Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

1994. február 1., kedd PETŐFI NÉPE 5 ÉLELMISZER-ELLENŐRÖK JÁRTÁK AZ ORSZÁGOT Festett csirke és penészes prézli • Az élelmiszer-ellenőrök folytatják a vizsgálatokat. Megszűnő vonatj áratok Nikkel a margarinban, ólom a tejben - kissé bizarrul hang­zik. Pedig e toxikus anyagok je­lenlétét is kimutatták a múlt év utolsó negyedévében végzett élelmiszer-ellenőrzés során a szakemberek. A laboratóriumi vizsgálatok lelepleztek még rézt tartalmazó pálinkát és alumíni- umos szikvizet is. Az ellenőrök a kifogásolt termékeket - és fő­ként a gyártókat - a jövőben rendszeresen vizsgálni fogják. Az ellenőrzések során káros anyagokat, úgynevezett mikro- toxinokat találtak a müzliben, az almasűrítményben, a rizsben, egyes fűszerekben, a finom és réteslisztben, valamint az állati takarmányokban. A termékek felkerültek a szigorúan ellenőr­zött áruk listájára. A kirívó esetek között szere­pel a Tolna Megyei Sütőipari Vállalat negyedkilós penész­gombás zsemlemorzsája, a szarvasi Elektriker Bt. előhű­tött, „aranysárga” elnevezéssel reklámozott, vágás után sárgára festeti csirkéje, és a Soltvad- kerti Pinceszövetkezet üledé­kes, élvezhetetlen Ezerjó asztali bora. Az apróbb szabálytalan­ságok között jegyezték fel a szakemberek a szintetikus szí­nezékanyagok túladagolását a többi között a szörpökben, a töl­tött ostyákban, az üdítőitalok­ban és a cukorkákban. Az aranysárga néven forgalmazott száraztésztáknál is színezéssel pótolta a gyártó a kispórolt tojá­sokat. Ugyanezt tapasztalták a tartósítószereknél is. A kelleté­nél több nátriumbenzonátot mu­tattak ki a mustárban, a majo­nézben, az ételízesítőben... Az elmúlt negyedév élelmi­szer-ellenőrzéseinek mérlege: 226 szabálysértés, 48 helyszíni bírság, 565 figyelmeztetés. Megnyugtató, hogy a súlyos minőségi kifogás alá eső termé­keket kivonták a forgalomból. A vizsgálati eredmények és ta­pasztalatok megerősítették az élelmiszer-ellenőröket abban, hogy mind a fogyasztók, mind pedig az export érdekében foly­tatni kell a korábbinál alapo­sabb, több komponensre kiter­jedő laboratóriumi vizsgálato­kat, amelyekkel ki kell szűrni az egészségre ártalmas anyagokat az élelmiszerekből. Késsel a diszkóban A kecskeméti Szalamandra diszkóban január 29-én hajnal­ban úgy kezdődött a verekedés, hogy a „másik visszaütött”. A rendőrséget D. Máté értesítette: megverték, hárman eltörték az orrcsontját. Be is mutatta a tet­teseket. K. Csabát, F. Lászlót, és S. Mihályt, akik - úgymond - nem köszöntek, amikor a diszkóba ért. Nekiestek és még késsel is fenyegették. Felmu­tatta a rendőröknek ezt is: lám, íme a fegyver. Utóbb derült csak ki, hogy füllentett D. Máté. A kés az övé volt, és ő hadoná­szott vele a diszkóban. Egy évig érvényes, a határidő letelte után újólag kérelmezni kell a közgyógyellátási igazol­ványt. Fontos dokumentum ez a szerény jövedelműek számára, mert birtokosai térítésmentesen juthatnak hozzá az egészségbiz­tosítási pénztár által támogatott alapvető gyógyszerekhez. (E medicinák körét külön népjóléti miniszteri rendelet határozza meg.) Ezenkívül ingyenesen kaphatnak bizonyos gyógyá­szati segédeszközöket, fogsza­bályozó eszközöket és - a járó­beteg-szakellátáson javasolt gyógyfürdőben - fizikoterápiás kezeléseket. A jogszabályok szerint az el­látásnak