Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-28 / 49. szám

Autósmagazin 7 1994. február 28., hétfő Suzuki kisteherautó Kalocsáról • A Suzuki Swift átalakított változata, az N-l-es hamar népszerűvé vált a vállalkozók körében is. meg kell szüntetni. A hátsó ülé­seket ki kell szerelni, helyükön sík rakfelületet kell kialakítani. Mindezt persze úgy, hogy a ka- roszériaelemeket nem lehet he­geszteni, mert akkor elveszne a kocsi korrózióvédelmére szóló jótállás. A kalocsai KO-MA Kft. 1992-ben alakult meg vegyes- iparcikk-kereskedelemre. Te­vékenységük részeként megnyi­tották Kalocsa főutcáján a Su- zuki-autószalont. Ekkor kerül­tek szoros kapcsolatba a helyi Bázis Kft.-vel, amelyik hama­rosan a város és a környék már­kaszervizévé fejlődött. A Bázis Kft. vezetője, Réfy Vilmos mér­nök lett a szülőapja annak az N- 1-es Suzuki kisteherautónak, amelynek az első mintadarabját tavaly júniusára készítették el. Ezen nem volt hegesztés, ron­csolás. Egyszerű eszközökkel mégis megoldották a megfor­díthatatlan változtatásokat. A gyár elfogadta a módosításokat, és besorolta az N-l-est a Su­zuki típussorába. A Közleke­dési Felügyelet szeptember 8-án típusbizonyítvány adott ki rá. Az engedélyezés után rövid idővel, október 23-án, az esz­tergomi gyár születésnapján, Magyarország hat különböző helyszínén egyszerre mutatták be az új, kétüléses kisteherautót, amellyel 300 kilónyi terhet le­het fuvarozni. A siker nem ma­radt el: napjainkig több mint 250 N-l-es talált gazdára. Gaál Béla Szinte valamennyi hazánk­ban forgalmazott kis- és közép- kategóriájú személyautónak van. haszongépjármű-változata. Azaz olyan kisteherautó, ame­lyet a kisvállalkozók, az újság­kihordók, a háztartási gépjaví­tók, a tv-szerelők, kereskedelmi cégek igen jól tudnak hasznosí­tani mindennapi munkájuk so­rán. A magyar személyautó, a Su­zuki egészen a közelmúltig nem dicsekedhetett ilyen változattal. Pedig sok szakemberben felme­rült az átalakítás ötlete annak idején, amikor beindult Eszter­gomban a gyártás. Csakhogy, mint kiderült, nem is olyan egy­szerű a feladat, kivált az ötajtós személykocsiknál. Az oldalajtóknak például nem szabad belülről nyitható- aknak lenniük. A hátsó bizton­sági öveket el kell távolítani, s bekötési pontjaikat véglegesen • Vezetőfülkét védő rácsozat és szőnyeggel borított rakfelület. Lassítófék a régi buszokba A régebben gyártott távolsági Ikarus buszokba is beszerelik a második tartós féket, az úgyne­vezett retardert. Az újonnan gyártottakban ez a lassítófék már megtalálható. Alkalmazá­sát a jövő évtől nemzetközi elő­írás teszi kötelezővé, így azt a régebbi buszokban is pótolni kell. Azoknak a járműveknek ugyanis, amelyek elhagyják az országot, nemzetközi vizsgát kell tenniük, amelynek része többek közt - 1996 januárjától- a retarder megléte. A rendelkezés nemcsak a Vo­lán-vállalatokat érinti, hanem mindazokat a vállalkozásokat, magán utazási irodákat, ame­lyek autóbuszt használnak. A közlekedés biztonságát szolgáló második féket az Ikarus buda­pesti és székesfehérvári szervi­zeiben építik be. Pesti János, a budapesti már­kaszerviz vezetője az MTI ér­deklődésére elmondta, hogy a távolsági autóbuszokon ugyan­csak előírás a tachográf, az idő függvényében a sebességet rög­zítő, és a jármű vezetőjét ellen­őrző műszer alkalmazása. A tachográfok alkalmazása már általános, és már folyamatosan kapják a megbízást a retarderek beépítésére is. Opelek Oroszországból Az amerikai GM németor­szági leányvállalata, a rüsselshe- imi Opel megerősítette: a detroiti világcég tárgyal arról, hogy Oroszországban személygépko­csit gyártana. Az oroszországi partner az „AVVA” rövidítésű egyesülés, a szóba jöhető modell pedig az Opel Corsa, vagy egy ehhez hasonló kocsi. Van olyan újsághír is, hogy Togliattiban évente 300 ezer személyautót ál­lítanának elő közös orosz-ame­rikai vállalkozásban, de ehhez a hírhez az Opelnél nem tudtak semmit sem hozzáfűzni. Elhagyott élettársak Dán alkatrész Wartburghoz Ha a kétüteműek nem is, a négyütemű Wartburgok még sokáig közlekednek a volt KGST-országokban. Ezt iga­zolja az is, hogy ez év kezdetén még 252 831 Wartburgnak volt hazánkban „élő” forgalmija. Nem oktalanul döntött hát úgy a dán Scan-Car Ltd., hogy megvásárolja az eisenachi Wartburg-gyárat, és ott beren­dezkedik a sokáig oly közked­velt Wartburgokhoz pótalkat­részek gyártására. Az érdeklő­dés kedvező alakulását tapasz­talva pedig már megkezdte az alkatrészek magyarországi áru­sítását is. Ehhez megalapította a Wartburg-Scan-Car Hungária Kft.-t, és a fővárosi Mechani­kai Művek telephelyén már meg is nyitott az alkatrész-áru­sító áruházát. Enyhe túlzással mondogatják az autósok, hogy manapság könnyebb egy autót megsze­rezni, mint annak kiöregedtével attól megszabadulni. Otthagyni úton-útfélen a környezet elleni vétség, amit a felelőtlenek azzal próbálnak kivédeni, hogy kiütik a motorból és az alvázból az azonosító számot. A becsületesek keresnek va­lamilyen helyet, ahol lerakhat­ják a feladatát teljesített jármű­vet. Nos, aki ezt az utat vá­lasztja, vegye a fáradságot, és biztonságosan hagyja magára a leírt kocsit. Azaz:- vegye ki és külön helyezze el az akkumulátort,- szedje le a kereket és a tár­csákról a gumikat,- eressze le vagy szívja ki a folyadékokat, így elsősorban a robbonékony üzemanyagot, a mérgező fagyállót és ablakmo­sót, a környezetet szennyező váltó-, motor-, és fékolajakat,- távolítsa el a gyúlékony üléspámázatot, mert annak égése esetén mérgező gázok szabadulhatnak fel,- ha gyerekek is vannak a tá­rolóhely közelében, szerelje ki az ablaküvegeket és a lámpákat (amelyek roncskereskedőknél még értékesíthetők is). Ma még ritkaság, de már előfordul, hogy katalizátoros kocsi öregszik ki. A katalizá­tort aztán végképp nem szabad eldobni, mert az értékes ne­mesfémeket tartalmaz; nem vé­letlenül olyan drága. Sajnos, ma még a katalizátor-vissza­váltásnak nem alakult ki a rendszere, de a katalizátort gyártó hazai kft.-k között bi­zonyára akad, aki az odaszállí- tás költsége mellett még va­lami kis pluszt is ad értük. Tulajdonosi törzslap gépjárművekre Tulajdonosi törzslap beveze­tését sürgeti a Gépjárműimpor­tőrök Egyesülete az autókeres­kedelem és a gépjármű-nyilván­tartás hatékonyabb ellenőrizhe­tősége érdekében. Az okmány az egyesület elképzelése szerint legalább három lapból állna, s ezeken a műszaki, a gyári, il­letve a valódi tulajdonos adatait tüntetnék fel. Jelenleg ha az autót a for­galmi engedéllyel együtt ellop­ják, a kocsit hamis meghatalma­zással minden további nélkül ér­tékesíthetik. Amennyiben azon­ban az eladási szándékot a rend­őrhatóság által is nyilvántar­tásba vett törzskönyvbe bejegy­zik, az autót valóban csak a jo­gos tulajdonos tudja eladni. Ha mégis a rendőrség megkerülé­sével lesz új gazdája a kocsinak, a hatóság nem kérdőjelezi meg az ügylet jogszerűségét, de meg­tagadhatja a nyilvántartásba vé­telt és a gépjármű forgalomba helyezését. A törzskönyv egyik legfontosabb feladata tehát az lenne, hogy az autó mozgása az egyik tulajdonostól a másikig nyomon követhető legyen. A gépjárműtörzskönyveknek lehetne hitelnyújtással kapcso­latos jelentősége is. Már meg­kezdődtek a tárgyalások a bankkal arról, hogy egyes hitel- nyújtásoknál miként lehetne fe­dezetül nagy értékű járművet beszámítani. A bank fedezetül a tulajdonosi törzslapot megtar­taná, megakadályozva ezzel az autó eladását. Az okmány a kölcsön visszafizetéséig ma­radna a bank birtokában. A törzskönyv bevezetéséről szóló javaslatát a Gépjármű- importőrök Egyesülete már el­készítette, és mind a belügyi, mind a közlekedési tárcához megküldte. A négykerék-meghajtás biztonsága Akik látták a közelmúltban a magyar Camel Trophy-ról be­mutatott filmet, azok meggyő­ződhettek arról, milyen külön­leges erőpróbáknak vannak ki­téve napjaink modem terepjáró járművei. A filmben látott szik­lás, ingoványos terepnek még csak a közelébe sem tanácsos merészkedni a hagyományos, kétkerék-meghajtású gépkocsi­val. Nyilván ezért is találták ki a négykerék-meghajtású jármű­veket. Azonban a négykerék-haj- tásnak, számos előnye mellett, szinte ugyanannyi hátránya is van. A tömérdek fogaskerék, tengely hajtása ugyanis fokozott energiafelhasználással jár, tehát ezek a járművek lényegesen többet fogyasztanak kétkerék- hajtású társaiknál. Éppen ezért a legtöbb terepjárót úgy készítik, hogy míg a hátsó differenciál­művük állandóan működik, az elülsőket szükség esetén ki le­het kapcsolni. Ami már csak azért is célszerű, mert négyke­rék-meghajtás esetén a gépkocsi kormányzása is jóval nehezebb. A differenciálmű szerepe nagyjából egyszerű. Mivel ka­nyarokban a külső kerekeknek lényegesen hosszabb utat kell megtenniük belső társaiknál, szükségszerűen be kellett ik­tatni a tengelybe egy olyan szerkezetet, amely lehetővé te­szi a kerekek bizonyos fokú önállóságát. Annál is inkább, mert a merev tengely esetében, és a mai sebességviszonyok mellett, kanyarban a gépkocsi egyszerűen kidobódna az útról. Azonban a felsorolt előny mellett hátránya is van a diffe­renciálműnek. Ha például indí­táskor az egyik kerék - jégen vagy iszapban - megcsúszik, a másik hiába kapaszkodik a ke­mény talajba, a kocsival nem lehet megindulni, csak a meg­csúszott kerék pörög egy hely­ben. A közhiedelemmel ellen­tétben: nem azért pörög, mert a másik kereket a talaj lefogta, hanem azért fogja le a talaj a másikat, mert a csúszós talajon levő nincs mibe kapaszkodjon, ezért pörög. Az ilyen és hasonló esetek elkerülésére szolgál a differen­ciálzár. Ez a szerkezet - a dif­ferenciálon belül - mereven egymáshoz kapcsolja a két haj­tott kereket, így a kapaszkodni tudó kerék segítségével a jár­műnek sikerül kikapaszkodnia az ingoványos, csúszós terep­ről. A régebbi járművekben a differenciált kézzel kapcsolta a vezető, s gyakran megtörtént, hogy a bekapcsolva felejtett differenciálzár - a jó úton és gyorsan haladó jármű első ka­nyarvételekor - az egész diffe­renciálművet összetörte. Ezért később a differenciálzárakat úgy tökéletesítették, hogy szükség esetén egy rugós kar automatikusan kiiktatta, így nem kell kell tartani az említett balesetektől. A legkorszerűbb gépkocsikban már olyan auto­matikus berendezést szereltek a hajtóművekbe, amely a szaba­don maradt kerék megszala- dása esetén lefogja és húzóké­pessé teszi a befogott terhelt kereket is. A biztonság fokozására a négykerék-meghajtású járműveket ellátják csőrlővel is, így ha teljesen kilátástalanná válik a helyzet, egyszerűen ki- csörlőzik magukat. Tenni és tökéletesíteni való még jócskán akad, azonban a kezdettől napjainkig elért fejlő­dés így is óriás léptékű. Szász András • A négykerék-meghajtású autók a legnehezebb terepeken is átverekszik magukat, Kicsi a kocsi, de drága! Kelendőek a Roverek Sikeres évet zártak tavaly a Rover és Land Rover márkák hazai vezérképviseletei, hiszen magyar piaci eladásaik több­szörösen meghaladták a ko­rábbi évekét. Roverből 157 au­tót, Land Roverből pedig öt­venhárom darabot értékesítet­tek. A közleményben arra is ki­tértek, hogy a magyarországi vezérképviseletek pozitívan fogadták a BMW azon szán­dékát, amely szerint az 80 százalékban megvásárolja a Rover-gyárat. A BMW veze­tése ugyanis egyértelmű ígére­tet tett arra, hogy megmarad a Rover és Land Rover márkák identitása, angol hagyomá­nyokra épülő tervezési, fejlesz­tési és gyártó bázisa, s nem­zetközi képviseleti hálózata. Szerkesztette: Gaál Béla A személyautó-értékesítés világméretű visszaesése miatt az autógyárak gyorsan váltot­tak az eddigieknél olcsóbb és kisebb fogyasztású kocsik gyártására. Azzal kalkulálva, hogy a gazdasági visszaesés miatt kisebb pénzű vásárlók az olcsó és takarékos kisautóra még valahogy összegyűjtik a rávalót. A kiskocsik irányába terelik a fejlesztést a mind szűkösebb parkolási lehetőségek és a mind zsúfoltabb utak is. Mind­ezeknek köszönhetően nálunk is megjelentek ennek az újon­nan létrehozott kategóriának a képviselői, a Mazda 121, a Nissan Micra, az Opel Corsa, a Renault Twingo, a Fiat Panda, stb. Ám azért egy pillanatig se gondoljuk, hogy a gyártók és kereskedők megfeledkeznek a maguk érdekeiről. Ebből kö­vetkezik, hogy az olcsó kisko­csik valóban kicsik, szűkek és könnyűek (hogy a kis fogyasz­tású és kis teljesítményű motor is jó menetteljesítménnyel hajthassa azokat). A könnyítés némileg kihat a kocsi belső, beépített biztonságára is, véko­nyabbak a lemezek, merevítet- lenek az ajtók, stb. Sok esetben ma már túlhala­dottak egyes elemeik, befecs­kendező helyett karburátoro- sak, esetleg katalizátor nélkü­liek. Spártai a tartozék- és fel- szerelésgamitúrájuk, viccesen mondják egyesek, hogy a ko­csihoz két ajtó jár, a kilincs kü­lön extra tartozékként rendel­hető. Mindez nem lenne prob­léma, ha arányosan kisebbek lennének az áraik is. Ám ez sajnos nem áll fenn. Ezért azt tanácsoljuk, hogy ha csak nem kifejezetten kisméretű sze­mélynek kisméretű városi ko­csira van szüksége, alaposan vesse össze az új kiskocsik és a különféle engedményekkel áru­sított alsó középkategóriások árát. Lehet, hogy az utóbbival jár jobban. Sz. J.

Next

/
Thumbnails
Contents