésre a réti területe­ken, a mentett réten, az úgy­nevezett tanítóföldön és Er­dőalján. Ezeket a birtokokat a tavasz folyamán szeretnék kimérni a tulajdonosoknak. Lebontották a csárdát Az Univer ÁFÉSZ lebon­totta a tőserdői Holt-Tisza partján lévő Halászcsárda vendéglőjét. A lakiteleki pol­gármesteri hivatal kérte erre a szövetkezetét, mivel az épít­mény nem illett a tájba, valamint közegészségügyi szempontból is kifogásolható volt. Ellopták a kocsmaajtót Lakiteleken a Szeszmen­­hely italbolt külső ajtaját is­meretlen tettesek eltulajdoní­tották. A dolog érdekesége, hogy mindez nyitvatartási idő alatt történt, igaz már a söté­tedés beállta után. Talán a tet­tes azt szerette volna, ha éj­szaka is nyitva tart, a férfiak körében oly népszerű Szesz­­menhely. Az italbolt gazdája, hogy védje az üzletet, a tör­téntek után a kocsmában aludt. Emlékmű készül Szabó Imrefia Béla szol­noki művész készíti azt az emlékművet, amit március 14-én avarnak fel Lakiteleken a világháborús áldozatok em­lékére. Az oldalt szerkeszti: Benke Márta

Next

/
Thumbnails
Contents