ezt a térítésmentes formáját részint alanyi jogon - tehát járandóságként -, részint méltányossági alapon biztosít­ják az érintetteknek. A Mint ismeretes, a Magyar Ál­lamvasutak február elsejétől or­szágosan nyolcvankettő vonat­járatot szüntet meg. E kény­szerű lépés okai közismertek: a MÁV évek óta komoly gazdál­kodási gondokkal küzd, ezért minden alkalmat meg kell ra­gadnia, amellyel veszteségeit csökkentheti. Mivel a kiskunhalasi pálya­udvar a déli országrész egyik vasúti csomópontja, bizonyára sokakat érint, hogy milyen vál­tozások várhatók ebben a tér­ségben. A kiskunhalasi állo­másfőnök, Vörös Pál tájékozta­tása szerint a Budapest, Kiskun­közgyógyellátási igazolványra jogosultak közé tartoznak töb­bek között a központi vagy rendszeres szociális segélyben részesülők, a hadigondozottként pénzellátásban részesülők, azok a rokkantsági járadékosok, akiknek 1. vagy II. csoportú rokkantság alapján folyósítanak nyugellátást, illetve baleseti nyugellátást. Az állandó bejelentett lakás szerinti település képviselő-tes- tülete egyedi elbírálás alapján, méltányosságból azoknak a szociálisan rászorultaknak is adhat közgyógyellátási igazol­ványt, akik a magas gyógyszer­árakat csak létfenntartásukat veszélyeztetve tudnák megfi­zetni. A méltányossági alapon be­nyújtott kérelemhez feltétlenül csatolni kell a jövedelmet tanu­félegyháza és Baja felé. illetve ezekből a városokból Halasra induló járatok változatlan idő­pontokban továbbra is közle­kednek. E körzetben csupán egyetlen, a reggel öt óra húsz perckor Kelebiára induló vonat szűnik meg. Ez a járat ugyanis - ebben az időpontban - nem volt kihasznált: e korai órán alig né­hány ember utazott rendszere­sen a határ menti község felé. Vörös Pál hozzátette, hogy mindenféle kósza híresztelé­sekkel ellentétben a Magyar Ál­lamvasutak a közeljövőben nem tervezi a Vonatjegyek árainak emelését. sító igazolást - például a nyug­díjszelvényt - és a háziorvos ál­tal felírt, rendszeresen szedeti gyógyszerek jegyzékét. A kérelmeket a képviselő-tes­tületek bírálják el. Áz érvényét vesztett közgyógyellátási iga­zolvány megújítását kérel­mezve természetesen azt is do­kumentálni kell. hogy az illető szociális helyzete változatlanul indokolja az igazolvány kiadá­sát. Ha a képviselő-testület el­utasító döntést hoz. a határozat ellen a bíróságnál fellebbezéssel lehet élni. Mivel az igazolványra nem minden gyógyszer kapható in­gyenesen, az önkormányzat - egyedi elbírálás alapján - a nép­jóléti miniszteri rendeletben nem szereplő orvosságok meg­vásárlásához is nyújthat segít­séget. Rászorultaknak gyógyellátási igazolvány ÁLMATLAN ÉJSZAKÁK Pintér néni harcol a földért Válaszút előtt a nyolcadikosok • A választás nem könnyű, de meghatározó. Pintér Mihályné, Ilonka néni az utóbbi időben nagyon keve­set alszik. Álmatlan éjszakáinak oka a csikériai Kelebia dűlő ha­tos számú tanyája körüli föld te­rület. A tanyát Ilonka néni a szüleitől örökölte.- Minden papírt, okiratot megőriztem - mutatja Ilonka néni az édesapja halála után ké­szült hagyatéki végzést. - Ebből is látszik, hogy a csikériai ta­nyánkhoz 2173 négyszögöl földterület tartozott. A téesze- sítés során elvettek belőle, ké­sőbb visszakaptam majdnem mindent. Kivéve ezt a 344 négyszögölnyi területet. Egy 1952-es földhivatali határozat alapján ezt a földet egy csikériai lakosnak jegyezték be. Nem tu­dom, hogyan kaphatta meg más az én jogos örökségemet. Kár­pótlást kaptam érte, és mint ta­nyatulajdonos, elővételi jogom van rá, ezt mondták a kárpótlási hivatalban is. Meg is venném én a földet, de sajnos nem lehet, mert már odaadták másnak. A bácsalmási földhivatal ve­zetője, dr. Sövény Mihály is­meri Ilonka néni panaszát.