Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-10 / 58. szám

PRIVATIZÁCIÓ BESZÉLGETÉS SZABÓ TAMÁSSAL: Hogyan lett a Panda maciból Eskimo?- Ön a közelmúltban nem­egyszer sikerágazatnak ne­vezte a privatizációt. De mihez képest? Mi a viszonyítási alap?- Nemzetközi privatizációs norma valóban nem létezik, ne­künk arra kell törekedni, hogy minél gyorsabban és minél job­ban privatizáljunk! Mérhetjük pl. azt, hogy a környező orszá­gokba mennyi működő tőke áramlik. Nos, ennek több mint a fele hozzánk jött, ráadásul gyor­suló ütemben.- Nem lassult tavaly ez a fo­lyamat?- Csak a hírekben! A való­ságban nem. 1990-ben 1 milli­árd dollár alatt, '91-ben valami­vel 1 milliárd fölött, '92-ben 1,5 fölött, '93-ban már 2,3 milliárd dollár volt a befektetés összege. Ez siker, nem? Mint ahogyan az is sikernek számít, hogy a nálunk megjelent 7 milliárd' dollár kb. 350 000 munkahelyet köt le. Vagyis eny­­nyivel kisebb a munkanélküliség - a privatizáció következtében. A magángazdaság u.i. felőrölte a csődtömeg jelentős részét. Ha nincs ez az eltökéltség a magángazdaság megteremté­sére, akkor nem működne 600 000-nél is több egyéni vál­lalkozás - '89-ben 250 000 volt -, nem alakult volna 150 000 társas vállalkozás és a 4 évvel ezelőtti, néhány száz után ma nem dolgozna 15 000 külföldi vegyes vállalat.- Ha már a külföldieket említi, kiárusítják az országot - mint ahogyan sokszor koalíciós part­nereik is vádként fogalmazzák -, vagy magunknak termelünk hasznot?- Sokszor hallom, hogy a drága szent magyar anyaföld drága szent terményét mások, a külföldiek élvezik, vagy hogy azért veszik a külföldiek a ma­gyar feldolgozóipart, hogy kiszo­rítsák az alapanyagot a piacról. Mi a valós helyzet? Az, hogy hi­ába szeretem a Szimfóniát, ha • Szabó Tamás privatizációs miniszter. nem tudom eladni Bécsben, Pá­rizsban, vagyis az a néhány óri­áscég, amely megvette a do­hányfeldolgozó ipart, eleve ver­senyt teremtett, tetejében ki­sebb nikotintartalmú, Európá­ban is versenyképes, ismert márkanévvel eladható terméket állít elő. A világ így megismer­heti a mi termékünket, mert ugye nem kell mondanom, hogy azt a bizonyos doboz cigit ma­gyar ember állítja elő. Mindehhez persze jó alap­anyag kell. A feldolgozók el­kezdtek egy hatalmas fejlesztési programot, új technológiákat vezettek be, újfajta kultúrákat fi­nanszíroznak a termelők szá­mára, és szakemberek szerint két év múlva kétszeresére nő a dohánytermelés. Ha tehát több embert lehet foglalkoztatni, ak­kor több áfa és a több bérből több személyi jövedelemadó fo­lyik be, vagyis a fogyasztásból nő az állam haszna. De hozhatok másik, élelmi­szer-ipari példát is. Fejérben a Pharmalat megvette a Székes­­fehérvári Tejipari Vállalat jelen­tős részét, és a cég tőkeértéké­nek megfelelő összeget befekte­tett, teljesen megújította a tech­nológiát, vett harminc kis Mer­cedest, viszi a hosszú ideig el­tartható tejet és egyebet minden kis faluba, és kiszorította a hol­land importot. Magyar ember, magyar tehén magyar teje, ma­gyar munkával, magyar fo­gyasztót szolgál és még ex­portra is jut. Csak mellékesen teszem hozzá, hogy a győriek már sürget­tek, hogy siessünk a privatizáció­val, mert kiszorulnak a hazai piac­ról a Fejér megyeiek miatt! Ugyanez a helyzet a Veszp­rémben gyártott és nem kifogás­talan minőségű Panda maci fa­gyival. A gyárat megvette az UNILIVER, költött rá másfél mil­liárd forintot, fölvett 300 embert és az Eskimo jégkrémet egész Európában eladja négy gyárá­ból, amiből az egyik a veszp­rémi. Dolgozóknak történt üzletrész értékesítések MRP kivételével, bontásban 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1990 1991 1992 1993 Darab Szerződés szerinti érték MFt Év 1990 1991 1992 1993 Darab 1 12 50 99 Szerződés szerinti érték MFt 23,2 159,676 1096,876 1536,743 Ábécé a privatizációhoz Dolgozói részvény: kibocsá­tásra részvénytársaságoknál kerülhet sor. Az rt. alaptőkéjé­nek felemelése mellett az alap­tőkén felüli vagyonból lehet dol­gozói részvényeket kibocsátani, annak maximum 10%-áig. A részvény névre szól és csak kor­látozottan forgalomképes. Elad­ható, elajándékozható az rt. más dolgozójának, de külső személynek nem. Ha a dolgozó meghal vagy munkaviszonya megszűnik, az rt.-t vételi jog illeti meg, vagyis ha megveszi, akkor a dolgozó, illetve az örökösei nem juthatnak a részvényhez. A dolgozótól a részvényt forgalmi értéken, de lagalább névértéken kell megvenni. A dolgozói részvényt in­gyenesen vagy kedvezményes áron kaphatják meg a dolgo­zók. (Az rt. alapszabályától függően.) Dolgozói tulajdonszerzés: a kedvezményes vásárlás feltételeit a vagyonpolitikai irányelvek tar­talmazzák. (Az Országgyűlés évente hagyja jóvá.) Az összes kedvezmény nem haladhatja meg az átalakuló vállalat saját tőkéjé­nek 10%-át, illetve a 12 havi bruttó alapbértömeg összegét. A kettő közül az alacsonyabb összegű veendő figyelembe. Ha nem minden dolgozó vesz részt a kedvezményes vásár­lásban, akkor arányosítani kell a kedvezmény mértékét a részt­vevők és a teljes létszám között. Pl. a dolgozók 50%-át csak az egész vállalatra jutó kedvez­mény 50%-a illeti meg. Az ÁVÜ az eladási ár feléig árengedményt és részletfizetési kedvezményt adhat. (E-hitel is igénybe vehető.) (Jövő héten: vagyonértékelés, vagyonértékesítés.) ÁPRILISTÓL KRP-kísérlet Jöhetnek a kisbefektetők Magánosítás részletre és kárpótlási jegyért Az új privatizációs program­ban a 18. évet betöltött magyar állampolgárok 100 ezer forintos keretet kapnak, amelyből állami tulajdonú társaságok részvé­nyeit vásárolhatják. A keretet kamatmentesen használhatják fel a kisbefektetők, 5 éves rész­letfizetéssel. Az első kísérleti szakaszban a Pannónia Hotels, a Global TH, a Pannonplast Műanyagipari és a Soproni Sör­gyár Rt. mintegy 4 milliárd forint értékű papírjait ajánlják föl. A forgalmazással az OTP Bank Rt.-t bízták meg, amely ver­senyben nyerte el a feladatot. Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója bejelentette, hogy a következő szakaszban várhatóan a MATÁV, a Villamo­sipari Tröszt, a Pick Rt. és né­hány gyógyszeripari cég rész­vényeihez lehet hozzájutni a KRP keretében. Az érdeklődők a kárpótlási jegyek részvé­nyekre cserélésével is vásárol­hatnak vagyonrészt. Egyelőre 60 OTP-fiókban re­gisztrálják a KRP-ben való részvételt, ami kétezer forintba kerül. Az eredeti kárpótoltak számára ingyenes a bejelent­kezés. Limitálni fogják az egy-egy cég megvásárolható részvényeinek1 minimális és maximális jegyzési értékét. A nyilvános kibocsátás az azon­nali készpénzes fizetésre is módot ad. „MAGÁNSZFÉRA” Egyperces - Szabó Tamás privatizációs miniszterrel- Az egyik héten mentelmi jogának felfüggesztését ja­vasolják a Parlamentben, a következő héten a keresz­ténydemokraták közül né­­hányan menesztését emle­getik, titkos bizonyítékokra hivatkozásssal. Hogy érzi magát?- Ha mindig azzal foglalkoz­nék, hogy valaki valami nagyot talál mondani, akkor nem lenne időm a kisbefektetői részvénytu­lajdonosi programra. Vagy el­venné az energiámat a tőzsde fejlesztésétől, a közalkalmazot­tak bevonásától a privatizáci­óba, a dolgozói részvényked­­vezményektől. Nem fontos do­log, ha egy magát világhírűnek képzelő szakértő valami osto­baságot talál leírni. TALLÓZÓ Az ÁVÜ erősíti az ellenőrzést- Az ÁVÜ-höz 1993-ban beérkezett bejelentések száma többszöröse az 1992. évinek - mondta Hajdú László, az ÁVÜ 1991-ben alapított ellenőrzési igazga­tóságának új igazgatója a tavalyi év vizsgálatairól és az idei tervekről tartott be­mutatkozó sajtótájékoztató­ján. (Világgazdaság, II. 26.) Felülvizsgálat, nem szerződésbontás- Az ÁVÜ ellenőrző stábja kifejezetten csak felülvizs­gálja a korábban megkötött szerződéseket, szó sincs azok esetleges módosításá­ról, amikor e megállapodá­sok utóéletéről érdeklődnek. Megmásíthatatlan jogi kate­gória egy adásvételi szerző­dés megkötése, és más ka­tegória annak utóélete - hangsúlyozta Halmi Gábor, az AVÜ ügyvezető igazgató­­helyettese. (Világgazdaság, III. 01.) Figyelik a befektetőket- Idén új befektetői fi­gyelő programot indít az AVÜ azoknak a vásárlóknak a kiszűrésére, akik már szerződést kötöttek a Va­gyonügynökséggel, de mégsem teljesítették fize­tési kötelezettségüket. (Pesti Hírlap, II. 26.) Pillér II. Várhatóan március 16-ától jegyezhetik a kárpót­­lásijegy-tulajdonosok a Pil­lér II. alap jegyeit. A társa­ság induló vagyona 2 milli­árd forint lesz, mely belvá­rosi irodaházakat foglal majd magába. A papírok fu­tamideje 6 év, szemben a Pillér I. alap tíz évével. A cserearány is kedvezőbb, hiszen két kárpótlási jegyért három új papírt adnak. Va­lószínűleg elsősorban az eredeti kárpótoltak jegyez­nek majd a befektetési je­gyekből hasonlóan a Pillér alapéhoz. (KÁPÉ, II. 24.) Új kínálat- Az Állami Vagyonügynök­ség arra inti a kárpótlási­­jegy-tulajdonosokat: ne akar­janak szabadulni jegyeiktől. Nem valószínű ugyanis, hogy a jegy árfolyama sokáig marad a mostani, hosszú idő óta mélypontnak számító - 57-62 százalék közötti árfo­lyamon. Az elsődlegesen kárpótoltak, de a többi jegy­­tulajdonos is hamarosan komoly privatizációs kínálat­tal találkozhat és lesz mód a válogatásra. (Népszava, III. 01.) Kárpótlási jegy, részvénycsere- Az ÁVÜ megyei ügyfél­­szolgálati irodájának vezetőjét, Róka Istvánnét arról kérdeztük, mit érdemes tudni a kárpótlási jegyről és a részvénycseréről.- Kárpótlási jegyekért leg­gyakrabban úgynevezett el­sőbbségi részvényeket ajánl fel az ÁVÜ, ill. az ÁV Rt. E papír birtokában, ha a társaság nye­reségesen zárja az évet, a tu­lajdonos meghatározott mér­tékben részesedik a nyereség­ből. A részvénykibocsátást brókercégek intézik, de a kibo­csátó maga a részvénytársa­ság, amelynek kötelessége a tájékoztató elkészítése, amit legkésőbb egy héttel a jegyzés, illetve a csere kezdete előtt nyilvánosságra kell hozni. A tőzsdei szabályzat értelmében a nyilvános ajánlatban közzé kell tenni, milyen jogok illetik meg a részvény birtokosát. Be kell mutatni a cég vagyoni helyzetét, gazdálkodását.- Hogy ne érjen senkit meg­lepetés, amikor egy-egy jó ho­zammal kecsegtető papírért száll ringbe, érdemes figyelni arra, milyen elvek alapján oszt­ják szét a részvényeket a je­lentkezők között. Gyakran elő­fordul, hogy a befektetők az eredetileg felkínáltnál több részvényt kívánnák megsze­rezni - ezt hívják túljegyzés­nek. Az egyre általánosabb gyakorlat szerint ilyenkor a kis­befektetői körön belül az erede­tileg, vagyis alanyi jogon kárpó­toltakat részesítik előnyben. Összeszámolják a jelentkező­ket és kikötik például, hogy egy darab részvényig mindenki igényét kielégítik, majd a spirál egyre följebb kúszik, mind töb­ben hullanak ki a rostán, és az előnyt élvezők így jutnak több papírhoz, de esetleg nem any­­nyihoz, mint amennyit jegyezni kívántak. Az esetek többségé­ben meghatározott jegyzési időszakot írnak ki, s ennek le­zártával, miután kiderült, mek­korák az igények, osztják szét a brókercégek a jelentkezők között a részvényeket.- A jegyzési időszakokat, va­lamint a jegyzések helyét az újságok zöme meghirdeti. Ez a hirdetés tájékoztatást ad arról is, hogy egy részvényért hány kárpótlási jegyet kell adni. Ez az úgynevezett átváltási arány. Jegyzéskor át kell adni a kár­pótlási jegyeket, be kell mutatni a kárpótlási határozatot, vala­mint. szintén be kell mutatni a Budapesti Értékpapír és Befek­tetési Rt. által kiadott kárpótlá­­sijegy-átvételi elismervényt is. A jegyzés megtörténtét jegy­zési ív igazolja, melyen rögzí­tésre kerül a leadott kárpótlási jegyek száma, sorszáma, név­­értéke, valamint a jegyzett részvények száma és névér­téke, továbbá a jegyzés pontos idejének feltüntetése. A rész­vényeket a jegyzés lezárta után általában két hét múlva lehet felvenni. i

Next

/
Thumbnails
Contents