Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-05 / 30. szám
4 Kultúra-művelődés 1994. február 5., szombat Február 5., szombat. Névnap: ’ Ágota, Ingrid. Névnapozóknak Ágota: az Agáta p. régebbi magyar for- QÉO mája, jelentése: a jó. Az Ágoták virága az afrikai (fokföldi) ibolya. Köszöntjük a névnapjukat ma tartó Abiáta, Adél, Agáta, Abda Aliz, Ingrid. Kada, Modeszta és Mo- desztus nevű olvasóinkat is! Évforduló Tooth János hely- __ történész, ügyvéd 220 fc) éve született, 1826- X ban hunyt el Hala- (fi? son. Debrecenben tanult, 1796-tól Halas jegyzője, 1803-tól megyei ügyvéd, 1815-től törvényszéki ítélőbíró. Rendezte a halasi városi levéltárat, megírta a város és a református egyház történetét. Ökumenikus naptár A római- és a görögkatolikusok, valamint az ortodoxok Szent Ágota vértanúnőre emlékeznek ma. A 250-ben kivégzett szenthez fogászkodnak a mellbetegek, az ő segítségét kérik a földrengések, vulkánkitörések ellen, védőszentje a bányászoknak és érctörőknek is. A 13 segítőszent egyike. Mi, hol, mikor? • Találkozóra hívja a verskedvelő, versmondó általános iskolásokat a kecskeméti Ifjúsági Otthon. Február 25-éig jelentkezhetnek. HATVAN ÉVE HALT MEG MÓRA FERENC A nemzet szolgálómestere volt • Félegyháza nagy szülötte, Móra Ferenc. Hatvan esztendeje, 1934. február 8-án halt meg Móra Ferenc, a magyar irodalom egyik jelentős, ám az utóbbi időben méltatlanul háttérbe szorult alkotója. Amikor meghalt, legkülönb kortársai méltatták életművét és egyéniségét, melynek kisugárzása mai olvasóit is magával ragadja. Mert valóban egyéniség volt. Humanista gondolkodó, tudós könyvtáros, megszállott régész, újságíró. Elsősorban azonban mégis író és legfőképp: félegyházi. Vallomás a szülőföldről Erről így valott Móra: „Más írónak is van születési helye, más író is szereti szülővárosát, de nekem Félegyháza több, mint emlék. Engem Félegyháza tett íróvá - amit le se szeretnék tagadni -, a magyar nyelvem is Félegyháza adta, és azonkívül minden benne van Félegyházában, ami nekem kedves: a Daru utca, gyermekkorom. Nekem Félegyháza jelenti apámat, az ő derűjét és az anyám siímogató kezét, jelenti azt a hűséget, amely elkísér a sírig: mindent jelent nekem...” Móra, bár sokáig ifjúsági írónak tekintették, ha lassan is, de sikeresen hódította meg a felnőtt olvasókat is. Bóka László írta róla egy alkalommal: „Talán valaha az irodalomtörté- net-írás is tudomásul veszi, hogy ott a helye Jókai, Mikszáth és Gárdonyi mellett.” A vidéki újságíró Mindemellett Móra kitűnő újságíró is volt. S mint mindenben, ebben is végtelenül hű. Bár rendszeresen jelentek publicisztikai írásai a Magyar Hírlapban, sohasem engedett a csábításnak és mindvégig megmaradt vidéki - pontosabban szegedi - újságírónak. Tárcái, vezércikkei révén az egész ország megismerte, s az egész ország megrendültén értesült betegségéről is. És Móra a „halál átriumában” sem szűnt meg humorosan írni: „Az ember akkor öregszik meg, mikor mosolyog azon, amin valaha sírt, és nevet azon, amiért valaha a fogát csikorgatta.” Az ipartestület tisztelgése Halála előtt pár nappal felkereste őt a szegedi ipartestület elöljárósága, és átnyújtotta neki a tiszteletbeli elnökké való megválasztásáról szóló díszoklevelet. „Azt nem is tudják, kedves barátaim, hogy az én apám rangbéli ember volt. Rangja szerint szolgálómester”- mondta Móra köszönőbeszédében a küldöttségnek. Móra magát is ugyanilyen szolgálómesternek tekintette: a nemzet szolgálómesterének - írta róla Péter László. Újra fel kell fedeznünk Hogy változik-e Móra megítélése a jövőben, nem tudni. „Az idő nagy rosta, de a művészetek története azt tanúsítja, hogy gyakoriak az újra felfedezések is.” Talán Móra esetében is érvényesül majd ez a feltételezés. Életművében - bár megrostálta az idő - jócskán maradt olyan érték, amelyet jó lelkiismerettel kínálhatunk a mai olvasóknak. A szeretett szülőváros mindenesetre