- A téeszesítés idején az ér­vényben lévő törvények alapján megállapították a tanyához tar­tozó földterület nagyságát. Pin­tér néninek már többször elma­gyaráztam, hogy a kérdéses 344 négyszögöl területet ő használja ugyan, de telekkönyvileg már a szövetkezet tulajdonában volt. Három évvel ezelőtt a szövet­kezetből kilépő tagoknak mér­tek ki ott területeket. A kimérés szabályosan történt, a telek: könyvben megállapított tanya­határnál kezdték, több kisebb parcellát alakítottak ki a távozó tagoknak. A föld tehát magántu­lajdonban van három éve, ezért nem is kerülhetett bele a kárpót­lási földalapba. Ilonka néni fel­használhatja a kárpótlási jegyét máshol, arra nincs mód, hogy erre a területre licitáljon. Pásztor Erzsébet Lelkészek, ápolók, orvosok A magyar katonai egészség- ügyi szolgálat és az önkéntes vöröskeresztesek működése ma még sajnos javarészt feldolgo­zatlan. A Magyar Királyi Hon­védség a II. világháború idején 12 kórházvonattal rendelkezett. Egy vonaton több orvos, tábori lelkész és vöröskeresztes ápo­lónő teljesített szolgálatot a ke­leti front és Magyarország kö­zött. Személyük részben isme­retlen, illetve a háború utáni éle­tükről, mai sorsukról kevés in­formációval rendelkezik a Ma­gyar Vöröskereszt. . Ezért felhívással fordulnak mindazokhoz, akik ismernek olyan nyugalmazott orvost, gyógszerészt, egykori vöröske­resztes ápolónőt, akik a kórház­vonatokon, a tábori kórházak­ban, a hadtestkórházakban, a honvédkórházakban és a vörös­keresztes kórházakban teljesí­tettek szolgálatot 1941 és 1945 között, a hadműveleti területe­ken, vagy a hátországban. A Vöröskereszt Bács-Kiskun megyei szervezete a jelentkezé­seket Kecskeméten, a Kisfaludy utca 6-8. szám alatt várja, il­letve a megye városaiban a vö­röskeresztes titkároknál. Az összegyűjtött anyag birtokában a Vöröskereszt kiadványt ké­szít, amelyben szeretne emléket állítani a világháborúban szol­gálatot teljesítő katonaorvosok­nak és önkénteseknek. Á. E. Nőunió Az Európai Nőunió - mely­nek Közép-Kelet-Európából el­sőként Magyarország vált teljes jogú tagjává - rendes évi ülését 1994-ben Budapesten tartja. A budapesti tanácskozás témái között szerepel majd a család biztonsága, a család és az állam kölcsönös felelősségének kér­dése, valamint térségünk gazda­sági és szociális problémái. Az Európai Nőunió egyúttal je­lezte, hogy a magyarországi vá­lasztásokon támogatják a jelen­legi kormánykoalíció női képvi­selőjelöltjeit. Vészesen közeledik már az a határidő - február 15-e -, ameddig a nyolcadikosok je­lentkezési lapját továbbítani kell a választott középiskolába. Szülőknek és gyerekeknek ezekben a napokban tehát dön­teniük kell: hogyan tovább? Mi­lyen iskolatípust válasszanak? Mi felel meg legjobban a gyer­mek képességeinek? S az élet­ben, az adott pályán milyen le­hetőségek nyílnak majd előt­tük? Hol kaphatnak segítséget és információt a még az utolsó pillanatban is tanácstalan gye­rekek. illetve szüleik? - kérdez­tük a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium tanügyigaz- gatási főosztályán Juhász József főtanácsost.