Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-25 / 47. szám

1994. február 25., péntek PETŐFI NÉPE 5 Politika a sportolók pénzén? Nagy megütközést váltott ki Kecskeméten az önkormányzat kulturális és sportbizottságának döntése, mely szerint a város sportolóinak szánt kevéske pénzből másfél milliót egy in­duló hetilapnak adnak. A bi­zottság határozata szerint - melynek elnöke a MIÉP-es Goór Imre - félmilliót át is utaltak a néhány számot már megért közéleti és sportlapnak. A kétmilliárdos eladósodás felé tartó kecskeméti önkormányzat által támogatott kiadvány leg­utóbbi számából a politika sem maradt ki: gúnyos cikk jelent meg a Munkáspárt rendezvé­nyéről, csakúgy, mint az MDF-es államtitkárról. Kecs­kemét adófizető polgárai és a város sportolóinak a pénzén! Hétfőn a képviselő-testület jó­zan többsége úgy döntött: hatá­lyon kívül helyezik a kulturális és sportbizottság határozatát és a polgármesternek meg kell próbálni visszaszerezni a sza­bálytalanul átutalt félmilliót. A bizottság ugyanis döntésével túllépte hatáskörét. Néhány szélsőséges vélemény is el­hangzott Katona László (MDF), Rác András (Fidesz) és Szabó István (SZDSZ) részé­ről, akik amellett kardoskodtak, hogy mégis támogassák a ki­adványt. A józan többség me­gint győzött: az ötlet nem ka­pott elegendő szavazatot. A kérdés azonban továbbra is megválaszolatlan maradt: való­ban „csak" a sportlobby, vagy netán politikai erők is állnak a rejtélyes ügy hátterében? LIBERÁLIS-E A BAJAI SZOCIÁLIS RENDELET? A beiskolázási segélyre szükség van Ismét két napig tartott Baján a múlt csütörtökre tervezett tes­tületi ülés. Hosszas vita után megszületett az idei költségve­tés, ami jelentős sikernek szá­mít. A hozzászólások alkalmá­val dr. Csőke István képviselő viszont úgy nyilatkozott, hogy a helyi szociális rendelettervezet túlzottan liberális. Pedig pél­dául a rendszeres segélyek kur­tításával, a beiskolázási segély elhagyásával úgy 20 millió fo­rintot lehetne faragni a hiány­ból. Ehhez tette hozzá dr. Michna Ottóné, hogy a család- segítő központtól is meg kellene vonni a kifizetéses segélyfor­mát. Hogy mennyire liberális a bajai szociális rendelettervezet, arról Ágfalviné dr. Baranyai Il­dikó irodavezető, és a népjóléti osztály vezetője, Trázer Ágnes nyilatkozott.- A város polgárainak szoci­ális körülményeivel az ügyinté­zők találkoznak naponta, nem a képviselők. Ráadásul a külön­böző segélyformákat, és az azokra szánt összeget a szociá­lis bizottság, és a szociális ke­rékasztal is tárgyalta. Ezen egyeztetések alapján állt össze a 115 millió forintos költségvetés és a rendelettervezet. Eredetileg a fentinél magasabb összeget igényeltünk volna, de a testület elé már ez a tétel került. Márpe­dig szakmailag minimum ez a 115 millió szükséges. Ami a különböző segélyek mértékét illeti, valóban van, ahol a törvény által előírt ösz- szegnél többet adunk. A rend­szeres szociális segély például a Népjóléti Minisztérium ajánlása szerint a nyugdíjminimum. Je­lenleg ennél magasabb összeget utalunk ki, ám valószínűleg nyárra a nyugdíjemelések kö­vetkeztében utolér minket ez a minimum. Ezért, és az állandó áremelések miatt sem lenne ér­telme a támogatás csökkentésé­nek. A beiskolázási segély tény­leg nem kötelező, viszont évek óta erre mutatkozik a legna­gyobb lakossági igény. Eddig helyette eseti gyermeki segély létezett, ami körülbelül ugyan­ezt az összeget tette ki. Most előre tervezhető a támogatás, és ez mindenki részére jobb. Nem beszélve a tankönyvek árának emelkedéséről. A képviselő-testület hétfőn elfogadta a költségvetést, amelyben 115 millió szerepel a szociális szférának. Március 10-én kell benyújtani a helyi rendelettervezetet, ott dől majd el, hogyan osztjuk meg ezt az összeget. A jövőre nézve min­denesetre biztató, hogy Simor József, a szociális bizottság el­nöke a költségvetés tárgyalása­kor bejelentette, ha nem lesz elég a tervezett 115 millió, év közben rendezik a felmerülő újabb kiadásokat. A bajai családsegítő központ vezetőjét, dr. Géczy Imrénét ar­ról kérdeztük, milyen esetben van szükségük a pénzfizetéses segélyformára.- Elsősorban úgynevezett krízishelyzetben. Ez sok min­dent jelenthet, például télen, ha elfogy a tüzelő, mi azonnal tu­dunk segíteni. Buszjegyre, vo­natjegyre adunk pénzt a nem ba- jaiaknak, hogy hazautazhassa­nak. Amíg táppénzre, munka­nélküli-segélyre vár valaki, egyetlen fillér nélkül, rögtön ki­segítjük. Míg a hivatal kezét kü­lönböző jogszabályok kötik, a családsegítő azonnal, akár egy órán belül tud kisebb összeget kiutalni. Tavaly 880 ezer forin­tot kaptunk erre, idén is ennyit ígértek. Ez elég minimális ösz- szeg, de végül is a mi fő felada­tunk a mentálhigiénés gondo­zás. Krízishelyzetben, és a fent említett példák miatt erre a 880 ezer forintra azért idén is szük­ségünk van. Géczy Zsolt • Baja város költségvetéséből idén 115 millió jut szociális célokra. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Diszkóból hazafelé, százhússzal, ittasan A Szakmáron lakó Major Tamás mindössze tizenkilenc éves volt, amikor 1992. novem­ber 7-én, a hajnali órákban halá­los közlekedési bálesetet oko­zott, méghozzá ittas állapotban. Sajnos, erre az ügyre, ponto­sabban erre az esetre is azt lehet elmondani, amit az utóbbi időkben több hasonló közleke­dési tragédiával összefüggésben is mondtunk, hogy tipikus „diszkóbaleset”. Nem kell kü­lönösebben magyarázni, mit je­lent ez a kifejezés: a fiatalokat elkapja a hétvégi hangulat, és egyik faluból a másikba szágul­danak a saját, vagy a szülőktől kölcsönkapott autóval, gyakorta ittas állapotban. Nem egy ször­nyű tragédia történt már ebből az „oldott” hangulatból. Emlé­kezzünk csak arra, amikor a Kecskemét és Kiskunfélegy­háza közötti úton négy fiatal maradt a roncsok alatt. De most arról beszéljünk, mit csinált Major Tamás? 1992. no­vember 6-án, már ital hatása alatt volt, amikor barátait beül­tette a szülei tulajdonát képező Lada 1500-as autóba és Szak­máiról Hartára mentek, az ot­tani diszkóba. Természetesen ott is ivott, és hajnali három órakor, amikor úgy döntöttek, hogy hazamennek, már 1,56-1,57 ezrelék alkoholkon­centráció volt a vérében. Az ezerötös Ladában a vo­lánnál ülő Major Tamással e- gyütt öten ültek. Elhagyták már Dunapatajt, 100-120 kilo­méteres sebességgel száguldot­tak, amikor a vezető — a túlzott sebesség és az ittasságból eredő figyelmetlenség következtében — elvesztette uralmát a jármű fölött, nem tudta követni az út vonalvezetését, s először jobbra, majd balra kisodródott, végül az árokba borulva megállt a Lada. A baleset következtében a kocsiban helyet foglalók vala­mennyien megsérültek, kór­házba szállították őket, ahol azonban a harmadik napon, no­vember 10-én Vörös Tibor meghalt. Egy utas súlyosan, kettő könnyebben sérült. Maga a gépkocsivezető is sérülést szenvedett. Major Tamást — aki egyéb­ként autófényező szakmunkás, de a baleset idején munkanél­küli volt, büntetlen előéletű — halált okozó ittas járművezetés miatt a bíróság két év hat hó­napi börtönre ítélt, négy és fél évre eltiltották a közúti jármű- vezetéstől, s kimondták, hogy csak akkor bocsájtható feltéte­les szabadságra, ha büntetésé­nek legalább háromnegyed ré­szét kitöltötte. Ugyanakkor kö­telezte a bíróság a több mint 13 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére is. Az ítéletet a vádlott és vé­dője, valamint az ügyész is tu­domásul vette, így az jogerős és végrehajtható. Gál Sándor A katonának is vannak szabadságjogai A kormány elfogadta a kato­nák jogállásáról szóló törvény­javaslatot. A tervezet a szolgálati viszony tartalmát, ezen belül a katona jogállását, illetve elöljá­róinak jogait és kötelezettségeit kívánja szabályozni. Az előző szabályozáshoz képest milyen mértékben hozna újat a törvény? - kérdeztük dr. Baraczka Ró- bertnét, a Honvédelmi Miniszté­rium főosztályvezetőjét.- Már magának a törvénynek a megszületése is fontos lépés lenne, eddig ugyanis ilyen nem volt. Különféle rendeletek, pa­rancsok és szolgálati szabályza­tok voltak érvényben, ezeket a kötelmeket még kormányrende­letek szintjére sem emelték. Ez­után minden szabályozást erre a törvényre kell majd visszave­zetni. A legfontosabb „újdon­ság” a törvény szemlélete, mi­szerint a hivatásos és sorkato­náknak is vannak szabadságjo­gaik, amelyeket ott és csak any- nyiban lehet korlátozni, ameny- nyiben honvédelmi kötelezett­ségük teljesítéséhez ez feltétle­nül szükséges.- Vajon megszünteti-e a tör­vény a kiskatonák kiszolgálta­tottságát? Védelmet kapnak-e a tiszthelyettesek, az „öreg” kato­nák kitolásai ellen?- A jog irányt mutat, keretet ad a mindennapi tevékenység­hez. Hatni csakis akkor tud majd, ha a parancsnok ellenőrzi a sza­bályok betartását.- A másik igen kényes kérdés: igénybe lehet-e majd venni a ka­tonaságot belső rendfenntartás­hoz?- Rendfenntartásra sohasem! Erről a honvédelmi törvény és az alkotmány is rendelkezik. Ah­hoz, hogy a katonákat és a kato­nai eszközöket ilyen célra fel­használhassák, mindenképpen úgynevezett .minősített hely­zetnek” kell előállnia. Ezt azon­ban csakis a parlament rendelheti el. Ebben az esetben az Országy- gyűlés a köztársasági elnök ke­zébe teszi le a hatalmat és enge­• A parancsnokon múlik, hogy gyakorolhatja-e jogait. délyezi számára a rendeleti kor­mányzást, csakis ekkor veheti igénybe az államfő a katonaságot a belső rend fenntartására.- Megtagadhatja-e ilyen esetben a katona, hogy fegyverét használja?- A katona mindenkor köte­les a parancsot végrehajtani, de a parancs kiadójának számolnia kell a katonai és a büntetőjogi felelősségrevonással, ha olyan tettre utasítja beosztottait, ami­vel bűncselekményt valósítanak meg. „- És ha a sorkatona lelkiis­mereti okokból nem ért egyet a paranccsal?- A lelkiismeret kérdésével a bevonulás előtt kell számolnia a katonának. Akkor kérhet fegyver nélküli, alternatív szol­gálatot, de ha már letette az es­küt, köteles minden parancsot végrehajtani. A helytelen pa­rancs végrehajtásáért már nem ő, hanem a parancs kiadója a felelős.- A kiskatonák esetében az emberi szabadságjogok a poli­tikai jogokra is kiterjednek?- A honvédelmi törvény a hivatásos katona számára egyértelműen megtiltja a párt­tagságot és a politikai tevé­kenységet. A sorkatona és a hadköteles esetében csak olyan korlátokat állít, amelyek kizáró­lag a laktanya falain belül érvé­nyesek. (koós) Bombariadó - hetente? Kedd reggel, fél nyolc után néhány perccel ismeretlen tele­fonáló hívta fel a Kiskunhalasi Rendőrkapitányságot, s azzal fenyegetőzött, hogy hamarosan bomba fog robbanni a helyi ÁMK-ban. A rendőrség szak­emberei azonnal a helyszínre siettek, s miután kiüríttették az épületet, megkezdték annak átvizsgálását. Az egyórás kuta­tás szerencsére eredménytelen­nek bizonyult. Alig néhány hé­ten belül ez már a harmadik bombariadó volt, amelyet a ha­lasi általános iskolák valame­lyikében kellett elrendelni. Há­rom héttel ezelőtt az ÁMK, alig pár nap múlva a felsővá­rosi iskola, s most ismét az ÁMK kapott ilyen tartalmú fe­nyegetést.- Őrület, ami három hét alatt már másodszor történik velünk... - mondja keserű in­dulattal a hangjában Szemerédi László, az Általános Művelő­dési Központ igazgatója.- Hogyan intézkedtek a rendőrség értesítését követően?- A lehető legrövidebb időn belül kiürítettük az intézményt: az alsó tagozatosokat csoporto­san a városi könyvtárba, s ahová nagy hirtelenjében tudtuk, vittük el. Ä felsősöket pedig egyéb le­hetőség híján hazaküldtük. A rendőrség - az Országos Rendőr-főkapitányság bombari­adókkal kapcsolatos állásfogla­lására hivatkozva - az ügyben nem adott felvilágosítást. BÁCS-KISKUN MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT Értesítjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ alábbi, szervezeti egységei 1994. március elsejétől a Kecskemét, Klapka u. 34. sz. alatti irodaházban dolgoznak: munkaerő-piaci osztály ellenőrzési osztály képzési osztály álláskeresők klubja módszertani osztály pszichológiai szakszolgálat statisztikai és ellenőrzési csoport gazdasági osztály számfejtési részleg Telefon/fax: 76/486-588 Az ügyfélszolgálati iroda és a munkaügyi központ többi osztálya továbbra is Kecskemét, Ady Endre u. 18. sz. alatt található. Levélcímünk változatlan: Kecskemét Ady Endre u. 18. 6000 vagy Kecskemét Pf. 291 6001

Next

/
Thumbnails
Contents