méltón tiszteleg emlékének. MÓRA FERENC: Jubileum (Éppen 60 éve, 1934-ben jelent meg ez az írás, melyet rövidítve adunk közre.) Hogy el ne szalajtsuk, idejében szólok. Annyi szép jubileumot csináltunk a följebbvaló esztendőkben, hogy már az idén se maradjunk anélkül. Legalább egy ódapályázatot meg egy szoborpályázatot írjunk ki. Az ódát a centiméterről kell szerkeszteni, szobrot meg a liternek állítani. Ennek különösen az kedvezne, ha egy kis választá- sos időt is hozna ránk mostanában a jó Isten. Legalább az ihlet is kéznél volna. Ebben az esztendőben jubilál Magyarországon a méterrendszer. Most hatvan éve, hogy a szittya nemzet befogadta ezt a jakobinus találmányt és ezzel is utat nyitott a destrukciónak. No már amennyiben az új divat a nemzeti mértékek feladását jelentette. A nemzeti mértékrendszer alapja - a bécsi öl volt. Amilyen magas szokott lenni egy jól megtermett bécsi ember, olyan hosszú ércrúdat öntöttek, azt betették a bécsi levéltárba és ilyen hosszúra kellett venni az ölet Budán is, meg Lembergben is, meg Jásztatárszentgyörgyön is. Az ölnek hatodrészét elnevezték lábnak, mert körülbelül ilyen hosszú szokott lenni a bécsi ember lábfeje. A láb tizen- kettedrésze volt a hüvelyk, mert nagyjában egy hüvelykujj szélességnek felelt meg, s ennek ti- zenkettedrészét hívták vonalnak. Ez bizonyosan nagyon szemléltető mértékrendszer volt, csak az elképzelhetetlen, hogyan tudtak vele mérni. És hozzá még a hosszúságmérésben nem is egészen az ölé volt a hatalom. Aggatott neki némi ellenzék is, az egyik vidéken rúd, a másikon kötél, a harmadikon nyilas és az egész világon rőf formájában. A többi mértékek közt tán még nagyobb volt az összevisszaság. A pint, a verdung, az icce, a meszely az mind űrmérték volt, nem is szólva a szapúról, vékáról, csöbörről, kupáról, ejtelről, ficsór- ról, finakról és egyéb ősi találmányokról. Akó kettő is volt, a nyolcvan iccés bécsi akó és a hetvennégy iccés magyar akó, de például a Hegyaljának egyik se kellett, mert ott gönci hordóval mértek, csakhogy abból is kettő volt, az egyik száznyolcvan iccés, a másik százötven. Tán még legkönnyebb volt eligazodni a súlymértékek közt. Ha más nem, a patikáros bizonyára tudta, hány szemer tesz egy latot, hány lat egy fontot és hány font van egy mázsában. Itt legföljebb az okozhatott egy kis kavarodást, hogy volt bécsi font és vámfont, s más-más mázsával mért a posta, a vasút és a vám. Persze csak az ország területén belül. A gránicon túl megint más mértékrendszerben üd- vözültek a népek, és valószínűnek tartom, anélkül, hogy akadémiai tagságra törekednék, hogy ezzel függhetett össze a parókaviselés európai divata. Az emberek belekapaszkodtak a mértékszámításba, a fináncminiszterek az udvarnál, a professzorok a katedrán, a dámák a piacon. Tessék elgondolni, micsoda lélekveszedelem lehetett abból, mikor a „Zöld kutyáról” nevezett boltos lemérte a nádmézet a dáma számára és ezt mondta neki:- Éppen két bécsi font, meg hat és fél lat. Madame Curie egy új teremtés alapjait rakta le a rádiummal, de azért azt hiszem, a nádméz árának a kiszámításába ő is belebukna, még ha tudná is, hogy harminckét lat esik egy bécsi fontra. Most már azt mondhatná az ember, hogy a mértékeknek ebben a babiloni zűrzavarában mindenütt örömmel kaptak az olyan egyszerű és józan mértéken, mint a méterrendszer. Pedig dehogy! Éppen úgy felhördültek ellene, mint ahogy most tusakodnának egy egységes európai valuta ellen. Az új mérték körül olyan forradalmi zűrzavar támadt az országban, hogy arról érdemes volna külön kortörténeti tanulmányt írni. Hebe-hurgya volt egy kicsit a törvény is, s ennél is nagyobb baj volt az, hogy a régi mértékeket eltiltották, mielőtt újakat készítettek volna. A rendőrség természetesen feladata magaslatán állt, razziázott a boltokban, s ahol iccét, rőföt, fontot talált, azt elkobozta. Budán majd a Dunába hajítottak egy Bojisics nevű városbírót, aki nagy ügybuzgalommal ténykedett e téren. A gabona- tőzsdén is nagy volt a riadalom. A búzakereskedők nem vállalták mértékegységnek a kilogrammot, mert kicsinyelték. Napokig tartottak az izgalmas tanácskozások, míg végre valaki kitalálta a métermázsát, ami egyszerre véget vetett a tőzsdések forradalmának. Attól fogva már csak azon panaszkodnak a pestiek, hogy az új rend mindent megdrágított. Tudniillik a nemzet akkor is kerekített, mint mikor a mi időnkben a pengőt behozták. A vidéken természetesen még tovább tartott a zűrzavar, s hónapokig küldik a mértékfrontról a hadijelentéseket a vidéki boltosok. Kecskeméten például beverték a fejét annak a kocsmárosnak, aki az új renddel meg akart szabadulni a kontóra ivóktól s elsőnek krétázta ki az ajtóra:- Bejött a liter, elmúlt a hitel! Ebből a szentenciából szállóige lett s a mértékváltozás nép- költészeti termékeiből körülbelül csak ez maradt az utókorra. Valamelyik minisztérium levéltárában tán még most is megvan a tordai tanács következő furfangos felirata:- Tekintve az öl hosszúságát és a méter rövidségét, méltóz- tassék a nagyméltóságú kormánynak megengedni, hogy Torda városa addig kizárólag a régi mértékeket használhassa, míg az újba belejön, mert különben a célirányos újításból is nagy veszedelmek leendenek. De hát nem lett semmi veszedelem se, alig félszáz év alatt egészen jól beleszoktunk a mételyrendszerbe. Igaz, hogy mifelénk a tanyákon még most is suk-okban és coli-okban mérnek és - a szó köztünk maradjon - magam se vagyok mindig biztos benne, hogy a méter családfáján merre van a lefelé. Ezt a jubiláris emlékezést is úgy írtam meg, hogy vannak némi kétségeim afelől, a grammnak a dekagramm-e a kisöccse, vagy a decigramm. De tapasztalataim szerint az is a dolog rendje, hogy akik jubilálnak, azok soha se legyenek egészen tisztában a jubilálnál. 1934 A németség kultúrájáért Nemcsak Baja városának, de az egész környékbeli németségnek meghatározó fontosságú intézménye a Magyarországi Németek Művelődési Központja. A tegnapelőtt tartott igazgatói beiktatáson Éber András polgármester nyújtotta át a kinevező okiratot dr. Knáb Erzsébetnek, aki ez ideig az Eötvös József Tanítóképző Főiskola adjunktusaként látta el tanári munkáját a főiskola nemzetiségi tanszékén. Az ünnepélyes aktuson jelen volt Klaus Reiff, a budapesti német nagykövetség kulturális attaséja és Theodor Zens pécsi német konzul is. Mindketten megerősítették, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya a továbbiakban is minden támogatást megad a Magyarországi Németek Művelődési Központjának teljes befejezéséhez. Az óvoda és az általános iskola most folyó építkezési munkálataihoz a teljes beruházási költség rendelkezésre áll. (A magyar és a német fél egyaránt a költségek 50-50 százalékát vállalta.) Amikor dr. Knáb Erzsébet megköszönte nevelőtestülete nevében is a jókívánságokat, röviden kifejtette céljait. Mindenekelőtt arra törekedik, hogy az iskola nyitott legyen mindenki előtt, aki érdeklődik a németség kultúrája és hagyományai iránt. A tanulókat pedig korszerű tudással vértezik fel, és olyan ifjúságot nevelnek, mely öntudatosan és hűséggel vállalja német nemzetiségét, őrzi és ápolja anyanyelvét, népének gazdag hagyományait. Varva vart könyvtár nyitás Tataházán A hosszú hónapok óta zárva után részleges nyitvatartásban tartó tatahazi könyvtár hamarosan újra fogadja az olvasókat. A leltározási munkák elvégzése Együtt a család Néhány hónapja indította útjára a kecskeméti Ifjúsági Otthon a „Családi bábszínház” elnevezésű programját, amelyen nemcsak a gyerekek válnak az előttük, szemük láttára formálódó mese, bábjáték szereplőszolgaija majd az iskolát, heti egy-két alkalommal pedig a felnőtt olvasók is látogathatják. bábszínházban ivé, hanem a szülők is. Február 12-én, szombaton délután 16 órakor folytatódik a sikeres program, négy közismert mese elevenedik meg. Lesz bábkészítés is, majd a családi délutánt népi játékokkal zárják. Diákok utazhatnak Londonba! A tavaszi szünetben Londonba szervez kirándulást Kecskemét középiskolás diákjai számára az Ifjúsági Otthon. Áz intézmény angliai kapcsolatait hasznosítva szervezi a kedvezményes utat, amelyre már most várja a diákok jelentkezését. Balatonfüred városának költői versenye Balatonfüred költői versenyt temény május 31.-ig a polgárhirdet. A két, még kiadatlan köl- mesteri hivatalba postázható. SZÍNHÁZ, MOZI, VÁROSI TÉVÉK 1994. február 5., szombat. KECSKEMÉT. Katona József Színház. Délután 3 óra: MESÉL A BÉCSI ERDŐ. Honthy Hanna-bérlet. Este 7 óra: MESÉL A BÉCSI ERDŐ. Berky Lili-bérlet. A mozik műsora. Városi: 1/2 4, ALADDIN. Színes, magyarul beszélő amerikai rajzfilm. 3/4 6 és 8 órakor: SZÁRNYAS FEJVADÁSZ. (Rendezői változat.) Színes amerikai film. Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: JÖTTÜNk, LÁTTUNK, VISZ- SZAMENNÉNK. Színes, magyarul beszélő francia filmvígjáték. Stúdió: 7 órakor: SOMMERSBY. Színes amerikai film. KTV: 7.00-8.00: Képújság. 8.00- 12.00: ATV Víkend. Családi magazin. 12.00-13.00: Képújság. 13.00- 17.00: ATV Víkend. Víkend fiataloknak. Telemozi Kft.: 19.30: Képújság. Reklám. 20.00: ATV. Víkend fiataloknak. 24.00-1.30: ATV Night Show. 2. rész. 1994. február 6., vasárnap. KECSKEMÉT. Katona József Színház. Este 7 óra: GYPSY. Lati- novits Zoltán-bérlet. A mozik műsora azonos a szombatiéval. KTV: 7.00- 8.00: Képújság. 8.00-12.00: TV Active produkció. 12.00-16.00: TV Plusz produkció. 16.00-17.00: Képújság. 20.00: HTV-30 (III.) produkció. Kiskun TV: 5.00-8.00: Képújság. 8.00-11.30: Kiskun Koktél. 11.30-12.00: Telefonos játék. 12.00- 16.00: TV Plusz. 16.00- 20.00: Képújság. 20.00-224.00: TV 4 műsor (ism.) JÁNOSHALMA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA NYILVÁNOS, EGYFORDULÓS VERSENYTÁRGYALÁST HIRDET a Jánoshalma, Molnár J. u. 3-5. sz. alatt építendő, 100 fh. DIÁKOTTHON és kiszolgálóhelyiségek kiviteli munkáira, a HUNÉP-KER KFT. által készített kiviteli terv alapján. A kivitelezés kezdése: 1994. április 15. A kivitelezés befejezése: 1995. június 30. Az ajánlatokat zárt borítékban kell benyújtani, feltüntetve: 100 férőhelyes Diákotthon építése. Az ajánlat benyújtásának helye: polgármesteri hivatal Jánoshalma, Béke tér 1 6440 1. sz. iroda (a postacím ugyanez) Határideje: 1994. március 10. (csütörtök), 12 óra. Az ajánlatnak tartalmaznia kell:- Az ajánlatot adó cég rövid leírását, kivitelezésben való jártasságát referenciamunkákkal hitelt érdemlően igazolva.- Az ajánlat összegét átalányáron (áfával), tervező részéről elkészített költségvetést tételesen beárazva, terv és költségvetési kiirás észrevételezése, felülvizsgálata során észlelt többletmunkákról úgyszintén tételesen beárazott költségvetést, kivitelezési költség csökkentésére javaslatot mellékelve- Fizetési feltételeket- A feladat elvégzésének ütemtervét. Az ajánlatok nyilvános felbontásának időpontja: 1994. március 12. (szombat), 9 óra, a polgármesteri hivatal tárgyalótermében. Az eredményhirdetés időpontja: 1994. március 30. (szerda), 9 óra, a polgármesteri hivatal tárgyalótermében. A szerződéskötés feltétele: leinformálhatóság, megfelelő garanciabenyújtás, teljesítési garancia a beruházási költség 1%-át illetően. A kiíró az ajánlatok elkészítéséhez kiviteli tervdokumentációt és árazatlan költségvetést 60.000 Ft + áfa vissza nem térített összegért bocsát a pályázó rendelkezésére A tervek átvehetőek: 1994. február 14-15-én, a polgármesteri hivatal 4. sz. irodájában, a befizetést igazoló pénztárbizonylat bemutatása ellenében. A kiíró a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja, ebben az esetben a tervdokumentációra befizetett összeg visszafizetésre kerül. További felvilágosítás kérhető a polgármesteri hivatal pénzügyi-műszaki osztályától (4. sz. iroda). (2223)