- A megyékben működő pá­lyaválasztási tanácsadóknál a legfrissebb kiadványok, a vá­lasztható iskolákkal kapcsolatos információk rendelkezésre áll­nak. Ők ismerik, hogy hova, mi­lyen típusú iskolába fogadnak el országos jelentkezést, hol bizto­sítanak a vidékieknek kollégi­umi férőhelyet. Az általános is­kolákban dolgozó pályaválasz­tási felelősök is segítséget tud­nak nyújtani, de fel lehet ke­resni a megyei, illetve helyi ön- kormányzatokat is.- Milyen szempontokat ve­gyenek figyelembe a jelentke­zők az iskola kiválasztásakor?- A legfontosabb: a gyermek képessége. Csalódásba és tra­gédiába is torkollhat, ha a szülő megpróbál olyasmit ráerőltetni a gyerekre, amit nem bír. Figye­lembe kell venni a lehetősége­ket is, hiszen nem mindenkinek áil módjában lakóhelyétől távoli iskolát választani. Hasznos szempont azon is elgondol­kozni, hogy a középiskola, il­letve a felsőfokú képesítés meg­szerzése után várhatóan milyen esélyekkel tud majd valaki elhe­lyezkedni az adott szakterüle­ten. Garanciák persze nincse­nek, de a mai tendenciák szerint az informatikára és a közgazda- sági, pénzügyi szakképesíté­sekre mutatkozik egyre na­gyobb igény. A számítógépek­hez ma már mindenütt illik ér­teni, a közgazdasági ismeretek pedig a bankrendszer fejlődésé­vel, a biztosítási és kereske­delmi üzletágak előretörésével válnak egyre fontosabbá.- Az iskolarendszer színese­désével megjelentek a különféle egyházi, alapítványi és egyéb típusú középiskolák. Sok peda­gógus óvatosságra inti ezekkel kapcsolatban a szülőket...- Valóban nem árt az alapos tájékozódás, hiszen egyik-má­sik alapítványi iskola esetében könnyen csalódás érheti a je­lentkezőket, mert menet közben derülhet ki, hogy a busás tandíj ellenére sem azt tanulja a gye­rek, amire számított. Áz iskola székhelyén, a területileg illeté­kes önkormányzat pontos in­formációkkal szolgálhat, hiszen ők adták ki az iskola számára a működési engedélyt.- A jelentkezési lapokat ho­gyan kell kitölteni?- A lapokat az osztályfőnö­kök töltik ki, természetesen a szülőkkel történt egyeztetés alapján. A lapot bizonyos ese­tekben mindkét szülőnek alá kell írnia, utána már az iskola intéz mindent: elküldik az el­ső helyen megjelölt iskolába.- Mi a helyzet, ha nem sike­rül bejutni az első helyen meg­jelölt iskolába?- Ha ott nem veszik fel a ta­nulót, akkor a lapja megy to­vább a második, illetve harma­dik iskolába is. Persze azt tudni kell: ha valaki egy nagyon kere­sett iskola címét írja az első helyre, de a második megjelölt iskolába is felvételizni kell, könnyen megeshet, hogy mind­két helyen hoppon marad. Ezért kell a jelentkezést a gyerek ké­pességeihez igazítani. Ha április 15-ig nem sikerül bejutni a vá­lasztott iskolák egyikébe sem. még akkor sem kell kétségbe esni. Minden megyében az úgynevezett beiskolázási irodák veszik majd kezükbe azoknak a sorsát, akiknek a továbbtanulá­sáról gondoskodni kell. Akad­nak még ekkor is üres férőhe­lyek a kevésbé felkapott vagy éppen kevésbé „divatos” közép­iskolákban. N. Zs. • Pintérné Ilonka néni addig járja a hivatalokat, amíg vissza nem szerzi a szülei földjét. (A szerző felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents